Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-06 / 103. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 6. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elkerülhetetlen a nyugdíjreform Pozsony. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében a következő kormánynak leg­alább 65 évre kellene emelnie a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíja­kat pedig legfeljebb az infláció mértékének megfelelően sza­badna növelnie - figyelmeztet az INEKO. A gazdaságkutató intézet szerint a nyugdíjreform egyedüli alternatívája az lenne, ha a nyugdíjakat közvetlenül az állami költségvetésből dotál­nák. Ehhez azonban az állam- háztartás radikális konszolidá­ciójára lenne szükség, vagyis növelni kellene az adókat és csökkenteni a kiadásokat. Ha a következő kormány ez utóbbi lehetőséget és a nyugdíjrefor­mot is elutasítja, Szlovákia akár már 2014-ben a csőd szélére sodródhat, a köztartozások ugyanis elérhetik a bruttó hazai termék 60%-át. (TASR) Nagyon jól fogy az olcsó gázolaj Pozsony. A gázolaj jövedéki adójának csökkentése miatt minden jel szerűit nem esnek vissza jelentősebb mértékben az állami költségvetés bevételei. A Szlovák Kőolajipari Szövetség (SAPPO) legfrissebb adatai sze­rint márciusban 30%-kal, vagyis mintegy 11 millió literrel több gázolaj fogyott a hazai töltőál­lomásokon, mint egy évvel ko­rábban. A gázolaj jövedéki adó­jának a csökkentésénél az állam eredetileg arra számított, hogy az adókiesések elérhetik a 60-102 millió eurót. A gázolaj iránti kereslet növekedésének köszönhetően azonban a baljós előrejelzések nem válnak valóra, hiszen márciusban több pénz folyt be ebből az adónemből, mint egy évvel korábban. (Nt) Már nem félünk a lakáshitelektől Pozsony. Az elmúlt hóna­pokban jelentős mértékben megugrott a lakáshitelek iránti érdeklődés. A Szlovák Takarék- pénztár az idei év első négy hó­napjában 231 millió eurónyi új lakáshitelt nyújtott, 38%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A pénzintézet az említett szegmensben a szlovák piac negyedét uralja. Tavaly áp­rilisban összesen 1,99 milliárd eurónyi lakáshitelt merítettek az ügyfelei, idén áprilisra ez 2,53 milliárd euróra nőtt. (SITA) 280 forintig is elmehet az euró Budapest. A görög válság ör­vényében tegnap tovább gyen­gültek a térségbeli devizák: az eurót napközben 279 forinton jegyezték a bankközi kereskede­lemben, ami komoly esés a múlt heti 263 forintos eurót tekintve. A dollár jegyzése 214,15 forintra nőtt a keddi 209 forintról. A mé­lyülő bizalmi válság oka: a piac kételkedik abban, hogy Görögor­szág képes az előírt megszorítá­sok végrehajtására, valamint tart a válság átterjedésétől más euró­övezeti tagállamra (elsősorban Portugáliára). (MTI) Sorra bedőlnek a cseh kölcsönök Prága. A Cseh Nemzeti Bank adatai szerint március végén már 107 milliárd cseh koronára rúgott a lakosság és a cégek által nem törlesztett hitelek volume­ne. A jegybank szerint a jogi személyek által nem törlesztett hitelek aránya felkúszott 8,6%-ra. Ami a lakosságot illeti, az általuk nem törlesztett hite­lek aránya március végén 4,4%-ot tett ki, abszolút szá­mokban kifejezve 43 milliárd korona kétes hitelmennyiségről van szó. Egy évvel ezelőtt ez az arány 3%-ot tett ki. A lakosság esetében még tovább romlik a helyzet, mivel az év eleji elbo­csátásokat a bankok ősztől érzik meg igazán. (HN) Kínai furgonok hazai utakon Pozsony. Az Automax Žilina társaság a hazai piacon elkezdte a kínai Dongfeng Motor (DFM) haszonjárműveinek forgalma­zását. Rastislav Novák, a cég képviselője közölte: a 7 külön­böző verziójú haszonjármű ja­pán (Suzuki) motorral készült, a termékekre 24 hónap garanciát nyújtanak, és a járművek ára 9200 eurónál (áfával együtt) kezdődik. A kínai DFM évente több mint 1 millió közlekedési eszközt gyárt, az európai nor­máknak megfelelő termékeit már a német, a lengyel, a cseh piacon is árulják, (só) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8551 Lengyel zlotv 4,0320 Cseh korona 25,878 Magvar forint 276,83 Horvát kuna 7,2545 Román lei 4,1713 Japán ien 122,66 Sváici frank 1,4325 Kanadai dollár 1,3280 USA-dollár 1,2924 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,26 26,60-25,05 287,12-262,39 OTP Bank 1,35-1,27 26,42-24,91 282,29-266,05 Postabank 1,35-1,26 26,59-24,79­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,39-24,92 285,78-261,16 Tatra banka 1,34-1,27 26,36-25,02 284,41-262,79 Dexia banka . 1,34-1,28 26,38-25,04 280,51-266,29 Általános Hitelbank 1,34-1,27 26,40-24,94 287,12-262,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az Európai Unió 27 tagállama közül idén Szlovákia és Lengyelország gazdasági lendülete lehet a leggyorsabb Mélyülő adósság a növekedés ára Brüsszel. Idén Szlovákia és Lengyelország gazdasági növekedése lesz aleggyor­sabb a 27 tagú Európai Unióban, jövőre pedig Szlovákia a második legdi­namikusabb növekményt produkálja Észtország mö­gött - derül ki az Európai Bizottság tegnap Brüsszel­ben kiadott tavaszi gazda­sági előrejelzéséből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A brüsszeli Európai Bizottság (EB) úgy véli, az áldatlan görög helyzet összességében nem fékezi le az Európai Unió gazdasági nö­vekedését, sőt a szervezet legfris­sebb prognózisa szerint a 27 tagú unió idei növekménye, a tavalyi mély recessziót követően, a ko­rábban várt 0,7% helyett elérheti az 1%-ot is. A visszaesést azonban még nem hagytuk a hátunk mö­gött, hiszen Spanyolország, Íror­szág, Ciprus, Lettország, Litvánia és különösen Görögország eseté­ben még idén is folytatódik a ha­nyatlás (-0,4 és -3,0 százalék kö­zötti mértékben), Magyarország 0 százalékos növekedése sem éppen szívderítő, igaz, az őszi prognózis még 0,5%-os visszaesést valószínűsített déli szomszédunk­nál. Viszont jövőre az EB már úgy látja, a helléneken kívül mindenki kimászik a recesszió gödréből. Ami Szlovákiát illeti, Brüsszel idén 2,7%-os gazdasági növeke­dést jósol számunkra, ilyen gyors tempót rajtunk kívül a gazdasági válságot szinte egyedül elkerülő Lengyelország képes tartani. Jövő­re pedig a 3,6%-os növekedésün­ket várhatóan csupán Észtország szárnyalja túl (3,8%). A viszony­lag kedvező mutatók hatásaként jövőre már mérséklődik a munka- nélküliek száma: Brüsszel úgy lát­ja, az idei 14,1%-os arány 2011-ben 13,3%-ra olvad (az uni­ós átlag jövőre 9,7% lesz). A bi­zottság arra figyelmeztet, hogy a júniusi parlamenti választások miatt megugorhat az állam költe­kezése, ami rontja az ország pénz­ügyi helyzetét. Az EB úgy látja, a hazai össztermékhez viszonyított államadósság a tavalyi 35,7 száza­lékról idén felkúszik 40,8%-ra, jö­vőre pedig 44 százalék lehet. Ma­gyarország esetében a belső ál­lamadósság idén még emelkedik, és megközelíti a GDP 79 százalé­kát, jövőre viszont csökkenésnek indul, és 77,8 százalék körül alakul a prognózis szerint. Számunkra különösen fontos, hogy közvetlen szomszédaink jö­vőre kivétel nélkül érezhető növe­kedési pályára állnak: 2011-ben már az évek óta vergődő Magyar- ország is 2,8%-os növekedést pro­dukálhat, a lengyelek túllépik a 3%-ot, igaz, az export számára kulcsfontosságú Németország idén és jövőre még 2 százalék alatt marad. Az Európai Bizottság a költségvetési fegyelem alakulását is vizsgálta. Az idei, a GDP-hez vi­szonyított államháztartási hiány az eurózónában átlagosan -6,6% lesz (az euró bevezetéséhez szük­séges kritérium legfeljebb -3 szá­zalékot tesz lehetővé), Szlovákia esetében 6 százalék, 2011-ben pe­dig 5,4 százalék. Ami Magyaror­szágot illeti, az EB 4,1%-os hiányt vár, azaz szerinte Budapest nem teljesíti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kitűzött „kőbe vésett” 3,8 százalékos deficitet, (t, č, shz) Az Európai Bízottsás növekedési prognózisa Ország 2008 2009 2010 2011 Szlovákia 6,2-4,7 2,7 3,6 Magyarország 0,6-6,3 0 2,8 Csehország 2,5 •-4,2 1,6 2,4 Lengyelország 5 1,7 3,3 A 27 tagú EU 0,7-4,2 1 1,7 Eurózóna 0,6-4,1 0,9 1,5 A bruttó hazai össztermék (GDP) alakulása az Európai Bizottság szerint. A 2008-as és a 2009-es adat a valóságot tükrözi. Az adatok százalékban ér­tendők. (Forrás: Európai Bizottság) Jobban odafigyelünk a kiadásainkra, egyre gyakrabban használjuk ki az üzletláncok árkedvezményeit A húsvét visszahozta a lakosság vásárlókedvét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyelőre szinte alig látható mértékben, de lassan kezd visszatérni a vásárlókedvünk - a statisztikai hivatal tegnap közzé­tett elemzése szerint a hazai kis­kereskedők bevételei 2008 de­cembere óta idén márciusban nőt­tek először. Az év harmadik hó­napjában 0,2%-kal voltak maga­sabbak, mint egy évvel korábban, ami elsősorban a nagyobb üzlet­láncokban tett húsvéti vásárlása­inknak köszönhető. A pozitív hír ellenére az elemzők többsége egyelőre óvatos, hiszen a gazda­sági válság továbbra is jelentős mértékben visszafogja az anyagi lehetőségeinket. „Feltételezése­ink szerint a jobb márciusi ered­mény elsősorban a húsvéti bevá­sárlások számlájára írható” - vall­ja Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője, aki szerint febru­árban például még csaknem 3%-kal csökkentek a kereskedők bevételei az egy évvel korábbiak­hoz képest. A statisztikai hivatal szerint a márciusi javulás elsősorban a nem specializált üzleteknek köszönhe­tő, amelyek a bevételek 8,5%-os növekedését könyvelhették el. Eb­ben a kategóriában, ahová a nagy üzletláncok is tartoznak, március­ban 622 mülió euró bevételt értek el. „A hipermarketeket a válság ke­vésbé érintette, mint a többi üzletet” - állítja Koršňák. Mindez szerinte azzal magyarázható, hogy a válság idején az emberek sokkal jobban odafigyelnek a kiadásaikra, így gyakrabban használják ki a nagy üzletláncok nyújtotta árked­vezményeket. Elmek köszönhető­en a hipermarketek bevételei mára elértékaválságelőttiszintet. A jövő azonban egyelőre bizony­talan. „Míg nem leszünk biztosak abban, hogy a munkapiac az elkö­vetkező időszakban pozitívan ala­kul, addig nem jósolhatunk na­gyobb növekedést a lakossági fo­gyasztás esetében sem” - nyilat­kozta Eduard Hagara, az ING Bank elemzője. A szlovák gazdaság nö­vekedéséhez idén elsősorban a kül­földi kereslet bővülése járulhat hozzá, a hazai kereskedők bevéte­lei ugyanakkor továbbra sem nő­nek majd látványosabb mértékben. „Nem számítunk dinamikus bővülésre”-vallja Koršňák. (mi, s) A szlovákiai lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára az év első három hónapjában 1296 euró volt Mára megállt a lakásárak látványos zuhanása Az ingatlanárak alakulása Időszak 2007 2008 2009 I 1. negyedév 1097 1476 1413 § 2. negyedév 1180 1549 1342 f 3. negyedév 1286 1542 1322 I 4. negyedév 1391 1479 1297 j Az adatok euró/m“-ben (Forrás: jegybank) j ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az idei első negyed­évben gyakorlatilag leállt a lakó­ingatlanok áresése, a lakások és családi házak ára azonban tovább­ra is több mint kétéves mélyponton van - derül ki a szlovák jegybank tegnap közzétett elemzéséből, amit a Szlovák Ingatlanügynöksé­gek Nemzeti Szövetségének (NARKS) a közreműködésével dolgoztak ki. Az elemzés szerint a lakások és családi házak átlagos négyzetméterenkénti ára az év el­ső három hónapjában 1296 euró volt. Ez ugyan 8,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, az árak azonban lassan kezdik elérni a mélypontjukat, amit mi sem bizo­nyít jobban, mint hogy hónapról hónapra kisebb áresést regisztrál­nak. A múlt év utolsó negyedéhez képest az idei első negyedévben országosan például már csak 0,08%-kal, átlagosan egy euróval csökkentek az árak. Tavaly például még több mint 11%-os áresést mértek 2008-hoz képest. Szlovákia eges régiói között rá­adásul jelentős eltérések vannak, több megyéből így már kisebb-na- gyobb drágulásról adhattak szá­mot. A múlt év utolsó negyedéhez képest az idei év első három hó­napjában Pozsonyban például 0,76 százalékkal, 1728 euróranőtt a lakóingatlanok ára. Szlovákiá­ban így továbbra is a fővárosban juthatunk a legdrágábban fedél­hez. Az előző negyedévhez képest azonban nem itt, hanem Beszter­cebánya megyében mérték a leg­nagyobb drágulást. Ott 5%-kal nőttek a négyzetméterenkénti árak, elérve a 792 eurót. Csaknem 2%-kal emelkedtek az árak Eperjes és 0,22%-kal Kassa megyében is, az előbbiben 850, az utóbbiban át­lagosan 919 eurót kértek egy négyzetméterért. A legolcsóbban Nyitra megyében juthatunk hozzá a lakóingatlanokhoz, ahol a négy­zetméterenkénti átlagár 643 euró körül mozog, és az előző negye­dévhez képest 1,4%-kal csökkent. A négyzetméterenkénti árakat tekintve továbbra is a legkisebb és legnagyobb alapterületű lakások számítanak a legdrágábbnak. Az egyszobás és az öt vagy ennél több szobával rendelkező lakások kate­góriájában egyaránt 1452 eurót kémek egy négyzetméterért. Az egyszobás lakások ára az előző ne­gyedévhez képest 1%-kal esett vissza. A családi házak négyzetmé­tere átlagosan 1167 euróba került, 1,1%-kaí kevesebbe a múlt év utol­só hónapjaihozképest. (s,mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom