Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-10 / 82. szám, szombat
10 Szombati vendég ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com Juhász Attila, a budapesti Political Capital Institute elemzője szerint a Jobbik bizonyos szempontból a Fideszen belül elmaradt generációváltásról is szól Választások után keményebb külpolitika? (Somogyi Tibor felvétele) Erőtlen baloldal, izmosodó szélsőjobb, három, egymással szembenálló pólus - így fest a magyar politikai színtér egy nappal az országgyűlési választások előtt. Juhász Attilával, a budapesti Political Capital Institute elemzőjével azt próbáltuk felmérni, milyen elmozdulás várható a parlamenti választások után. LŐR1NCZADR1ÁN Az utóbbi évtizedre jellemző kétpólusú parlamenti pártrendszer végóráit éli. Milyen felállással kell számolni 2010. április 11-eután? A jobbközép pozíciót megcélzó Fidesz mellett kialakult egy erős szélsőjobb, melyet a Jobbik képvisel, ugyanakkor a jelentősen meggyengült baloldallal is számolni kell az Országgyűlésben. Úgy tűnik, kisebb pártok közül csak egy kerül be a parlamentbe. Véleményem szerint ez a Lehet Más a Politika lesz, de az MDF is szerezhet meglepetést. Ez attól függ, hogy a liberális szavazók hogyan viszonyulnak a közvélemény-kutatások eredményeihez; az is megeshet, hogy a Fideszt és a Jobbikot gyengítendő, voksukat az MSZP-nek adják. Mit várhat az ország a Fidesz kormányzásától? Túl sok konkrétumot eddig ez a párt nem árult el... Óvakodott ettől, mivel egyben akarja tartani szavazótáborát. Attól tart, hogy ha bármilyen konkrét programpontot megnevez, választói egy része elpártol tőle. Az már most biztos, hogy a nagyon szűk költségvetési mozgástér, valamint a külföld, elsősorban az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal szemben vállalt komoly kötelezettségek miatt a leköszönő Bajnai-kabinetétől lényegesen eltérő gazdasági röppá- lyára nem állhat. Márpedig választóik átfogó reformokat várnak tőlük; megeshet, hogy csalatkozniuk kell? Bizonyos területeket kénytelenek lesznek rendezni - ilyen például az egészségügyi intézmények, a kórházak fenntartása és finanszírozása. Ez egy tipikusan olyan probléma, melyet orvosolnia kell a Fidesznek. Más területeken a reformok elindításához kétharmados parlamenti többségre lesz szüksége a pártnak. Ilyen Magyarországon az önkormányzati és a választási rendszer, a média szabályozása, ületve az Alkotmány. Ha nem lesz meg a kétharmados többség, akkor vagy a Jobbikkal kell együttműködnie, ami kifelé nagyon rossz üzenet lenne, vagy az MSZP-vel, ami szintén nem jól mutatna. Teljesen kizárható a Fidesz és az említett pártok együttműködése? Inkább azt mondanám, hogy a végsőkig fogják kerülni az együttműködést. Olyan területeket próbálnak megreformálni, melyekhez nincs szükség a kétharmados többségre - például a már említett egészségügyet, a gazdaságot, ületve az adórendszert. De nem módosíthatják Budapest közigazgatási rendszerét holott már utaltak arra, müyen nagy szükség lenne rá -, hiszen ez kétharmados többséget feltételez. Ez tehát marad a régiben, mivel a Fidesznek nagyon fontos, hogy se a Jobbikra, se az MSZP-re ne kelljen támaszkodnia. Megfogalmazott a párt konkrétumokat az egészségügyi, illetve az adóreformmal kapcsolatban? Nem, ezért csak korábbi nyüat- kozatokból, dokumentumokból lehet arra következtetni, hogy hosszú távon elkötelezte magát az adó- és járulékcsökkentés mellett. Míg korábban ez azonnal teljesíthető ígéretnek tűnt, a nehéz gazdasági helyzet, a válság, valamint a költségvetési mozgástér szűkössége miatt legutóbb Orbán Viktor erről mint négy-, illetve hatéves távlatban teljesíthető célkitűzésről beszélt. Az egészségügy azért is érdekes terület, mivel az elmúlt években a Fideszen belül is konfliktusok forrása volt. Az első Orbán-kormány nem volt magánosításellenes; a háziorvosi praxist ők kezdték privatizálni, s a kórházakról akkor elfogadott törvény azok üzemeltetésébe is vont volna be magántőkét. Ettől a programtól a párt az utóbbi években meglehetősen messze került; 2008-ban lezajlott egy olyan népszavazás, mely során a Fidesz a vizitdíjat, az egészség- ügyi önrész fizetését és a kórházprivatizációt is nagyon határozottan elutasította, korlátozva ezzel saját mozgásterét is. Most az a kérdés, hogy kormányerőként milyen irányba mozdul el. Egyrészt szüksége lesz arra, hogy tőkét vonjon be az egészségügybe, belpolitikai szempontból viszont ezt aligha engedheti meg magának. Érdeklődéssel várjuk a megoldást. Kirajzolódott már a Fidesz kormányzati felállása? A külügyminiszter biztosan Martonyi János lesz, az első Orbán-kormány idején is ő töltötte be ezt a posztot. Ézenkívül sejteni lehet, hogy a párt több minisztérium összevonásával próbál úgynevezett csúcsminisztériumokat létrehozni. Ezek vezetőjelöltjeit egyelőre nem nevezték meg, s a választásokig már nem is derül ki, kiket szán a tárcák élére. Az biztos, hogy a Fidesz egy összevontabb kormányszerkezet, minisztériumi struktúra létrehozására fog törekedni. Milyen az az ország, melynek átvételére oly erőteljesen készül a Fidesz? A gazdasági szempontokat tekintve az ország állapota 2008 őszéhez, 2009 elejéhez viszonyítva sokkal jobb. Azt lehet mondani, hogy a Bajnai-kormány tevékenysége pénzügyi szempontból még a Fideszből is elismerést váltott ki, persze, csak nagyon óvatos nyilatkozatok szintjén. Az országot nem fenyegeti pénzügyi összeomlás. Társadalmi szempontból viszont erős megosztottság, nagy különbségek tapasztalhatók. Való igaz, hogy egy sor mutató tekintetében Magyarország rendkívül rosszul áll. Alacsony a foglalkoztatottság, rossz a lakosság egészségi állapota, a szélsőséges mozgalmak erősödésével politikailag radikalizálódott az ország, csökkent a biztonságérzet, tehát tapasztalható bizonyosfajta általános negatív hangulat. Ez van, mondhatnánk, ilyen körülmények között kell a Fidesznek kormányoznia; a helyzetet a lehető legnagyobb parlamenti támogatottság megszerzésével próbálja kezelni, hogy megrendíthetetlen, stabil pozícióba kerüljön. Ez számukra az egyetlen járható út, és ma már szinte mindenki biztosra veszi győzelmüket. Erős ellenzékkel, a Jobbikkal kell szembenéznie. Müyen belpolitikai változást eredményez e párt parlamentbe kerülése? A pártrendszer átalakulásával, egy szélsőjobboldali pozíció létrejöttével máris változott a belpolitika, s ehhez a kormányzásra törekvő Fidesznek is viszonyulnia kellett. Míg korábban sikerrel működtette azt a politikát, hogy a radikális szavazókat integrálta saját táborába, a Jobbik megjelenésével fel kellett adnia ezt a stratégiát. Egy ideje ott tart, hogy egyértelműen, élesen elhatárolódik a Jobbiktól. E téren problémát okozhat az, amiben szinte valamennyi közvélemény-kutatás egységes, hogy a Fidesz szavazótáborának egy jelentős része a Jobbikkal is szimpatizál. Ha olyan nehéz kormányzati helyzet áll elő, hogy a Fidesz népszerűsége csökken, fennáll a lehetősége annak, hogy szavazói a Jobbikhoz pártolnak át. Ehhez nyüván a Jobbik arculatának is változnia kell. így van, de itt is kétesélyes a dolog. A külföldi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ha a Jobbikhoz hasonló elitellenes, radikális szélsőjobboldali pártok bekerülnek azon keretek közé - például az országgyűlésbe -, melyeket erőteljesen bírálnak, könnyen veszíthetnek népszerűségükből. Nem biztos, hogy ez a forgatókönyv Magyarországon is érvényes, ám kizárni sem lehet. Véleményem szerint a Jobbiknak két választási lehetősége lesz; erőteljesen folytatni a jelenlegi szélsőséges politizálást, kockáztatva, hogy az erre fogékony választói körön nem tud túllépni, és parlamenti pártként ebben a szerepben egy idő után hiteltelenné válik. A másik lehetőség, hogy mérsékeltebb irányba, középre próbál mozdulni, miáltal felszippanthatja a Fidesz ingatag szavazóit. Ha ez megtörténik, 2014-re a Fideszre veszélyessé válhat a Jobbik. Hallottam olyan nézetet is, hogy a parlamentbe kerülés után a Jobbik egyszerűen felmorzsolódik. Fennáll ennek a lehetősége? Ez is benne van a pakliban, de a párt eddig befutott útja inkább azt mutatja, hogy egy erős szervezet. A választási kampány során politikai ellenfeleinek például még különböző ügyek, botrányok kirobbantásával sem sikerült megrendíteniük a Jobbikot, magyarán: kevés jel utal arra, hogy „egyszerűen szétszedhető” lenne. Úgy vélem, a parlamentben épp a Jobbik tudja majd leghitelesebben bírálni a kormányzó Fideszt. Másrészt: a Jobbik annak is köszönheti létét, hogy a Fidesz vezetése rendkívül centralizált. Húsz éve Orbán Viktor és pár személy vezeti, a generációváltás elmaradt. A Jobbik bizonyos szempontból arról szól, hogy a nemzedékváltás a Fideszen kívül történik meg. Nagyon sok fiatal, illetve olyan politikus pártolt a Jobbikhoz, aki a Fideszben nem tudott érvényesülni. Ugyanakkor az MSZP választói közül is sokan csapódtak a Jobbik táborához. Mi áü ennek a hátterében? Úgy vélem, hogy ez inkább mítosz, semmint valóság. A közvélemény-kutatások alapján igazolható, hogy Északkelet-Magyaror- szágon 1990 óta kimutathatóan alacsonyabb volt a választási hajlandóság, mint az ország más részeiben, s a Jobbiknak éppen ezt a korábban passzív réteget sikerült megmozgatnia. Ráadásul a választók egy része kiábrándult a hagyományos pártokból, megjelent az elitellenesség, mely a Fideszt és az MSZP-t egyaránt sújtja; utóbbit lényegesen érezhetőbben, hiszen nyolc éven át a szocialisták kormányoztak. A Jobbik legsikeresebb kampánytémája mégis a cigányellenesség volt; ezt a párt három év alatt tudatos kampánytevékenységgel építette fel, s országosan „hať’. Miképp látja a szocialista párt jövőjét? Tény, hogy az MSZP önmagához képest nagyon meggyengült, a választási eredmény, melyre számíthat, középpárti státust jelez. Ahhoz képest, hogy 1994-től Magyarország legnagyobb pártja volt, ez óriási visszaesés. Nagyon megtépázta a körülötte kirobbant rengeteg korrupciós botrány, melynek terhét a folyamatban levő eljárások formájában a választások után is cipelni fogja. Rendkívül nehéz lesz így újraépíteni a pártot, ezért olyan elképzelések is napvilágot láttak, hogy az MSZP a választások után egyszerűen széthuüik. Erre akkor kerülhet sor, ha a létrejövő parlamenti frakcióban lesz olyan személy, aki maga köré tudja szervezni a párt meghatározó személyeinek körét, és el tudja hitetni magáról, hogy akár egy új párt létrehozása, akár a régi megújítása révén képes előnyre szert tenni. Ilyen személyként emlegetik Gyurcsány Ferencet. A vezető szlovák politikai körök nem kis nyugtalansággal tekintenek a Fidesz győzelme, ületve a Jobbik parlamenti szerepvállalása elébe. Milyen irányt vehet a magyar külpolitika azon országokkal szemben, melyek területén számottevő magyar kisebbség él? E téren a Fidesz lesz a meghatározó erő, a Jobbik radikális viszonyulása ehhez a kérdéshez a magyar külpolitikát nem fogja befolyásolni. A Fidesz feltehetően nem egységes külpolitikát fog folytatni a magyar kisebbség által is lakott országokkal szemben - másképp viszonyul majd mondjuk Romániához és másképp Szlovákiához. Romániával szemben például a partneri viszony keresésére, a konfrontáció elkerülésére irányuló törekvés figyelhető meg. Szlovákia esetében az utóbbi időkben tapasztalt jelekből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz-kor- mány konfrontatívabb lesz, mint a jelenlegi, ezért számolni kell a két ország kölcsönös viszonyának romlásával. A Szlovákiával szembeni erőteljesebb diplomáciai fellépésre legutóbbi nyilatkozatában Martonyi János is célzott. Bár Magyarországon a magyar-szlovák konfliktus nem lett annyira fontos téma, mint a szlovák belpolitikában, ennek a hozzáállásnak üzenete van. Mégpedig az, hogy az Orbán-kabinet megmutassa: erőteljesebben kiáll a határon túli magyarokért, mint a Bajnai-kormány.
