Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-12 / 59. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRC1US 12. Kertészkedő - hirdetés 17 Tippek szőlőtermesztőknek: A szomszédos tőkehiányokat legegyszerűbben bujtással és döntéssel pótolhatjuk A szőlő nyitása, tőkepótlása (Képarchívum) Mit kell tudni a kutya ivartalanításáról Miért kell túlesni rajta? ÖSSZEFOGLALÓ A szőlő termesztése és nö­vényvédelme komoly szak­ismeretet igényel. A fajták között már szép számmal vannak valamely betegség­re vagy egész betegségkörre rezisztens fajták, amelyek megkönnyítik a növényvé­delmet. Ha alkalmunk van, ilyeneket ültessünk. Annál is inkább, mert a behurcolt szőlőbetegségek még ma is a legsúlyosabb növényvé­delmi problémát okozzák a szőlőben. ÖSSZEFOGLALÓ Márciusban a szőlőt mindenütt ki kell nyitni. Nyitás előtt szórjuk el a nitrogén műtrágyát. Vizsgáljuk meg, hogyan teleltek a rügyek. Nyi­tás után azonnal kezdjük meg a metszést. Pótoljuk a tőkehiányokat - homokon bujtással, döntéssel, gyökeres vesszővel, olt­ványszőlőben gyökeres alany­vesszővel, oltvánnyal, zöldoltvá­nyok ledöntésével. Akár 100 évig is teremhet A tőkék élettartama a fajta tulaj­donságaitól, a termőhely ökológiai adottságaitól és az alkalmazott ter­mesztési technológiától függően igen eltérő lehet. A szőlő olykor csak 20-30, jobb esetben 40-50 évig él, de kedvező feltételek mellett akár 100 évig, sőt tovább is elélhet. A filoxéravész előtti időkben a szőlészek az ültetvényeket bujtás­sal, döntéssel folyamatosan megif- jították, így a szőlőskerteket akár évszázadokon át fenntartották. Az ültetvény kivágására jobbára csak akkor szánták rá magukat, ha a tőkék növekedése olyannyira visszaesett, hogy már nem adtak if- jításra alkalmas vesszőt. Nem csupán szépséghiba, a ter­més is kevesebb lesz, ha foghíj tá­mad a szőlősorban. Homoktalajon legegyszerűbben bujtással és dön­téssel pótolhatjuk a tőkehiányt. Ne csak az elpusztult tőkét váltsuk le, hanem azokat is, amelyek fölött el­járt az idő: leromlottak, betegek és keveset teremnek. A bujtás és a döntés régi jól bevált módja a pót­lásnak, főleg a filoxérának ellenálló homoktalajon, illetve ott, ahol saját gyökerén él a szőlő. A fagyok múl­tával máris nekifoghatunk a mun­kának. Tőkepótlás bujtással A bujtás lényege, hogy a szőlőtőke vesszejét lehajlítva a föld­be ássuk, a vesszőcsúcsot azonban a felszínre húzzuk és rögzítjük. A talajban lévő rész gyökeret ereszt, a föld fölötti vesszővég rügyeiből pe­dig új hajtásokat, illetve tőkét nye­rünk. Mivel a legyökerező vessző­részt még az anyatő is táplálja, a pótlás gyorsan fejlődik. Jó, ha előre megtervezzük a tőkepótiást: amelyik tőkéről bujta- ni akarunk, azon egy vagy több hosszabb hajtást hagyunk. Ezeket ne vágjuk vissza a nyári zöld mun­kák idején, és ha vesszővé érnek, még azon az őszön vagy a követ­kező tavaszon húzzuk le a földbe. Természetesen egy tőkéről két, sőt három vesszőt is lehúzhatunk, azaz több tőkehiányt is pótolhatunk. És nemcsak a saját sorában, hanem a szomszédosban is, ha a helyzet úgy hozza. A bujtás első lépéseként az anyatőkétől az új tőke helyéig ásó- nyomnyi széles, közepén fél méter mély árkot ásunk. Ezt követően fog­juk a bujtásra szánt vesszőt, bele­fektetjük az árokba, és az új tőke helyén függőlegesen fölvezetjük. Előzőleg a vesszőt - óvatosan csa­varva - meghajlítgatjuk, megro­pogtatjuk, és így fektetjük a gödör­be. Ha ezt nem tesszük meg, azt kockáztatjuk, hogy a vessző a hajlí- tás helyén eltörik. Egy-két lapát földdel rögzítjük a vesszőt, majd az egész árkot betemetjük, de úgy, hogy közben minden réteg földet jól megtaposunk. A kiálló vesszővég mellé leszúrjuk a karót, majd visszavágjuk két rügyre a földfelszíntől számítva. A lebujta­tott vessző a nyár során gyökeret ereszt, és már termést is hoz. Ősszel vagy a következő tavasszal levá­lasztjuk az anyatőkéről - például úgy, hogy ásóval középen átvágjuk a bujtást -, és ettől kezdve már csak a saját gyökerén él tovább. A döntés menete A döntés alkalmával magát az egész tőkét hajlítjuk le a föld alá, és a pótlásra kiválasztott vessző végét a felszínre hozva ifjítjuk meg a le­döntött tőketestet. Természetesen ez esetben is pótolhatjuk a szom­szédos tőkehiányokat, több vesszőt kijelölve. A munka első lépéseként a dön­tésre kiválasztott tőkétől a jövendő tőke helyéig fél méter mély és ugyanilyen széles gödröt ásunk. Ezután megtisztítjuk a földtől a tőkét, le egészen a talpgyökerekig, majd óvatosan lefektetjük az árok­ba. Előzőleg lemetsszük róla a fö­lösleges vesszőket, csonkokat, har­matgyökereket. A tőkén hagyott, pótlásra szánt vesszőt óvatosan hajlítva, megropogtatva elfektet­jük a gödörben, végét pedig az anyatőke helyén a felszínre hoz­zuk, majd - mint a bujtásnál - két rügyre visszavágjuk. Az árkot be­húzzuk, miközben a földet ez eset­ben is többször megtapossuk. (Sz- d, A-m, Z. .G. E-i) Sok kérdést kaptunk a kutyák ivartalanításával kapcsolatban. Mikor esedékes az ivartalanítás, egyáltalán, szükség van-e erre a műtéti beavatkozásra? Az ivartalanítást négy külön­böző életkorban lehet a kutyákon elvégezni. A korai ivartalanítás 6- 12 hetes kor között történik, az ivarérés előtti ivartalanítás 4-6 hónapos kor között, az ivarérés utáni ivartalanítás 9-12 hónapos kor után történik, az időskori ivar­talanítást csak betegség miatt vég­zi el az állatorvos. Szuka kutyák esetében minél korábban lett ivartalanítva a ku­tya, annál kisebb az emlődaganat képződésének kockázata. Ha az ivartalanítás az első tüzelést meg­előzően lett elvégezve, az emlőda­ganat képződésének kockázata 0,5 százalék. Ha a műtétre a má­sodik tüzelést követően került sor, akkor az emlődaganat képződésé­nek kockázata ugyanakkora, mint a nem ivartalanított szukák eseté­ben, vagyis 26 százalék. Ha a ku­tya az első tüzelést megelőzően lett ivartalanítva, akkor a ciszta, hyperplázia, és daganatos megbe­tegedések kockázata minimálisra csökken! Kan kutyák esetében is számít az ivartalanítás időpontja. Ha a kutya az ivarérettség előtt lett ivartalanítva, jelentősen csökken a prosztata- és heregyulladásos betegségek kockázata. Ugyanak­kor ha az ivarérettség előtt lett ivartalanítva, akkor ez negatív ha­tással lehet a testfejlődésre! A kutya kiszámíthatatlan, ag­resszív, domináns viselkedése nem csak az ivartalanítás függvénye, sok más tényező is befolyásolja. Az ivartalanítás - különösen kanok esetén - valóban jelentősen csök­kentheti az általános, de különö­sen a szexuálisan domináns meg­nyilvánulásokat. Ma azért fontos az ivartalanítás, mert a jelenlegi populáció egy része már nem tart­ható a fajnak megfelelő tartási kö­rülmények között, az utódok elhe­lyezésére alig-alig van lehetőség, és az ország lakosságához mérten a kutyák létszáma gyakorlatilag értéktelenné minősítette ezt az ál­latfajt. (haziallat.hu) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa március 1űén március 10«n március 10-én március 10-én március 6-án március 10-én március 10-én sárgarépa 0,50 euró/kg 0,50 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50 euró/kg 0,30-0,60 euró/kg 0,70 euró/kg 0,40-0,60 euró/kg petrezselyem 1,80 euró/kg 1,10-1,25 euró/kg 1,99 euró/kg 1 euró/kg 1,20-1,50 euró/kg 2 euró/kg 1,69 euró/kg burgonya 0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,20-0,30 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,10-0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,11 euró/kg zeller 1,35 euró/kg 1 euró/kg 1,33 euró/kg 0,40 euró/db 1,30 euró/kg 0,90 euró/kg 0,99 euró/kg paprika 3,20 euró/kg 0,25-0,50 euró/db 3,20 euró/kg X 2,90 euró/kg 3 euró/kg 2,49 euró/kg paradicsom 2,50-3,50 euró/kg 4 euró/kg 2,50 euró/kg X 1,90-2,20 euró/kg 2,20 euró/kg 2,20 euró/kg diobel/mak 6/6 euró/kg 5/3-4 euró/kg 3,50-4/3,30 euró/kg 4/4,50 euró/kg 4-5/x euró/kg 3-4/x euró/kg 3-4/x euró/kg kel/fejes saláta 1-1,20 euró/kg/0,60 e/db 1,20 euró/kg/x 1,20/0,60 euró/db x/0,50 euró/db 0,50 euró/kg 1,40 euró/kg/x 0,99 euró/kg/x alma/körte 0,50-1,20/1,50 euró/kg 0,35-0,60/1,20 euró/kg 0,50-0,70/1,65 euró/kg 0,50/x euró/kg 0,40-1,20/1,30 e/kg 0,50/1 euró/kg 0,40-0,70/1,69 e/kg őrölt pirospaprika 10 euró/kg 8,80-10 euró/kg 12,61 euró/kg 10 euró/kg X X X karfiol/karalábé 1,50/0,70 euró/db x/0,70 euró/db 2,30/0,60 euró/db x/0,50 euró/db x/0,50-0,60 euró/kg 1,30/0,62 euró/db 1,70/0,30-0,50 euró/db káposzta 0,50 euró/kg 0,50 euró/kg 0,60 euró/kg 0,40 euró/kg 0,50-0,55 euró/kg 0,66 euró/kg 0,40-0,55 e/kg/x savanyú káposzta/méz 1/3-5,50 euró/kg 1/3-4,50 euró/kg 0,85/4,65 euró/kg x/4,50 euró/kg 0,70-0,85/5 euró/kg 0,60/3-4 euró/kg 0,63/4-7 euró/kg Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA ^hasznos melléklet Gyógyász Fűszerkalauz A tartalomból: • Hogy lehet áttemetetni holtunkat egy másik sírba? • Az állatkínzók nem kerülnek börtönbe? • Születésünk dátumában van a sorsunk? • Segít a természet patikája! Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom