Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-22 / 92. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 22. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nincs pénz a hőszigetelésre Pozsony. Annak ellenére, hogy a lakások hőszigetelési programjára elkülönített 71 millió eurót az Állami Lakásfejlesztési Alap már tavaly szétosztotta az érdeklődők között, a program iránt nem szűnt meg az érdeklődés. Idén eddig 87 olyan kérvény érkezett az alaphoz, amelyekben összesen több mint 15 millió eurót kértek a lakóházak hőszigetelésének a támogatására. Mivel a kormány idén eddig nem különített erre a célra egy centet sem, az alap kénytelen volt elutasítani a beérkezett kérvényeket. Az építésügyi tárca szerint a parlamenti választásokig már nem is számíthatunkpozitívváltozásra, nem zárják ki azonban, hogy az új kormány erre a célra is talál pénzt. (TASR) EBRD-alelnök lesz Jan Fischer? Prága. Jan Fischer cseh kormányfőt javasolja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megüresedő alelnöki posztjára Thomas Mirow, a pénzintézet elnöke. A kelet-európai átalakulás finanszírozására alakult londoni bank tegnapi közleménye szerint a jelenlegi cseh miniszter- elnök Brigita Schmögnerovát váltaná a működési politikáért felelős alelnök posztján. Sch- mögnerová megbízatása augusztus végén jár le. Mirow javaslatáról a részvényes országok képviselőiből álló igazgató- tanács május 6-án dönt. (m, s) Ügyeljünk a banki illetékekre Pozsony. A számlaegyenleg ellenőrzése a bankautomatán keresztül nem minden pénzintézet ügyfele számára számít a legjobb megoldásnak. Három pénzintézet - a ČSOB, az mBank és a Postabank - ezért külön díjat számol fel, mindhárom kínál azonban ingyenes lehetőséget is arra, hogy ellenőrizzük a számlánkat. Az mBank 33, a Postabank 16, a ČSOB 5 centet kér a számlaegyenleg bankautomatán keresztül történő lehívásáért. Az említet bankok szerint a számlaegyenleget az interneten keresztül ingyen is ellenőrizhetjük. A számlaegyenlegnek a bankautomata monitorán keresztül történő ellenőrzését nem szabadna összekevernünk azzal azesettel,haa pénzkivételt követően erről igazolást is kérünk az automatától. Ez utóbbi ugyanis ingyenes szolgáltatás, (t, p) A Gazprom a cseheket választja Pozsony. A jelenlegi kormány ugyan mindent megtesz azért, hogy a szlovák energiaszektort még inkább kiszolgáltatottabbá tegye az orosz energetikai vállalatoknak, ezek azonban nem minden esetben viszonyozzák a közeledést. A szlovák kormány azt szerette volna elérni, hogy az orosz Gazprom nálunk építse ki az új földalatti gáztárolóit, Vlagyimir Chandochin, a Gazprom logisztikai igazgatója azonban a cég lapjának adott interjújában bevallotta: komolyan gondolkodnak azon, hogy külföldön egyedül Csehországban építenek ilyen tárolókat. A Gazprom című lap szerint az oroszok már meg is kezdték a tárgyalásokat a csehekkel ez ügyben. Branislav Zvara, a gazdasági tárca szóvivője szerint még nincs minden veszve, hiszen még ők is tárgyalnak az oroszokkal. (SITA) Kevesebb külföldi a fővárosban Pozsony. A külföldiek számára már a szlovák főváros és Pozsony megye sem olyan vonzó, mint korábban. Az elmúlt évben 447 ezer külföldi látogatója volt Pozsony megyének, ami az ötödével kevesebb, mint egy évvel korábban. A többi megyéhez viszonyítva ráadásul a turisták a fővárosra és környékére szánják a legkevesebb időt, átlagosan nem egész 2 vendégéjszakát töltve a régióban. A legtöbb turista Csehországból (20%), Németországból (11,5%) és Lengyelországból (7,5%) érkezett. A kevesebb turista miatt az előző évhez képest csaknem a negyedével, 57,1 millió euróra esett vissza a megye turizmusból származó bevétele. A látogatók egy vendégéjszakáért átlagban 36,22 eurót fizettek, 5,7%-kal kevesebbet a 2008-as árszinthez viszonyítva. A fővárosukat vagy a pozsonyi régiót felkereső hazaiak egy-egy napra átlagban 23,21 eurót fizettek szállásadóiknak. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8690 Lengyel zloty 3,8713 Cseh korona 25,286 Magvar forint 264,13 Horvát kuna 7,2571 Román lei 4,1370 Japán ien 124,65 Sváici frank 1,4329 Kanadai dollár 1.3335 USA-dollár 1,3373 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,38-1,30 2606 24 54 275,57-251,83 OTP Bank 1,38-1,30 26,04-24,54 271,31-255,70 Postabank 1,39-1,29 26,19-24,42Szí. Takarékpénztár 1,39-1,29 25,98-24,54 275,77-252,02 Tatra banka 1,37-1,31 25,95-24,64 274,15-253,31 Dexia banka 1,37-1,30 25,94-24,63 271,00-257,26 Általános Hitelbank 1,38-1,31 26,03-24,59 275,74-252,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Görögös megoldás? Szlovákia szemérmes, késlekedve teszi közzé a tényleges tavalyi államháztartási deficitet Mélyülhet az államkassza hiánya Ján Počiatek pénzügyminiszter, a vagány motoros. Most viszont szelíd és nincs nyeregben, inkább nem nyilatkozik a tavalyi államháztartási hiány tényleges nagyságáról. (TASR-felvétel) Pozsony. Titkolózik a pénzügyminisztérium. Lehetséges, hogy Szlovákia tavalyi államháztartási hiánya a korábban jelzett, a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 6,34 százalék helyett akár 6,7 vagy 6,8 százalék is lehet. A fél százalékpont közel 300 millió eurót jelent. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyminisztérium már nem védelmezi vehemensen a korábban közzétett 6,34%-os állam- háztartási hiányról szóló adatot, viszont nem is teszi közzé a Szlovák Statisztikai Hivataltól kapott végleges számot. Miroslav Šmál, a szaktárca szóvivője azzal érvel, hogy ma az Eurostat ismerteti a számokat, s egyben bírálta a szlovák bankok elemzőit, konkrétan az UniCredit Bank szakértőit, akik előrukkoltak a 6,7-6,8% közötti deficittel. „Ha ilyen jók az elemzők, akkor megszüntethetjük a statisztikai hivatalt. Ezáltal a hiány is csökkenne, hiszen nagy hivatalról van szó” - próbált frappáns lenni a szóvivő. Másrészt a korábbi években ilyenkor már ismert volt a végleges adat, most viszont a Ficokormány azEurostatra mutogat. A külföldi befektetők árgus szemmel vizsgálják az egyes országok eladósodottságát. Ha valamelyik kormány nem képes megfékezni a hiányt, akkor ennek következménye az esetleges adóemelés lehet, amit tudatosítanak a beruházók. „Az államháztartás alakulása az egyik kulcsfontosságú tényező a beruházások meghozataláról szóló döntések során” - magyarázta Robert Prega, a Tatra banka elemzője. .Akiadások és bevételek alapján 6,77%-ra becsüljük a tavalyi deficitet” - tette hozzá Mária Valachyová, a Szlovák Taka- rékpénztár elemzője. „Az államkasszába kevesebb adó folyt be, a kormánynak pedig nem volt kedve a rossz időben érdemi megtakarításokat végrehajtani. A közkiadások GDP-hez viszonyított aránya a 2008-as 35%-ról 2009-ben 41%-ra kúszott fel” - magyarázta Ján Tóth, az UniCredit Bank vezető elemzője. Miközben a magánszektorban behúzták a nadrágszíjat, az állami alkalmazottak bére tavaly tovább emelkedett. „Ha a bérköltségek a 2008-as szinten maradtak volna, akkor az állam mintegy 500 millió eurót takarított volna meg, ami a GDP közel 0,8%-a” - számolta ki Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője. Idén 5,5%-os államháztartási hiánnyal számol a Fico-ka- binet, azonban Ján Tóth szerint a választások évében szintén nehezére fog esni a takarékoskodás, „ezért a hiány felkúszhat a GDP 6 százalékára.” Mindettől függetlenül Szlovákia újra megindult az eladósodás útján. Ahogyan Ján Tóth elemző fogalmazott: 2009-ben a GDP-hez viszonyított államadósság 37%-on volt, ez a mutató idén 42 százalékra mehet fel, és akkor ez az adat még nem tartalmazza a PPP-pro- jektek anyagi terhét. (Hn, akt. só) Nyugati szomszédunknál az átlagbér 24 ezer korona körül mozog, míg a nyugdíjak átlaga 10 ezer korona Politikai vihar egy cseh rokkantnyugdíjas miatt KOKES JÁNOS Prága. Éles vitát váltott ki Csehországban az a hét végi alkotmány- bírósági döntés, amely igazat adott egy rokkantnyugdíjasnak, aki azt sérelmezte, hogy a korábbi-magas áüagkeresetéhez képest túlságosan alacsony a nyugdíja. Az alkotmánybíróság az ügy kapcsán elrendelte, hogy a jövőben - 2011. szeptember 30-tól - a nyugdíjak kiszabásának rendszerét át kell alakítani, s az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe kell venni a korábbi keresetek szintjét. A hatályos cseh nyugdíjrendszer jelenleg alapvetően a szolidaritási elvre épül, ami azt jelenti, hogy nagymértékben egyenlősdi, s nincsenek túl magas nyugdíjak, de túl alacsonyak sem, pontosabban, a nyugdíjak között nincsenek olyan nagy különbségek, mint voltak korábban az érintettek keresetei között. A nyugdíjak ma nagyjából a havi átlagbér 44-45%-át teszik ki. Az átlagbér 24 ezer korona körül mozog, míg a nyugdíjak átlaga 10 ezer korona körül. A panaszkodó rokkantnyugdíjas - aki korábban több mint havi 60 ezer koronát keresett-kiszámolta, hogy bár magasabb nyugdíjat ítéltek meg neki az átlagnál, az mégsem teszi ki korábbi bérének 44 százalékát, hanem mindössze 13-15%-át. Ez szerinte diszkrimináció, s bíróság elé vitte az ügyet, mert az állam nem akart többet fizetni. Az alsóbb szintű bírósági döntés után az alkotmánybíróság is igazat adott neki. A taláros testület döntése Csehországban politikai vihart kavart. A baloldal élesen támadja, míg a jobboldal inkább elfogadja, s a mai nyugdíjrendszer átalakítását szorgalmazza. Václav Klaus államfő szerint azonban az alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, s olyan vitában foglalt állást, amelyben a politikusoké a döntő szó. „Politikailag elfogult döntés született” - jelentette ki Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. „A diszkriminációt feltétlenül el kell távolítani” - vélekedett Miroslav Kalousek, volt pénzügyminiszter. Petr Nečas, a Polgári Demokratikus Párt elnöke szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy mihamarabb szükség van a nyugdíjrendszer átfogó reformjára. Tomáš Langášek, az alkotmánybíróság szóvivője szerint a döntés a nyugdíjrendszerben résztvevők mintegy 95%-át érinti, s többségüknek emelkedne a nyugdíja, természetesen eltérő mértékben. Eltérnek a vélemények arról, hogy mibe kerülne a döntés életbe léptetése. A polgári demokraták szerint ez évi 6-8 milliárd koronás többletköltséget igényelne. Más számítások szerint tízmilliár- dokról van szó, ami az államkasszában nincs meg, s a nyugdíj- rendszer egyszerűen összeomlana. Többségi vélemény szerint az alkotmánybíróság ezúttal valószínűleg túllépte hatáskörét, s olyan döntést hozott, amelyet a politikusoknak kell meghozniuk a parlamentben. A lakosság háromnegyede fél életszínvonala csökkenésétől. Az ország akár 45 milliárd euróra is szorulhat Görögország tárgyal az unióval és a valutaalappal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén. Két hétig tartanak Görögország tárgyalásai a Nemzetközivalutaalappal (IMF) és az Európai Unióval az esetleges hitelfelvételről, a közös nyilatkozatban május 15-ig kell megállapodni - közölte a görög pénzügyminiszter, miután tegnap Athénban megkezdődött az egyeztetés. Jeórjiosz Pa- pakonsztantinu képtelenségnek nevezte a hitel-átütemezésről szóló híreszteléseket. A tárgyalások célja, hogy lehetővé tegye Athén gyors hitelhez jutását, ha erre szükség lesz, mert adósságszolgálatát piaci kölcsönökkel esetleg már nem tudja finanszírozni. A legnagyobb mentőakció A görög fél egyelőre csak a feltételeket hallgatja meg, hivatalosan még nem kérte a hitelt, amely az első évben 30 milliárd euró lehet az euróövezeti tagok és 10-15 milliárd euró az IMF részéről. Ha Görögország végül az intézményi hitel felvétele mellett dönt, ez lehet a legnagyobb állami megsegí- tési akció. Görögország azonban választhatja azt is, hogy nem kér az IMF és az EU pénzéből és továbbra is csak a nemzetközi hitelpiacon próbál kedvező feltételekkel kölcsönöket szerezni - ennek azonban elemzők szerint kicsi a valószínűsége. Franciaország 6,3 milliárd euró- val járul a Görögországnak szánt pénzügyi mentőcsomaghoz, amennyiben arra szüksége volna - közölte Christine Lagarde francia pénzügyminiszter. A Franciaország által felajánlott összeg része az eurózóna által Görögországnak biztosított 30 milliárd eurós csomagnak. A 6,3 milliárd euróból 3,9 milliárd euró mobilizálható még az idei pénzügyi évben. A görögök többsége erősen tart a hitelfelvétel következményeitől: a közvélemény-kutatások szerint a lakosság háromnegyede további életszínvonal csökkenéstől fél, annak ellenére, hogy a többség támogatja az októberben megválasztott szocialista kormányt. A tárgyalások kezdetekor újabb csúcsra emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló ügyletek (CDS) kamatfelára is (10 millió eu- rónként évente 476200 euró). Bizonytalan jövő Az ország jövőjét illetően bizonytalanok a gazdasági elemzők is. Mély recesszió és visszaeső költségvetési bevételek várnak Görögországra, ha az állampapír hozamok tartósan a jelenlegi magas, 6-7 százalékos szinten maradnak - nyilatkozta Soros György egy görög televíziónak. A magyar származású tőzsdeguru szerint Görögország számára nincs más lehetőség, mint elfogadni az IMF/EU mentőöv feltételeit, a hitel és a határozott költségcsökkentő intézkedések nélkül az országra hosszú és mély recesszió vár. A legfontosabb az, hogy Görögország elkerülje az adósságspirált, azaz azt az állapotot, melyben az államadósság kamatait már csak újabb hitelekből finanszírozzák. Soros legutóbbi nyilatkozataiban gondosan ügyel arra, nehogy egy-egy elejtett szóból következtetni lehessen a spekulatív pozícióira, (m, t)
