Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-26 / 95. szám, hétfő

Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 26. TALLÓZÓ La Libre Belgique Pirruszi (azaz vereséggel felérő) győzelem felé tart Or­bán Viktor, írta hétvégén a belga napilap. A fényes győze­lem csapdahelyzetté válhat Megoldásra vár az egészség­ügy és a nyugdíjrendszer re­formja, az önkormányzatok számának csökkentése. A la­kosság pedig átfogó hadjára­tot vár a korrupció ellen. „Elég valószínű”, hogy Orbán a na­cionalizmusba menekül, és egyebek között elfogadtatja a határon túli magyaroknak ál­lampolgárságot adó törvényt - vélte a lap. Ha ezt megteszi, kiújulhat a feszültség a szom­szédos országokkal. Ha le­mond róla, a Fidesz azt koc­káztatja, hogy egyre közelebb­ről érzi majd tarkóján a Jobbik leheletét-írta alap. (MTI) Ha a jelenlegi kormányzat marad, néhány év múlva ugyanott leszünk, mint most a görögök Görögtűz 45 milliárd euró hatalmas összeg. A szlovák állami költségvetés éves kiadása­inak háromszorosa. Ennyit ígértek meg támogató hi­telkeretként az eurozóna országai és a Nemzetközi Valutaalap a görög állam­csőd elkerülése érdekében. LOVÁSZ ATTILA A németek hümmögnek (naná, az unió kiadásainak jó részét eddig is ők állták), a gazdasági elemzők óvatosságra intenek, Szlovákia pe­dig? Szlovákia kölcsön akar adni Görögországnak!!! Még mielőtt kis hazánk gavalléros gesztusára tér­nénk rá, nézzük csak, hogyan is ál­lunk Görögországgal. Az unió a ki­lencvenes évek elejétől keményen dolgozott azon, hogy közös pénz­neme legyen. A szövetségbe lépő országok esetén logikus elgondo­lás, nincsenek árfolyamok, árfo­lyamkockázatok és árfolyamkölt­ségek, ha már amúgy is egy vámö­vezethez tartoznak. Az ECU, majd az euró megjelenése ezt célozta, de mivel az Európai Unió nem szövet­ségi (föderatív) állam, pénzneme nem gazdasági, hanem politikai va­luta, ezért a kemény maastrichti kritériumok, a 3%-os GDP-hez mért államháztartási hiány, mint maximum stb. Ezt a görögök nem tartották, s nem tartják be most mások sem. De a görögök évek óta többet költenek, mint amennyit keresni képesek, és ez az állapot odáig fajult, hogy hiá­nyukat már kommersz alapon sen­ki nem óhajtja hitelekkel finanszí­rozni. Ilyenkor következik be az ál­lamcsőd. Az államcsőd elkerülésé­re irányuló vehemens igyekezet természetesen presztízskérdés. Senki nem számolt azzal, hogy egy eurozónás ország csődbe kerülhet. Jobban mondva számolt: a néme­tek. Ők érték el, hogy az eurócsat- lakozási szerződés kifejezetten megtiltsa a pénzügyi támogatást a rosszul gazdálkodó országok szá­mára. Semmi garancia nincs arra, hogy Görögország uniós és IMF-es pénzekkel majd jobb útra tér, lásd demonstrációk akkor, amikor még alig szorongatta meg valaki a na­gyon is nagyvonalú görög szociális rendszert. Nincs mese, Görögor­szág államcsődjének be kell követ­keznie, mert addig a napjainkban szlovák termelékenységgel, német életszínvonalon élő ország lakos­sága alapjognak tekinti majd, hogy eltartsák. A 45 milliárd pedig lehe­tőséget ad a konszolidálásra, de semmi garancia nincs arra, hogy az sikeres is lesz. így precedenst te­remthet Olaszországnak, Spanyol- országnak és - no, mit gondolnak? -Szlovákiának! Szlovákia eladósodásának üte­me olyan mértékű, hogy ha a jelen­legi kormányzat marad, néhány év múlva ugyanott leszünk, mint a görögök, csak közben velük ellen­tétben nekünk nem adatik meg néhány év jólét. Tudhatja ezt Fico és csapata, hogy máris az elsők közt ajánlott föl hitelt Athénnak, mégpedig 5%-os kamatra. Nem mintha az a kamat rossz lenne - az euróövezetben jónak számít. De Szlovákiának nincs szabad tőkéje, így neki is vennie kell. Gondolják, hogy megkapjuk 5% alatt? Ne gondolják, a kamat még hagyján, de az ún. kockázati felár Szlováki­ában - euró ide, euró oda - messze magasabbra emeli a hitel árát. Arról nem is beszélve, hogy míg a szlovák átlagbér nagyjából 700 eu­ró, a görög 2000 euró fölött van. Az állami nyugdíj pedig - és most ka­paszkodjanak meg - nagyrészt a nyugdíj előtti bér magasságát éri el. Tehát Szlovákia, ahol az aktív kere­ső réteg nem képes 300-400 euró­nál magasabb nyugdíjra összerakni a pénzt és a nyugdíjbiztosító hiánya milliárdos nagyságrendű, finanszí­rozni akarja a 2000 eurós nyugdíj­ból élő görögöket. Piszkosul hazafi ez a kormány, az biztos. A görögtűz a bizánciak csoda- fegyvere volt annak idején. Olyan vegyületvolt, amelyet nem lehetett vízzel oltani, ezért a tengeri csaták­ban hatékony fegyvernek bizo­nyult. .Amikor ránk hajítják a tü- zét, omoljunk térdre és könyö­künkre és imádkozzunk az Úrhoz, hogy mentsen meg ettől a ve­szélytől.” - írja korabeli forrásokra hivatkozva a Wikipedia szócikke. Tegyük hozzá: imádkozhatnánk is azért, hogy a görög pénzügyi „csoda” ne terjedjen görögtűzként és futótűzként Európában, mert akkor tudjuk csak meg igazán, mit jelent a válság kifejezés. Görögor­szágot egy csőd megújítaná, az eu- rozónából kihajítva cselekvésre ösztönözné és megmenthetné. A segélynek szánt agóniahosszabbí- tók csak arra képesek, hogy ma­gukkal rántsák a többieket. S bár tiszteltjük és szeretjük a görög né­pet és kultúrát, azt se feledjük, új­kori történelmük 200 évében száz évig fizetésképtelenek voltak. Itt az ideje a változásnak. JEGYZET A plakátfiúk JUHÁSZ KATALIN Egy szlovák hírtelevízió a napok­ban szakembereket kérdezett a csehországi és szlovákiai pártok választási plakátj airól. A két or­szágban két hét különbséggel lesznek a parlamenti választások, ám mígszomszédainknál szelle­mes és elgondolkodtató plakátok virítanak az utcákon, nálunk unalmas, semmitmondó, szinte észre sem vehető a plakátkam­pány, hiába lepik el a felületeket. Ha átlépjük az országhatárt, Jirí Paroubekportréiba ütközhetünk, aki azt állítja magáról, hogy ő ha­zudik, és a választók ezt tudják. Néhány viccesen irreális ígéretet is tesz a népnek, például, hogy a sör két éven belül két koronába kerül majd, a nőkhatvan éven át anyasági szabadságon lehetnek, illetve hogy ha a csehek rá szavaz­nak, megszüntetegy valóban rendkívül kellemetlen, és töme­geket érintő problémát: a másna­posságot. Mindez egy ellenzéki párttagjainakműve, akik fejlett művészi érzékkel rendelkeznek, és az irodalomban, valamint a vi­zuális műfajokban gyakran al­kalmazott abszurd túlzás eszkö­zével éltek. Azaz hasonló fogé­konyságot feltételeztek a polgá­rok részéről is, nem nézik őket helyből hülyének. Nálunk azon­ban sajnos más a helyzet. Vala­mennyi párt óriásplakátjaiegy kaptafára készültek, mintha leg­alábbis ugyannál a reklámügy­nökségnél rendelték volna őket. Az egyik oldalon egyjól fésült, számítógéppelmegfiatalított po­litikus néz optimistán ajövőbe, vagymosolyog kedvesen. Mellet­te pedig szép, öles betűkkel egy- egy üzenet, bölcsesség, nemes ígéret vagy építőjellegű kritikai észrevétel virít hazánk állapotá­ról. Alegnépszerűbb párt a régi praktikát alkalmazva elnökét sze­repelteti a plakátokon, annak egy- egyjóbarátjával, a külügyminisz­terrel, a miniszterelnök-helyet­tessel, vagy az államfővel. Avá- lasztási kampány egyetlen vizuá­lisan humoros mozzanata ezen plakát múlt heti „meggyalázása” volt. Valaki Abárányok hallgatnak című filmből ismert Hannibal Lec- ter maszkját ragasztotta Robert Fico arcára, a mellette feszítő ha­ver pedig piros bohócorrot kapott. Két napig csodálhattuk ezeket a feljavítottplakátokatPozsony fontos pontjain, aztán lekaparták a matricákat, helyreállt a rend, és a Smer most vélhetően egy vala­mennyiiinkadójából fenntartott szervvel nyomoztat, hogy ki tehet­te ezt, tán csak nem az ellenzék... ? A hírtévé által megkérdezett poli­tikai elemzők szerint a nagyfokú hazai fantáziádanság oka, hogy a pártok nem látnak esélyt a jelen­legi helyzet gyökeres megváltoz­tatására, behozhataüannakvélik a Smer előnyét, és nem hiszik, hogy a választók az óriásplakátok alapj án döntenének. Az ellenzék ígynem is gondolkodott sokat, il­letve nem kockáztatja esélyeit szellemes, humoros plakátokkal, mondván, a szlovák nép amúgy sem humorérzékéről híres. A Smer pedig tudvalévőén nem tűri a humort, náluk a vaskéz és az üres frázisok uralma vált be, így termé­szetesen a „győztes csapaton ne változtass” elv mentén haladnak tovább a homályos jövő felé veze­tő úton... KOMMENTÁR Magyarország a Fideszé lett! BARAK LÁSZLÓ Nem hozott semmilyen meglepetést a választások második fordulója Magyarországon, mivel az erőviszonyok egyértelműen kialakultak már két héttel ezelőtt. Amikoris az emberektulajdonképpen visszaál­lították az „egypártrendeszert”. Már az első fordulóban eldőlt, hogy a Fidesz teljhatalmat kapott tőlük. De ugyan melyik politikai grupp is lehetett volna, amely tényleges al­ternatívaként kínálkozika Fidesszel szemben? Egyértelmű, az MSZP szóba sem jöhetett, hiszen majdnem teljesen lepusztult nyolcéves or- száglása alatt. Itt kell eloszlatni azt a tévhitet, hogy nem elsősorban Orbán Viktorék kétségkívül elemi erejű, hellyel-közzél igenis hazug, kegyetlen ellenpropagandájánakköszönhetően! Sokkal inkábban- nak az erkölcsi eróziónak a következményeként, amit egyetíen olyan párt sem kerülhet el, amely egyválasztási ciklusnál hosszabb ideig gyakorolja a hatalmat. Mivel megkísérti a lehetőség, hogyjátékszer- nek tekintse azt. Az MDF is csak arra érdemesúlt, amit kapott. Ugyan­is egy olyan politikai kentaur, amilyent Dávid Ibolya varázsolt belőle, legfelj ebb mitológiai környezetben életképes. Ez persze nem azt je­lenti, hogy anagyasszony egymeghibbant boszorkává vedlettvolna, bár közhely, több dolgok vannak égen és földön... A Jobbikot hatalomhoz juttatni egyértelműen a legrosszabbik válasz­tás lettvolna. Olyan, minthaegy gyermekotthont egy szociopatape- dofilre bízna az ember. Hogy mégis számottevő mennyiségű voksot sikerült a Jobbiknakbezsebelnie, mindössze azt a tényt igazolja, bi­zonyos társadalmi klíma esetében egyre többször fordul elő, az ápolt és pszichiátere között csupán annyi a különbség, hogy az utóbbinál van a bolondokháza kulcsa... Voltmég, ugye az LMP, amelyhekújdonsültpolitikusai vagy bűnösen naivak, avagy épp olyan cinikus gazemberek, mint a politika legré­gibb bútordarabjai. Ha nem így lenne, nem egy szemenszedett ha­zugsággal, nevezetesen a lehet más a politika, mint amilyen szlogen­jével vezetnekmeg bizonyos, vélhetően kétségbeesett, eseüegépp csak idült csőlátással megvert választópolgárokat. Akiknyilvánjava- részt az SZDSZ-től elpártolt budapesti, jobbára gittrágásra szakoso­dott értelmiségiek. .. Apropó SZDSZ, tulajdonképpen ugyanúgy mi­nősíthető ez a pártmaradék is, mint az MDF. Azzal a nem elhanyagol­ható különbséggel, hogy utóbbi az ellenzékből, az SZDSZ pedig kor­mánypárti pozícióból múlt el, mint egy mitesszer. Mert hülyének néz­ték, megcsaltáklegcsököttebb híveiket is. Akocka tehát elvan vetve, a Fidesz legalább négy évre szinte közfel­kiáltással szinte teljhatalmú kormányzásra ítéltetett. Teljesen mind­egy, hogy a majdnem össznépi hurrát az általános kétségbeesés, avagy a vakhitből táplálkozó düh, esetleg az ugyancsak vakító szere­tet generálta. Ezért nincsen sok értelme azon filózni, mi lesz/lehet abból, ha egyetlen párt kap meg bizományba egy országot? Úgyis ki­derül, mint a terhesség, úgy bánik-e majd vele, akár az állatkínzásra hajlamos hülyegyerek egy ajándékba kapott palotapincsivel, vagy megbecsüli és olyan féltve őrzött kincsként kezeli, ahogyan normális helyeken családi ereklyékkel szokás bánni. Elvüeg mindkét lehetőség adott. Aminek az utóbbi magatartásra kell sarkallnia Orbánékat az nem más, mint az MSZP tündöklésének és bukásának története. Fico és a kőművesek VERES ISTVÁN RobertFicominisztrelnökszerintSzlovákiánakmégsosemvoltak- kora szüksége kőművesekre, mint manapság. Épül ugyanis a szebb jövő: autópályák, lakások, satöbbi. Van egy régi filmfelvétel az ötve­nes évekből, amelyen Rákosi Mátyás egy aratáson pózol. Megfeni a kaszát, és elkezdi vágni a rendet. Ezt a hatvan évvel ezelőtti hangula­tot idézik a szlovák kormányfő legutóbbi kijelentései. A fenti mondat anyitrainemzetközikőművesversenyeredményhirdetésénmondott beszédéből való, melyben a következőket is kijelentette: ne a prosti- tuáltakbóllegyenekcelebek,hanemakőművesekből.Szeretjük-ea celebeket, vagy nem, erre nem lehet mit mondani. Mint tudjuk, a ce- lebek olyan emberek, akik országos hírnévvel büszkélkedhetnek, te­kintet nélkül arra, csináltak-e valami érdemlegeset életük során. A helyzetre a celeb kifejezés is rájátszik (mindössze annyit jelent: híres­ség). Celeb persze akárkiből lehet, színészből, sportolóból, országos rendőrfőkapitányból, mégpolitikusbólis.Acelebekabulvársajtó termékei, lekötik az emberek figyelmét, ha mással nem, hát azzal, hogy milyen hülyék. Ficónak igaza van abban, hogy egy celebről ak­kor is írnak, ha nem csinál a világon semmit, csak mondjuk kétheten­te összehívnéhányújságírótpusztán azért, hogy kijelentse valakiről: ez egy hülye állat. (Az efféle celebekből a politikában is egyre több van.) Fico tudja a megoldást: foglalkozzon a bulvársajtó inkább olyan emberekkel, akikkétkezimunkájukból élnek, ésvégigdolgoz- tákaz életüket, mint például a kőművesek. Ficót az értelmiségnem zárta a szívébe, így újra és újraa„dolgozók- hoz” menekül. Ezzel pedig alábecsüli ezeket a munkásembereket. Azt hiszi, attól, mert kétkezi munkából élnek, megeszika Smer szoci­ális proletármaszlagját.Fico2010-benegy ötvenes évekbeli kom­munista politikus szerepét játssza, élére állva azoknak a „kiválasztot­taknak”, akik a szlovák törvényhozásból az elmúlt négy évben Móni­ka showt csináltak. Hogy miért szavaznakrá mégis olyan sokan? Hát mert a Mónika show a legnézettebb tévéműsor. (Viszont már csak néhány hét, és eltűnik aképernyőkről. Az utolsó részeketleforgatták, Mónika pedig már el is kezdett fogyókúrás tablettákat reklámozni.) A szlovák kormánynak is megvannak számlálva a napjai. Ficónak nincs miért aggódnia. Vagy újból kormányfő lesz, vagy beáll kőművesnek. A fényes jövő garantált!

Next

/
Oldalképek
Tartalom