Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-06 / 54. szám, szombat
Kegyed, hogy így fejezzem ki magam, a szalonok melegházi nőfténynövénye - z én élef szemem nem kerülheti el az ilyefmit. KARINTHY FRIGYES: KEDVES GYEPMESTER SZALON A szalon csupa titkos félhomály, a kislány és a kisfiú a zongora alatt bújnak, lelógó, hosszú liánok a zongora terítő szálai. KÖRÖSI ZOTÁN: ORROCSKÁK 2010. március 6., szombat 4. évfolyam, 10. szám Horváth Elemér: „Roma testvéreink kiszolgáltatott helyzetben voltak már az őshazában. Az erős kasztrendszerben a hierarchia legalján éltek..." Romák úton - forog a csakra Európa utolsó nomád nemzetének, a romáknak a története annyira szerteágazó, hogy röviden áttekinteni szinte lehetetlen. Valójában inkább a romák életének, mindennapjainak a rendszeres vizsgálata és feltárása volna célszerű, hiszen a velük kapcsolatos legtöbb tévhit és ellenérzés a nem ismeretükből fakad. S1DÓ ZSOLT A romák nyelvileg és genetikailag az észak-indiai népekkel rokonok, változatokban bővelkedő nyelvük az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Őshazájuk feltételezhetően India északnyugati része, a mai Pandzsáb, Radzsasztán és Gudzsarát államok. Az első írott emlék a romákról Perzsiából származik, Hamzaal- Iszfahán jegyezte le. Bahrám Gór perzsa király (uralkodott 421- 438) megkérte India királyát, Sangult, hogy küldjön zenészeket országába, aki kérésének eleget is tett. A Perzsiában letelepedett népcsoportok a 7-8. században újra útra keltek nyugat felé, Kis- Ázsiába. A Bizánci Birodalomban felvették a kereszténységet; a bizánci krónikák is említik őket mint tszinganoszokat. Másik csoportjuk Észak-Afrikába vándorolt, s innen, a Gibraltári-szoroson átkelve jutottak az Ibériai-félszigetre, ahol ma is jelentős számban élnek. A mongol támadások, majd a török hódítás elől észak felé menekültek, s így jutottak a Balkánról a 14-15. században a történelmi Magyarország területére is. Luxemburgi Zsigmond, Magyarország királya, német-római császár menlevelet állított ki vajdáiknak, Mihály és András hercegeknek. Vándorló életmódjukkal gyakran és sok helyütt szembekerültek a helyi törvénykezéssel, és több szigorú, kegyetlen intézkedést hoztak ellenük. Skóciában és Angliában a például a 16. században több ezer cigányt végeztek ki. Magyarországon toleránsabbak voltak velük szemben, mert szükség volt rájuk mezőgazdaságban és az állattenyésztésben, fegyverkovácsként, zenészként. Mária Terézia (1740-1780) és fia, II. József (1780-1790) rendeletet hoztak a cigányság letelepítésére. A falvak határában telepeket jelöltek ki számukra, ahol kunyhókban laktak (cigányputrik). A letelepítési kísérlet sikerrel járt, de sok roma nyugati országokba vándorolt. A második bevándorlási hullám Magyarországra a 19. század elején kezdődött a román (oláh) fejedelemségekből. Szintén nomádok voltak, szekérkaravánjaikkal bejárták az egész országot. Rézmegmunkálással, köszörűs- séggel, kosárfonással, lópatkolás- sal és lókereskedéssel foglalkoztak. Az 1893-as népszámlálás adaAuschwitz-Birkenauban. A halállá- (TASR/EPA-felvétel) tai szerint a Magyar Királyság területén letelepült romák száma 275 ezer fő volt. Sajnos a 20. század sem hozott megváltást a romáknak. A holokauszt roma áldozatainak száma becslések szerint félmillió volt. A háború befejezése után Csehszlovákiában a kitelepített németek helyére, Csehországba és az ipari központokba vándoroltak tömegesen a romák (Ostrava, Most, Karviná). 1958-ban kötelezővé tették számukra az iskolalátogatást, betiltották nomád életmódjukat, lovaikat lemészárolták, szekereiket felgyújtották. A kommunista rendszer 1965-ben célul tűzte ki a romák teljes körű foglalkoztatottságát és a cigány falucskák, települések (számuk ekkor kb. 1300-ra tehető) felszámolását, ami kevés sikerrel járt. Az 1966-os összeírás során 221 ezer főt vettek nyilvántartásba, 1980-ban számuk 288 ezer volt. Szlovákiában a becsült létszámuk napjainkban 400-450 ezer fő - hivatalosan azonban a lakosságnak csak 2%-át alkotják, mert vagy szlováknak vagy magyarnak vallják magukat. A romák közös szervezetbe tömörülésének gondolata már az 1930-as években felmerült, de az első lépésre csak 1971-ben, Londonban került sor - ez volt az Első Roma Világkongresszus. Elfogadták zászlójukat - zöld és kék sáv, benne egy nyolcágú kerék - a csakra, amely a vándorlásukra utal. Elfogadták himnuszukat is - a Gélem, gélem (Mentem, mentem) kezdetű műdalt, amelyet lo- vári nyelvjárásban írtak, jelmondatuk pedig az Opre Roma! (Fel, romák!) lett. A romakérdés napjainkban is megoldásra vár. Beilleszkedésüket és érvényesülésüket a társadalomba nagyban gátolja iskolázottságuk hiánya, valamint életvitelük és szokásaik elutasítása a társadalom részéről - amiért a felelősség őket is terheli. Magyarországi romák előadása az egykori náci koncentrációs táborban, ger színhelyén minden év augusztus 2-án emléknapot tartanak Vályogvető roma fiatalasszony a Bukarest melletti Dealu községben. A kész tégla darabjáért 12 centet kap (Kép:TASR/AP) Újmagyar romák a 18. században Mária Terézia nem vette figyelembe azt a tényt, (amit a mai napig sem vesz figyelembe a társadalom nagy része), hogy ha nem ismerem egy másik ember kultúráját, szokásait, nehezen leszek eredményes még akkor is, ha jóhiszemű vagyok. Az első ballépése például az volt, hogy az újmagyarként betelepített cigányoktól azt remélte, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt fogják pótolni. Nem vette figyelembe, hogy a félnomád életet élő, a kézműiparba éppen csak belekóstoló romák alig ismerték az állattenyésztést, növénytermeléssel pedig egyáltalán nem foglalkoztak. II. József sokat tett a cigányokért. Magyar és cigány nyelvű felhívással szólít fel a letelepedésre - még cigányul is megtanult -,1782-ben pedig elrendeli a cigány gyerekek kötelező és ingyenes oktatását. (Forrás: Horváth Elemér: A romák története, www.nol.hu) Romák Nemzetközi Napja A világ számos helyén megtartják, minden év április 8-án. Európában a romák alkotják a legnagyobb lélekszámú kisebbséget. Ugyanők gyakori szenvedő alanyai erőszakos cselekményeknek és nem megfelelő rendőri intézkedéseknek; a művelődés és a foglalkoztatás terén tartós diszkriminációnak vannak kitéve, lakásviszonyaik halmozottan hátrányosak - elsősorban a posztkommunista országokban. (Forrás: TASR) A körmöcbányai roma gimnázium diákjai (Pavol Funtál felvétele) Eredeti Rieker-cipőt kézzel varró detvai roma; a lábbeli szép idő esetén a szabad ég alatt készül (Ján Krošlák felvétele) A Vatikánban koncerteztek Rajkóék Négy hónapon belül másodszor lépett fel a Vatikánban a Rajkó Művészegyüttes zenekara; XVI. Benedek pápa ismét fogadta őket. A pápa a koncertjükön is jelen volt. A Rajkó Művészegyüttes zenekara a cigánypasztoráció felelőseinek március 2-án kezdődő európai konferenciája keretében adott egyórás koncertet a (Vatikán tulajdonában levő) Santa Maria in Trastevere-bazilikában. Ifjabb Suki András zongoraművész elmondta: a legnagyobb prímásdinasztiák manapság klasszikus zenére és dzsesszre taníttatják utódaikat, pedig „a cigányzene hungarikum, amelyen keresztül az országot megítélik”. (Forrás: MTI) Bolgár roma lány a Bari Bogorodica- (roma Szűz Mária-)napon, mely az egészség és a szépség ünnepének számít (Kép: TASR/AP)
