Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-09 / 81. szám, péntek

KERTESZKEDO 2010. április 9., péntek ___________________________________________________ 7. évfolyam, 12. szám A levelek hosszának legfeljebb a harmadát vágjuk Az üdezöld gyepszőnyegért ÖSSZEFOGLALÓ Ahhoz, hogy a fák megőrizzék kondíciójukat, nagyon fontos a metszés időpontjának a megválasztása Az őszibarack metszéséről (A szerző archívumából) Már nyílik a jácint, a nárcisz, a krókusz és a korai virágzású tuli­pán. A gyep is szép zöld, hamaro­san már vágni kell. A fűnyírást szinte hetente el kell végezni ah­hoz, hogy igazán sűrű, erős pázsi­tot kapjunk. Minden alkalommal a levelek hosszának legfeljebb az egyharmadát szabad levágni, mert az ennél erőteljesebb csonkí­tást a gyep már nehezen tűri el. A pázsitfű ugyanis a tápanyagokat nem a gyökerében, hanem a leve­lében tárolja. Tavasszal, mikor legintenzívebben fejlődik a gyep, legalább heti egy fűnyírás szüksé­ges. Ha várunk vele 2-3 hetet, el­kezd ritkulni, és a színe sem lesz egyöntetű. Persze ehhez fontos a tápanyag- utánpódás is: évente háromszor célszerű a gyepet trágyázni. Erre általában márciusban, júniusban és a szeptember kerüljön sor. Leg­fontosabb tápanyag számára a nitrogén, de a gyári gyeptrágya tartalmaz még foszfort és káliu­mot is. Ha nem trágyázzuk a gye­pet, előbb-utóbb meggyengül, majd ellepik a mohák és a gyo­mok. Ha a gyep lazítást igényel, a trágyát mindig a gyepszellőztetés Sokan csak a virágboltokból is­merik a fréziát, pedig saját ma­guk is felnevelhetik ezt az illatos, bájos virágot, amely néhány éve még ritkaságnak számított ná­lunk. Kiskertekben alig láthattuk, ám virághagymáit már nálunk is árusítják. Termesztése nem egyszerű, mert nagyon érzékeny növényről van szó, de a legújabb fajtákat már úgy nemesítették ki, hogy a kezdő kertészek számára is ne­velhetők legyenek. A fréziahagy- mákat februártól április derekáig ültethetjük balkonládába, na­gyobb cserépbe. Ha a hőmérsék­let tartósan 5 fok felett marad éj­szaka is, akkor szabad földbe is. után, ne pedig előtte szóljuk ki Trágyázás után pedig fontos az alapos beöntözés. Ősszel inkább a kálium nagyon fontos, mert nagy­ban segíti a gyepet a tél átvészelé­sében. Mivel nem egyenletes a csapa­dék eloszlása, száraz időszakok­ban hetente egy-két alkalommal öntözni is kell a gyepet. Erre legal­kalmasabbak a hajnali órák, mert ilyenkor alacsonyabb a párolgás. Négyzetméterenként legalább 15- 20 liter víz kell ahhoz, hogy üde zöld legyen a kert. Ha valaki auto­mata öntözőrendszert telepít, még tökéletesebb lesz a munka. A gyep talajfelszínén az elhalt növé­nyi részek filcréteget képeznek, amely akadályozza a tápanyagok, az oxigén és víz áramlását. Ezen megtelepedhetnek a mohák is, melyek ellen már kapható moha- irtós gyeptrágya. Ám a mohák el­len és az elhalt gyepréteg eltávolí­tására a legjobb módszer a tavaszi vagy őszi gyepszellőztetés. Erre a célra legalkalmasabb a gereblye, de ma már lehet kapni elektromos vagy benzines gyepszellőztető gé­peket is. Szakemberek szerint a gyepszellőztetés után is fontos a trágyázás és alapos beöntözés. (A Szabadföld nyomán) Fajtától függően májustól szep­tember elejéig virágzik. Mivel a frézia akár több mint fél méter magas virágszárat is növeszthet, vágott virágnak is alkalmas, de teraszra vagy erkélyre cserepes növényként is ültethetjük. A hagymákat körülbelül öt cen­timéter mélyre kell ültetni, 30 centiméteres sor- és tőtávolságot igényel. Napos, világos helyet ér­demes választani neki, s ha cse­répbe ültetjük, azt is tegyük ilyen helyre. Egy hagymából két-három virágszár is fejlődhet, amelyeken akár 10-15 csodálatosan illatozó virág is képződhet. Mivel a frézia érzékeny a fagyra, ősszel fel kell szedni a hagymáját, hogy védett helyre kerüljön, s tavasszal újra elültethessük, (sza-ld) Legkedveltebb gyümöl­csünk az őszibarack. A fa metszését akkor végezzük, amikor már leveleket hajt. E faj esetében a váza vagy katlankorona kialakítását ajánlom, mert az ősziba­rack igényli a sok napfényt. BELUCZ JÁNOS Az alábbiakban a csemetefák, majd a termő korban lévő ősziba­rackok metszését taglaljuk. Kiültetés utáni koronaalakítás Az árudákban csak ritkán kínál­nak olyan őszibarack csemetefát, amely suháng, tehát nincs koroná­ja. Az esetek többségében vagy olyan koronával rendelkezik a fács- ka, amelyben a függőlegesen fel­menő vesszőt nem vágták ki, vagy olyannal, ahol ezt már kivágták és 4-5 oldalvessző maradt. Ha a kar­csúorsó koronaforma mellett ten­nénk le a voksot, akkor jó, ha meg­van a korona közepe. Kísérletezhe­tünk ezzel a koronaformával, azon­ban az eredmény kérdéses. A másik esetben a fácskánk 4-5 oldalvesszővel rendelkezik, ezek­ből oldalágak fejlődnek. Ha a vesszők arányosan, körkörösen he­lyezkednek el a törzs körül, hagy­juk meg az összest. Minden oldal­vesszőt 2-3 rügy után metszünk meg, az utolsó rügy mindenképpen kifele néző legyen. Ha nagy kü­lönbség lenne az oldalvesszők erősségében (hossza, vastagsága), akkor a vékonyakat akár 1-2 rügy­re, a hosszabbakat 4-5 rügy hosszú­ra hagyjuk meg. Nem szabad félni az erős visszametszéstől. Az ősziba­rack alanyának ugyanis erős, vas­tag gyökérzete van, de hiányzik a dús hajszálgyökérzet. így a fácska kezdetben kevés vizet vesz fel. Termőkorban levő fák karbantartó metszése Az őszibarack telepítés utáni metszésekor meghagytunk 4-5 ol­dalágat. Ezek még az adott évben kettéágaztak, így fejlődik évközben 8-10 elágazódó oldalág. Ezeket a következő évben 25-30 cm-re lerö­vidítjük. Belőlük lesz majd az az ol­dalágrendszer, amely megvastag­szik, és a fa egész életében megma­rad. A következő években ún. hosszú termővesszőket alakítunk ki rajtuk, ügyelve arra, hogy évente ne sokat, legfeljebb 20-25 cm-t tá­volodjunk el a törzstől. Ha az évi el­távolodások nagyobbak lennének, idővel a törzs nem tudná megtarta­ni a terhet, az ágak a termés súlya alatt lehajlanának, támaszték nél­kül súlyosan károsodnának. Az őszibarack az éves vesszőkön te­rem. Ezeket kell kinevelni, mert raj­tuk lesz a termés. A metszés célja az, hogy mindig a jó helyzetben lévő vesszőket hagyjuk meg, ezek többnyire a kifele menők. Ugyanak­kor minden őszi és tavaszi metszés­nél az éves vesszőkből is hagyunk néhány befele menő vesszőt. Eze­ket vendég vesszőnek nevezzük. A letermés után kérlelhetetlenül el kell őket távolítani. Metszés zöldleveles állapotban Ahhoz, hogy a fák megőrizzék kellő egészségi állapotukat és kon­díciójukat, nagyon fontos a metszés időpontjának a megválasztása. Az őszibarackfákat vegetáció alatt, vagyis leveles állapotban kell metszeni, és legalább 2, jobb eset­ben 3 alkalommal. Ha így cselek­szünk, akkor tavasszal nem radiká­lis beavatkozást kell alkalmazni, hanem kiigazítást, amely kevésbé viseli meg a gyümölcstermő fáin­kat. A június-júliusi metszéskor a fölösleges hajtásokat távolítjuk el. A kurtítást szeptember elejére hagyjuk, ekkor rövidítjük le a hosszú termővesszőket 20-25 cm- re. Az említett termővesszőkön kí­vül más képletek is vannak a tör­zsön és a vastagabb ágrészeken. Tőből csak az elszáradt részeket kell eltávolítani. A rövid (5-10 cm), rendszerint fejletlen vesszőket 1-2 rügyre visszametsszük. Arra szol­gálnak, hogy a törzset és a vasta­gabb ágrészeket táplálják. Az őszibarack élettartama Az őszibarackot általában myrobalánra, keserű mandulára vagy szilvára oltjuk. A faiskolák­ban viszont kiszelektáltak olyan alanyokat is, mint a GF 677 (erről még keveset tudunk) vagy a valti- cei BM-VA-1. Dél-Szlovákíában az őszibarack fája általában 15-20 évet terem. Élete során néhány­szor ifjításra szorul, először 5-7, majd 10 éves korában. Ilyenkor mintegy 50-70 centiméterrel megrövidítjük az oldalágakat, visszamenve egy megfelelő elága­zásig. Fontos a sebek lekezelése sebkezelő balzsammal. Idei metszési tapasztalatok Az almafák idei metszése során az M-9-es alanyok esetében azt tapasz­taltam, hogy az elmúlt év kedvezett a termőrügyek kialakulásának, és a 10-15 cm hosszú vesszők végén a csúcsrügyek mind virágrügyek. Ta­valy a hajtásnövekedés rövidre sikeredett. Ha ezeken a rövid hajtáso­kon a virágrügyeket meghagynánk, akkor a termés túl nagy teherré válna, és az új hajtásnövekedés elmaradna. Ezért minden ilyen vessző végén a virágrügyet el kell távolítani, hogy a meghagyott rügyből haj­tás képződjön. A korona belső részében még így is marad elég virág és termés. A fácska jó fejlődéséhez kell továbbá a rendszeres öntözés és a tápanyagpótlás. A gyümölcsök többsége a makroelemeket (N, P, K) a következő arányban igényű: 2:1:3. Tavasszal a nitrogén és a kálium pótlásáról kell gondoskodni, például a 27% nitrogént tartalmazó LAD- dal, amelyet 2-3 alkalommal szórunk ki, és a kénsavas kálival. Kezdő kertészek is bátran próbálkozhatnak Legyen saját fréziánk! ÚJ SZÓ-TIPP Kezdje egészségesen a hetet! Korszerű módszerekkel a Parkinson-kór ellen Az Új Szó-véradók listája Minden, amit a kullancscsípésről tudni kell Napi egy óra mozgástól marad karcsú a középkorú nő Mi árt a magzatnak? Betegségek A-tól Z-ig: vesekövesség Keresse ax Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8750 Lengyel zloty 3,8498 Cseh korona 25,190 Magvar forint 268,90 Horvát kuna 7,2650 Román lei 4,1185 Japán ien 123,76 Sváici frank 1,4324 Kanadai dollár 1,3407 USA-dollár 1,3296 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 25,97-24,46 280,32-256,18 OTP Bank 1,37-1,29 25,96-24,47 276,26-260,69 Postabank 1,38-1,29 26,10-24,34 Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 25,90-24,47 280,58-256,42 Tatra banka 1,37-1,30 25,87-24,56 279,15-257,93 Dexia banka 1,36-1,30 25,85-24,54 275,89-261,91 Általános Hitelbank 1,37-1,30 25,94-24,50 280,32-256,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Márkanevet keresnek Név a házasított fehérbornak Az Egri Bikavérhez hasonlóan frappáns márkanevet keres az Eg­ri Borvidéki Hegyközségi Tanács a borvidéken termelt házasított, több szőlőfajtából előállított fe­hérbornak. Ennek érdekében pá­lyázatot írtak ki, melynek fődíja 300 palack egri bor, a második 200, a harmadik helyezett 100 pa­lack bort vihet haza. A márkanév­re annál is inkább szükség volna, mert a borvidék ültetvényeinek felén fehér szőlőfajták teremnek. Az egriek a bikavér fehér párjának keresnek elnevezést. A pályázatot a borvidéki hegyközségi tanács­hoz lehet benyújtani május 31-ig, az eredményhirdetést az idei Bi­kavér-ünnepen tartják, (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom