Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)

2010-06-12 / 134. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 12. Régió 5 Kérdéses, mikor kapják meg az önkormányzatok a szúnyogirtásra szánt támogatást A fácánok fészkeit elmosta a víz, az őzek megfáztak Késéssel kezdik a szúnyogirtást A víz alá került, fás, cserjés területek szinte „terrnik" a szúnyograjokat (Somogyi Tibor felvétele) Jelentős károkat okozott az árvíz a vadállományban is Dunaszerdahely/Komárom. Nem csak az ár- és belvíz sújtotta településeken je­lent gondot a szúnyogok megjelenése - a Csallóköz Dunától távolabb eső szeg­leteiben is támadnak, az önkormányzatok viszont pénz híján tehetetlenek. A kormány a hét derekán még taktikázott a szúnyog­­irtásra szánt összegekkel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Több csallóközi község polgár­­mestere elmondta: a bevett gyakor­lathoz híven idén is kérelemmel fordult Nagyszombat megye veze­téséhez a szúnyogirtás költségei­nek térítése miatt. Álló Donát, Vaj­ka első embere úgy nyilatkozott, más községekhez hasonlóan a kére­lemre konkrét választ eddig nem kapott. Kvarda József, a Nagy­szombat megyei önkormányzat al­­elnöke elmondta: a szúnyogirtásra szánt pénz elosztásáról június 9-én kellett volna döntenie a szakbizott­ságnak, ám időközben olyan híresz­telések kaptak szárnyra, hogy a kormány ezt a hatáskört a körzeti környezetvédelmi hivatalokra, il­letve a tisztiorvosi szolgálatra ru­házza át. Ahír kacsának bizonyult. Már meg kellett volna kezdeni „Az alapvető gond az, hogy a szúnyogirtást már meg kellene kezdeni - mondta. - A megyei szakbizottság valószínűleg a par­lamenti választásokat követően ül össze; mire a települések megkap­ják a támogatást, megeshet, hogy a helyzet tarthatatlanná válik.” A szúnyog nem ismeri a határokat Nagyszombat megye öt járása összesen 175 ezer eurót kapott szúnyogirtásra; a támogatandó térségek között a Galántai járás ér­dekes módon nem szerepelt. Szabó Dezső, a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal műszaki és beruházási fő­osztályvezetője lapunkkal közölte: a város vezetése nem vár tovább, önerőből oldja meg a szúnyogir­tást. „Június 14-én, hétfőn, az esti órákban megkezdjük a permete­zést - mondta -, az erre kirendelt gépjármű előre kidolgozott ütem­terv alapján járja be a várost. Az óvodák, iskolák területén kézi permetezést alkalmazunk.” A vá­rosnak körülbelül 3300 eurójába kerül a „privát szúnyogirtás”, ám ha a környező községek nem tesz­nek hasonló lépéseket, hosszú tá­von hatástalan marad; a szúnyog­rajok ugyanis akár húsz kilométert is képesek megtenni. Kvarda Jó­zsef hozzátette: a szúnyogirtásra elkülönített összeg körüli bonyo­dalmat valószínűleg az okozta, hogy a kormány a parlamenti vá­lasztás előtt „szeretett volna még pénzt osztani a hűséges telepü­léseknek”. Komáromban találkoztak a járás polgármesterei Csütörtökön a szúnyogirtással kapcsolatos kérdések megvitatása céljából Komáromban találkoztak a járás polgármesterei, akik leve­let intéztek Müan Belicához, a nyitrai megyei önkormányzat el­nökéhez. Azt kérték tőle, hogy a kataszterek nagyságát figyelembe véve osszák el az önkormányza­tok között a kormány tartalék­alapjából származó, szúnyogir­tásra szánt pénzt, ami Nyitra me­gyében 200 ezer eurót jelent. Bastmák Tibor, Komárom pol­gármestere a találkozót követő sajtótájékoztatón leszögezte: párt- és nemzetiségi hovatarto­zásra való tekintet nélkül fogtak össze a járás polgármesterei, mint ahogyan erre a korábbi években is volt már példa a szúnyogirtás kapcsán. „Mindnyájan tudatosít­juk, hogy a permetezés akkor le­het igazán hatékony, ha koordi­nálni tudjuk ezt a tevékenységet, és a régión belül egyszerre végez­zük el” - mondta. Még mindig nem lehet azonban tudni, mikor és mennyi pénzt kapnak a telepü­lések a megyétől, a szúnyoginvá­zió azonban már a nyakunkon van. Éppen ezért Komáromban a napokban megkezdődött a per­metezés - az idei költségvetésben 34 ezer eurót irányoztak elő -, a falvak azonban nem tudnak erre a célra áldozni. A csütörtöki ta­lálkozón a komáromin kívül csak Gúta polgármester jelezte, hogy hétvégén saját forrásból elkezdik a szúnyogirtást. A találkozón el­hangzott: nem lenne igazságos aszerint elosztani a pénzt, hogy mely települések fekszenek fo­lyók mellett, a belvizek ugyanis idén szinte minden település ka­taszterében megjelentek. Hétfőn, június 14-én tartja so­ros ülését a megyei önkormány­zat. Horváth Árpád, Gúta pol­gármestere, megyei képviselő megígérte, ott is tolmácsolja a településvezetők kérését és in­terpellációt intéz a megyeelnök­höz a mielőbbi pénzelosztás ügyében, (la. vkm) JUHOS MELINDA Galánta. Az árvíz és a belvíz je­lentős veszteséget okozott a vad­állományban is. Az áradások el­mosták a fácánok fészkeit. Sokak szerint kérdéses, milyen lesz az idei vadászidény. Molnár Baltazár, a galántai já­rási vadászszövetség vezetője sze­rint jelenleg nehéz megmondani, milyen károk keletkeztek, ez majd a vadászatok során derül ki. „Fel­tételezhető, hogy a víz kiöntötte a tojásokat, elpusztította a kis nyu­­lakat. 2003-ban ennél is rosszabb volt a helyzet, akkor a szárazság miatt nem keltek ki a tojások, a kis nyulak elpusztultak” - tájékozta­tott Molnár. Horváth Zoltán, a kétezer hek­táros nádszegi területen gazdál­kodó Diana vadászszervezet el­nöke úgy tájékoztatott, hogy a Fe­ketevíz árterében rengeteg nyúl, őz és fácán élt. „Az őzek egy része elmenekült a víz elől, a többi el­pusztult. Rengeteg őzgida szüle­tett az áradás idején, ezek többsé­ge megfázott és elpusztult, de sok őzsuta a víz miatt nem is tudott megelleni” - tájékoztatott a szer­vezet elnöke. Hozzátette, a va­dászegyesület négy elpusztult su­tát talált gidákkal. A fácánok az áradás előtt rakták le tojásaikat a Feketevíz partján található sűrű növényzetbe, így azok csaknem nyolcvan százaléka elveszett. Megtudtuk, hogy a fácán még egy hónap múlva is rak le tojásokat, akkor viszont kisebb szaporulatra lehet számítani. A nádszegi va­dászszervezet elnöke előzetesen az őzeknél negyven, a fácánoknál ötven, a nyulaknál harminc száza­lékos elhullásról számolt be. „A 2006-os árvíz után nem is vadász­tunk, a maradék vad megmenté­sére törekedtünk” - zárta le Hor­váth. „Minden kanálispart víz alatt van, így a szaporulat nagyon gyér lesz. Konkrét számokat még nehéz mondani, de valószínű, hogy nem lehet majd vadászni. Próbáljuk elcsalni a vadakat a bel­vízzel elöntött területekről” - tá­jékoztatott Jakubecz László, a fel­sőszeli vadászszervezet vezetője. Benian Károly, a nemeskajali szervezet vezetője sem tudja pon­tosan, müyen a kár, viszont annyi már biztos, hogy a fácánok első költéséből már itt sem lesz új sza­porulat, a fészkeket elmosta a víz. Az aratás után derül ki, milyen lett a nyúlszaporulat. Kérdéses, mikor lehet megint így tisztelegni az elejtett vad előtt Nádszegen (Képarchívum) Mindig csak addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk engedte, így túlélték a válságot Fél évszázad - konjunktúrában, válságban ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dunaszerdahely. Az egykori Dunstav cég ötven évvel ezelőtti megalakulására emlékeztek Du­­naszerdahelyen az utódvállalatok egykori és jelenlegi alkalmazottai. A rendezvénynek a Hotel Therma adott otthont, ahol emléktáblát is avattak az eltelt fél évszázad tisz­teletére. Az elődnek tekinthető, 1959-ben alakult Agromeliorizá­­ciós szövetkezet gátak emelésé­vel, kanálisok ásásával, illetve egyéb földmunkákkal foglalko­zott, derül ki abból az összefogla­lóból, melyet lapunknak ifj. Nagy József juttatott el. 1976-tól már Agrostav név alatt tevékenykedett i vállalat, mely 1980-ra képessé /ált bármilyen építkezés teljes ki­vitelezésére. 1991-ben ez a válla­\ lévai járásbeli községben hatalmas gondokat okoz az ivóvízhiány, hetekig eltarthat míg rendeződik a helyzet - néhány helyen a szennyvíz is belekerült a kutakba Megtiltották a kutak vizének fogyasztását A Dunstav és utódvállalatainak ezerötszáz alkalmazottjából közel hat­­százan vettek részt a jubileumi ünnepségen (Képarchívum) lat merte felvállalni az első kül­földi befektetők megbízásait - benzinkutakat épített, svéd tech­nológiájú nyílászárókat forgal­mazott, majd térköveket gyártott. 1992-ben a vállalat részvénytár­sasággá alakult AGS Dunstav né­ven; az építőipar ezredfordulón beállt visszaesése érzékenyen érintette, ám talpon maradt. 2000-ben szerkezetváltásra került sor, egyes tevékenységi köröket korlátolt felelősségű társaságok vettek át, 2002-ben pedig néhai Nagy József jóvoltából a cég pro­filt váltott - megálmodta a szállo­dát, melyet öt évvel később, 2007-ben nyitottak meg. Közben az építőiparral összefüggő ágaza­tok is látványos fejlődésen men­tek keresztül; a megtorpanást a 2009-es év hozta el. A tavalyi év volt talán létezé­sünk legkritikusabb éve, ám a gazdasági visszaesés után már látszik a fény az alagút végén, közölte ifj. Nagy József igazgató a jubileum alkalmával. A kötetlen találkozón a cég egykori munka­társai, azok családtagjai is megje­lentek. FORGÁCS MIKLÓS lpolyszakállos (Ipeľský So kolec). Napok óta a helyi alapis­kola udvarára állított tartályko­csi jelenti az ivóvízforrást a lévai járásbeli községben. A lévai Re­gionális Közegészségügyi Hiva­tal fertőzésveszély miatt megtil­totta a kutak használatát. Alena Frtúsová, a közegészségügyi hi­vatal igazgatója elmondta, a já- i alapiskola udvarára állították a tartálykocsit (A szerző felvétele) rásban huszonhárom, zömmel a térség déli részén fekvő község­ben nincs vezetékes víz. A talaj­víz beszennyezte a kutak vizét, ezért az emberi fogyasztásra al­kalmatlan. A minták vizsgálata hetekig is eltarthat. Tulajdon­képpen mosakodásra sem hasz­nálható ez a víz. Frtúsová el­mondta, a talajvizet ki kell szi­vattyúzni, meg kell tisztítani a kutat, fertőtleníteni kell, teleen­gedni ismét, majd ezt legalább háromszor megismételni. Ez­után elvégzik a laboratóriumi elemzést. Néhány helyen az emésztőgödrök, latrinák tartal­ma is belemosódott a kutakba. A régióban Ipolyszakálloson a legsúlyosabb a helyzet, emellett főleg a közeli Szetén és Ipolyvis­­ken vannak problémák. Naponta több ezer liternyi vizet szállíta­nak a községbe. Gasparik Kál­mán elmondta, több mint 150 kútról van szó, összesen 350 ház van a településen, 850 lakos él itt. Jelenleg nincsen értelme szi­vattyúzni, nagyon magas a talaj­víz, legkorábban június 14-én kezdhetik. Az önkormányzat valószínűleg szerződést köt egy céggel, amely elvégzi ezt a mun­kát, amelyért mintegy 10 ezer eurót (300 ezer korona) kell fi­zetni. Baka Ágnes, az alapiskola igazgatója elmondta, főleg a konyha működését nehezíti meg a vízhiány. AJÁNLÓ Június 12. (szombat) Hegyek -10.00: Gyereknap a Komárom és Ógyalla közti fő­út közelében lévő Hegyek (Briežky) lovas ranchon. Prog­ram: lovagoltatás, western show, gyermek- és felnőtt ver­senyek, lovas gyerek show. A belépés ingyenes, (vkm) Galánta - 15.00: Galanta­­fest a neogótikus kastély udva­rán; 15.00: Gulyásfőző ver­seny, a Harcovmci fúvósok fel­lépése; sörivók versenye, Op­lan, A-Lu-Pa-Lu, Joe Willove, Vidiek, 4 Time Band, napköz­ben kutyás bemutató, motoros találkozó, (jm) Nádszeg - 17.00: Tank­csapda-koncert a szőlősi sza­badtéri színpadon. Fellépnek: Fart, Phoenix, Dirty Dogs, Tankcsapda, Ayers Rock. (jm) Június 13. (vasárnap) Komárom -10.30: megem­lékezés a zsidóság deportálá­sának 66. évfordulója alkal­mából a zsidó temetőben (Aranyember utcája), beszé­det mond Schöner Alfréd bu­dapesti főrabbi; 12.00: a mezüze ünnepélyes elhelyezé­se a felújított menház kapu­ján, közös gyertyagyújtás az áldozatok emlékére a zsinagó­gában. (vkm) * Június 14. (hétfő) Érsekújvár - 16.30: Gáspár Karesz, a 21 éves korában kábí­tószerezés miatt elhunyt fiatal­ember életét bemutató doku­mentumfilmet vetítik le a Czu­­czor Gergely Alapiskolában. Je­len lesz Karesz édesapja. A vetí­tés ingyenes, a szervezők váljak a szülőket, diákokat és más ér­deklődőket. (száz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom