Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-06 / 103. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 6. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ ÚMSZ A határon túli magyarok közül sokan csalódtak a leendő magyar külügyminiszter kettős állampolgársággal kapcsolatos véleménye hallatán, pedig csak azt mondta el, ami a nemzetközi jog alapján természetes: a kettős állampolgárságot egyéni kérelem alapján lehet megadni, így van ez az egész világon - írta a bukaresti Új Magyar Szó. Románia sem tesz másként a moldovai románokkal, ám meg lehet gyorsítani az egyéni elbírálásokat. A kettős állampolgárok választási jogát mindenütt a lakhelyhez kötik, (mti)- Szomszéd, maga vasvillával szórja a trágyát? Bezzeg Slota szájából csak úgy ömlik/ (Peter Gossányi rajza) Az Európai Központi Bank Görögországgal kivételt tesz: bármilyen minősítésű görög állampapírt elfogad Több a kérdés, mint a felelet Az euróövezet és a Nemzetközivalutaalap három évre 110 milliárd euró kölcsönt szavazott meg Görögországnak. Görögország ebből legalább másfél évig törlesztheti lejáró adósságait anélkül, hogy ki kellene mennie a piacra refinanszírozásért. A piacok mégis fanyalognak, sőt terjed a pánik. MT1-HÁTTÉR „Time danaos et dona ferentes” (Félek a görögöktől, mégha ajándékokat hoznak is). Vergilius ma talán így fogalmazná át: „Féleka görögöktől, mégha fedezetethoznakis”. A befektetők tartanak tőle: a görög kormány nem tudj a elfogadtatni a lakossággal a segítség feltételeit, a fizetéscsökkentéseket és adóemeléseket, ha mégis, nem lesz képes beszedni az adókat. Az országban széleskörű és hagyományos az adó- elkerülés, ezt a megszorítások még jobban ösztönözni fogják. így Görögország esetleg nem tudja teljesíteni a feltételeket az államháztartási hiány csökkentésére. A tapasztalatok mást mutatnak. Azl990-esévek végén a távol-keleti országokban, Oroszországban, Mexikóban, újabban a balti államokban, Romániában, Magyarországon a lakosság tudomásul vette, hogy a kormánynak elfogyott a pénze, és új lapot kell nyitni. Ez ügyben tehát nem biztos, hogy okkalfélnekapiacon. Am félnek a piacon a .járványveszélytől” is. Mi lesz, ha Görögország lesz az euróövezeti adósságválság Bear Steamse, Portugália lesz a Lehman Brothers és Spanyolország az összes többi? Az amerikai kormány 2008-ban mentőakciót szervezett a Bear Stearns befektetési banknak: a Fed 30 milliárd dollárt kölcsönzött a JP Morgan Chase bankháznak, hogy az megvásárolja a csőd felé tartó Bear Stearns befeketési bankot. Az amerikai pénzügyi kormány úgy vélte, megtette a magáét, s hagyta csődbe menni a következő befektetési bankot, a Lehman Brotherst. Ettől piaci pánik és világméretű pénzügyi-gazdasági leolvadás kezdődött, ezért az amerikai kormány és a Fed kénytelen volt sok száz milliárd dollárt ölni bankok, biztosítók és iparvállalatok megmentésébe kölcsönökkel és részvényvásárlásokkal. Végül többe került a leves, mint a hús... Lehet, hogy Portugáliát nem hagynák magára, és a portugál számla nem lenne megrázó. Egy spanyol mentőakciónak viszont két-háromszor nagyobbnak kell lennie a görög programnál, a két ország közti méretbeli különbség miatt. Amitől komolyabban félni lehet, az más. Lettország, Románia, Magyarország a készenléti hitelkereteik EU-részét az EU-tól mint jogi személytől kapták tavaly és tavalyelőtt. Az Európai Bizottság hitelt vett föl a piacon az EU nevében, azt adta tovább a megszorult tagországoknak.- Az euróövezeti országoknak ilyen lehetőséget kizár az EU rendtartása, ezért adják össze a görögöknek a pénzt az euróövezet tagországai. Miért nem változtatták meg a szabályt a görögök érdekében? A londoni The Times szerint azért, mert látva a német vonakodást, a brit kormány ehhez nem járult volna hozzá, így viszont Nagy-Britannia mint euróövezeten kívüli ország kimarad a görög programból. Az euróövezetnek nincs jogi személyisége, minden mentőakciót a nulláról kell megszervezni. Kibíma-e újabb megterheléseket a görög mentőakció miatt megrendült német politikai konszenzus? Össze lehet-e hozni újra meg újra az euróövezeti tagországok együttműködését? Amitől igazán félni érdemes, arra még alig figyelt fel a piac. Az Európai Központi Bank (EKB) halkan közölte: jóllehet Görögországot a hitel- minősítők leértékelték, az EKB továbbra is elfogad görög kötvényeket fedezet gyanánt a kereskedelmi bankoktól a refinanszírozási árveréseken. Az EKB eredetileg csak legalább , A” minősítésű euróövezeti állampapírokat fogadott el fedezet gyanánt, ezt a szabályt „BBB mí- nusz”-ig enyhítette az általános válság miatt, most Görögországgal kivételt tesz: bármilyen minősítésű görög állampapírt elfogad. Más szóval: az euróövezeti kereskedelmi bankok, köztük a görög bankok is, beadhatják a birtokukban lévő görög állampapírokat az EKB-nak, cserébe hitelt kapnak az EKB-tól, amit tovább hitelezhetnek a kormányoknak, amelyekabból is hiteleznek Görögországnak, amely e hitelekből törleszt, és így tovább. Vagyis a program jelentős részét az EKB finanszírozza, várhatóan „mennyiségi enyhítés”, vagyis új pénz teremtése formájában. KÉZ,IRAT • • Orömnap MIKLÓSI PÉTER Ilyenkor, május első napjaiban gyakorta filozofálgatok magamban arról, mi is az anyáknapja. Ama ünnep, melyneknincsenek kialakult szokásai és szertartásai. Nem kell együtt maradnia a családnak, mint karácsonykor. Nem muszáj jókedvűnek lenni, mint szilveszterkor. Nem illik kivonulni a faluszéli ligetbe, mint a majálison; nem kell odacsődülni a város főterére, mert ott pártbulit tartanak. Arról már nem is szólva, hogy az ünnepeket az anyák szokták megszervezni a családban... Viszont tények igazolják, hogy Angliában már 1644-ben köszöntötték a worcesteri anyákat és nagyanyákat. Közép-Európa tájain az elmúlt század húszas éveiben vált megszokottá, hogy május második vasárnapja az édesanyáké. Igaz, a szocializmus mellkasfeszítő évtizedei- mint a keresztény értékrend ünnepeinek zömét- az anyák napját is elorozták; a szoctábor országaiban csak a magyar gulyáskommunizmusban volt lehetséges, hogy bár a szoká- sosnálegyhéttelkorábban, de azért az anyák ünnepe is végleg helyetkapjonaszívekben. Persze, ezek csak tények és hangsúlyok, a lényeg egyebütt van: annak tudatosításában, hogy mi mindent köszönhetünk az anyáknak! Mi mindent a családi indíttatástól a tőlük kapott utolsó, megnyugtató pillantásig. Ezért most, már ősz fejj el és túl a hatvanon tudok csak igazán örülni annak, hogy gyerekkorom óta a mi családunkban mindigmegtartottukaz anyák napját. Testvéreimmel nem a kétes értékűvé züllesztett nemzetközi nőnapon, hanem május második vasárnapján köszöntöttük föl szerényke virágcsokorral ma márnem élő édesanyánkat, majd a nagymamát is. Az utcán, az isko- lábansemtitkoltukezt; denemis beszéltünk róla túl sokat, mert az akkori idők udvaroncai és hoppmesterei még annak tudatát is igyekeztekaháttérbe szorítani, hogy az anyához fűződő kötelék az egyeden olyan emberi kapocs, amely holtomiglan-holtodiglan tart - még ha megcsúfolják is például a békét őrző, szocializmust építő anyákat dicsőítő maszlagokkal. Avalóságegészenmásról szól, mint amit az agybénító demagógiával fűszerezett zengzetes frázisok ideig-óráig hirdethetnek. Az élet arról szól, hogy nincs mélyebb titok, mint a gyermekét váró asszonyarc mosolya; nincs sugárzóbb derű, mint amikor anya és gyermeke néz egymás szemébe. A teremtés megmásíthatadan törvénye ugyanis, hogy az emberi ér- zéseknek nincsen nagy választéka, csupán sok az árnyalatuk és sokféleképpen lehet kifejezni őket. Hadd említsem az irtózattal vegyes szenvedést Azucena áriájában^Verdinél a Trubadúrban, a megkövült fájdalmat Mestrovicz anyaportréjában... Agondosko- dást, a féltést, a kéztördelő kétségbeesést is megfestették, megformálták, megírtákmár. Azt, hogyabetegcsecsemősírásától, a kisgyerekfelsebzetttérdétőlafelnőtt gyerek testi-lelki kínjától miként esik féltő aggodalomba az anya- ami a vérségi kapocs csal- hatatían bizonysága. Bárvannak az életben rendhagyó szituációk is. Példaként a Brecht által meg- mintázotthelyzetet fogadom el. Ő a Kaukázusi krétakörben a gyereket az anyaszívű szolgálónak ítélte és nem annak a hűtlen, önző asszonynak, aki a gyermeket világra hozta. Abrechti figyelmeztetés, hogy akadnakhelyzetek, amikor az anyaszív még a vérségi köteléknél is előbbre való! Az anyákról szóló üzenetem végén talán már csak annyit, hogy napjaink eszménye azaz anya lehetne, akiben megvan az örülni tudás és az örömszerzés képessége; aki ért a gyerek nyelvén, akikébe is belelát, noha nincs is az egyeden s végérvényes igazság birtokában. Ez az a dialógus, mely a születéstől a halálig tart. Tiszteljük hát anyánkat, és szeressük, amíg él. Az anyák amúgy is akkor a legboldogabbak, ha pár percet nyugalomban eltöltünk mellettük. Anyák napján és mindennap. KOMMENTÁR Sólyom szárnyán VERES ISTVÁN Orbán Viktor rövid távon a kormány, középtávon az Országgyűlés, hosszú távon pedig egész Magyarország átalakítását tervezi. Egyszerűsödik a kormány, ritkulnak a miniszterek, a kormányfő pozíciója erősödik. A fogyatkozott számú képviselővel működő Országház kísérteties hangulatot ígér. Orbán Viktor hadat üzent a messze földön híres magyar bürokráciának is, ki kell vezetni a magyart a hivatalok fojtogató ingoványából, egyszerűsíteni kell, lé- nyegretörően, kiiktatva a felesleges dolgokat. Érdekes megfigyelni, hogy az elmúlt nyolc évben a Fideszben is valami hasonló történt. Orbán Viktor 1998 és 2002 közt még régi Játszópajtásaival” kormányzott. Együtt indultak annak idején, fiatalok voltak és demokraták. AmaiFideszegy kicsit másként fest. A fiatalság oda, a régi bajtársak mellékvágányra kerülték, maradt az elnök, Kövér Lászlóval a háttérben. A fiatalok meg teszik a dolgukat. Központosított párt, központosított kormány, kétharmados többség. Teljhatalom. így aztán nem lesz könnyű demokratának lenni, főleg, ha ők dönthetik el, hogy a kétszer kettő milyen gyakran lehet öt. Hová vezethet egy ilyen folyamat, már ha következetesen végigviszik az illetékesek? Hát oda, hogy Pokomi Zoltán nemrég elszólta magát: „Magyarország sokat köszönhet Sólyom László köztársasági elnöknek és magam is nagyra tartom őt. De ha azt kérdezik, hogy két-három év múlva is ő lesz-e a köztársasági elnök, nemmel kell felelnem”. Mit érezhetett Sólyom László, amikor ezt meghallotta? Egy reggeli műsorban a Fidesz alelnöke egy álmos mellékmondatban csak úgy megemlíti, mi lesz az államfővel, aki sokaknak magát Magyarországot jelenti. Nem, Pokorni nem hiszi, hogy Sólyom László marad. Még nem tudja, ki lesz helyette, majd addig kitalálja, ha közben el nem felejti. Lehet hogy Schmitt Pál lesz, lehet hogy Fekete Pákó. Nem mindegy? A lényeg, hogy a Fidesz támogatja. Jó tudni: az államfőket Közép-Európában nem a nép választja, hanem az éppen aktuális megapártok. De ez már alighanem Orbánnak is feltűnt, és erre figyelni fog az „átszervezésnél”. Ha az eddigieket összegezzük, a következő eshetőségekkel számolhatunk: Magyarország francia típusú parlamentális demokrácia lesz, azzal a különbséggel, hogy az elnök helyére kinevezik a törzsszövetség idejéből ismerős gyulát, ez lesz Orbán, az eddigi elnököt, Sólyo- mot pedig szakrálisán „feláldozzák” az új haza küszöbén (mert innen az már csak egy lépés). Vagy visszaállíthatják a királyságot is, hiszen megtehetik. Visszahívhatják a Habsburgokat is, vagy ha úgy tetszik, Orbán puszta szerénységből kineveztetheti magát kormányzóvá, ez Magyarországon a „nehéz időkben” általános gyakorlat. Nem tudjuk, mit fognak csinálni, de érdekes lesz és nagyon tanulságos. Oda a görög csoda NAGYANDRÁS Görögországban az elmúlt napokban tüntetők százezrei jelentek meg az utcákon, kedden megkezdődött a 48 órára tervezett általános sztrájk. Vajon igazuk van-e az utcára kivonult görögöknek? Ha általánosítani akarunk, azt mondhatjuk, az átlaggörög szeret jókat enni, jókat inni, mulatni és sztrájkolni. Az általános sztrájk annyira mindennapivá vált, hogy idén márciusban hármat is tartottak belőle. Ha belehallgatunk, miért is tüntetnek a görögök, érdekes dolgokat tudunk meg. Az átlagtüntető úgy gondolja, a megszorítások azokat érintik, akik nem tehetnek az ország gazdaságának és pénzügyeinek tönkretételéről. A felelősség a politikusoké, hiszen ők hoztak rossz döntéseket, ezért rajtuk kellene behajtani az adósságot. Nem csináltak mást, mint szétlopták az országot, saját külföldi számláikat meg jól felduzzasztották. A görög lakosság többsége egyelőre nem akarja elfogadni, hogy az eddig „kivívott” jóléti szolgáltatások egy részéről le kell mondania. A paramétereket nagyjából mindenki ismeri, hiszen ezen háborgott egész Európa az elmúlt napokban, hogy a görögök az elmúlt években megteremtették maguknak a kommunista kapitalizmust. A jóról senki sem mond le könnyen. Ahogy a saját felelősségét sem fogja könnyen elismerni az átlagpolgár. Ám óriási tanulság a többi európai nemzet számára. És most nem a politikusokról, hanem a lakosságról beszélek. Kiderült, hogy bár lehet populista politikusokat a hatalomhoz juttatni, s ezen populista politikusok gyakran végre is hajtják populista ígéreteiket, de ezt nem igazán éri meg, mert minden egyes populista döntés után előbb vagy utóbb jön a feketeleves. Görögországban most ez következik be. Lehet a politikusokra mutogatni, lehet őket szidni, ám végső soron a rossz döntések eredményei mindig a teljes lakosságra szállnak vissza. Tehát a szavazónak nem szabad elhinnie, hogy a politikusok okosabbak nála, a vizet nem változtatják borrá, aki meg ezt ígéri, az nem mond igazat, vagy annak a bornak az árát, amit majd saját csodaként mutogat, úgyis a lakossággal fizetteti meg. A képlet elég egyszerűnek tűnik, csodák pedig nincsenek. Ha az emberek tisztában lennének az alapvető gazdasági tényekkel, saját életüket könnyítenék meg. Nem kell hozzá túl sok ész, csak józan ítélőképesség. Az európai demokrácia bölcsőjében most megmutatták, hogy nem rendelkeztek elég ilyennel. Az, hogy a Görögországot a többi euróövezeti országnak kell megmentenie pont arra lesz jó, hogy ezekben az országokban is megértsék a szavazók, a rendszer így működik. És ha az emberek megértik, akkor és csakis akkor mondhatjuk, az egész támogatási projekt nem volt ablakon kidobott pénz.
