Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-16 / 87. szám, péntek

vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 16. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ KÜLFÖLDI SAJTÓ Egy ismert svájci teológus nyílt szembeszegülésre szólí­totta fel a püspököket a pápá­val szemben, hogy felgyorsít­sák az egyházban a reformo­kat. A Süddeutsche Zeitung, a Neue Zürcher Zeitung, a La Repubblica és a The New York Times tegnapi számában köz­readott nyílt levélben Hans Küng a szemére veti XVI. Bene­deknek, hogy relativizálja a II. vatikáni zsinat dokumentuma­it, módszeresen gátolja a kato­licizmus megújítását célzó erő­feszítéseket. Arra buzdítja a vi­lág püspökeit, szorgalmazzák új zsinat összehívását, melyen megvitathatnák a reformokat. Szerinte a papi pedofília ese­tei a XVI. századi reformáció óta legsúlyosabb válságába taszították a katolikus egyhá­zat. (mti)- Nem lépne be a pártunkba? A maga övön aluli ütéseit díjazná az elnökség. (Peter Gossányi rajza) Baconschi véleménye szerint a kettős állampolgárságot nem szabad túldramatizálni és túlpolitizálni Kiegyensúlyozott politikát várnak A magyarországi választások kapcsán vajdasági, illetve er­délyi kollégáinktól érdeklőd­tünk, készültek-e felmérések arról, hogy az ott élő magya­rok mely magyarországi pár­tokkal szimpatizálnak, a ro­mániai vezető politikusok hogyan reagáltak a magyar- országi választások eredmé­nyére, a Fidesz győzelmére és a Jobbik térnyerésére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem ismerünk hivatalos felmé­rést arról, hogy az erdélyi magyar­ság melyik magyarországi politikai pártot kedveli - válaszolta kérdé­sünkre Székely Kriszta, az Erdélyi Napló munkatársa. - Sajtóértesülé­sek szerint a többségében jobboldali beállítottságú, konzervatív határon túli magyarok, így az erdélyiek kö­rében mindig a Fidesz vezette a nép­szerűségi listát. Traian Basescu ál­lamfő egykori politikai alakulata, a jelenlegi nagyobbik kormánypárt, a jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL) bizakodásának adott hangot a román és a magyar kor­mány együttműködésével kapcso­latban. Mind a PDL, mind a Fidesz tagja az Európai Néppártnak. Bases­cu és Orbán Viktor már a tavalyi tus- nádfürdői találkozáskorjelezte: ez a „rokonság” stabil alapot jelenthet a két ország közti jó viszony megerősí­téséhez. Elemzők akkor úgy véle­kedtek: nemcsak a közös politikai orientáció a magyarázata a barátko- zásnak, hanem más is: Orbánéknak nem érdekük, hogy a szlovákokkal való hadakozás mellett Bukarest irányába is frontot nyissanak. Teodor Baconschi román kül­ügyminiszter úgy nyilatkozott: ki­egyensúlyozott politikára számít a Fidesz részéről, amely fontos part­ner az Európai Néppártban. Ba­conschi reagált a Fidesz azon ígére­tére, hogy kezdeményezi a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését a határon túli magyarok számára. Véleménye szerint a kettős állampolgárságot „nem szabad túl­dramatizálni és túlpolitizálni”. (Nemrég Románia is hasonló intéz­kedéseket ígért a Moldovai Köztár­saságban élő románoknak.) A legnagyobb román ellenzéki pártot, a szociáldemokratákat (PSD) aggasztják a magyarországi választási eredmények. Mircea Geoana, a szenátus elnöke, a párt volt vezetője szerint a Fidesz győ­zelme a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt megerősödésé­hez vezethet. Geoaná szerint nem lenne meglepő, ha Traian Básescu és Orbán Viktor összehangoltan az RMDSZ kárára cselekszik. Miért tölt el aggodalommal a ma­gyarországi választások eredménye című írásában Geoaná azt írja: első­sorban a Fidesz és a „romániai ma­gyar radikálisok” közti kapcsolat fe­lől kell nézni a választások eredmé­nyét, mivel „ismert, hogy Orbán Vik­tor bátorítja Tőkés Lászlót, az Erdé­lyi Magyar Nemzeti Tanács vezető­jét és Szász Jenő MPP-elnököt, akár­csak a szlovákiai, vajdasági vagy uk- rajnaimagyarokradikálisképviselő- it. Ám azok a manőverezések is is­mertek, amelyek révén Traian Básescu az MPP pozícióját próbálja erősíteni az RMDSZ kárára. Ennek első lépése az lenne, hogy az RM- DSZ-t megfosztanák kormányzati szerepétől”- írja Geoaná, aki szerint a magyarországi választások ered­ménye arra enged következtetni, hogy az MPP nemcsak Básescu, ha­nem az új budapesti hatalom támo- gatásátisélvezi. Bár a sajtó részletesen beszámolt a magyarországi választásokról és annakeredményeiről, abelgrádipo- litikusok nem foglalkoztak vele, nem kommentálták - írta Diósi Ár­pád, a Magyar Szó szerkesztője. A Szerbiai Képviselőházban néhány szerb képviselő a Fidesz győzelme miatt gratulált a kisebbségi frakció 4 vajdasági magyar parlamenti képvi­selőjének, (mintha ők maguk lettek volna a Fidesz). A belgrádi politi­kum saját belpolitikai problémáival van elfoglalva, az Európa-barát de­mokrata kormány nagy erővel dol­gozik az új törvények meghozata­lán, míg a parlamenti ellenzék rend­kívüli parlamenti választásokat sür­get. Egyedül a vajdasági magyar po­litikum foglalkozott az eredmé­nyekkel érdemben. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a magyar választások első fordulója után kijelentette, nem szeretné, ha a magyarországi politikai színtéren olyan nyilatkozatok hangzanának el, amelyek árthatnak a szerbiai ma­gyar nemzeti közösségnek. A Job­bikkal kapcsolatban megjegyezte, hogy olyan jobboldali opció, amely radikális álláspontokat képvisel a múlt megítélésében, s a VMSZ nem szeretné, ha azonosítanák ezekkel az álláspontokkal. A szerbiai lapok közül több is fog­lalkozott - többnyire tényszerűen - a magyarországi választásokkal, a Fideszt konzervatív pártként tün­tetve fel. A Blic című napilap arról tudósított, hogy Orbán Viktor má­sodszor foglalja el a miniszterel­nöki széket, de amikor 1998-ban első ízben győzött, túl fiatal volt, azóta eltelt 12 év, most érett, ko­moly politikusnak látszik. A Danas című belgrádi napilap arról írt, hogy Orbán Viktor politikai tábora kétharmados többségre számít a parlamentben, és a választás előtti közvélemény-kutatások is ezt erő­sítették, de a párt terveit keresz­tülhúzhatja a szélsőjobboldal, amely nyíltan türelmetlen a ro­mákkal szemben és antiszemita. A Večemje Novosti arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a környező orszá­gokat, főként Szlovákiát aggasztja Magyarországjobbrafordulása. JEGYZET Adni és kapni PÉTERFl SZONYA Talán nincs ember, aki ne örülne annak, ha kap valamit. Nem csu­pán ünnep alkalmából, hanem minden ok nélkül, csupán szere- tetből. Az öröm mértéke általában nem függ az ajándék árától, bár elanyagiasodott világunkban ez nem általánosítható. Az adakozás kérdése már bonyo­lultabb, például a gyerekek nem igazán szeretik, ha arra biztatjuk őket, osszák meg csokijukat, játé­kaikat kis társaikkal, vagy megta­karított pénzükből vásárolj anak apróságot a családtagoknak. Ám az évek múlásával-a sok jó példa láttán és hatására-fokozatosan megtanulják, hogy adni épp olyan jó, mint kapni. Minél gyakrabban tapasztalják meg az ajándékozás­sal, adományozással járó jó ér­zést, annál természetesebbé válik számukra. Megtanulják azt is, hogyha módjukban áll, segíteni kell az elesetteken, a betegeken. A mai nárcisz-nap az onkológiai betegek megsegítéséről szól, a hazai Rákellenes Liga szervezé­sében a sárga virág immár tizen­négy éve a reményt jelképezi. A betegek nemcsak abban bíznak, hogy megfelelő gyógyszerhez és kezeléshez jutva kilábalnak a kórból, hanem abban is, hogy a li­ga által nyújtott pszichoszocáilis és gyakran anyagi támogatásnak köszönhetően nehéz élethelyze­tünkben nem maradnak egyedül. Csak hát a segítségnyújtás pénz­be kerül és egyre többe. Az állam költségvetése nem képes fedezni a gyarapodó kiadásokat, ráadásul Szlovákiában egyetlen kormány sem foglalkozott megfelelő szin­ten az egészségügy orvoslásával. Az pedig, hogy a jelenlegi még mindig nem hagyta jóvá a nemze­tei onkológiai programot - holott a rákos betegek száma egyre emelkedik-, a Fico-kabinet hoz­záállását tükrözi. Akarva-akaratlanul a Rákellenes Liga feladata lett a rákellenes küzdelem népszerűsítése mellett a rákkutatás jelentős anyagi tá­mogatása, a műszervásárlás vagy akár a daganatos betegek üdülte­tése - hogy csak a hagyományos célkitűzéseket említsük. Ma országszerte több ezer önkén­tes gyűjti az adományokat. Jó len­ne, ha minél több ember viselné a sárga nárcisz-kitűzőt és megta­pasztalná a jótékonykodás szívet- lelketmelengetőjóérzését. KOMMENTÁR Smeres hazugságdömping GÁLZSOLT A fő szlovák kormánypárt honlapj án ott virítanak a négyéves kor­mányzásuk 20, illetve 100 pontban összefoglalt legfőbb eredmé­nyei. Néhány részlet: „Szlovákia az EU azon kevés tagországainak egyike, amely csökkenti eladósodottságát.”, A válság elleni harc­ban 160 ezer munkahelyet tartottunk meg.” A szlovák-magyar kapcsolatoknak külön alfejezetet szenteltek: „Elutasítottuk a nagymagyar nacionalizmus bármilyen megnyil­vánulását, a Magyar Gárdát, a Kárpát-medencei Képviselők Fóru­mát, a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését vagy a határon túlról érkező provokatív látogatásokat és kijelentéseket. A hazug kam­pánnyal szemben megvédelmeztük a szlovák nyelvet. Az állam­nyelvtörvény módosításával a Szlovák Köztársaság területén biz­tosítjuk az információkhoz való hozzáférést az államnyelven.” A sor hosszan folytatható azzal, mennyi mindent tett a kormány a szociális államért, az emberekjólétéért, az igazságszolgáltatási rendszer javításáért és a korrupció elleni küzdelemben (!), miköz­ben dübörög az ország, épülnek az autópályák, jönnek a befekte­tők, stabilitás van. Megtiltottuk a nyereséget az egészségbiztosí­tóknak és nem privatizáltuk a pozsonyi repteret meg a vasúti te­herszállító céget, sőt visszavettük a Transpetrolt, amit a Dzurinda- kormány korábban eladott. Bár a választások előtti kampányban a kormányzásról beszámoló politikai pártok hajlamosak rózsaszín szemüvegen át szemlélni az ország helyzetét, s főleg saját teljesítményüket, a Smer 100 pontos sikerpropagandája nemcsak a finom csúsztatásoktól, féligazsá­goktól vagy az összefüggések elhallgatásától hemzseg, hanem akadnak benne vaskos hazugságok is. Ráadásul a beszámoló alko­tói mérhetetlen cinizmussal mondják rá a fehérre, hogy fekete, mintha azt sugallnák: az igazság az, amit mi állítunk, illetve az, amit a lakosság/választóink ebből elhisznek nekünk. Nem az tehát a kérdés, hogy a fekete valójában fehér-e, hanem hogy az emberek többsége feketének látja-e legalább a választások pillanatáig. Ha eleget ismételgetjük nekik, hogy fekete, akkor meggyőzhetjük őket. Ennek legjobb példája a szociális jelző teljes kisajátítása a Smer részéről: amit ők csinálnak, az szociális, amit az ellenzék tett korábban, illetve javasol, az antiszociális. A tények, gazdasági ada­tok, a szakértők véleménye mellékes, a lényeg az, hogy a Smer kapcsán a szociális állam ugorjon be az embereknek, az ellenzék hallatán meg a Dzurinda-Mikloš páros által szimbolizált „népnyúzó” és „hazaáruló” politika. Ha ez a típusú agymosás és köztudat-manipulálás jórészt sikerrel jár, akkor már mellékes, hogy Szlovákia adóssága nem csökken, hanem rohamtempóban emelkedik. 2008 elején az államadósság még csak a bruttó nemzeti termék 27,5 százalékát tette ki, az idei év végén 40% fölé nő, sőt, ha beleszámoljuk a tisztán kreatív könyvelési célokkal kötött PPP-projektek (főleg autópálya-építke­zések) pénzügyi terheit, akkor 50% fölé ugrik. Azaz csekély két év alatt sikerült megduplázni. Lehet, hogy a kormány segített meg­tartani (de nem megtartott!) 160 ezer munkahelyet, csak az a gond, hogy nagyjából ennyi munkahely meg is szűnt, és ennyivel nőtt a munkanélküliek száma (egyébként jóval gyorsabban, mint az unióban vagy a szomszédos országokban). A fölött meg már el lehet siklani, hogy a Fico-kormány alatt átadott 148 kilométernyi autópályából mennyit kezdtek el építeni, illetve mennyi épült meg jórészt a Dzurinda-kabinet alatt. A nagy sikerként elkönyvelt PPP- konstrukcióban készülő utak kapcsán meg véletlenül sem fogják a választók orrára kötni, hogy 30 éven keresztül nyögjük a többször megemelt és jelentősen megdrágult költségeket. Ha nem hiszik, nem látják, ha nem látják, nem tudják, ennyi. TALLÓZÓ DIE PRESSE A Jobbikról közölt kommen­tárt a Die Presse osztrák napilap Anton Pelinka osztrák politoló­gustól. A Jobbik nem sokkal ma­radt le a célul kitűzött második helyről, de eredménye enélkül is megdöbbentő - írta a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) oktató Pelinka a konzervatív lap hasábjain. Kiemelte, hogy a párt 2009 júniusában indult először országos választásokon, akkor a szavazatok 14,8%-át szerezte meg, most 16,7%-os volt a támo­gatottsága. Revizionista, a tria­noni békeszerződést el nem foga­dó világképe sajátosan magyar, mégis egy összeurópai jelenség része a Jobbik- írta. Ápolitológus szerint külső ellenségképet Ro­mánia és Szlovákia, a belsőt a ro­mák és a zsidók jelentik a párt számára. A romák és a bűnözés csaknem egyet jelentenek, a ro­mák ellen irányuló erőszakot kol­lektív önvédelemmel indokolja a párt. A Jobbikkal szövetséges Magyar Gárda egyenruhája „nem véletlenül emlékeztet az SS-ére”. Rámutat, hogy a rendezvényei­ken használt Árpád-sávos zászló a nyilaskeresztesek jelképe is volt. A Jobbik felemelkedése azt a ha­gyományt folytatja, amelyet 1990 után a MIÉP képviselt. A párt azt a felfogást vallja, mely „a politikát összeesküvések eredményének tartja”. A Jobbik világképében az összeesküvések középpontját az USA és Izrael jelenti, ezek a felelő­sek minden bajért a világban. A Jobbik elutasítja az Európai Uniót és az európai integrációt, e tekin­tetben „beleillik” a francia Front National és az Osztrák Szabad­ságpárt (FPÖ) családjába-írtaPe- linka. A Jobbik szavazóinak összetétele azokéra a nyugat­európai pártokéra hasonlít, me­lyek besorolása a „szélsőjobbol­dali” és a Jobboldali populista” közt ingadozik, (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom