Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-08 / 80. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lesz pénz a széles nyomtávú vasútra? Pozsony. Egyelőre korai len­ne arról beszélni, mikor mehet át az első szerelvény a széles nyomtávú vasút meghosszabbí­tott szlovákiai szakaszán - nyi­latkozta a tegnapi kormányülést követően Ľubomír Vážny közle­kedési miniszter, aki elismerte, hogy ő személyesen szeretné, ha erre minél hamarabb sor ke­rülne. A miniszter is bevallotta: a kormány annak ellenére tá­mogatja a projektet, hogy egye­lőre fogalma sincs, miből finan­szírozzák majd. A hatástanul­mány kidolgozásával a Roland Berger tanácsadó céget bízták meg, amellyel az érintett orszá­gok - Oroszország, Ukrajna, Szlovákia és Ausztria - vasúttár­saságai kedden írták alá a szer­ződést. A német cégnek október 15-ig kellene eldöntenie, hogy megéri-e Bécsig vezetni a széles nyomtávú vasutat. A Roland Berger a tanulmány kidolgozá­sáért 3 millió eurót számláz, amiből 1,49 milliót Szlovákia áll. (TASR) Átalakítás előtt az Air Slovakia Pozsony. A Pozsonyi I. járás- bíróság engedélyezte a jelentős anyagi problémákkal küszködő Air Slovakia légitársaság átala­kítását. A bíróság felszólította a társaság hitelezőit, hogy 30 na­pon belül jelentsék be a követe­léseiket. Az Air Slovakia repü­lési engedélyét a Szlovák Lég­ügyi Hivatal egy hónapja vonta vissza, a társaság leállása azon­ban egyetlen szlovák utast sem érintett, mivel a charter járata­ikon elsősorban indiai utasokat szállítottak Pozsonyon keresz­tül. (TASR) Egyszerűsíthetnék az adórendszert Pozsony. A jövőben egyszerűsíteni lehetne a szlovák adórendszert, és a járulékok mértékét is át lehetne értékelni - ismerte el a gazdasági tárca a vállalkozói környezetről szóló elemzésében. A szakminisztéri­um szerint azonban ehhez elő­ször rendbe kellene hozni az ál­lamháztartást, vagyis a gazda­sági válság idején hasonló lépés­re nem szánhatjákel magukat. A járulékfizetés egyszerűsítését az UNITAS programon keresztül valósíthatnák meg. Ez utóbbi programnak az a célja, hogy 2013 végéig egyszerűsítsék az adórendszert. (SITA) Már épül az Északi Áramlat Moszkva. Megkezdődött az Északi Áramlat gázvezeték épí­tése - jelentették be Moszkvá­ban. Az 1220 kilométeres, az oroszországi Viborgot a német- országi Lubminnal összekötő vezeték építés költségeit 7,4 milliárd euróra becsülik. A ve­zetéket 2011 végéig akarják be­fejezni, az induláskor a tervek szerint évi 27,5 milliárd köbmé­ter gázt szállít. (MTI) Megfeneklett az euróövezet Brüsszel. Megállt a növeke­dés az euróövezet gazdaságá­ban tavaly a negyedik negye­dévben: az Eurostat tegnap köz­zétett második becslésében a korábbi, negyedéves 0,1%-os GDP-bővülést 0,0 százalékra csökkentette, és rontott az éves összehasonlítású adaton is: 2,1%-ról 2,2%-ra növelte a gaz­daság visszaesését. Elemzők a negyedik negyedéves stagnálást főként annak tulajdonítják, hogy az eurózóna legnagyobb gazdaságában, a németben is megállt a növekedés, és Olasz­országban a gazdaság megint csökkent, 0,3%-kal. Az Európai Unióban az előző negyedévhez képest a legnagyobb növekedést Észtországban (2,5%), Szlová­kiában (2%) és Lengyelország­ban (1,2%) mérték, (s, m) Nyereséges évet zárt a Kofola Pozsony. A gazdasági válság ellenére sem fogy kevesebb üdí­tőital, mint korábban. Régiónk egyik legismertebb üdítőgyártó­jának, a Kofolának tavaly 37,5 százalékkal sikerült növelnie a bevételeit, a nettó nyeresége pedig 530 százalékkal emelke­dett az előző évhez képest. Jan- nis Samaras, a Kofola S. A. igazgatótanácsi elnöke szerint a tavalyi legjelentősebb befekte­tésük - csaknem 10,8 millió eu­ró értékben - a szlovákiai Ra­jecká Lesnán található üze­mükbe irányult, ahol 400 em­bert foglalkoztatnak, (s, t) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8788 Lengyel zloty 3,8385 Cseh korona 25,240 Magyar forint 266,20 Morvát kuna 7,2710 Román lei 4,0943 Japán ien 125,04 Svájci frank 1,4321 Kanadai dollár 1,3363 USA-dollár 1,3340 _ VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,38-1,30 25,92-24,44 274,27-258,58 Postabank 1,38-1,29 26,07-24,31­Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 25,89-24,45 278,39-254,42 Tatra banka 1,37-1,30 25,87-24,56 276,96-255,92 Dexia banka 1,35-1,32 25,54-24,94 273,12-259,28 Általános Hitelbank 1,37-1,30 25,91-24,47­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Napjainkban a lakások a 2007-es, az építőanyagok pedig egyenesen a 2005-ös árszintre estek vissza Tartós fordulat az ingatlanpiacon Most érdemes felújítani a lakásunkat. Szinte minden olcsóbb, még a hőszigetelő ablakok is. (Képarchívum) Pozsony. 2009 végén a 2007 derekának megfelelő ár­szinten lehetett lakást vagy házat vásárolni, tavaly az építőanyagok ára pedig át­lagosan 8-10 százalékkal esett vissza 2008-hoz vi­szonyítva. Az alacsonyabb árak viszont növelik a la­kásfelújítási kedvet-ez megmutatkozik a kedvez­ményes hitelek iránti na­gyobb érdeklődésben. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ 2009 végén a 2007 derekának megfelelő árszinten lehetett lakást vagy házat vásárolni, tavaly az épí­tőanyagok ára pedig átlagosan 8-10 százalékkal esett vissza 2008-hoz viszonyítva, azaz napja­inkban a 2005-ös árszinten mozog - derül ki a Postabank és a TREND Analyses közös átfogó elemzésé­ből. „2009 utolsó negyedében or­szágos szinten egy négyzetméter­nyi lakóingatlan átlagára 1297 eu­rót tett ki, ami a 2007 harmadik negyedévében mért árszintnek fe­lel meg. Egybevetésül, 2008 má­sodik negyedévében, amikor a ha­zai ingatlanpiac csúcsra járt, a négyzetméterenkénti átlagár 1549 euróra rúgott. Jóval kevesebb jelzálog Másrészt a növekvő munkanél­küliség és a lakosság félelme a fize­tésképtelenségtől azt eredmé­nyezte, hogy sokkal óvatosabb lett az új hitelfelvételek terén, azaz a kedvezőbb árszint ellenére tavaly látványosan visszaesett a jelzálog- hitelek folyósítása” - közölte Éva Sádovská, a Postabank elemzője. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy 2008-hoz képest tavaly 60 százalékkal esett vissza az új jelzá­loghitelek volumene, viszont a la­kás-takarékpénztárak által folyó­sított, továbbá egyéb, a lakásfi­nanszírozást lehetővé tevő hitelek volumene mindössze 5,4%-kal zsugorodott. Összességében 2008-ban 3,4 milliárd euró lakás­finanszírozási célzatú hitelt nyúj­tottak a bankok, tavaly viszont csak 2,25 milliárd eurót. Igor Ba­rát, a Postabank elnökségi tagja közölte, amíg a gazdaság nem tér magához, addig a lakásárak sem fognak emelkedni, ezért 2010 első felében az ingatlanárak további, igaz, már csak mérsékelt áresését prognosztizálta. A szlovák építő­ipar, a korábbi jelentős megrende­lések miatt, csak némi késéssel re­agált a válságra, azonban összes­ségében 2008-hoz képest tavaly 11,3%-kal esett vissza a teljesít­ménye (9,12 milliárd euróra). A több mint 180 ezer főt foglalkozta­tó ágazatot 2009 második felében érte el az elbocsátások hulláma. A 2008 őszéig tartó építkezési láz csillapodását követően fokozato­san csökkent az építőipari alap­anyagok árszintje. Az elemzésből kitűnik, 2008-hoz viszonyítva nap­jainkban a blokktégla átlagosan 20%-kal, a porózus betonépítő elem 5-10%-kal, a szigetelőként használt polisztirol 40-50%-kal, a kőgyapot szigetelőanyag 30-35%-kal, a plasztikablak pedig mintegy 20%-kal kerül kevesebbe. ÁLA: alig állja a rohamot Szlovákiában továbbra is az Ál­lami Lakásfejlesztési Alap nyújtja a legkedvezőbb hiteleket a lakásépí­tésre vagy a lakások felújítására és vásárlására, az egyik legnagyobb hátránya azonban - a kérvénye­zőkkel szemben támasztott szigo­rú feltételeken kívül -, hogy az alap forrásai végesek. Az alap leg­frissebb adatai szerint a kérvénye­zők által igényelt pénzösszeg már most 44 százalékkal meghaladja az alap költségvetésében erre a célra elkülönített forrásokat. E hé­tig összesen 1069 kérvény érkezett hozzájuk, 200,79 millió eurót igé­nyelve. Az alap idei költségvetésé­ben ugyanakkor csak 139,02 mil­lió euró található, amiből 138,59 milliót kölcsönök, 431,52 ezer eu­rót pedig vissza nem térítendő tá­mogatások formájában oszthat­nak szét az érdeklődők között. A legnagyobb érdeklődés to­vábbra is a bérlakásépítésre és a lakóházak felújítására folyósított kölcsönök iránt van. A bérlakáso­kat építők összesen 250 kérvényt nyújtottak be, 116,63 millió eurót kérve az alaptól, amiből 3525 la­kás építését finanszírozták volna. Az alapnak erre a célra idén csak 80,06 millió euró áll a rendelkezé­sére. A lakóházak felújítására az idei költségvetésében 27 millió eu­rót különítettek el. A beérkezett 259 kérvényben azonban 52,23 millió eurót igényeltek. Van vi­szont még pénz a családi ház vagy lakás építésére. Erre ugyan csak 25,13 millió eurót tettek félre, az eddig regisztrált 514 kérvényben azonban csak 20,17 milliót kértek. A lakásvásárláshoz eddig 44-en kértek összesen 10,31 millió eurós hitelt, az alap azonban csak 5,03 milliót képes folyósítani. Szigorú feltételek Az alap ugyanakkor szigorú fel­tételeket támaszt a kérvényezők­kel szemben, hiszen a kedvezmé­nyes állami kölcsönökkel elsősor­ban a rászorultabb rétegeket pró­bálják meg segíteni. Hogy hozzá­juthassunk a hitelhez, nem keres­hetünk túl sokat, és persze túl ke­veset sem, hiszen ez utóbbi eset­ben csak nehezen lennénk képesek visszafizetni a kölcsönt. Azoknak a házaspároknak például, akiknek egyelőre nincsenek gyerekeik, és kölcsönhöz szeretnének jutni, a havi bevételük nem lehet alacso­nyabb 408 eurónál, ugyanakkor nem haladhatja meg az 1100 eu­rót. A vásárolt ingatlan nem lehet öregebb két évesnél, és megszab­ják a lakás alapterületét is. Ha nem felelünk meg az alap elvárásainak, és mégis lakáshoz szeretnénk jutni, akkor a kereske­delmi pénzintézetekhez kell for­dulnunk. Ha a jelzáloghitel mel­lett döntünk, tudnunk kell, hogy eleve ingatlannal kell kezeskedni, az éves hitelkamat 4-7% között mozog. Az amerikai jelzálog ese­tében a bank nem firtatja, hogy mire használjuk fel a pénzt, a ka­matok azonban nagyjából fél szá­zalékkal magasabbak. A nem cél­irányos hitel esetében a pénzt bármire felhasználhatjuk, a ka­matok azonban 9-19% között mozognak. Ha célirányos hitelt veszünk fel, akkor számlákkal kell igazolnunk, hogy a hitelt a lakásra használtuk fel, a kamat azonban alacsonyabb, 8-11% közötti. A lakosság többsége manapság önerőből képtelen rövid időn belül egy lakás megvásárlásához ele­gendő pénzt félretenni. Az UniCre- dit Bank szerint a Pozsonyban la­kóknak egy 70 négyzetméteres la­kás megvételéhez átlagosan 15 évet kell dolgozniuk, Kassán egy hasonló lakás megvételéhez öt év­vel kevesebb is elég. Mivel az egész fizetésünket nem tudjuk félretenni, ennél természetesen sokkal többet kell dolgoznunk. A Postabank sze­rint egy fővárosi átlagfizetésből havi 0,55 négyzetméter lakóterület vehető meg, Nyitra megyében a jó­val olcsóbb ingatlanok miatt 0,88 négyzetmétert, (shz, mi) SPPK: elégedett az élelmiszertörvény módosításával Megrohamozták Dél-Bulgária üzleteit a görög vevők Jobban védik a fogyasztókat Szorul a hurok Athén körül ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az élelmiszertörvény módosítását gyorsított eljárással fogadták el, ezért a szakmai kö­röknek nem volt elegendő idejük annak megvitatására és értékelé­sére - nyilatkozta lapunknak Mi­lan Semančík, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Ka­mara (SPPK) elnöke, aki szerint azonban a törvény végső változata hozzájárul a fogyasztók védelmé­hez, mert szigorítja a nem jó minőségű, illetve a fogyasztók egészségét károsító termékek áru­sítását. A kamarának leginkább a nem csomagolt kenyér és péksü­temények árusításával kapcsolat­ban volt kifogásolnivalója. A par­lament azonban, sokak megelége­désére, megoldotta ezt a problé­mát, mégpedig úgy, hogy az el­adóknak biztosítaniuk kell a szó­ban forgó termékek higiénikus árusítását, amihez a műanyag kesztyűk, valamint az élelmiszer- csíptetők szolgálnak majd. Semančík szerint a fogyasztóvéde­lemre helyezett fokozott hangsúly helyes irányvonal, s ehhez hozzá­járul a törvényszegésekért kisza­bott büntetések növelése is. Az SPPK figyelmeztette az alapszer­vezeteket, hogy az új jogi normát tartsák be. ,Á mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozók között állandóan hangoztatjuk a jobb mi­nőséget és a termelés biztonságát. Az pedig a jövő zenéje, mennyire lesznek hatékonyak a magasabb bírságolások, valamint az is, hogy az ellenőrök milyen eszközökhöz folyamodnak, mennyire élnek az új, szigorított lehetőségekkel” - vallja Semančík. (susla) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Tegnap a görög főváros­ba érkezett a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) tárgyalódelegációja, hogy megvizsgálja a dél-európai ország hallatlanul súlyos pénzügyi helyzetét. A fülig eladósodott Gö­rögország miatt az euró árfolyama is újra lejtőre került. A héten mene­kültek a befektetők a görög kötvé­nyekből, melynek nyomán emel­kedett az adósságban úszó ország új hitelfelvételi költsége, mindez pedig egyre inkább előtérbe helyezi az EU és az IMF rendezési tervét. Igencsak szorul a hurok Görögor­szág nyaka körül, ugyanis május elején újabb 11,6 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy fedez­ni tudja a költségvetési hiányát, il­letve újrafinanszírozni tudja a le­járt adósságait. A kötvények hoza­mainak emelkedése viszont meg­nehezíti és drágítja az ország újabb hitelfelvételét. Az elmúlt hónapok­ban jelentősen emelkedett az ag­godalom Görögország körül arra vonatkozóan, hogy nem lesz képes fizetni adósságait. Óriási gazdasági pezsgést indí­tott el a Görögországhoz közeli bolgár területeken a szomszédos ország pénzügyi válsága. Az emi­att kialakult hatalmas árkülönbsé­gek a bevásárló-turizmusnak ad­tak lendületet. A dél-bulgáriai Szandanszki városa gyakorlatilag csatlakozott az eurózónához, mi­után a rengeteg görög vásárló eu- róval fizet az árukért és a szolgálta­tásokért. A helyzet sajátossága, hogy a görög specialitásokat, pél­dául a fetasajtot, a gyümölcsöket is Bulgáriában szerzik be a bevásár­ló-turisták. (Napi, Pl, Ecoline)

Next

/
Oldalképek
Tartalom