Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-28 / 97. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com ________ GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre több az új állásajánlat Pozsony. A gazdasági válság kirobbanását követő drasztikus zuhanást követően az elmúlt időszakban már nőtt az interneten keresztül meghirdetett állásajánlatok száma. A Profesia.sk munkaügyi portálon márciusban 9%-kal több ajánlat jelent meg, mint egy hónappal korábban, amihez elsősorban az ipar járult hozzá. Ez utóbbiban márciusban keresték a legtöbb alkalmazottat az elmúlt, csaknem másfél évben. „A gazdasági válság kirobbanását követően most először nőtt szinte az összes ágazatban az állásajánlatok száma” - nyilatkozta Lucia Burianová, a Profesia társaság képviselője, aki szerint az energiaszolgáltatóknál több mint 50, a turizmusban és a szállodai szolgáltatásoknál pedig 44%-kal több munkahelyet kínáltak fel februárhoz képest. (SITA) Babiš ki nem állhatja az EU-t Prága. „Nem szeretem az Európai Uniót, nem is szavaztam rá” - nyilatkozta Andrej Babiš, az Agrofert Holding tulajdonosa, aki közel 50 milliárd cseh koronás vagyonával az egyik leggazdagabb szlovák származású üzletembernek számít. Babiš azt vallja, az EU likvidálja a cseh élelmiszeri- part, a cseh hivatalnokok pedig nem védik eléggé a hazai piacot. Szerine Csehország az Európai Unió másodrangú tagja, és az uniós szabadpiac egyirányúan működik: míg a nyugati termékek elárasztják Csehországot, a nyugati országok különféle protekcionista intézkedésekkel védik piacaikat a cseh termékekkel szemben. (ČTK) Kisebb profit, nagyobb osztalék Pozsony. A Tatra bankának tavaly ugyan csökkent a nyeresége, ennek ellenére nagyobb osztalékot fizet, mint egy évvel korábban. A pénzintézet a tavalyi 90,8 millió eurós nettó nyereségéből 64,1 millió eurót oszt szét a részvényesei között osztalék formájában - döntöttek a bank tegnapi közgyűlésén. Egy évvel korábban a nyereség még 120 millió eurót tett ki, amiből azonban csak 62 millió eurót szántak az osztalékokra. A pénzintézet mérlegfőösszege - ami a bank aktivitásának mértékét, lényegében a banknál elhelyezett betét és hitel mennyiségét jelzi - tavaly 14,6%-kal, 8,98 milliárd euróra esett vissza az előző évhez képest, (t, č) Jól fogy a pezsgő a válságban Szered. Szlovákia vezető pezsgőgyártója, a szeredi Hubert J. E. tavaly 15,3 millió palack alkoholt adott el, ami 2008-hoz képest 67%-os növekedésnek számít, ezen belül 6,7 millió palack pezsgőt értékesített, ez 2%-os évközi bővülés - mondta Peter Krúpa, a 2001 óta a német Henkell&Söhnlein csoportba tartozó társaság ügyvezetője. A cég tavalyi forgalma 29 millió euróra rúgott, ami egyenesen 46%-os növekedést jelent. A sokkal jobb mutatók részben annak is köszönhetők, hogy a Hubert 2008-ban megvásárolta a bazini Vitis Pezinok palackozót. A 185 éves cég napjainkban 75 főt alkalmaz. (S) A Ryanair ősszel elszáll Prágából Prága. Az ír Ryanair tegnap bejelentette, hogy az őszi szezonban már nem indít járatokat Prágából. Henrike Schmidt, a légitársaság képviselője szerint a cseh főváros Ruzyné-i reptere túl magas reptérhasználati díjat számláz, hozzátéve: Ruzynének felajánlották, hogy kedvezőbb feltételek esetében a Ryanair 33-ra növelte volna az innen indulójáratai számát, ám a cseh fél nem állt kötélnek. Az ír társaság viszont nem távozik teljesen Csehországból, hiszen Brünnből továbbra is indítja gépeit. (HN) 20 éves mélyponton a részvényárak New York. Az amerikai tőzsdéken működő vállalatok lassan annyi profitot termelnek, mint a válság előtt, ám részvényeik értéke majd ötödével kevesebb, mint a csúcson. A legfőbb tőzsdei mutatót alkotó cégek jelenleg ádagosan az erre az évre várt profitjuk 14,2-sze- resén forognak, márpedig ilyen olcsók utoljára 1990-ben voltak a részvények, (m) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8670 Lengyel zloty 3,9166 Cseh korona 25,514 Magyar forint 266,75 Horvát kuna 7,2508 Román lei 4,1280 Japán jen 124,70 Svájci frank 1,4353 Kanadai dollár 1,3340 USA-dollár 1,3290 ___________________ VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 26,27-24,74 279,49-255,41 OTP Bank 1,37-1,29 26,26-24,78 275,63-259,86 Postabank 1,38-1,28 26,40-24,61Szí. Takarékpénztár 1,38-1,28 26,19-24,74 279,54-255,46 Tatra banka 1,37-1,30 26,16-24,84 277,96-256,84 Dexia banka 1,36-1,29 26,18-24,85 273,69-259,81 Általános Hitelbank 1,36-1,29 26,26-24,81 279,49-255,41 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az elmúlt egy évben az Általános Hitelbanknál háromszorosára nőtt a refinanszírozási hitelek iránti igény Hitelből álljuk a régi kölcsönünket Az elmúlt években a vásárlás bűvöletébe estünk, ezért most, a válság idején sokszor nehezen törlesztjük a régi kölcsöneinket (Képarchívum) Pozsony. Szlovákiában az elmúlt időszakban jelentős mértékben megugrott az igény a refinanszírozási hitelek, vagyis az olyan hitel- konstrukciók iránt, amelyeknél a pénzintézet kölcsönt ad ügyfele más bankoknál levő kölcsöneinek visszafizetésére. Régi lakáshitelünket így lecserélhetjük egyjobb feltételekkel bíróra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyi elemzők szerint a refinanszírozási hitelek iránti hirtelen megnőtt érdeklődés oka rendkívül egyszerű. A pénzintézetek korábban olyan akciós jelzáloghitelekkel igyekeztek magukhoz csalogatni az ügyfeleket, amelyeknél ezek az első 3 vagy akár 5 évben alacsonyabb hitelkamatokat fizettek, ezt követően azonban drasztikus mértékben emelték a kölcsön árát. A bankok többsége így teszteli az ügyfeleit, hogy mit engedhet meg magának, hiszen a cél minden esetben ugyanaz: a lehető legtöbb pénzt kiszedni az ügyfélből. A gazdasági válság miatt azonban egyre többen kerülnek nehéz anyagi helyzetbe, így képtelenek fizetni a megemelt törlesztő részleteket. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy a refinanszírozási hitelek iránt egyre többen érdeklődnek. „Az elmúlt egy évben a háromszorosára nőtt a refinanszírozási hitelek iránti igény, ügyfeleink manapság így már minden ötödik flexihitelünket egy korábbi kölcsön visszafizetésére fordítják. Annak ellenére, hogy tavaly jelentős mértékben csökkent a hitelfelvétel, refinanszírozási hitelt jóval többen igényeltek” - nyilatkozta Alena Walterová, az Általános Hitelbank (VÚB) szóvivője. Szerinte tavaly csaknem 1200 jelzáloghiteit, összesen mintegy 50 millió euró értékben folyósítottak a régebbi kölcsönök visszafizetésére. Háromszor annyit, mint 2008-ban. A refinanszírozási hitelek iránti érdeklődés idén tovább nőtt. A VÚB az első negyedévben csaknem 500 ilyen hitelt nyújtott, 25 százalékkal többet, mint az előző negyedévben. Hasonlók a tapasztalatai a ČSOB-nak is. „Tavaly az általunk nyújtott jelzálog- hitelek 7,7 százalékát tették ki a refinanszírozási hitelek, az idei első negyedévben ez 8,6 százalékra nőtt” - mondta el Zuzana Fran- cúzová, a ČSOB szóvivője. ,,A régi lakáshitel lecserélése egy jobb feltételekkel bíró kölcsönre a bankunknál viszonylag új szolgáltatásnak számít, ennek ellenére folyamatosan nő iránta az érdeklődés” - nyilatkozta Štefan Frimmer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. Szerinte mielőtt rászánnánk magunkat egy ilyen hitel felvételére, érdemes banki szakemberrel felméretnünk, hogy mindez milyen mértékben éri meg számunkra, és hogy egyáltalán ér- demes-e emiatt bankot váltanunk, hiszen a pénzintézetek többsége az általuk nyújtott hitelre is kínál refinanszírozási hitelt. Az ügyfélnek abban az esetben érdemes felvennie a refinanszírozási hitelt, ha ez alacsonyabb költségekkel jár, mint az eredeti hitel, és a bankunk ezért nem kér külön illetéket. Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője szerint a bankon belül akkor vállalják a korábbi hitel refinanszírozását, ha az új hitel összege nagyobb, mint az eredeti hitelé. Ha a különbség 30%-nál nagyobb, az ügyfél a VUB-nál nem fizet illetéket a régi hitel idő előtti visszafizetéséért - nyilatkozta Walterová. (akt, t, mi) A hazai kiskereskedelem működése számára mélyütést jelentenek a májustól hatályba lépő új törvények Óriási visszaesést szenvedett el a kereskedelem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A hazai kiskereskedelem képviselői bírálták azokat a változásokat, amelyekkel májustól szembe kell nézniük. Szerintük a második legnagyobb munkaadónak számító kiskereskedelem működéséről szóló törvényeket pánikszerűen fogadták el a parlamentben, a nyilvánvaló hiányosságok miatt a vevők esetleg nem részesülhetnek mindazon kedvezményekben, amelyeket eddig megkaptak - közölte tegnap Pavol Konštiak, a kereskedelmi szövetség (ZOCR) elnöke, aki szerint az aránytalan feltételekről szóló törvény egyenesen árregulációt hozhat, ráadásul a hazai mezőgazdaság számára is negatív következményekkel járhat. „A törvénykezés megkárosítja a vásárlót, a későbbiekben mérlegelnünk kell az eddigi hűségprogramok folytatását, a napjainkra jellemző intenzív ár- kedvezmények nyújtását” - tette hozzá Gabriel Csollár, a COOP Jednota Slovensko kiskereskedelmi üzletlánc elnöke. A csomagolásról szóló, május 1-től hatályba lépő törvény például az üzleteket bünteti azért is, ha a termékek gyártói nem hasznosítják újra a göngyöleget. A kereskedők részvételével tegnap kezdődött INTRACO konferencián Pavol Konštiak külön kiemelte: a hazai kereskedelem tavalyi együttes forgalma 2008-hoz képest 11 milliárd euróval csökkent, ezért az ágazat együttesen 2 milliárd euróval kevesebb adót fizetett be az államkasszába. A kiskereskedelem forgalma egy év leforgása alatt 10,3%-kal mérséklődött, a nagykereskedelemben a hanyaüás mértéke egyenesen 26,3%-os. Az éttermek, vendéglők forgalma több mint a negyedével (27,7%-kal) zsugorodott, a szállodák pedig 23,6%-os forgalomveszteséget szenvedtek el. Arról nem is szólva, hogy az euró átvétele is pénzügyi terhet jelentett számukra. „Ha az euró átvétele annyi gonddal járt volna, mint idén az elektronikus útdíj bevezetése, akkor most mindannyian már a börtönben ülnénk” - vélekedett Konštiak. (shz, t) A németek átmenetileg kiraknák a helléneket az eurózónából, Lisszabon Athén nyomdokaiba léphet Görögország a bóvli kategóriába került ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Athén/Lisszabon. A kisebbik német kormánypárt, az FDP képviselője szerint elképzelhető, hogy Németország elutasítja a görögök megsegítésére vonatkozó tervet és ehelyett egy időre kizárhatják Görögországot a monetáris unióból. Jürgen Koppelin úgy látja, hogy ez nem jelentené a monetáris unió szétesését, sőt, Görögországnak is kedvezne, hiszen a nemzeti valutát le lehet értékelni, ezzel élénkítve az exportot. Koppelin nem tartotta kizárhatónak, hogy Berlin nem hagyja jóvá Görögország európai uniós megsegítését. PánikAthénban Május 9-éig kellene kifizetnie Görögországnak azt a 8,4 milliárd eurós tartozását, amely összeget éppen Németország rakna bele a közös európai 30 milliárd eurós csomagba. A német vélekedések hallatán tegnap a görög banki részvényárak zuhantak az athéni értéktőzsdén, eközben Athénban hat órára leállt a tömegközlekedés. A pánikot tetézte, hogy agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív - piaci zsargonban bóvli-szintre rontotta Görögország adósbesorolásait a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre szőkébbek a görög kormány gazdaságpolitikai lehetőségei az államadósság-folyamatok fenntartható pályára állítására. Görögország az első euróövezeti tagállam, amelytől valamely nemzetközi hitelminősítő megvonta a befektetésre ajánlott adósbesorolást. Csak egybevetésül: Athén osztályzatánál még Kazahsztáné is jobb. Ezzel párhuzamosan a vezető görög bankokat is leértékelték. Görögország a fizetésképtelenség halálos örvényébe került - fogalmazott Thomas Mayer, a Deutsche Bank vezető közgazdásza. Veszélyben a portugálok A hitelminősítő egyúttal Portugáliát is két fokozattal leminósítet- te, de besorolása még az elsőrendű befektetői sávban maradt. Ha a portugál adósosztályzat még tovább romlik, Portugália átkerül az elsőrendű A besorolási kategóriából a már csak közepes befektetési ajánlású BBB osztályzati sávba. Európa attól tart, hogy Lisszabon Athén nyomdokaiba lép, és az államcsőd közelébe kerül. Ráadásul újabb történelmi kamatcsúcsokkal folytatódott a PIGS-országok (Portugália, Görögország, Olaszország, Spanyolország) adósságválsága, a piac a portugál és a spanyol helyzet miatt kezdett aggódni. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora szerint egyre valószínűbb, hogy Portugáliát is ki kell mentenie az uniónak, és feltehetőleg az IMF sem marad ki a ebből. Mint arra több közgazdász is figyelmeztet: Portugáliának rendkívül szerények a növekedési mutatói, szinte kizárólag a turizmusból és a mezőgazdaságból (illetve parafagyártásból) tud bevételt generálni. Ráadásul Portugália összesített állami-, vállalati- és lakossági adósságrátája a GDP 236%-át teszi ki, ami jóval nagyobb még a görögnél is. Az elmúlt 10 évben átlagosan 1%-ot sem ért el a portugál gazdaság éves növekedése. Ebben a kiélezett hangulatban a befektetők már kevésbé fordítottak figyelmet az eurózóna és a többi uniós tagország eltérő teljesítményére, ezért a közép-európai országok valutái is szenvedtek, a cseh koronától a lengyel zlotyn át a magyar forintig, amely meglehetősen látványos mélyrepülési gyakorlatot mutatott be. Reggel az euró még 263 forint körül járt, de késő délután már a 268-269 forintos sávban ingadozott. (MTI,Pf,só)
