Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-18 / 112. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Buszrobbantás Indiában Újdelhi. Felrobbantottak egy rendőrökkel és civilekkel teli buszt maoista lázadók tegnap Indiában, legkevesebb negyvenen életüket vesztették. A támadás a közép-indiai Csattiszgarh szövetségi államban történt a PT1 hírügynökség szerint. A szélsőbaloldali lázadók kormányzati erők elleni akciói gyakoriak az ország középső régiójában. (MTI) A NATO súlyos veszteségei Kabul. Meghalt tegnap két olasz katona Herátban, s ezzel az idén már kétszáz NA- TO-katona vesztette életét afganisztáni hadműveletekben. A NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) ezzel a legsúlyosabb időarányos veszteségét szenvedte el a harcok több mint nyolc évvel ezelőtti kezdete óta - derült ki a francia hírügynökség összesítéséből. Az áldozatok számának növekedése azt mutatja, hogy a tálib lázadók tevékenysége olyan időszakban erősödik, amikor újabb NATO-erők érkeznek erősítésként az országba. Tavaly január és május vége között 119 NATO-katona halt meg Afganisztánban. (MTI) Tovább terjed az olajfolt Washington. A tengeri áramlatok messzire sodorhatják a Mexikói-öbölben keletkezett hatalmas olajszennyeződést, amely egy számítógépes modell szerint akár a 450 mérföldes távolságra fekvő floridai Key Westet is elérheti. William Hogarth, a Dél-floridai Egyetem tengerkutató professzora az ABC televízióban azt mondta, a tengerbe ömlött mintegy 15 millió liter nyersolaj egy része már elérhette a keleti irányban, az Atlanti-óceán felé tartó úgynevezett hurok áramlatot. A Mexikóiöböl egy másik meghatározó áramlata, a louisianai parti áramlat pedig nyugati irányban egészen a texasi partvidék középső részéig viheti a szennyeződést. (MTI) Az északiak támadtak Szöul. Észak-koreai torpedó süllyesztette el azt a délkoreai hadihajót, amely március végén kettétört és elmerült a Sárga-tengeren - erre a végleges következtetésre jutottak az esetet vizsgáló szakértők. Véleményük szerint elképzelhetetlen, hogy más oka lenne a tragédiának. A katonai és polgári szakértőkből álló csoport jelentését a szöuli média idézte tegnap. A dokumentumot vélhetően május 20-án hozzák nyilvánosságra, s előző nap Szöul tájékoztatja róla az észak-koreai atomprogrammal foglalkozó hathatalmi tárgyalások többi résztvevőjét. (MTI) Brazília és Törökország bevonásával folytatódott tegnap az iráni nukleáris huzavona - a nyugati fővárosok szkeptikusak Újabb teheráni látszatengedmény? A teheráni csúcs részvevői (balról jobbra): Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő. (SITA/AP-felvétel) Teherán/Brüsszel/Berlin/Pá- rizs/Jeruzsálem. Irán, Brazília és Törökország külügyminisztere tegnap megállapodást írt alá Teheránban Irán gyengén dúsított uránkészletének nukleáris fűtőanyagra cseréléséről. A megállapodást az európai fővárosokban szkeptikusan fogadták, Izraelben egyenesen újabb iráni manipulációt emlegettek. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője úgy fogalmazott, a teheráni bejelentés „a jó irányba tett lépés lehet, ha megerősítik a megállapodás részleteit, de nem oszlatja el az iráni atomvitával kapcsolatos összes aggodalmat”. A német kormány egyik szóvivője sokkal kategorikusakban fogalmazott: Semmi sem helyettesítheti Irán megállapodását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Christoph Steegmans hangsúlyozta, egyelőre semmi pontosat nem lehet tudni a dokumentumról, s „Németország számára továbbra is az a fontos, hogy Teherán teljesítse a NAÜ követeléseit.” Döntő mozzanat ezzel kapcsolatban, hogy Irán felfüggeszti-e az urándúsítást saját területén - tette hozzá. Bemard Valero francia külügyi szóvivő szerint nem rendezi az iráni atomprogrammal kapcsolatos alapvető problémát az uráncseréről kötött iráni-brazil-török megállapodás. „Ne ámítsuk magunkat: a teheráni kutatóreaktor üzemeltetésének megoldása semmilyen tekintetben nem rendezi az iráni nukleáris program körüli vitát. Az uráncsere csak bizalmi lépés. A valódi problémát a natanzi urándúsítási tevékenység, az araki nehézvizes reaktor építése, a Kúm mellett épülő nukleáris létesítmény eltitkolása és a NAÜKonstruktívabb együttműködést ajánlanak a NATO szakértői Oroszországnak Erősíteni kell a védelmi garanciát ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A NATO-nak meg kell erősítenie a kollektív védelem garanciáját, vagyis azt, hogy ha bármelyik tagállamát támadás éri, akkor a többiek a megtámadott segítségére sietnek. Ez áll abban a jelentésben, amelyet a Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter által vezetett szakértői csoport terjesztett elő a NATO új stratégiai koncepciójának előkészítéséről. A jelentés szerint az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének központi feladata változatlanul a szervezetet létrehozó washingtoni szerződés 5. cikkelyében foglalt kollektív biztonsági garancia. E garanciának azonban hitelesnek kell lennie, amihez készenléti tervekre, gyakorlatok végrehajtására, bevetésre kész csapatokra és logisztikai tervekre van szükség. Az Albright-csoport külön felhívta a figyelmet arra, hogy az eseüeges iráni rakétatámadás elleni védekezés a NATO elengedhetetlen katonai feladatává vált. Az USA által kezdeményezett európai rakétavédelmi rendszert úgy kell megteremteni, hogy abban együttműködnek egymással a NATO-partnerek, valamint kívánatos az is, hogy a NATO-val együttműködésben részt vegyen benne Oroszország - ajánlották a szakértők. Ezzel kapcsolatban Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár - az Albrighttal közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján - hangsúlyozta: az atlanti szövetség még nem hozott döntést az európai rakétavédelemben való NATO-részvételről, hiszen ez a novemberi lisszaboni csúcstalálkozó témája lesz, miként magának a stratégiai NATO-koncepciónak a hivatalos elfogadása is. A főtitkár azonban pártolta az általa hangsúlyozottan „függetlennek” nevezett Albright-csoport erre vonatkozó ajánlását. A szakértői jelentés szerint az atlanti szövetség ugyan nem jelent katonai fenyegetést Oroszországra nézve, valamint Oroszországot sem tekinti magára nézve fenyegetőnek, a két fél között továbbra is kételyek vannak a másik fél szándékait és politikáját illetően. Ezért - tették hozzá - intenzívebb együttműködésre van szükség a NATO és Moszkva között a leszerelés, a rakétavédelem, a kalózok elleni küzdelem, illetve a kábítószer elleni harc területén. (MTI, ú) Túlságosan szigorúnak tartják a korlátozásokat a legnagyobb légitársaságok Ezer járat nem indult el Európában MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Brüsszel/London. Ezer légi járat nem közlekedett tegnap az európai légtérben az újabb vulkáni hamufelhő miatt, de a többi 28 ezer repülést a korlátozások nem érintették. Ezt déltájban jelentette be a brüsszeli székhelyű légtér-ellenőrzési szervezet, az Eurocontrol. Az előírtnál magasabb hamukoncentráció miatti repülési tilalom elsősorban Hollandiát, Belgium északnyugati részét és Nagy- Britannia délkeleti részét sújtotta. A közleményben szereplő előrejelzésben az állt, hogy a hamufelhő a nap folyamán eloszolhat. A két legnagyobb brit repülőtéren tegnap délután feloldották a forgalmi korlátozásokat, az újabb hamufelhő miatt éjszakára lezárt, majd először csak részlegesen megnyitott londoni Heathrow-n és Gatwicken. A korábbi korlátozások miatt budapesti járatokat is töröltek. Az ugyancsak Londont kiszolgáló Lutonra a zárlat hivatalosan nem vonatkozott, de itt is késések és járattörlések voltak. A brit repülőterek naponta átlagosan 5500 járatot és több mint félmillió utast fogadnak és indítanak. A forgalom felét Heathrow és Gatwick bonyolítja le. A mostani újabb, részleges tilalmat is erőteljesen kritizálták a legnagyobb légitársaságok. Sir Richard Branson, a Virgin Atlantic elnöke szerint a döntés viccnek is rossz. Sir Richard kijelentette, hogy néhány napja Franciaország légterében volt hasonló sűrűségű a hamufelhő, és akkor az érintett francia országrészekben ezernél több járat szállt fel, probléma nélkül. A British Airways szóvivője közölte: a cég szerint repülésbiztonsági okok nem indokolják az ennyire szigorú korlátozásokat. David Learmount, a Flight International brit repülési folyóirat szakelemzője a BBC-nek azt mondta, az izlandi vulkánkitörés „akár húsz évig vagy még tovább is” visszatérő fennakadásokat okozhat. ellenőrök mai napig megválaszolatlanul hagyott kérdései jelentik” -hangsúlyozta. A Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök jelenlétében aláírt háromoldalú dokumentum értelmében Teherán beleegyezett: Törökországba szállítja s ott letétbe helyezi 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékosra dúsított uránkészletét, hogy cserébe később 120 kilogramm 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kapjon teheráni kutatóreaktorának üzemeltetéséhez - jelentette be az iráni fővárosban Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő. A felek még a héten tájékoztatják egyezményükről a NAÜ-t, amely felügyeli majd a cserét - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a fejleményről a NAÜ tájékoztatja majd az USA, Oroszország és Francia- ország alkotta ún. bécsi csoportot, amely tavaly novemberben kezdett az uráncseréről tárgyalni Iránnal. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter az aláírás után. kijelentette: „Ezt a megállapodást kedvezőnek kell tekintenünk. Mától nincs szükség szankciókra Iránnal szemben”. Celso Amorim brazil külügyminiszter szerint „a megállapodás azt mutatja, hogy az idő továbbra is a diplomáciának és a tárgyalásnak kedvez”. Az iráni diplomácia szerint „mostantól a labda a Nyugat térfelén pattog, s a bécsi csoportnak megfelelő választ kell adnia Irán együttműködési ajánlatára”. A bécsi csoport tavaly novemberben azt ajánlotta Iránnak, hogy szállítsa Oroszországba 1200 kg gyengén dúsított uránját - jelenlegi uránkészletének mintegy 70 százalékát. Cserébe Franciaországtól kaphatott volna magasan dúsított uránt tartalmazó, más célra nem alkalmas fűtőelemeket teheráni kutatóreaktora számára, amely gyógyászati felhasználású izotópokat állít elő. Teherán azonban visszautasította az ajánlatot, azt követelve, hogy a cserét egyetlen lépésben, egyidejűleg bonyolítsák le, vagy kisebb adagokban, de Irán saját területén. A mostani háromoldalú megállapodással Teherán belement abba, hogy a cserére területén kívül kerüljön sor. Egy izraeli tisztségviselő szerint Irán manipulálta Törökországot és Brazíliát azzal, hogy „úgy tett, mintha beleegyezett volna” dúsí- totturán-készletének elcserélésé- be. Az irániak már korábban is eljátszották, hogy elfogadnak egy uráncsereügyletet, csökkentendő a feszültséget és a szigorúbb nemzetközi szankciók kockázatát, ám a gyakorlatban végül nem történt semmi”. (MTI, ú) Kisebbségi képviselőkkel is számolnak Magabiztos Fidesz-nyitány ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A kormányalakítással összefüggő törvényjavaslatok tárgyalásával kezdte meg munkáját tegnap az új magyar a parlament. Navracsics Tibor (Fidesz) régi adósságnak nevezte a kétszáz fős parlament megteremtését. A kijelölt köz- igazgatási és igazságügyi miniszter a kormányalakítással összefüggő három javaslatukról azt mondta: ez azújkorszakszimbolikus kezdete. A részleteket ismertetve kifejtette: bekerül az alkotmányba, hogy az Országgyűlés maximum 200 főből állhat, s ehhez legfeljebb 13 fő csatlakozhat a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőjeként. A miniszterelnök-helyettesi intézményt bevezető alkotmánymódosítás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy technikai változtatásról van szó: a kormányfő állandó helyettesítési joggalnevezhetmegminisztert. Cáfolta, hogy a miniszterelnök-helyettesi poszt félelnöki, elnöki rendszert, vagy „király nélküli királyságot” jelent, esetleg sértené a miniszterek egyenjogúságának elvét. Az MSZP szerint rendkívüli hatalomkoncentrációt mutat a kormányátalakításról szóló javaslat- csomag és nincs benne garancia arra, hogy hatékonyabbá válnaarend- szerajelenleginél. Navracsics kifejtette: akár 20 százalékkal is csökkentheti a miniszter- elnök a miniszterek fizetését, miután a Fidesz és a KDNP új változatban nyújtotta be a központi állam- igazgatási szervekről, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot. Szerinte kodifikációs hiba történt, amikor a benyújtott törvényjavaslat szövegében nem szerepelt a miniszteri fizetések csökkentésére vonatkozó bekezdés. A javaslat eredeti, múlt pénteken beteijesztett szövegében nem szerepelt ez a bekezdés, ezért Lendvai Ildikó, az MSZP távozó elnöke azt mondta: a Fidesz-kormány eltörölné a Bajnai-kabinet kezdeményezésére egy évvel ezelőtt elfogadott 15 százalékos miniszteri fizetéscsökkentést. (MTI) Külföldiek is vannak az áldozatok között Légibaleset Afganisztánban MTl-HÍR Kabul. Lezuhant egy belföldi utasszállító repülőgép tegnap Afganisztánban, a Szalang-hágó közelében, a fedélzetén 44 emberrel. A repülőgépen hatfőnyi személyzet és 38 utas, köztük hat külföldi állampolgár tartózkodott - közölte az afgán belügyminisztérium. Túlélőkről eddig nem érkezett jelentés. Az afgán Pamir Airways légitársaság által üzemeltetett és a Kunduz-Kabul közötti útvonalon közlekedő, menetrend szerinti járat az afgán fővárostól mintegy 100 kilométerre északra zuhant le. A térségben nagyon rossz az idő. A reptéri légiirányítók ezt megelőzően elvesztették a kapcsolatot a géppel. Az afgán hatóságok több mentőosztagot küldtek a baleset helyszínére. Wayne Shanks ezredes, az amerikai és NATO-csapatok szóvivője elmondta, hogy a nemzetközi erők egy repülőgépe is részt vesz a roncs keresésében. 2005 februárjában a Kam Air légitársaság Boeing 737-es gépe veszett oda a térségben. Akkor is havazott.
