Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-23 / 143. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 23. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jövőre enyhébb lesz a betétvédelem Pozsony. Jövőre jobban oda kell majd figyelnünk arra, hogy egy-egy bakszámlán mekkora pénzösszeget helyezünk el, az állam ugyanis januártól már csak a 100 ezer eurónál alacso­nyabb betétekért vállal 100 szá­zalékos garanciát. Mivel uniós normáról van szó, ez a határér­ték a jövő évtől az Európai Unió összes tagországában hasonló lesz. Szlovákiában a kormány, a gazdasági válságra való tekin­tettel, 2008 novemberétől nem szabott felső határt a banki ügy­felek betétjeinek a védelmére, vagyis a betét nagyságától füg­getlenül kifizette a csődbement pénzintézetek ügyfelei számára a pénzüket. (SITA) Új üzletközpont épül Szencen Szene. Az IPEC Group októ­berben lát hozzá a Szene melletti Dl-es autópálya közelében a Fashion Outlet üzletközpont építésének. Az Ivan Čamo­­gurský vezettetársaság35 millió eurót kíván befektetni, aminek köszönhetően 300 új munkahe­lyet hozhatnának létre a város­ban. A tervek szerint a kifutott, már nem szezonális, vagy meg­maradt készleteket gyári áron kínáló üzletközpont 30 ezer négyzetméteres lesz. Ebből az első fázisban 8 ezer négyzetmé­tert építenek ki, amit a vásár­­lóknakjövő szeptemberben sze­retnének átadni. A teljes üzlet­­központ az előzetes tervek sze­rint öt év múlva épülhet fel. Má­jus derekán a Realiz ingatlan­befektető és a One Fashion Out­let társaság közölte, hogy Po­zsonytól mintegy 40 kilométer­nyire, Vedrődön (Voderady), ugyancsak á Dl-es autópálya mentén 72-75 millió euró ráfor­dítással építi meg az ilyen jellegű üzletközpontját. (SITA, só) Kevesebb hitel a fiataloknak Pozsony. A fiatalok jóval ke­vesebb kölcsönt vesznek fel, mint az idősebb generációk- derül ki a Home Credit áruhitelező társa­ság elemzéséből, amely szerint a 26 éven aluliak évről évre keve­sebb hitelkérelmet nyújtanak be. Míg 2007-ben a társaságnál igé­nyelt áruhitelek 13%-a jutott a 18-26 éves korosztályra, az idei év elejére ez az arány 8%-ra csökkent. Erich Čomor, a társa­ság vezérigazgatója szerint ez részben a gazdasági válsággal magyarázható, amely miatt szi­gorítottak a hitelnyújtás feltéte­lein, miközben a szigorúbb felté­teleknek leggyakrabban épp a fi­atalabbak nem felelnek meg. A hitel igénylésénél ma már alap­­feltételnek számítanak a biztos bevételek, a fiatalok ugyanakkor a válság miatt egyre nehezebben találnak munkát. (SITA) Fio Bank: olcsó szolgáltatások Pozsony. A Fio cseh pénzügyi csoport idén a Cseh Nemzeti Banktól megszerezte a bankli­­cencet, így rövidesen nálunk is banki szolgáltatásokat nyújthat. A társaság ügyfeleinek száma máris eléri az 50 ezret. Szlováki­ában Pozsonyban, Zsolnán és Kassán rendelkezik fiókkal - kö­zölte tegnap Jirí Vodička, a Fio marketingigazgatója, hozzáté­ve: a későbbiekben a többi me­gyeszékhelyen is fiókot nyitnak. A pénzintézetnél a számlanyitás és -vezetés díjtalan lesz, csakúgy mint a Szlovákián belüli átutalá­sok és a Csehország és Szlovákia közötti pénzmozgás - a társaság azt ígéri, hogy ez a jövőben is így marad, (shz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8340 Lengyel zloty 4,0601 Cseh korona 25,788 Magyar forint 280,43 Horvát kuna 7,2010 Román lei 4,2315 Japán ien 111,09 Sváici frank 1,3622 Kanadai dollár 1,2533 USA-dollár 1,2258 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,20 26,56-25,01 290,95-265,89 OTP Bank 1,28-1,20 26,52-25,01 286,35-269,95 Postabank 1,28-1,20 26,66-24,86-Szí. Takarékpénztár 1,28-1,20 26,46-24,99 290,60-265,57 Tatra banka 1,27-1,21 26,44-25,10 288,94-266,98 Dexia banka 1,27-1,21 26,43-25,09 285,26-270,80 Általános Hitelbank 1,27-1,21 26,49-25,02 290,95-265,89 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A lakosság támogatja a reformokat, de csak 14%-uk ért egyet az adóemelésekkel Bársonyos reformot kérnek A lakosság többsége azt szeretné, hogy úgy töltsük fel az államkasszát, hogy közben ne fájjon a takarékosság (Képarchívum) Pozsony. A lakosság nagy része elismeri ugyan, hogy Szlovákiának szüksége van a reformokra, az ezekkel járó megszorításokkal vagy esetleges adóemelésekkel azonban csak a töredékük ért egyet - derül ki a pénz­ügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai In­tézet (IFP) legfrissebb elemzéséből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság Szlováki­ában végzett felmérése szerint ta­valy a lakosság 78 százaléka gon­dolta azt, hogy a gazdaság teljesí­tőképességének növeléséhez el­engedhetetlenek a reformok. Ugyanakkor csak a 14%-uk értene egyet az adóemelésekkel, és alig 30%-uk bólintana rá az állami ki­­adásokjelentősebb lefaragására. Szlovákia azonban nincs egye­dül e tekintetben az Európai Ünió országai között. „Az Európai Bi­zottság felmérésének az egyik legérdekesebb tanulsága, hogy az Európai Unió polgárainak a több­sége ugyan elismeri a reformok szükségességét, ám ezért nem haj­landók semmilyen áldozatot hozni” - áll az IFP kommentárjá­ban. Vannak persze kivételek is. A franciáknak például az 55, az íreknek és a hollandoknak pedig az 51 százaléka értene egyet a szociális juttatások lefaragásával a reformok érdekében. Az adók növelésével leginkább a finnek (42%), az írek (33%) és a görögök (31%) értenének egyet. Szlovákia - Máltával és Portugáliával együtt- azon országok közé tartozik, ahol a lakosság a legkevésbé érte­ne egyet az adóemelésekkel vagy a szociális juttatások lefaragásá­val. A reformokat sürgetők 78%-os aránya viszonylag ma­gasnak tűnik, az eurózónába tar­tozó 16 ország közül azonban ez a 6. legkisebb érték. Az IFP szerint gazdaságunk elmúlt évben ta­pasztalt mélyrepülése után arra számítottak, hogy a reformokat sürgetők aránya nagyobb lesz. Ez utóbbiak számának a vártnál ki­sebb növekedése részben azon­ban azzal is magyarázható, hogy a gazdasági válság negatív hatásai, vagyis a munkanélküliség jelentő­sebb növekedése és a lakossági bevételek csökkenése, nálunk ké­sőbb éreztették a hatásukat, mint az eurózóna többi országában. A Pénzpolitikai Intézet előrejelzései szerint mivel idén már a lakosság nagy része is a saját bőrén érzi a válságot, a reformokat sürgetők száma is nagyobb lehet. Az IFP elemzése arra is választ adott, hogy a lakosság milyen vál­tozásokat sürget a leginkább a gazdaság teljesítményének növe­lése érdekében. A leggyakrabban hangoztatott reformoknak a vál­lalkozói környezet javítása, a munkapiaci helyzet normalizálá­sa és az állam takarékosabb gaz­dálkodása számítanak. A Pénzpo­litikai Intézet szerint a reformok sikeres végrehajtásához rendkívül fontos a lakosság támogatása, hi­szen ha ezeket a többség akaratá­nak az ellenére hajtják végre, a la­kosság a legközelebbi választáso­kon olyan politikusokra szavaz, akik a reformok leépítésén dol­goznak majd. (mi) Az elkövetkező egy évben a hazai vállalatok alig egyötöde tervez elbocsátásokat Mit szorgalmaznak a cégvezetők? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A formálódó jobbkö­zép kormány minden bizonnyal jobban figyelembe veszi majd a vállalkozók és a cégek érdekeit, mint a magánszférával gyakran rendkívül mostohán bánó Fico­­kabinet. Ennek fényében rendkí­vül érdekes a Pricewaterhouse- Coopers könyvvizsgáló társaság legfrissebb felmérése, amely so­rán 80 hazai cégvezetőt kérdeztek arról, mit is várnak az új kormány­tól. Eszerint a legégetőbb problé­mának a hazai cégek manapság az uniós alapokhoz való rossz hozzá­férést és a közbeszerzési pályáza­tok átláthatatlanságát tartják, az új kormánytól ezért elsősorban e téren várnak javulást. Míg az uniós források haté­konyságának a növelését a cégve­zetők 91%-a nevezte fontos kér­désnek, a közbeszerezési pályáza­tok átláthatóbbá tételét 87%-uk szorgalmazza. A gazdasági válság egyik legin­kább negatív kísérőjelensége a munkanélküliek számának a drasztikus növekedése. A munka­­nélküliség csökkentése érdekében a gazdasági elemzők szerint elke­rülhetetlen lesz a Munka Törvény­­könyvének a módosítása, amit a cégvezetők 71%-a szorgalmaz. ,A megkérdezettek többsége szerint a jelenlegi jogszabályok rendkívül szigorúak az elbocsátásokat és az új alkalmazottak felvételét illető­en, ami a cégeket nagyobb óvatos­ságra inti az új alkalmazottak felvételénél” - nyüatkozta Tomáš Kuča, a PricewaterhouseCoopers Slovensko tanácsadási partnere. A most leköszönő kormány hivatali ideje alatt jelentős mértékben megugrott az államháztartás hiá­nya, így nem csoda, hogy a cégve­zetők 70%-a tartja fontosnak, hogy az új kormány takarékosab­ban gazdálkodjon. A saját helyzetüket értékelve pozitív hírnek számít, hogy a cégek többsége már viszonylag optimis­tán tekint a jövőbe. A megkérde­zettek háromnegyede szerint az elkövetkező három évben már nő­ni fog a cégük bevétele, minden második cégvezető szerint erre pe­dig már az elkövetkező egy évben sor kerül. E tekintetben a szlovák cégvezetők optimistábbak, mint a cseh kollégáik, akiknek csak a 6%-a vár biztos javulást az elkövetkező egy évben. A szlovákiai cégek az előttünk álló időszakban már nem terveznek nagyobb elbocsátásokat sem. Míg tavaly a cégek 60%-a volt kénytelen megválni alkalmazotta­inak egy részétől, az elkövetkező 12 hónapban erre már csak a 19%-uk készül. Mintegy 40%-uk ugyanakkor azt tervezi, hogy új al­kalmazottakat vesz fel. (sita, mi) Már Európát is érinti Mégis elzárták a gázvezetéket Minszk/ Moszkva/Pozsony. Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök tegnap úgy döntött, hogy leállítja az Európa irányába tartó orosz gázszállítást. „Elrendeltem, hogy a kormány zárassa el a tran­zitvezetéket, amíg a Gazprom nem fizet a tranzitért” - mondta Lukasenka. Az orosz Gazprom gázipari óriás a hétfői 15% után tegnap már 30%-kal csökkentette a fehéroroszoknak szánt gáz­­mennyiséget, mert Minszk 192 millió dollárral tartozik neki. Lu­kasenka államfő ismét gázháború­ról beszélt, ennek következményei azonban Európa nem olyan súlyo­sak, mint a 2009 januári orosz-ukrán pengeváltás. Marle­ne Holzner, az Európai Bizottság illetékes szóvivője közölte: a fe­hérorosz stop mindössze az uniós fogyasztás 6,25%-át érinti, köz­vetlenül pedig Litvánia, Lengyel­­ország és Németország ellátását befolyásolja, ráadásul nyáron nem olyan jelentős a gázfelhasználás, mint télen. A szlovák gazdasági minisztérium sem feltételezi, hogy bennünket érintene az újabb gáz­vita. „Tadalékaink elegendőek, je­lenleg a föld alatti tárolóinkat tölt­jük fel” - nyilatkozta Dárius Boš­­jak, a szaktárca kommunikációs osztályának munkatársa. Az unió földgázszükségletének egynegyedét szerzi be Oroszor­szágból. A gáz jó része Ukrajnán ha­lad át. A Gazprom azt közölte, szükség esetén Ukrajnán is eljut­tathatja a gázt Európába. A fehér­orosz vezetéken idén 44,5 milliárd köbméter gázt szállít a Gazprom az EU-ba, ez az évi 160 milliárd köb­­métemekkb. 28%-a. (MTI, FH) Komolyak a kockázatok Még nem intett búcsút a válság Pozsony. A világgazdaság még nem lábalt ki teljesen a recesszió­ból, a munkanélküliek aránya az év második felében is magas lesz. Nem kizárt, hogy újabb, a tavalyinál ke­vésbé erőteljes visszaesés jön, a fü­lig eladósodott országok most ta­karékoskodni próbálnak, ami féke­zi a keresletet - mondta Josef Novotný, a Fio cseh pénzügyi cso­portelemzője. Külön kockázatot je­lent, hogy a kormányok a fellendü­lés érdekében óriási pénzmennyi­séget öntöttek a piacokra, ezt vi­szont az infláció felpörgése elkerü­lése érdekében fokozatosan ki kell vonni - e művelet viszont kockáza­tos. Ilyen bizonytalan légkörben azt javasolja az elemző, hogy me­zőgazdasági terményekbe (kukori­ca, szója), továbbá olajipari társa­ságok részvényeibe érdemes fek­temi, másrészt a bankok papírjaitól érdemes megszabadulni, mert a válság miatt extraadókkal sújthat­ják a pénzintézeteket. (shz) Rendezvényszervezők, önkormányzatok figyelem! Médiapartnert keresnek? Jelezzék, ha nyári rendezvényre készülnek, s mi, ha terveik elnyerik tetszésünket, világgá kürtöljük azokat. Forduljon hozzánk bizalommal! marketing@ujszo.com, 02/59 233 266 . , 1 - ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom