Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-26 / 95. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 26. Kultúra 7 Mintegy kétszáz vadonatúj kötettel és négy napon keresztül gazdag programmal várta az olvasókat a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál A tavaszi könyvfieszta forgatagában Budapest. Aki egy kicsit is könyvfertőzött, az az elmúlt hét második felében (csütörtöktől vasárnapig) biztosan megfordult a Millenárison. És mindenki „nehezebben” távozott, mint ahogyan érkezett-táskájában, műanyag szatyrában, hátizsákjában könyvekkel. A tavasz legnagyobb magyarországi könyves eseményéről, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválról lehetetlen üres kézzel odébbállni. MISLAY EDIT Hogyan is lehetne? A tavaszi fesztiválon ott van a fél könyvvilág, mondhatnánk némi túlzással, de ha nem is a fél világ, idén például 24 országból érkeztek íróvendégek és kiállítók. Felsorakozott a magyar könyvműhelyek színe-ja- va, nem hiányoztak a határon túli magyar kiadók sem (ott voltak a mieink is: a Kalligram, az AB-ART, a Lilium Aurum, a Madách-Poso- nium, a Méry Ratio, a Nap Kiadó), felvonultatva a nemzetközi rendezvényre megjelentetett friss kiadványaikat, idén mintegy kétszázat, valamint az utóbbi évek legsikeresebb köteteit is. Van miből válogatni. Nem beszélve arról, hogy a könyvfesztivál idején a kiadók jó szokásukhoz híven kedvezménynyel kínálják a könyvfalóknak a szellemi eledelt -15,20,25 százalékos árengedménnyel, és már akár egy kicsit drágább sütemény áráért is olvasnivalót kapunk. Melyik az az olvasó ember, aki ennek ellent tud állni? Persze, nem mondom, hogy könnyű helyzetben van. Időnként nagy dilemma, melyik is legyen az a (jó néhány) könyv, amelyet hazavisz. A bőség zavarával meg kell küzdeni, a választás kínját el kell viselni. A tudatosság és az ösztönösség - vagy a kettő együtt - egyaránt segítségünkre lehet. Elvégre, mint Márai Sándor mondja, a könyvek, amelyek nekünk vannak szánva, felénk gravitálnak. Egy kis fesztiválmúlt Az első Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 1994-ben rendezte meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvteijesztők Egyesülete, a világhírű Frankfurti Könyvvásár hathatós szakmai támogatásával. Az április végi időpont mellett az döntött, hogy az UNESCO és az International Publishers Association közös kezdeményezésére április 23. (amely két világirodalmi óriás, Shakespeare és Cervantes halálának napja) a könyv és a szerzői jog világnapja lett. „Nem áltattuk magunkat azzal, hogy egy kicsinyített »Frankfurtot«, Közép-Európa új; nagyszabású üzleti vásárát hozzuk létre - írja Zentai Péter László, a Könyvfesztivál igazgatója az idei katalógus előszavában. - Inkább saját legjobb hagyományainkra, évszázados literátus tradícióinkra, a kivételesen igényes és művelt, nyitott szellemű és kíváncsi magyar olvasóközönség figyelmére, érdeklődésére alapoztunk. Földrajzi helyzetünket kihasználva vásárunk így lett Nyugat és Kelet könyvpiacait hídként összekötő szakmai és üzleti fórum, de egyúttal a két nagy kultúrkör egymást megtermékenyítő szellemi életének gazdag tematikájú, sokszínű fesztiválja is.” Sokadalom A fesztiváligazgató, úgy tűnik, nem túloz, amikor a nyitott szellemű és kíváncsi magyar olvasóközönségről beszél - pénteki látogatásunkkor személyesen győződhettünk meg róla. Igaz, délelőtt még kényelmesen lehetett közlekedni a Millenáris épületébe beköltözött standok között, délután azonban már özönleni kezdett a tömeg, szinte valamennyi korosztályképviseltette magát, félévestől a nyugdíjas komákig. A legkisebbekre egyébként is nagyon odafigyel a fesztivál: a gyermekirodalom külön épületben kap helyet, ahol a kicsiket játszóházak, foglalkozások is várják. A fesztivál ideje alatt adják át az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója által odaítélt Év Gyermekkönyve díjat. Idén két kötetet díjaztak a tavalyi termésből: Ámosz Oz dedikál (Somogyi Tibor felvételei) wmmmm Otlllli IHUKKHI.t Ilii MIKIM! IMI I jif MIMII IMII MIMIM« ■■ HM iiiHsmiiituwim'mmi iiimiiuumitiHiiiiiiiii! « tKIHKHMHlHIMKi.H imn.nmii.iumi.nl Siiimililiiiliiiimm. Berlin-Budapest: Arnold Stadler, Váradi Júlia és Esterházy Péter Bagossy László A sötétben látó tündér (mesebeszéd) és Schein Gábor Irijám és Jonibe című kötetét. Az utóbbi könyv illusztrációjáért Rófusz Kinga megkapta az Év Illusztrátora címet. (Áz egyik gyerekkönyves standon egy hatalmas poszteren akadt meg a szemem. Elbűvölt és nem engedett. Az árus, látva „lecövekeltségemet”, készségesen mutatta a könyvet, amelyikből való: hát persze hogy Rófusz Kinga illusztrációja volt az Iri- jámés Jonibéből.) Díszvendégek Az idei fesztivál díszvendég országa Izrael volt, díszvendég írója pedig a világhírű, évek óta a Nobel-díj egyik várományosaként emlegetett izraeli író, Ámosz Oz. A közönség könyvbemutatók, irodalmi estek, pódiumbeszélgetések, filmvetítések, koncertek és fotókiállítások révén ismerkedhetett meg közelebbről az ország történelmével, kultúrájával. Ámosz Oz a nyitónapon, csütörtökön vette át Demszky Gábor főpolgármestertől a Budapest Nagydíjat. Az író számára a Szeretettől, sötétségről című önéletrajzi regénye hozta meg a nemzetközi sikert, és saját szavai szerint műveinek központi témája „a boldogtalan család”. Magyarul az említett regényén kívül még nyolc kötete olvasható (szinte mind kapható volt), a legfrissebb, a Rímek életre, halálra, amelyben „az írói lét természetét, irodalom és valóság viszonyát feszegeti”, a Európa Kiadó gondozásában jelent meg a fesztiválra. Pénteken este hat előtt már szép hosszú sor kígyózott az Európa Kiadó standja előtt: Ámosz Oz-köte- tekkel a kezükben türelmes olvasók várták, míg az író megérkezik, és dedikálja könyveit. Rokonszenvesen, minden olvasójának egy személyes gesztus kíséretében. Meglepődve, kedves mosollyal köszönte meg azt a rajzot is (saját művet!), amelyet egy hatévesforma kisfiú tett le „soron kívül” az asztalára. (A fesztivál sokszínűségét jelzi az is, hogy ezt megelőzően ugyanitt Dolák-Saly Róbert dedikálta legújabb könyvét, elsőként egy hetven körüli olvasójának...) De nem csupán Ámosz Oz volt a fesztivál külföldi vendége, mintegy harminc irodalmár látogatott el a négy nap során Budapestre, és akkor az elsőkönyveseket és a magyar vendégeket még nem is említettük... Programok, programok Rengeteg kísérőprogram is volt a Millenárison: szakmai előadások, pódiumbeszélgetések, Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, Irodalmi Szalon az idén kerek születésnapjukat ünneplő írókkal, költőkkel stb. És nem voltak üresek a termek. A közönség ugyanúgy tódult például a 60 éves Móra Könyvkiadó jubileumára rendezett előadásra, mint a Berlin-Budapest magyar-német irodalmi fesztiválra, amelyen a két ország írói találkoztak egymással és a közönséggel. Pénteken délután Arnold Stadler, Németország kritikai szellemű, kiváló írója és Esterházy Péter társaságában töltheted: el egy kellemes, szellemes, jó hangulatú órát a nagy számú közönség, melyben húsz év felett szintén minden korosztály képviseltette magát. Szaúd-Arábia az első arab ország, amely kiállított a fesztiválon: a tágas pavilonban különböző tematikájú, tetszetős kötetek sorakoznak, közben film pereg a tévé képernyőjén. „Tessék, nézzétek meg, és ha valami tetszik, gyertek érte vissza” - győzköd bennünket bájos magyarsággal a pavilon ősz hajú házigazdája. Erről lemondunk. „Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.” Tartjuk magunkat az ismert mondáshoz - és kibővítjük az olvasásra is. Maradunk - egyelőre - a magyar könyveknél. Hazafelé indulva már a mi vállunkat is erősen húzza a táska...
