Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-23 / 143. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 23. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jövőre enyhébb lesz a betétvédelem Pozsony. Jövőre jobban oda kell majd figyelnünk arra, hogy egy-egy bakszámlán mekkora pénzösszeget helyezünk el, az állam ugyanis januártól már csak a 100 ezer eurónál alacsonyabb betétekért vállal 100 százalékos garanciát. Mivel uniós normáról van szó, ez a határérték a jövő évtől az Európai Unió összes tagországában hasonló lesz. Szlovákiában a kormány, a gazdasági válságra való tekintettel, 2008 novemberétől nem szabott felső határt a banki ügyfelek betétjeinek a védelmére, vagyis a betét nagyságától függetlenül kifizette a csődbement pénzintézetek ügyfelei számára a pénzüket. (SITA) Új üzletközpont épül Szencen Szene. Az IPEC Group októberben lát hozzá a Szene melletti Dl-es autópálya közelében a Fashion Outlet üzletközpont építésének. Az Ivan Čamogurský vezettetársaság35 millió eurót kíván befektetni, aminek köszönhetően 300 új munkahelyet hozhatnának létre a városban. A tervek szerint a kifutott, már nem szezonális, vagy megmaradt készleteket gyári áron kínáló üzletközpont 30 ezer négyzetméteres lesz. Ebből az első fázisban 8 ezer négyzetmétert építenek ki, amit a vásárlóknakjövő szeptemberben szeretnének átadni. A teljes üzletközpont az előzetes tervek szerint öt év múlva épülhet fel. Május derekán a Realiz ingatlanbefektető és a One Fashion Outlet társaság közölte, hogy Pozsonytól mintegy 40 kilométernyire, Vedrődön (Voderady), ugyancsak á Dl-es autópálya mentén 72-75 millió euró ráfordítással építi meg az ilyen jellegű üzletközpontját. (SITA, só) Kevesebb hitel a fiataloknak Pozsony. A fiatalok jóval kevesebb kölcsönt vesznek fel, mint az idősebb generációk- derül ki a Home Credit áruhitelező társaság elemzéséből, amely szerint a 26 éven aluliak évről évre kevesebb hitelkérelmet nyújtanak be. Míg 2007-ben a társaságnál igényelt áruhitelek 13%-a jutott a 18-26 éves korosztályra, az idei év elejére ez az arány 8%-ra csökkent. Erich Čomor, a társaság vezérigazgatója szerint ez részben a gazdasági válsággal magyarázható, amely miatt szigorítottak a hitelnyújtás feltételein, miközben a szigorúbb feltételeknek leggyakrabban épp a fiatalabbak nem felelnek meg. A hitel igénylésénél ma már alapfeltételnek számítanak a biztos bevételek, a fiatalok ugyanakkor a válság miatt egyre nehezebben találnak munkát. (SITA) Fio Bank: olcsó szolgáltatások Pozsony. A Fio cseh pénzügyi csoport idén a Cseh Nemzeti Banktól megszerezte a banklicencet, így rövidesen nálunk is banki szolgáltatásokat nyújthat. A társaság ügyfeleinek száma máris eléri az 50 ezret. Szlovákiában Pozsonyban, Zsolnán és Kassán rendelkezik fiókkal - közölte tegnap Jirí Vodička, a Fio marketingigazgatója, hozzátéve: a későbbiekben a többi megyeszékhelyen is fiókot nyitnak. A pénzintézetnél a számlanyitás és -vezetés díjtalan lesz, csakúgy mint a Szlovákián belüli átutalások és a Csehország és Szlovákia közötti pénzmozgás - a társaság azt ígéri, hogy ez a jövőben is így marad, (shz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8340 Lengyel zloty 4,0601 Cseh korona 25,788 Magyar forint 280,43 Horvát kuna 7,2010 Román lei 4,2315 Japán ien 111,09 Sváici frank 1,3622 Kanadai dollár 1,2533 USA-dollár 1,2258 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,20 26,56-25,01 290,95-265,89 OTP Bank 1,28-1,20 26,52-25,01 286,35-269,95 Postabank 1,28-1,20 26,66-24,86-Szí. Takarékpénztár 1,28-1,20 26,46-24,99 290,60-265,57 Tatra banka 1,27-1,21 26,44-25,10 288,94-266,98 Dexia banka 1,27-1,21 26,43-25,09 285,26-270,80 Általános Hitelbank 1,27-1,21 26,49-25,02 290,95-265,89 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A lakosság támogatja a reformokat, de csak 14%-uk ért egyet az adóemelésekkel Bársonyos reformot kérnek A lakosság többsége azt szeretné, hogy úgy töltsük fel az államkasszát, hogy közben ne fájjon a takarékosság (Képarchívum) Pozsony. A lakosság nagy része elismeri ugyan, hogy Szlovákiának szüksége van a reformokra, az ezekkel járó megszorításokkal vagy esetleges adóemelésekkel azonban csak a töredékük ért egyet - derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) legfrissebb elemzéséből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság Szlovákiában végzett felmérése szerint tavaly a lakosság 78 százaléka gondolta azt, hogy a gazdaság teljesítőképességének növeléséhez elengedhetetlenek a reformok. Ugyanakkor csak a 14%-uk értene egyet az adóemelésekkel, és alig 30%-uk bólintana rá az állami kiadásokjelentősebb lefaragására. Szlovákia azonban nincs egyedül e tekintetben az Európai Ünió országai között. „Az Európai Bizottság felmérésének az egyik legérdekesebb tanulsága, hogy az Európai Unió polgárainak a többsége ugyan elismeri a reformok szükségességét, ám ezért nem hajlandók semmilyen áldozatot hozni” - áll az IFP kommentárjában. Vannak persze kivételek is. A franciáknak például az 55, az íreknek és a hollandoknak pedig az 51 százaléka értene egyet a szociális juttatások lefaragásával a reformok érdekében. Az adók növelésével leginkább a finnek (42%), az írek (33%) és a görögök (31%) értenének egyet. Szlovákia - Máltával és Portugáliával együtt- azon országok közé tartozik, ahol a lakosság a legkevésbé értene egyet az adóemelésekkel vagy a szociális juttatások lefaragásával. A reformokat sürgetők 78%-os aránya viszonylag magasnak tűnik, az eurózónába tartozó 16 ország közül azonban ez a 6. legkisebb érték. Az IFP szerint gazdaságunk elmúlt évben tapasztalt mélyrepülése után arra számítottak, hogy a reformokat sürgetők aránya nagyobb lesz. Ez utóbbiak számának a vártnál kisebb növekedése részben azonban azzal is magyarázható, hogy a gazdasági válság negatív hatásai, vagyis a munkanélküliség jelentősebb növekedése és a lakossági bevételek csökkenése, nálunk később éreztették a hatásukat, mint az eurózóna többi országában. A Pénzpolitikai Intézet előrejelzései szerint mivel idén már a lakosság nagy része is a saját bőrén érzi a válságot, a reformokat sürgetők száma is nagyobb lehet. Az IFP elemzése arra is választ adott, hogy a lakosság milyen változásokat sürget a leginkább a gazdaság teljesítményének növelése érdekében. A leggyakrabban hangoztatott reformoknak a vállalkozói környezet javítása, a munkapiaci helyzet normalizálása és az állam takarékosabb gazdálkodása számítanak. A Pénzpolitikai Intézet szerint a reformok sikeres végrehajtásához rendkívül fontos a lakosság támogatása, hiszen ha ezeket a többség akaratának az ellenére hajtják végre, a lakosság a legközelebbi választásokon olyan politikusokra szavaz, akik a reformok leépítésén dolgoznak majd. (mi) Az elkövetkező egy évben a hazai vállalatok alig egyötöde tervez elbocsátásokat Mit szorgalmaznak a cégvezetők? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A formálódó jobbközép kormány minden bizonnyal jobban figyelembe veszi majd a vállalkozók és a cégek érdekeit, mint a magánszférával gyakran rendkívül mostohán bánó Ficokabinet. Ennek fényében rendkívül érdekes a Pricewaterhouse- Coopers könyvvizsgáló társaság legfrissebb felmérése, amely során 80 hazai cégvezetőt kérdeztek arról, mit is várnak az új kormánytól. Eszerint a legégetőbb problémának a hazai cégek manapság az uniós alapokhoz való rossz hozzáférést és a közbeszerzési pályázatok átláthatatlanságát tartják, az új kormánytól ezért elsősorban e téren várnak javulást. Míg az uniós források hatékonyságának a növelését a cégvezetők 91%-a nevezte fontos kérdésnek, a közbeszerezési pályázatok átláthatóbbá tételét 87%-uk szorgalmazza. A gazdasági válság egyik leginkább negatív kísérőjelensége a munkanélküliek számának a drasztikus növekedése. A munkanélküliség csökkentése érdekében a gazdasági elemzők szerint elkerülhetetlen lesz a Munka Törvénykönyvének a módosítása, amit a cégvezetők 71%-a szorgalmaz. ,A megkérdezettek többsége szerint a jelenlegi jogszabályok rendkívül szigorúak az elbocsátásokat és az új alkalmazottak felvételét illetően, ami a cégeket nagyobb óvatosságra inti az új alkalmazottak felvételénél” - nyüatkozta Tomáš Kuča, a PricewaterhouseCoopers Slovensko tanácsadási partnere. A most leköszönő kormány hivatali ideje alatt jelentős mértékben megugrott az államháztartás hiánya, így nem csoda, hogy a cégvezetők 70%-a tartja fontosnak, hogy az új kormány takarékosabban gazdálkodjon. A saját helyzetüket értékelve pozitív hírnek számít, hogy a cégek többsége már viszonylag optimistán tekint a jövőbe. A megkérdezettek háromnegyede szerint az elkövetkező három évben már nőni fog a cégük bevétele, minden második cégvezető szerint erre pedig már az elkövetkező egy évben sor kerül. E tekintetben a szlovák cégvezetők optimistábbak, mint a cseh kollégáik, akiknek csak a 6%-a vár biztos javulást az elkövetkező egy évben. A szlovákiai cégek az előttünk álló időszakban már nem terveznek nagyobb elbocsátásokat sem. Míg tavaly a cégek 60%-a volt kénytelen megválni alkalmazottainak egy részétől, az elkövetkező 12 hónapban erre már csak a 19%-uk készül. Mintegy 40%-uk ugyanakkor azt tervezi, hogy új alkalmazottakat vesz fel. (sita, mi) Már Európát is érinti Mégis elzárták a gázvezetéket Minszk/ Moszkva/Pozsony. Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök tegnap úgy döntött, hogy leállítja az Európa irányába tartó orosz gázszállítást. „Elrendeltem, hogy a kormány zárassa el a tranzitvezetéket, amíg a Gazprom nem fizet a tranzitért” - mondta Lukasenka. Az orosz Gazprom gázipari óriás a hétfői 15% után tegnap már 30%-kal csökkentette a fehéroroszoknak szánt gázmennyiséget, mert Minszk 192 millió dollárral tartozik neki. Lukasenka államfő ismét gázháborúról beszélt, ennek következményei azonban Európa nem olyan súlyosak, mint a 2009 januári orosz-ukrán pengeváltás. Marlene Holzner, az Európai Bizottság illetékes szóvivője közölte: a fehérorosz stop mindössze az uniós fogyasztás 6,25%-át érinti, közvetlenül pedig Litvánia, Lengyelország és Németország ellátását befolyásolja, ráadásul nyáron nem olyan jelentős a gázfelhasználás, mint télen. A szlovák gazdasági minisztérium sem feltételezi, hogy bennünket érintene az újabb gázvita. „Tadalékaink elegendőek, jelenleg a föld alatti tárolóinkat töltjük fel” - nyilatkozta Dárius Bošjak, a szaktárca kommunikációs osztályának munkatársa. Az unió földgázszükségletének egynegyedét szerzi be Oroszországból. A gáz jó része Ukrajnán halad át. A Gazprom azt közölte, szükség esetén Ukrajnán is eljuttathatja a gázt Európába. A fehérorosz vezetéken idén 44,5 milliárd köbméter gázt szállít a Gazprom az EU-ba, ez az évi 160 milliárd köbmétemekkb. 28%-a. (MTI, FH) Komolyak a kockázatok Még nem intett búcsút a válság Pozsony. A világgazdaság még nem lábalt ki teljesen a recesszióból, a munkanélküliek aránya az év második felében is magas lesz. Nem kizárt, hogy újabb, a tavalyinál kevésbé erőteljes visszaesés jön, a fülig eladósodott országok most takarékoskodni próbálnak, ami fékezi a keresletet - mondta Josef Novotný, a Fio cseh pénzügyi csoportelemzője. Külön kockázatot jelent, hogy a kormányok a fellendülés érdekében óriási pénzmennyiséget öntöttek a piacokra, ezt viszont az infláció felpörgése elkerülése érdekében fokozatosan ki kell vonni - e művelet viszont kockázatos. Ilyen bizonytalan légkörben azt javasolja az elemző, hogy mezőgazdasági terményekbe (kukorica, szója), továbbá olajipari társaságok részvényeibe érdemes fektemi, másrészt a bankok papírjaitól érdemes megszabadulni, mert a válság miatt extraadókkal sújthatják a pénzintézeteket. (shz) Rendezvényszervezők, önkormányzatok figyelem! Médiapartnert keresnek? Jelezzék, ha nyári rendezvényre készülnek, s mi, ha terveik elnyerik tetszésünket, világgá kürtöljük azokat. Forduljon hozzánk bizalommal! marketing@ujszo.com, 02/59 233 266 . , 1 - ti
