Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-12 / 107. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 12. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Gyorsabban nőttek a bérek Pozsony. Márciusban felgyorsult a szlovákiai iparban dolgozók béreinek növekedése. Míg februárban 7,8%-kal voltak magasabbak a fizetések, mint egy évvel korábban, márciusban már 9,1 százalékos béremelkedést mért a statisztikai hivatal. Márciusban így 791 euró volt a havi átlagbér az ágazatban. A legmagasabb fizetéseket továbbra is az infotechnológiai ágazatban mérték, ahol az átlagbér elérte az 1596 eurót, a legkevesebbet, havonta átlagosan 359 eurót, a vendéglőkben dolgozóknak fizették. A szlovák iparban márciusban egyébként 472,8 ezer ember dolgozott, 9,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. (SITA) Lejtőn a Duslo vegyipari vállalat Vágsellye. A cseh Agrofert cégcsoportba tartozó vágsellyei Duslo vegyipari vállalatnak a 2008-as 447,7 millió euróhoz képest tavaly 40 százalékkal csökkentek a bevételei. Marek Štrpka, a cég vezérigazgatója szerint ez részben a gazdasági válság kiváltotta keresletcsökkenéssel, részben pedig a vegyipari termékek áresésével magyarázható. A vezérigazgató jelentősebb javulásra nem számít idén sem. (SITA) A szoftverek 43%-a illegális Pozsony. Szlovákia továbbra is az első harminc olyan ország közé tartozik, amelyekben a legalacsonyabb az illegális szoftverfelhasználás. A Business Software Alliance (BSA) több mint 100 ország adatait tartalmazó jelentése szerint nálunk tavaly a szoftverek 43%-a volt illegális. „A rendőrség tevékenységének, és a BSA felvilágosító munkájának köszönhetően a cégekben sikerült csökkentem az illegális szoftverek számát, az egyéni felhasználók körében azonban továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek” - nyilatkozta Slávka Šikurová, a BSÄ szóvivője. Az Európai Unióban Bulgáriában (67%), Romániában (65%) és Görögországban (58%) a legmagasabb az illegális szoftverek száma, a világon pedig Grúziában, Zimbabwében és Moldáviában (90% felett). A legkevesebb illegális szoftvert az USA-ban (20%), Japánban és Luxemburgban (21%) használják. (TASR) Bérbe adták a fűrésztelepeket Besztercebánya. Az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat a katasztrofális gazdasági mutatók miatt a jövőben már nem kíván fafeldolgozással foglalkozni, ezért mind a hét fűrésztelepét magáncégeknek adta bérbe, akik átvették az ezeknél dolgozó 181 alkalmazottját is. Veronika Petríková, a társaság szóvivője szerint a magáncégek piaci árat fognak fizetni a bérlésért. (ČTK) A Smer nem emelné az adókat Pozsony. Ha a júniusi választásokat követően is a Smer alakíthat kormányt, nem szeretnénk növelni az adókat, a járulékfizetés rendszerén azonban változtatnánk - mondta el Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselői előtt tartott tegnapi előadásában. A gazdasági miniszter szerint az elkövetkező választási időszak egyik fő célkitűzése az UNITAS program befejezése, vagyis az adók, a járulékok és vámok beszedésének az egységesítése lesz. Csak ezt követően mérhetjük majd fel, milyen változások lennének hatékonyak az adórendszerben - vallja a gazdasági miniszter. (SITA) Az 02-n nem fogott ki a válság Pozsony. A szlovák piacon harmadikként megjelent mobilszolgáltatónak, a Telefonica 02 Slovakiának a gazdasági válság ellenére tavaly több mint 50 százalékkal, 72 millió euróra nőttek a bevételei. Ezzel együtt a 2008-as 59 millió euróról 29,1 millió euróra sikerült csökkentenie a veszteségét. Az elmúlt évben ugyanakkor 70 százalékkal, vagyis mintegy 227 ezer fővel növelték az ügyfeleik számát is, napjainkban már 553 ezren veszik igénybe a szolgáltatásaikat. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8596 Lengyel zloty 4,0499 Cseh korona 25,590 Magvar forint 276,10 Horvát kuna 7,2618 Román lei 4,1798 Japán ien 117,38 Sváici frank 1,4095 Kanadai dollár 1,3031 USA-dollár 1,2698 VETEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,23 26,26-24,73 287,25-262,51 OTP Bank 1,31-1,24 26,32-24,82 283,73-267,40 Postabank 1,32-1,23 26,38-24,60Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 26,19-24,74 286,98-262,27 Tatra banka 1,31-1,24 26,19-24,86 285,57-263,87 Dexia banka 1,30-1,24 26,26-24,93 283,28-268,92 Általános Hitelbank 1,31-1,24 26,22-24,77 287,25-262,51 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Szlovák Élelmiszeripari Kamarának nem tetszik a farmokról történő közvetlen árusítás állami támogatása Veszélyes a gazdáknál vásárolni? A közvetlen árusítás lehet, hogy alacsonyabb árakat tesz lehetővé, azonban sérülhetnek a higiéniai előírások (TASR-felvétel) Pozsony. A mezőgazdasági tárca az egekig magasztalta, a gazdáknak és - az alacsonyabb árak miatt - a lakosság nagy részének is tetszik, a farmokról történő közvetlen értékesítéssel azonban nincs mindenki megbékélve. Az élelmiszer- ipari cégek arra panaszkodnak, hogy ezzel diszkriminálják őket, és a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák kormány a farmokról történő közvetlen értékesítés támogatásával nem csupán a már befutott hazai hús- és tejfeldolgozókat diszkriminálja, hanem a fogyasztók egészségét is veszélyezteti - áll a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) legújabb nyilatkozatában. A kamarának nem tetszik a kormány azon döntése, amely lehetővé teszi a termelők számára az állattartók friss termékeinek (méz, tej, tojás, baromfihús, nyúlhús, halak, vadhús) közvetlen eladását a végfogyasztóknak. „Súlyos hibának tartjuk, hogy az állam az azonos vállalkozói tevékenységek számára hirtelen más-más feltételeket teremd’ - vallja Jarmila Halgašová, a PKS igazgatója. Szerinte igazságtalan, hogy míg a gazdák közvetlen értékesítését idén májustól csak 6%-os áfával terhelik, a tej- és húsfeldolgozóknak 19%-os áfát kell fizetniük, miközben ez utóbbiakra lényegesen szigorúbb higiéniai szabályok vonatkoznak. Emiatt az élelmiszeripari cégek jelentős összeget voltak kénytelenek fordítani gépsoraik modernizációjára, ami a gazdasági válság okozta keresletcsökkenés miatt több cégnek nem térült meg. Több vállalat kénytelen volt felszámolni a vállalkozását, ami jelentős elbocsátásokkal járt. Mindezt tovább tetézték az állam által bevezetett diszkriminatív intézkedések. A gazdasági vetület azonban csak az egyik negatívuma a farmokról történő közvetlen értékesítésnek, Halgašová szerint nem kevésbé fontos felhívni a figyelmet az egészségügyi veszélyekre is. A Szlovák Élelmiszeripari Kamara ezzel kapcsolatban arra kéri a fogyasztókat, hogy ha közvetlenül a farmokról vásárolnak húst, tejet vagy egyéb élelmiszeripari termékeket, ne feledkezzenek meg az ez esetben alkalmazott kevésbé szigorú egészségügyi normákról sem. A parlamenti képviselők az idei év elején fogadták el, hogy a közvetlenül a farmokról történő eladás esetében kevésbé szigorú higiéniai szabályokat alkalmaznak, ezzel is segítve ennek az értékesítési formának az elterjesztését. Az élelmi- szeripari cégek érdekképviseleti szervezete szerint azonban ezzel szembe mentünk azokkal az európai uniós kezdeményezésekkel, amelyek a fogyasztók fokozottabb védelmét tartják szem előtt. ,A Szlovák Élelmiszeripari Kamara külön felhívja a figyelmet arra, hogy a higiéniai szabályok enyhítésével különösen az előttünk álló nyári időszakban lehetnek gondok, hiszen a meleg időben gyorsabban terjednek a baktériumos fertőzések” - nyüatkozta Halgašová, hozzátéve, hogy a tej- és húsfeldolgozó társaságoknak továbbra is a legszigorúbb higiéniai szabályok szerint kell dolgozniuk. (t, mi) Az Európai Unió pénzpolitikája mindeddig a német jóindulattól függött. Ha Berlin kilép, vége az eurónak Európa bölcsője egyben az eurózóna sírásója lehet HORBULÁK ZSOLT Brüsszel/Pozsony. Amióta napvilágra került a 2009-es görög államháztartási hiány valós mértéke, ismét felerősödtek a jóslatok az eurózóna széteséséről. Azóta Görögországnak már az államadósság törlesztésével is gondjai adódtak, és hasonló problémákjelentkeznek Portugália, Olaszország, Írország és Spanyolország esetében, amelyek együtt az úgynevezett PIIGS (pigs angolul disznók) országok néven váltak ismerté. A legtöbb gazdasági hír napjainkban arról szól, benn tud-e Görögország maradni a valutaunióban? A probléma azonban ettől jóval szerteágazóbb. Bár a görög válság nagyon súlyos, az eurózóna szempontjából önmagában mégis marginális. Görögország állam- adóssága a valutaunió adósságának csupán 2%-a. Az igazi kérdés Németország álláspontja. Pontosabban, hogy meddig kívánja játszani a gazdag nagybácsi szerepét. Az Európai Unió valutapolitikája mindeddig a német jóindulattól függött. Németországban még 1993-ban jogalapot alkottak a valutaunióból való esetleges kilépésről. Akkor a német alkotmánybíróság úgy döntött, hogy ha valamely országnak nem sikerül betartania a stabilitási paktumot, Németországnak ki kell lépnie a valutaunióból. Azóta a maastrichti kritériumokat többen is többször megszegték: Hollandia egyszer, maga Németország, Franciaországgal együtt háromszor, Portugália négyszer, Olaszország ötször, Görögország pedig mindig, azaz kilencszer. Az említett alkotmánybírósági határozat alapján 1998-ban négy közgazdász támadta meg Németország belépését a valuta- övezetbe. Most újra hallatják a hangjukat. Németország kiválásának igen kicsi a valószínűsége. Ez az euró végét jelentené, ami veszélyesen elmélyítené a globális válságot. Emellett vállalta azt is, hogy megsegíti Görögországot. Ennek oka azonban az is, hogy a délkeleteurópai országot nagy részben francia és német banki hitelekből finanszírozták. Lehet, hogy mindez csak elodázza a válságot, és az Európa bölcsőjének számító Görögország előbb- utóbb mégis államcsődöt jelent be. Ez most még a jövő zenéje. Az aktuális válság igazi vesztesei azonban a politikai unióba már bekerült és most a valutaunióba igyekvő országok lesznek. Nekik már kőkeményen be kell tartaniuk a stabilitási paktumot, úgy, ahogy Szlovákiának a 2009-es belépése előtt. A többi visegrádi országnak és a balti államoknak ezután nagyon kell majd igyekezniük, hogy elnyerjék a frankfurti bankárokbizalmát. A pénzpiacok és a tőzsdék hétfői mámora tegnap elpárolgott. Görögországban újabb tiltakozások kezdődtek Athén máris 20 milliárd eurós hitelrészletet kér ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. A görög kormány tegnap kérelmezte 20 milliárd euró folyósítását az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitelkeretből. Az athéni pénzügyminisztériumból származó információk szerint a súlyos adósságválsággal küzdő ország vezetése az EU-tól 14,5 milliárd eurót, az IMF- től pedig 5,5 milliárd eurót kér. A görögöknek május 19-én 8,5 milliárd eurót kell törleszteniük, a balkáni ország rendelkezésére 110 milliárd eurós hitelkeretet áll. Megint sztrájkolnak Újabb sztrájkok kezdődtek Görögországban a parlament által a hét végén elfogadott megszorító intézkedések ellen. Az ország összes gyógyszertára 48 órás munkabeszüntetést hirdetett, átmenetileg a média (beleértve az állami és a magán televízió- és rádiócsatornákat) is felfüggesztette a munkát. A múlt heti sztrájkok kapcsán tartott demonstrációkon kitört utcai harcoknak halálos áldozatai is voltak Athénben. Ezzel egyidőben ülősztrájkot kezdett Athénban egy csoport tüntető, akik nem csak a megszorítások, hanem a múlt héten kirobbant, három banki alkalmazott életét követelt erőszakhullám ellen is tiltakoznak. George Papandreu miniszter- elnök egy televíziós nyilatkozatban kijelentette: kormánya kitart a tervezett stabüizációs intézkedések mellett. Hozzátette, hogy az euróövezeti tagállamok fellépése azt bizonyítja: nem Görögország az egyetlen európai állam, amely súlyos pénzügyi nehézségekkel kénytelen megküzdeni. Hiába a mentőcsomag? A következő 1-2 hétben derülhet ki, hogy milyen pályára állnak majd a tőzsdeindexek és a kötvénypiaci indexek - az európai mentőcsomag ellenére a piac ideges maradt - derül ki a Generali Alapkezelő friss elemzéséből. A globális piacok teljesítményét elemezve az látható, hogy bár a részvénypiacok az EU hétfő hajnali bejelentése hírére korrigálták az előző két kereskedési napon elszenvedett zuhanásokat, a tőzsdeindexek a május elején elindult drasztikus visszaesés előtti csúcsokra nem tudtak visszakapaszkodni és a piacokon fokozottan van jelen a bizonytalanság és az idegesség. Gyengült a forint kedden, az eurót délután 274,50 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, szemben a hétfő délutáni 272,15 forinttal. Szűnőben van a nemzetközi pénzpiacokon és tőzsdéken az eufórikus hangulat, amelyet a hétfőn elfogadott uniós pénzügyi mentőcsomag váltott ki. A lelkesedést az hűtötte le, hogy hosszabb távon még sok a kérdőjel a tervek megvalósítása körül. Az árfolyamok nem tudtak megkapaszkodni a hétfői magas szinteken. Az euró és néhány közép-európai deviza is gyengült tegnap a dollárhoz képest. (Pf, Vg, MTI, só)
