Új Szó, 2010. június (63. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-12 / 134. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JÚNIUS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Putyin ígérete Sarkozynek Párizs. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tegnap megígérte Párizsnak, hogy felfüggeszti a föld-levegő rakéták szállítását Iránnak. Ezt Nicolas Sarkozy elnök hivatala közölte, miután a két politikus a francia fővárosban találkozott egymással. Oroszország korábban Sz-300-as rakéták eladásáról állapodott meg Iránnal, snem volt világos, hogy az ügylet a BT legújabb szankciócsomagja ellenére is létrejöhet-e. (MTI) Zavargások sok halottal Os. A kirgiz ideiglenes kormány ismét rendkívüli állapotot hirdetett tegnap Os városában és környékén, s páncélozottjárműveket küldött a településre, miután hajnalban újabb zavargások törtek ki. A összecsapások halálos áldozatainak száma 37, a sebesülteké 523. Ez volt a legsúlyosabb zavargás a közép-ázsiai országban azóta, hogy áprilisban elűzték Kurmanbek Bakijev államfőt. Szemtanúk szerint a helyi kirgiz és üzbég lakosság, illetve a különböző klánok között törtek ki ismét az összecsapások. Ez az országrész Bakijev hatalmibázisa. (MTI) Mészárlás Mexikóban Mexikóváros. Fegyveresek megtámadtak egy drogelvonó kúrára létesített mexikói rehabilitációs központot és megöltek 19 embert - közölte tegnap a rendőrség. A támadás csütörtök este történt Chihuahua városában, amely 350 kilométerre délre fekszik a mexikóiamerikaihatártól. (MTI) Véget érhet a viszály Genf. A svájci külügy üdvözölte a Líbiában bebörtönzött Max Göldi svájci üzletember szabadon engedését, s megköszönte Spanyolország és Németország segítségét az ügyben. A líbiai hatóságok csütörtökön helyezték szabadlábra Göldit, akit februárban a bevándorlási szabályok megsértése címén ítéltek négyhavi börtönre. Svájc most azt szeretné elérni, hogy Göldi mielőbb hazatérhessen. Aháttér: Svájcban 2008-ban őrizetbe vették Moammer Kadhafi líbiai vezető fiát, Hannibált és feleségét azzal a váddal, hogy genfi szállodájukban több alkalmazottat bántalmaztak. A svájci hatóságok azonban rövid időn belül ejtették a vádat, és elengedték a líbiai párt. Következett a Kadhafi-klán bosszúja: Líbia leállította Svájcba irányuló kőolajexportját, dollármilliókat vont ki svájci bankokból, és vízumkorlátozásokat vezetett be a schengeni országok - köztük Svájc - állampolgáraival szemben. Ez egy időre az EU-t és az USA-t is Líbia ellen fordította. Most talán pont kerülhetaviszályvégére. (MTI) Négy jelölt is akad a távozó Yves Leterme kormányfő helyére - az ellentétek lassan szétfeszítik a szövetségi állam kereteit Meddig maradnak belgák a flamandok? Yves Leterme (balra), a távozó kormányfő. Bert De VJ ever álma a független Flandria. (Képarchívum és TASR/AP-felvétel) Brüsszel. A flamand függetlenség híveinek előretörése várható Belgiumban a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon. Az elemzők többsége mégis úgy véli, belátható ideig így sem kerül napirendre a szövetségi állam kettészakadása. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel csupán az a baj, hogy a belátható időtáv hossza nagyon bizonytalan. Egy e heti felmérés szerint pl. a franciák kétharmada helyeselné, hogy Belgium francia ajkú részét, Vallóniát Franciaországhoz csatolják, ha az ország felbomlana. Belgium olyan szövetségi állam, amelynek egymással hivatalosan egyenrangú népközösségeit az északi Flandriában a lakosság 60 százalékát kitevő, holland nyelvű flamandok, a déli Vallóniában élő franciaajkú vallonok, valamint a keleti végeken néhány tízezres lélekszámot kitevő németek alkotják. Mindegyik tartománynak, illetve népközösségnek - tehát a németnek is - saját parlamentje, kormánya és miniszterelnöke van. Külön egységet alkot Brüsszel, amely ugyan túlnyomórészt vallon (azaz francia) többségű, de a főváros gyakorlatüag kétnyelvű, elég rápillantani az utcatáblákra. Mindezek fölött áll a kétkamarás szövetségi parlament és a szövetségi kormány, illetve II. Albert király. A szövetségi állam kereteit feszítő ellentétek leglényegesebb eleme, hogy a ffanciaajkúak által korábban háttérbe szorított szorgos flamandok (azaz hollandok) szépen meggazdagodtak, és közülük sokan torkig vannak azzal, hogy adóbefizetéseik jelentős részét az elmaradottabb, válságoktól inkább sújtott Vallónia karbantartására fordítsák. Több flamand párt követeli a szövetségi kötelékek lazítását, ületve akárelszákításátis. A 2007-es parlamenti választásokat Flandriában a kereszténydemokraták (CD&V) nyerték meg, Yves Leterme vezetésével, és ők még csak lazítani akarták e kötelékeket, de nem sikerült megállapodást tető alá hozniuk az államreform kérdésében. Áprilisban Leterme utolsó kormányzati próbálkozása is megbukott, ki kellett írni az előrehozott választásokat. A felmérések szerint most az Új Flamand Szövetség (N-VA) megduplázhatja 2007-ben elért támogatottságát, és a voksok 26 százalékával a legnagyobb flandriai politikai erővé válhat. Ha tényleg győzne, akkor vezetője, a populistának tartott Bert De Wever aspirálhatna a belga kormányfői székre, hiszen Belgiumban több mint három évtizede mindig a flamandok adják a miniszterelnököt. Ám az N-VA első embere nem mutat érdeklődést a szövetségi kormány vezetése iránt, hiszen közelebbi célja Flandria és Vallónia laza konföderációjának megteremtése, hosszabb távon pedig a független Flandria. A jelenlegi kormányfő, Leterme pártja, a CD&V csak 16 százalékra számíthat, s ugyanennyit mért legutóbb az Ipsos az sp.a nevű szocialista tömörülésnek. Őket követi a népszerűségi versenyben a NV-A- nál is nacionalistább, idegengyűlölő szélsőséges Flamand Érdek (Vlaams Belang), 15 százalékkal. Ha a flamand szakadárok nem kerülnek a kormány élére, de a szövetségi miniszterelnöki tisztség flamand kézben marad, akkor a legtöbben Marianne Thyssent, a CD&V új vezetőjét emlegetik esélyesként. De az is lehet, hogy a flamandok ezúttal átadják a szövetségi kormányrudat a vallon szocialisták (PS) vezérének, Elio Di Rupónak. A PS Vallóniában 30 százalékkal áll az élen a liberálisok és a zöldek előtt. Elio Di Rupót is egyre többen emlegetik Belgium lehetséges új miniszterelnökeként. Egyelőre csak az biztos, hogy a választások után nem lesz könnyű szövetségikormányt alakítani. (mti,ú) Egy éve kezdődtek a vérbe fojtott iráni tüntetések Pofon Taskentből Iránnak Új, vasúti utánpótlási útvonal Oroszországon és Közép-Azsián keresztül Fokozatos „afganizálás” kezdődik ÖSSZEFOGLALÓ MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Még az év vége előtt meg akarja kezdeni a NATO Afganisztánban a biztonságért viselt felelősség fokozatos átadását az afgán kormányerőknek. Ezt Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára a tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli értekezletén jelentette be. A résztvevők tegnap olyan, kibővített ülést tartottak, amelyen jelen voltak a NATO által vezetett afganisztáni nemzetközi erőben, az ISAF-ban részes NATO-on kívüli országok védelmi tárcáinak irányítói is. Az ISAF keretében összesen 46 ország állomásoztat katonákat Afganisztánban. A 28 NATO-ország miniszterei közös nyilatkozatot tettek közzé a kétnapos tanácskozásról, és ebben üdvözölték, hogy jelentősen javult az afgán fegyveres erők ütőképessége. ígéretet tettek arra, hogy az afgán hadsereg és rendőrség további fejlesztése érdekében az eddiginél is több kiképzőt küldenek a közép-ázsiai országba. A NATO- főtitkár szerint összesen 2300 kiképzőre van szükség, és e létszám eléréséhez még 450 fő hiányzik. Az afgán hadsereg 119 ezer katonából áll, és 2011 októberéig 171 600-ra akarják feltölteni a kiképzett létszámot. Az afgán rendőrség most 104 ezer fős, a célkitűzés 134 ezer fő. Jövő őszre tehát összesen több mint 300 ezer főnek kell szolgálnia az afgán fegyveres testületeknél. A tervezett „afganizálást” tartományról tartományra haladva kívánják megvalósítani, és Rasmussen szerint remény van arra, hogy az első lépést még az év vége előtt meg lehet tenni. Hogy meddig tart majd a folyamat, az a főtitkár szerint egyelőre nyitott kérdés. Az ISAF. addig marad Afganisztánban, ameddig az szükséges - mondta Rasmussen. A védelmi miniszterek szerint „továbbra is nagyok a kihívások, és a siker még nem biztos, de a legutóbbi fejlemények bátorítóak” Afganisztánban. Idén jelentősen megerősítették a nemzetközi erőket, és a Hilmend tartományban végrehajtott, illetve Kandahár tartományban előreláthatólag őszig tartó hadműveletek Rasmussen szerint azt mutatják, hogy a tálib lázadók elkeseredett ellenállást tanúsítanak. Robert Gates amerikai védelmi miniszter újságíróknak elmondta, hogy a nemzetközi erők átvették a katonai kezdeményezést, de még „hosszú és rögös az út”. A NATO ezzel egy időben közzétette, hogy új, vasúti utánpótlási útvonalat sikerült nyitnia Afganisztán felé Oroszországon és Közép-Ázsián keresztül. Az első vasúti szerelvény már meg is érkezett Afganisztánba. A fejlemény azt mutatja, hogy az oroszok készek támogatni a nemzetközi erők afganisztáni erőfeszítéseit. Washington/Brüsszel /Teherán/Taskent. Az amerikai elnök arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy támogassa azokat az irániakat, akik a szabadságért küzdenek. Barack Obama üzenetét abból az alkalomból olvasta fel egyik tanácsadója, hogy egy évvel ezelőtt volt a vitatott kimenetelű és véres tüntetéseket kiváltó iráni elnökválasztás. Ebből az alkalomból a világ számos városában rendeznek szimpátiatüntetéseket az iráni ellenzékkel. Eközben Robert Gates amerikai védelmi miniszter Brüsszelben azt mondta, Irán egy-három éven belül szert tehet nukleáris fegyverre, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök pedig az újabb ENSZ-szankciók kapcsán Sanghajból - a világkiállításon vett részt - azt üzente a nyugati hatalmaknak, hogy „ellenséges légkörben nincs értelme párbeszédet folytatni”. Ugyanekkor Taskentből lényegében azt üzenték Iránnak, hogy nem csatlakozhat a Šanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO). Az SCO - amelyben Irán megfigyelői státussal rendelkezik - taskenti éves csúcstalálkozóján elfogadták az új tagállamok felvételének rendjét, s a dokumentumban feltételként szabták meg, hogy csak olyan állam csatlakozhat a szervezethez, amely ellen nincsenek érvényben ENSZ-szankciók. Erről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tájékoztatta az újságírókat. Az Oroszországot, Kínát, Kazahsztánt, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt tömörítő regionális szervezet további elvárásai között szerepel a potenciális új tagállamokkal szemben, hogy diplomáciai kapcsolatban álljanak minden tagállammal, megfigyelői vagy partneri státussal rendelkezzenek, kereskedelmi, gazdasági és humanitárius kapcsolatokat ápoljanak a tagállamokkal, és ne álljanak fegyveres konfliktusban más országgal, (mti, ú) XVI. Benedek ismét védelmébe vette a cölibátust Bocsánatot kért a pápa POUTIKAI BOTRÁNY Senki sem tudja, ki szolgáltat igazságot MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Bocsánatot kért XVI. Benedek tegnap a Vatikánban bemutatott misén a katolikus egyházban történt visszaélések áldozataitól. A pápa a papság évének lezárása alkalmából mutatott be misét a Szent Pétertéren 15 ezer egyházi személy jelenlétében. Az egyházfő kijelentette: mindent megtesz azért, hogy papok a jövőben ne követhessenek el szexuális visszaéléseket fiatalok ellen. Ugyanakkor védelmébe vette az egyházi személyeket: a papi tisztség „nem csak egyszerűen hivatal, hanem szentség is”. Isten a papot arra használja fel, hogy szeretetét közvetítse avilágszámára. A világ minden tájáról összegyűlt papok csütörtökön este virrasztást tartottak a Szent Péter téren. Ekkor mondott beszédében a pápa védelmébe vette a cölibátust, mert az szerinte a hit egyik jele az egyre inkább szekularizálódó világban. A pápa ekkor is beszélt a papok nemi visszaélései okozta egyházi botrányokról, de csak úgy utalt rájuk, mint azok a .járulékos botrányok”, amelyek kidomborították tökéletlenségünket, ésbűneinket. Nemrégiben tett portugáliai lelkipásztori útján azt mondta: ezek a bűnök az egyházon belül fakadnak, és nem külső tényezők hatására. Vatikáni tisztségviselők és kiadványok ugyanis korábban azt állították, hogy ezek a vádak a médiából, a szabadkőművesektől és a katolikusellenes lobbiktól származnak. El Paso. Egyre növekszik a politikai feszültség egyrészt Mexikó és az USA között, másrészt Mexikón belül a hétfői határincidens miatt, amelynek során egy amerikai határőr agyonlőtt egy 15 éves mexikói fiút. Fernando Gómez Mont mexikói belügyminiszter helyi idő szerint csütörtökön telefonon közölte Janet Napolitano amerikai belbiztonsági miniszterrel: kormánya számára elfogadhatatlan az állampolgáraikkal szemben indokolatlanul alkalmazott erőszak, továbbá kérte annak az egyezménynek a közös felülvizsgálatát, amely a határőröket feljogosítja bármilyen eszköz használatára illegális határátlépésesetén. Az incidensről készült videofelvételen jól kivehető, hogy az amerikai határőr tüzet nyitott a már mexikói oldalon álló, előzetesen a határon illegálisan átkelni akaró, kövekkel dobálózó emberekre, s egy 15 éves fiú halálát okozta. Eközben heves kritikák érik Felipe Calderón mexikói elnököt az ügyben tett erőtlen lépései miatt. Áz ellenzék azt is felháborítónak tartja, hogy az államfő ilyen körülmények között elutazott a dél-afrikai labdarúgó-vüágbajnokságra. Jesús Ortega, a baloldali PRD vezetője szerint a mexikói vezetésnek kérnie kellene a 15 éves áldozat gyilkosának kiadását. Azzal érvelt, ha Mexikóban történik egy amerikai állampolgárt érintő bűncselekmény, az elkövetőt azonnal átadják az amerikai hatóságoknak. A kérdés valóban az, ki szolgáltat igazságot, ha egy adott országból kilőtt golyó egy másik országban találja el az áldozatot. Kai Raustiala jogi szakértő szerint a halálos kimenetelű incidens elbírálása akár a Nemzetközi Bíróság (ICJ) hatáskörébe is kerülhet, ha ebbe az USA beleegyezik. (MTI)
