Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-12 / 134. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 12. Szalon - hirdetés 13 CD-AJANLO The Moog: Razzmatazz Orfeum PUHAJÓZSEF A divathullám lecsengett. A leg­utóbbi gitárzenei éra kezdetét ter­mészetesen lehetetlen pontosan meghatározni, a szakemberek többsége szerint 2004 elején a skót Franz Ferdinand első nagylemezé­nek a sikerével indult. Tény, hogy ezt követően kezdtek el gombamód szaporodni a gitárzenei együtte­sek, először Nagy-Britanniában, aztán Európa-szerte. Mostanában pedig, a divathullám múlásával, sorra oszlanak fel. A Franz Ferdi­­nandon, s további, körülbelül tu­catnyi zenekaron kívül az első al­bumuk sikerét nem tudták megis­mételni, és nem találtak rá a to­vábbvezető útra. A hullám lecsen­gése már javában tartott, amikor a nemzetközi vizeken, leginkább az Egyesült Államokban próbálkozó magyar The Moog színre lépett a másodiknagylemezével. Nem a The Moog az egyetlen magyarországi formáció, amely kint népszerűbb, mint odahaza, de kétségkívül a legprofibb. A mázli­ját, a nemzetközi szárnypróbálga­tásait feltehetően tökéletesen elő­készítették. Megszervezett a sajtó felé irányuló háttérmunka is. Nyil­ván van pénz a produkció mögött, és ezek nagyrészt ebben gyöke­­redznek. Az együttes első albuma az USA- ban nyerte el végső hangzását. Még a korong megjelenése előtt hathe­tes, vagy harminc koncertet magá­ban foglaló turnét bonyolított le a tengerentúlon. A lemez legnép­szerűbb, I Like You című dalát Ma­gyarországon szinte csak a Petőfi rádió játszotta. A második album szerzeményei már több rádióban is gyökeret eresztettek, de sajnos a magyar közönség nagy része máig csak azt tudja a zenekarról, hogy külföldön jobban megy a szekere, mint odahaza, és zeneüeg továbbra sem képes beazonosítani. Az együttest 2004-ben gimnázi­umi diákok verbuválták: Szabó Tamás énekes-billentyűs, Bajor Ádám gitáros és Dorozsmai Ger­gely dobos (a Korái és az East dobo­sa, a Tom-Tom Stúdió vezetője­ként is ismert Dorozsmai Péter fia) hozta létre. Később csatlakozott hozzájuk Ladányi Norbert gitáros és Szabó Csaba basszusgitáros. Nevükről Dr. Robert Moog és az ál­tala kifejlesztett szintetizátor jut az eszünkbe, de a fiúk elmondása sze­rint nem róluk, hanem egy azonos nevű spanyolországi klubról ne­vezték el a zenekart, ahol kitűnően érezték magukat. A nevük elé biggyesztették a The névelőt. A The Moog (illetve akkoriban még csak Moog) a Wan2 magazin által szervezett 2004-es No Future fesz­tiválon adta első komoly koncert­jét. 2005 őszén - akkor már The Moogként - bejutott egy osztrák­magyar tehetségkutató verseny tí­zes döntőjébe. Ekkortájt készült el az első, három felvételt felvonulta­tó kiadványa, a Clambake EP - a címét Elvis Presley egyetlen meg­bukott filmjéről kapta. A világháló­ra felpakolt The Moog-dalokra le­csapott egy Los Angeles-i székhe­lyű kiadó. Ez - ahogy írtam - bizo­nyára nem a véledennek tulajdo­nítható, a háttérben történhetett egy s más. (Fia netán mégis a vélet­len játszott főszerepet, az óriási fegyvertény!) Furcsa ugyanis, sőt érthetetlen, hogy a cég miért ma­gyar együttesre vetette ki a hálóját, hiszen a kínálat rendkívül gazdag volt, akkortájt világszerte minden harmadik formáció hasonló indie­­popot, indie-rockot játszott. A ze­nekar 2006 májusában kapott szerződést a MuSick Recordings lemezcégtől. A Budapesten rögzí­tett első album keverési munkála­tai Seattle-ben zajlottak a legendás producer, Jack Endino felügyeleté­vel, aki világhírnévre a Nirvana el­ső, 1989-ben kiadott Bleach című nagylemezével tett szert. A The Moog nemzetközi pályafutásának következő fontos résztvevője a promócióval foglalkozó New York- i Press Here Publicity cég, amely az említett turnét szervezte, és végez­te a korong amerikai népszerű­sítését. A The Moog 2007 áprilisában boltokba került Sold for Tomor­row című első CD-jének szerze­ményei a tagok kiváló zenei ízlésé­ről tesznek tanúbizonyságot, az őket ért hatásokról. Azt az utat jár­ják, amelyen haladva az ezredfor­duló elején az egyik példakép, a The Strokes világraszóló sikerre tett szert. A New York-i együttes ügyesen összeszedte a zenéje ele­meit a hetvenes évek artpunk mozgalmának jeles képviselőitől. A The Moog első albumán rövid, dallamos, slágeres popfelvételeket ad elő, a dalokba jó érzékkel épí­tette be az innen-onnan származó popos, rockos elemeket. A lemez tíz hibátlanul megkomponált szerzeményét kamaszos báj lengi körül. Mindössze azt róhatjuk fel a fiúknak, hogy a különböző hatáso­kat, zenei elemeket nem tudták egységes összképpé formálni. A jövő felett viszont kérdőjel le­begett. A The Moog dolgát két té­nyező is nehezítette: egyrészt a gi­tárzene csillaga leszálló ágba ke­rült, másrészt a zenekar helyzete sem kecsegtetett túl sok jóval. Az utóbbit megmagyarázom. Főleg az óriási kínálattal szembekerülő nemzetközi zenehallgatókra tá­maszkodhat, mivel - ahogy várha­tó volt - odahaza nem tudott népe­sebb rajongótábort verbuválni. Az indie-popra és indie-rockra a ma­gyar piacon amúgy sincs számot­tevő kereslet, ráadásul a fiúk azzal, hogy angolul énekelnek, lemond­tak a hazai karrierről, az angol nyelvvel képtelenség a magyar ze­nei piacon hazaiként labdába rúg­ni. Vagyis maximum csak klub­­szinten lehet. Időközben, 2007 őszén tagcsere történt: Ladányit György Gergely váltotta. A második album előhírnöke­ként bakelitlemezen látott napvi­lágot a kiváló, diszkós lüktetésű, posztpunkos, Franz Ferdinand-os, The KÍllers-es, muse-os és még En­­nio Morricone-és stílusjegyeket is vegyítő You Raised a Vampire című felvétel. Az együttes átdol­gozta a brit Bauhaus egyik dalát, az 1981-es The Passion of Lovers címűt az egykori zenekar basszus­­gitárosa, David J közreműkö­désével - ez a bakelit B oldalán szerepel. A The Moog a második albumát Seattle négy különböző stúdiójában készítette a neves Geoff Ott producerrel. A megszóla­lás profi. Az együttes abba a ma­roknyi csoportba tartozik, amely­nek sikerült a továbblépés, máso­dik albuma jobb, mint az első. A felvételek változatosabbak, ötlete­sebbek, színesebbek, frissebbek. A hangszerparkból a szintetizátor került előtérbe. Ezúttal is minden szerzemény hallatán beugrik leg­alább egy zenekar, de a változatos­ság e téren is érvényes, jóval több együttes került a The Moog látókö­rébe, mint az első korongon. A ze­neszámok közül kiemelhetjük a szintieffektekkel nyitó, majd a hangzást rockosra vevő, gitárté­májú This Is Horrort, a radiohea­­des hatású Self and Soult, vagy a zenekar eddigi történetének leg­jobb dalát, a When I See You címűt, amely elsőre a Weezert jut­tatja a hallgató eszébe. Egy dolog­ban viszont visszalépés történt: több felvétel túlságosan hosszú, rövidebb változatban nagyobbat ütnének, hiszen a gitárzenei for­mációknak éppen a feszes, rövid szerzemények az ismérvük. Összességében viszont annyira jó a Razzmatazz Orfeum, hogy egyelő­re nem is érdekel a jövő, nem fog­lalkoztat, hogyan alakul a The Moog pályafutása a divathullám teljes kifulladásával. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA STRANA MAĎARSKEJ KOALÍCIE SZERETNE, HOGY ÉRDÉKÉI KÉPVISELVE LEGYENEK A PARLAMENTBEN? JÓL GONDOLJA MEG, KIT VÁLASZT. EGYEDÜL AZ MKP-NAK VAN ESELYE BEJUTNI A PARLAMENTBE. A MOST-HÍD PÁRTRA A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK SZERINT CSAK A VÁLASZTÓK 2,9%-A SZAVAZNA. VÁLASSZA AZ EGYETLEN MAGVAK PARTOT! .........^ RE1010498

Next

/
Oldalképek
Tartalom