Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-28 / 97. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 28. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ PER STANDARD Nincs kifogás a győztes számára - írta kommentárjában a Der Standard osztrák lap. Orbán Viktor választóinak várakozásai hatalmasak, gazdaságpolitikai mozgástere minimális, politikai ellenfelei alig várják első botlását - jellemezte a helyzetét a liberális lap. A rendszerváltás utáni Magyar- országon egyetlen politikusnak sem volt még ekkora hatalma, mint Orbánnak a parlamenti kétharmados többséggel, de a gazdasági helyzet miatt korlátozottak a lehetőségei - írta. Orbán választási győzelme és karizmája Tony Blairéhez hasonló, de a hasonlóság intő is a Fidesz elnökének. Blair, miután megreformálta a Munkáspártot, földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott, tíz évig kormányon maradt, de 13 éves kormányzása után az ország eladósodott, és a pártra nagy választási vereség vár. (mti)- A görögök átlagfizetése 2000 euró, a nyugdíjasoké havi 1600 euró. Mivel ilyen nagy szegénységben élnek, valóban itt az ideje, hogy támogassuk őket. (Peter Gossónyi rajza) 1990 óta hét képviselő hatodik alkalommal került be a parlamentbe, hatan a Fidesz-KDNP jelöltjeként Az új Országgyűlés érdekességei Néhány érdekesség a parlamenti választások 2010. április 25-i második fordulóját követően felálló új Országgyűlésről a nem végleges eredmények alapján. MTl-HÁTTÉR Az Országgyűlés legidősebb képviselője a Fidesz-KDNP színeiben mandátumot szerzett Horváth János (1921). Rajta kívül az MSZP soraiban helyet foglaló Vitányi Iván (1925) töltötte már be 80. életévét. A legidősebb országgyűlési képviselők közé tartozik még Iván László (Fidesz-KDNP) és Rozgonyi Ernő (Jobbik), mindketten 1933-as születésűek, valamint Turi-Ko- vács Béla (Fidesz, 1935). Az új összetételű parlament legfiatalabb tagjai a Jobbik padsoraiban ülnek Dúró Dóra (1987), Farkas Gergely (1986) és Samu Tamás Gergő (1986) személyében. Életkor alapján a legfiatalabbak közt van még Bana Tibor (Jobbik, 1985) és Dorosz Dávid (LMP, 1985), Németh Zsolt (Jobbik, 1984). Mihalovics Péter (Fidesz) és Staudt Gábor (Jobbik) egyaránt 1983-as születésű, őket követi Ágh Péter (Fidesz, 1982) és Csizi Péter (Fidesz, 1982). A 386 képviselő közül kilenc áll budapesti kerületi önkormányzat élén, 43 városi polgármester, 15 pedig egyben megyei közgyűlési elnök is. A szavazáson két európai parlamenti képviselőt - a Fidesz képviseletében Schmitt Pált, az EP jelenlegi alelnökét, illetve a Jobbik részéről Balczó Zoltánt - választották országgyűlési képviselőnek. Az új Országgyűlés 386 tagjából - az előzetes eredmények szerint - a nők száma 35. Közülük a legtöbben, 22-en a Fidesz- KDNP frakciójában ülnek majd. Az MSZP és a Lehet Más a Politika (LMP) színeiben egyaránt 5-5 nő szerzett mandátumot, míg a Jobbik padsoraiban három nőképviselőt találunk. Az összes nőképviselő közül húsz - a parlamentbe frissen bekerült LMP és a Jobbik női képviselői mellett a Fidesz 13 hölgytagja - először lett országgyűlési képviselő, akik közt van megyei közgyűlési elnök (Magyar Anna - Csongrád megye), illetve városi polgár- mester (Székyné Sztrémi Melinda - Salgótarján) is. 1990 óta hét képviselő most hatodik alkalommal került be a parlamentbe. Közülük hatan a Fidesz-KDNP jelöltjeként jutottak mandátumhoz (Balsai István, Kosa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt, Orbán Viktor és Salamon László), míg az MSZP soraiban Vitányi Iván az egyedüli, aki a rendszerváltás óta megszakítás nélkül képviselő. A 2010. április 11-én és 25-én megválasztott Országgyűlésben 176 fő még soha nem volt parlamenti képviselő, ugyanakkor a parlamentbe most bekerült két új párt tagjai közül az LMP padsoraiban ülő Mile Lajos a rendszerváltáskor már bekerült a parlamentbe (az MDF frakciójában ült 1990-1994 között), míg a Jobbikos Balczó Zoltán, Rozgonyi Ernő és Zakó László 1998-2002 között a MIÉP képviselője volt. A parlament alakuló ülésén a függetlenek közt várhatóan egy képviselő, Molnár Oszkár edelényi polgármester foglal helyet. Á 2010-2014-es ciklusban az Országgyűlésben négy roma származású képviselő lesz. A Fidesz színeiben három: Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, Varga József, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány korábbi elnöke, valamint Berényi László, a Lungo Drom alelnöke, a Somogy megyei Közgyűlés tagja. Az LMP fővárosi, listáján Osztolykán Ágnes kapott mandátumot, aki korábban minisztériumi roma referensként dolgozott, illetve a Roma Integráció Évtizede Program magyar- országi titkárságvezetője volt. Az MSZP a kommunista állampárt utódaként még mindig „a kommunizmus szagát" hordozza magán Kormányzásuk romhalmaza előtt állnak a magyar szocialisták MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Nehéz örökség vár Mesterhá- zy Attilára, a négy évvel ezelőtt még sugárzó győztes MSZP ma kormányzásának romhalmaza előtt áll - írta elemzésében a Die Presse című osztrák lap. Különösen szemléletes az új mandátummegoszlás: az MSZP- nek eddig 192 képviselője volt, a következő négy évben 59 lesz, a Fidesznek 263. A „megsemmisítő” választási vereség oka a „csődtömeg”, amit a szocialisták nyolc év kormányzás után hátrahagynak. Nem csupán reformtörekvéseikben vallottak kudarcot, jelentős részük volt abban is, hogy az ország a gazdasági válságban az államcsőd szélére jutott - írta a konzervatív napilap tudósítója. „Sok választó az évek óta tartó erkölcsi válságért is a szocialistákat teszi felelőssé” - írta. A bírálat középpontjában Gyur- csány Ferenc áll. Még ma is sok magyar fülében visszhangzanak szavai: „az elmúlt másfél, két évben hazudtunk” - idézte a Die Presse a volt miniszterelnök balatonőszödi beszédét, fordulópontnak minősítve azt a magyar belpolitikai életben. Akkor kezdődött a szocialisták hanyatlása, és létrejött egy mérgező politikai légkör, mely táptalaja lett két, a fennálló berendezkedéssel szembeforduló pártnak, a „szélsőjobboldali” Jobbiknak és a zöld Lehet Más a Politikának. Az MSZP-t számos korrupciós ügy is megrendítette, emellett a kommunista állampárt utódaként sokak számára még mindig „a kommunizmus szagát” hordozza magán. Tekintettel a politikai romhalmazra, amely előtt az MSZP áll, megkerülhetetlen a politikai újrakezdés. A változások első jelei már a választás éjszakáján megmutatkoztak, Lendvai Ildikó pártelnök lemondásával. Utóda előreláthatóan Mesterházy Attila lesz. Mesterházy az utóbbi hónapokban megerősítette ugyan a helyzetét a párton belül, de nem mondható, hogy mindenki egyetért vele - írta a konzervatív osztrák lap. Mesterházynak elsősorban Gyurcsány Ferenc táborából kell erős ellenszéllel számolnia. Az MSZP-ben a remény letéteményeseként ünnepelt politikusnak kudarcai ellenére számos követője van a pártban, és rendkívül népszerű a baloldali választók körében. Egyes megfigyelők azt is tudni vélik, Gyurcsány a háttérben a kezdetektől azon munkálkodott, hogy visszatérhessen a párt élére. Ha van valami igazság ebben a szóbeszédben, akkor nem kizárt a Mesterházy és Gyurcsány közötti „testvérháború”, sőt az MSZP szakadása sem - zárta elemzését a Die Presse. KOMMENTÁR Trianoni tudathasadások LOVÁSZ ATTILA Nem volt valami nagy egyetértés Trianon-ügyben a szlovák törvényhozásban, de nincs mit csodálkoznunk rajta. Ha valaki azt gondolná éppen, hogy magyar oldalon az egyetértés nagyobb, téved. Semmivel sem egységesebb a Trianon-megítélés ezen az oldalon, s ennek korántsem csak az eseményt magát taglaló történelmi „emlékezet” az oka, hanem sok minden más, ami azóta történt. Mindkét nemzet skizoid módon viszonyul a 20. század feltehetően legelszúrtabb döntésére. A Habsburg birodalmat minden áron szétcincálni akaró nagyhatalmi akarat megvalósítására leginkább a magyarság fázott rá, nem is annyira területi, mint inkább etnikai igazságtalanság okán. A magyar skizoid hozzáállás alapja a tudat, hogy Trianon meggondolatlan, rossz döntést hozott - emiatt a magyarság Trianon-képe sok esetben táplálkozik egy olyan látens elvárásból, amely szerint a dolgok visszacsinálhatok. Sok magyar álmodik arról, mi lenne, ha nem a trianoni (pardon: most már 1947-es párizsi) határok közt élne, miközben mindenki tudja, hogy jelenleg sem politikai, sem gazdasági, sem katonai akarat nincs arra, hogy határok módosuljanak Európában. Mégpedig sem erőszakos, sem megegyezéses úton. A szlovákság sem tud mit kezdeni Trianonnal, s ezt valóban nem a parlamenti hercehurca miatt említjük. Jó dolog büszkének lenni az országra, jó dolog örülni kezdeti sikereinek. S míg a szlovákok pontosan látják, hogy a határrevízió lehetősége a nullához közeli, még mindig képesek megijedni attól, hogy a magyarok veszélyeztetik az ország szuverenitását, területi egységét. Akármennyire alakítják műtörténészek az ország tudatát s akármennyire képesek elhitetni, hogy Trianon kikerülhetetlenül igazságos következménye volt az előző évtizedek (sőt, évszázadok) politikájának, a szlovákok azért csak sejtik, hogy nem teljesen kóser a dolog, hát még azok, akik a középiskolai történelem- könyveknél tovább jutottak! Mindkét oldalon látható, hogy nem tudunk mit kezdeni a kilencven évvel ezelőtti békediktátummal. Az integrációs szándékok és gyakorlat számunkra kedvező részeivel sem. S ez már nagyobb baj. Túlontúl élnek bennünk a légiesített határok, s ezért mindkét oldalon, a mindennapi életben sokat tesznek a kormányzatok. A határ még mindig fontos - s itt van valahol a kutya elásva. Nincs jövőkép, vízió, de mindennapos határt légiesítő gyakorlat sem, miközben a szlovákiai magyarság soha nem látott sebességgel, önként és dalolva asszimilálódik, mintha schengeni térség nem is létezne. Egy szerb politológus a nyomorunkat csodálatos mondattal illusztrálta: Népeink ezerrel száguldanak a jövőbe vezető autópályán, de az utat a visszapillantó tükörben figyelik. Itt tartunk. FIGYELŐ Mást akarnak a csalódottak A konzervatív német Die Weltben Thomas Schmid arról írt: a választási eredmények azt bizonyították, hogy a magyarok nagy többsége radikális politikaiváltozást akar. Idézte Orbán Viktor kijelentését, amely szerint a választók egy rendszert döntöttek meg és egy újat hoztak létre. „Még ha leszámítjuk a túláradó győzelmi retorikát is, ez nem az intézményeknek meg annak a folyamatosságnak a tiszteletére utal, amelyre a demokráciáknak szüksége van” - hangsúlyozta a lap. Ezért az átalakulásért nem csekély mértékben felelős a 2002 óta kormányzó szocialista párt, melynek nem sikerült a szerkezetében konzervatív ország korszerűsítése. A lap beszámolt a Gyurcsány Ferenc „hazugságbeszédét” követő tüntetésekről, utalva arra: ez volt az az óra, amikor a többség a kormány ellen fordult. A rossz baloldali gazdálkodás, a korrupció táptalaja lett a jobboldali populizmus erősödésének - írta a lap, hangsúlyozva, hogy a szocialistákat joggal váltották le. Orbán választási győzelmét a sötét képet festő retorika is segítette. Hogy ez hatásos lehet, azt a nyugat-európai államok is bizonyítják. A szerző szerint ez különösen érvényes Magyarországra. Schmid utalt az ország „boldogtalan történelmére”, arra, hogy az 1956-os felkelés után elitjének jelentős részét a kivándorlás miatt elvesztette, azután évtizedeket „a gulyás- kommunizmus fazekában” töltött, és lakosságára 20 évvel az államszocializmus elbúcsúztatása után mindenekelőtt egy dolog érvényes, az, hogy csalódott. „A csalódottak hajlamosak arra, hogy egészen mást akarjanak” - fogalmazott a szerző, aki szerint ugyanakkor - a szélsőjobboldali Jobbik 17 százaléka ellenére - elhibázott lenne Magyarországot „a reakció fellegvárának” tekinteni. A Fidesz hangos, de homályos választási kampányt folytatott. Orbán nem kerülheti meg, hogy drasztikus takarékossági politikát alkalmazzon. Ki fog derülni, ezt „nacionalista retorikával és a kisebbségek elleni rabiátus akciókkal édesíti-e meg” - fogalmazott a szerző, a kérdések között említve, vajon Orbán felajánlja-e a kettős állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak, összevonja-e a belügy- és az igazságügyi minisztériumot, és módosítja-e a médiatörvényt. Magyarország az EU tagállama, és ez „határokat szab Orbánnak”. „Talán nem hiú az a remény, hogy az EU-tagság és a demokratikus alkotmány az új miniszterelnököt az erény útjára vezeti” - írta a napüap. (mti)
