Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-26 / 95. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com A győzelemhez az érvényes voksok több mint felére volt szükség; a részvételi arány alacsony volt Fischer marad az elnök Ausztriában A közvélemény-kutatások 80 százalék körüli szavazatarányt jósoltak a független jelöltként induló, de az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) támogatását élvező Fischemek (TASR/AP-felvétel) Harmadik helyen a brit Munkáspárt London. A tegnap közölt legfrissebb kimutatások sze­rint nem egészen két héttel a brit választások előtt a kor­mányzó Munkáspárt a 3. he­lyen áll a 3 legnagyobb brit parlamenti erő támogatottsá­gi sorrendjében. A The Sun­day Times számára készült or­szágos felmérés a Konzervatív Pártnak 35 százalékos, az ed­digi örök 3. Liberális Demok­ratáknak 28 százalékos, a La- boumek 27 százalékos szava­zatarányt mutatott ki. (mti) Izrael segített Jeruzsálem. Izrael engedé­lyezte, hogy területén keresz­tül szállítsák kórházba a Ha- mász palesztin radikális moz­galom egyik miniszterének lányát. Izraeli tájékoztatás szerint a Gázai övezet bel­ügyminiszterének lánya há­roméves és súlyos beteg, ezért kellett Jordániába szállítani orvosi kezelésre. A jordániai tájékoztatási államminiszter viszont azt mondta tegnap, hogy a lány a húszas éveiben jár, már gyógyulófélben van, és 48 órán belül elhagyhatja az ammáni kórházat. A leányt előbb egy izraeli kórházba vit­ték, majd onnan szombaton este jordániai helikopterrel juttatták elAmmánba. (mti) Lukasenko Moszkvát szidja Minszk. A fehérorosz elnök megszidta Oroszországot ami­att, hogy nem fizet bérleti díjat a fehéroroszországi orosz ka­tonai támaszpontokért, mi­közben fizet Ukrajnának a krí­miorosz flottabázisért, amely a szerdai orosz- ukrán megálla­podás tárgya volt. Lukasenko azzal fenyegetőzött, hogy nem vesz részt az orosz vezetésű regionális biztonsági szerző­dés országainak május 8-i ta­nácskozásán, ha azon nem tűzik napirendre a kirgizisztá- ni „államcsíny” megvitatását. Moszkva nem támogatja az elűzött és Minszkben befoga­dott kirgiz elnököt. (mti) Obama meghívta Abbászt Rámalláh. Barack Obama amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja útján- wa­shingtoni látogatásra hívta meg Mahmúd Abbászt egy má­jusi időpontra, és a palesztin elnök kedvezően fogadta ezt - jelentette be tegnap Száeb Erekát palesztin főtárgyaló. 2008 végén félbeszakadtak a közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások, és azóta a felek képtelenek voltak felújítani a párbeszédet, ezért az Egyesült Államok különmegbízott út­ján, külön-külön tárgyalva ve­lük közvetít közöttük. George Mitchell pénteken és szomba­ton találkozott Ciszjordániá- ban a palesztin vezetőkkel, tegnap Jeruzsálemben Benjá­min Netanjahu izraeli minisz­terelnökkel is tárgyalt. (mti) Bécs. A várakozásoknak megfelelően Heinz Fischer, a hivatalban levő államfő nyerte a tegnapi osztrák elnökválasztást a nem hi­vatalos részeredmények szerint. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A szavazatok 53 százalékos fel­dolgozottsága mellett a régi-új szö­vetségi elnök a szavazatok 78,6 százalékát kapta. A győzelemhez az érvényes voksok több mint felére van szükség. A második helyen Barbara Ro­senkranz, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) je­löltje végzett 14,2 százalékos eredménnyel. A harmadik jelölt, az országos politikában szinte ismeretlen, s magát „keresztény fundamenta­listaként” jellemző Rudolf Gehring 5,8 százalékot ért el. A másik nagy osztrák párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem állí­tott jelöltet. Részben ezért, részben Berlin/Washington. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint Görögország még nem ve­heti „készpénznek” az általa pén­teken kért pénzügyi segítséget az EU-tól és a Nemzetközi Valuta­alaptól (IMF). „Még sem az EU, sem a (német) kormány nem hozott semmilyen döntést. Ez a tény azt jelenti, hogy a döntés éppúgy lehet pozitív, mint negatív” - idézte Schäuble nyilatkozatát a Bild am Sonntag című német lap. A német pénzügyminiszter azt mondta, hogy a segítség kizárólag Görögországtól függ, mármint at­tól, hogy kész-e a következő évek­ben is folytatni a megkezdett, szi­gorú takarékosságot. Szerinte a gö­rög segítség EU-beli és német jóvá­hagyásának „elkerülhetetlen és ab­szolút feltétele,, a görög költségve­tés „kemény szerkezetváltása” a következő években. Schäuble ugyanakkor elutasí­totta, hogy a kialakult válságot a görög adósságok átütemezésével vagy Athénnak az euróövezetből történő kizárásával oldják meg. A német pénzügyminiszter szerint csakis az érvényes szerződésekből lehet kiindulni. ,A legfontosabb az euró stabilitása, ami Németország alapvető érdeke is” - vélekedett Jereván. Százezrek emlékez­tek meg Jerevánban szombaton az Oszmán Birodalomban élő örmények között rendezett mé­szárlások áldozatairól az üldözé­sek kezdetének 95. évfordulója alkalmából. Megemlékezéseket tartottak Párizsban, Bejrútban, sőt - most első ízben - a törökországi Isz­tambulban is. A tömeg Jereván­ban virágot helyezett el az áldo­zatok emlékművénél. Szerzs Szargszján elnök beszédében Fischer biztosra vett győzelme mi­att rendkívül alacsony választási részvételt jósoltak az előzetes felmérések. A részvétel valóban rendkívül alacsony, csak mintegy 48 százalékos volt. Az előző alka­lommal, 2004-ben a választásra jogosultak 71,6 százaléka vett Schäuble. Korábban hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kan­cellár is, aki kijelentette: nem lehet szó Athén automatikus megsegíté­séről, a görög kormánynak előbb meg kell állapodnia egy hiteles ta­karékossági programról az Euró­pai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal. Görögország adósságproblémá­ja döntő kérdés az egész euróöve­zet, sőt az egész világgazdaság számára az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn sze­rint. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank, illetve a Húszak (G20) tavaszi, washingtoni tanácskozása közben tartott, hét végi sajtóérte­kezletén Rehn nem óhajtotta meg­jósolni, mikor indulhat a pénzügyi mentőakció. Christine Lagarde francia gaz­dasági, pénzügy- és foglalkoztatá­si miniszter a maga részéről el­számoltatná Görögországot „az alkalmatlan gazdaságpolitikáért”, amely az ország államháztartási hiányát a hazai össztermék (GDP) 13,6 százalékára, a közadósságot a GDP 115 százalékára tornászta fel tavaly. Agörögpénzügyminiszterszerint május elejére kész lesz az EU és az IMF pénzügyi mentőöve Görögor­szág számára, és a feltételek minden partner számára elfogadhatók lesz­nek, beleértve Németországot. hangsúlyozta, hogy Örményor­szág továbbra is elvárja a nem­zetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények leöl- döklését.- Köszönöm azoknak, akik oly sok országban, így Törökország­ban is megértik az emberiesség elleni bűnök megelőzésének a fontosságát és mellettünk állnak ebben a harcunkban - hangoztat­ta az elnök. Az örmények minden évben április 24-én emlékeznek meg az áldozatokról, 1915-ben ezen a napon a török hatóságok több részt a szavazáson. A jobbára eseménytelen kampányban a leg­nagyobb visszhangot Rosen- kranznak a holokauszttal kapcso­latos kijelentései váltották ki. Párt­ja, a jobboldali-populista, időn­ként a szélsőjobboldallal kacérko­dó FPÖ kivételével az összes par­Kijev. Több ezren kezdtek tilta­kozni szombaton a parlament épü­lete előtt az ukrán fővárosban, Ki- jevben az orosz-ukrán flottamegál­lapodás ellen. Julija Timosenko volt kormányfő kijelentette, hogy az ellenzéki erőknek össze kell fog­niuk, hogy szembeszálljanak a mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban. Ez volt a kezdete az 1917-ig tartó deportálásoknak és öldöklések­nek, amelyeknek örmény adatok szerint több mint másfél millióan estek áldozatul. Törökország, az Oszmán Biro­dalom jogutóda, csak mintegy 300- 500 ezer ember halálát is­meri el. Ankara szerint az örmé­nyek nem népirtás, hanem az el­ső világháború idején, az Oszmán Birodalom végnapjaiban uralko­dó káosz áldozatai lettek. Az ez­lamenti párt elhatárolódott tőle, miután egy interjúban azt mondta, hogy a holokauszt tagadását tiltó osztrák törvény részben sérti a szó­lásszabadságot. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és egy­szer újítható meg. megállapodással. A Viktor Januko- vics és Dmitrij Medvegyev orosz el­nök által szerdán Harkivban aláírt megállapodás értelmében Orosz­ország 10 évre mintegy 30 száza­lékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre megha­tározott részének árát, s cserébe az orosz Fekete-tengeri Flotta az ér­vényes szerződés lejárta után újabb zel kapcsolatos nézeteltérés sú­lyos tehertétel Örményország és Törökország kapcsolataiban. Szargszján elnök csütörtökön be­jelentette, hogy Örményország egyelőre befagyasztja a Törökor­szággal való viszony rendezését célzó - a diplomáciai kapcsolatok felvételét és a határátkelőhely újbóli megnyitását előirányzó - történelmi megállapodások rati­fikálását, mert szerinte Ankara előfeltételeket akar Jerevánra kényszeríteni az évszázados el­lenségeskedéseknek véget vető megbékéléshez. Berlini kurd sztori Megdöbbentő adásvétel Berlin. 15 500 euróért kelt egy 14 éves kurd lány Berlinben. A Bild am Sonntag című lap szerint az adásvételre még novemberben ke­rült sor Berlin egyik központi kerü­letében, a Kreuzbergben élő két kurd család között. A14 éves Jasmin és a 19 éves Karmuran között való­ban szerelem szövődött, a kezdeti „love story” azonban gyűlöletbe torkollott. Á török származású kurd fiú családja tavaly ősszel 15 500 eu- rót fizetett a Szíriái kurd Jasmin szü­leinek, hogy Karmuran megkaphas­sa szíve választottját. A fiatalok házassága azonban né­hány hónap után zátonyra futott, Karmuran időnként agyba-főbe ver­te cseperedő feleségét, aki - héthó­napos terhesen - visszamenekült családjához, amely természetesen visszafogadta. Csakhogy ebbe Karmuran szülei nem nyugodtak bele, és most visszakövetelik pénzüket. Olyan­nyira, hogy erőszakkal fenyeget­ték meg a feleség családját. A ber­lini honatyák utasították a kreuz- bergi ügyészséget: haladéktalanul kezdjen vizsgálatot, (mti) 25 évig - további ötéves hosszabbí­tási lehetőséggel-, vagyis 2042-ig a Krímben maradhat. Timosenko és a többi ellenzéki vezető azt állította, hogy a megállapodással Ukrajna elveszíti területét, és korlátozza sa­ját szuverenitását. A volt minisz­terelnök hangoztatta, hogy Janu- kovics úgy megosztja Ukrajnát, mint senld más eddig. Ausztria-Oroszország Megállapodás a Déli Áramlatról Bécs. Ausztria és Oroszország Bécsben, a két ország miniszterel­nöke, WemerFaymann és Vlagyimir Putyin jelenlétében megállapodást írt alá a Déli Áramlat gázvezeték- az Európai Unió által szorgalmazott Nabucco vetélytársa - ausztriai sza- kaszánaképítéséről. Putyin bírálta a Nabucco-projektet, mondván, ve­szélyes szállítási szerződések nélkül gázvezetéket építeni. Faymann vi­szont hangsúlyozta: Ausztria mind­két gázvezetékben érdekelt, és nem lát érdekkonfliktust, (mti) Olli Rehn: a görög válság közös európai ügy Még nem készpénz a segély MTI-HÍREK Thai tüntető katonák gyűrűjében. A thaiföldi miniszterelnök bejelentette, hogy el akarja érni a tiltakozók kiűzését abból a belvárosi negyedből Bangkokban, amelyet több hét óta megszállva tartanak, és megbénítják annak életét. A kormányfő szombaton elutasította a kormányellenes vörös inges tüntetők kompromisszumos javaslatát a parlament feloszlatására és egy hónapon belüli új választások kiírására. (TASR/AP-felvétel) Jereván elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények leöldöklését Megemlékezés az örmények lemészárlásának évfordulóján MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Timosenko szerint Janukovics úgy megosztja Ukrajnát, mint senki más eddig Ezrek tüntetnek a kijevi parlament előtt MTl-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom