Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-13 / 36. szám, szombat

14 Szalon ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ A Revue hasznosságáról A jogkövető magatartás nemcsak megtartja vagy elszenvedi a jogszabályokat, hanem aktívan él is velük... Nyelvi jogok érvényesítése M’ir*' Tóth Károly: „Mi csak a nyelvhasználattal kapcsolatos bejelentésekkel tudunk érdemben foglalkozni, miköz­ben természetesen reagálunk minden beérkezett bejelentésre” (Somogyi Tibor felvétele) Jogsegélyszolgálat A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala 2010. február 1-től jogse­gélyszolgálatot indít mindazok számára, akiket valamilyen sére­lem ért az államnyelvtörvény kapcsán vagy a nyelvi jogai érvénye­sítése terén Szlovákiában. Ez nem pusztán bírságot jelenthet, ha­nem a munkáltató-munkavállaló viszonyban, a hivatalos érintke­zésben vagy a hétköznapi élet bármely területén tetten érhető nyelvhasználati jogok korlátozását is. Kérjük, hogy az egyes esete­ket jelezzék az alábbi szolgáltatások egyikén: 1. Ingyenesen hívható telefonvonal (zöldvonal): 0800 500 565 Hívható munkanapokon 8.30 és 16.00 óra között 2. A www.jogsegely.sk weboldalon található Bejelentőlapon. LÁNGH IMRE LÁSZLÓ Újabb jelentős fordulópontjához ért a Fórum Társadalomtudományi Szemle, pontosabban a társadalom- tudományi folyóirat kiadója, a Fó­rum Kisebbségkutató Intézet: meg­jelent a periodikum első szlovák nyelvű száma. A 2009-es kiadvány egyúttal azt is jelenti, hogy az intézet műhelyéből évente kikerülő négy lapszám ezentúl ötre nő, ami nem­csak a lap, hanem hatóköre megerő­södését is jelzi; emlékezhetünk rá, a Fórumnak az első évében (’99-ben) két száma volt, a következő három­ban három, most tehát a 2003 óta szinte megszokottá vált négy száma íródik felül ezzel az ötödikkel. Ez az ötödik pedig a már említett nyelvén kívül mindenekelőtt a terjedelmé­ben különbözik az előzőektől: a 284 oldal a könyvek kategóriájában is tekintélyestételnekszámít. Más kérdés, s ezt a szlovák szám elé írt bevezetőjében a folyóirat fő- szerkesztője, Fazekas József is hangsúlyozza, hogy a lap eddig sem volt ismeretlen a szlovák (főként szakmabeli) nyilvánosság előtt, hi­szen a szlovák-magyar interetnikus' tudományos kapcsolatoknak szlo­vák részről is kellő figyelmet szen­telt, amiként ezt számos olyan szá­ma igazolja, melyekben a kortárs társadalomtudomány (történészek, szociológusok, irodalomtörténé­szek) egy-egy kiemelt alkotójának tanulmánya is megjelent. De itt ter­mészetesen a „tisztán” magyar szá­mok jelentősége sem csekély (hirte­len nem is tudom, beszélhetünk-e egyáltalán „tisztán magyar” szá­mokról, inkább nem, mint igen), hi­szen felmérheteüen, mennyi min­dent, mennyi ismeretet és szempon­tot hasznosíthat a magyarul is olva­só vagy értő (vagy közvetítők által érdeklődő) szlovák szakma abból, ami (főként) a szlovákiai magyar tudományosság terén a lapban he­lyet kap. S hogy is lehetne ez más­ként, puszta belátás kérdése: a szlo­vák önismeret nem képzelhető el a kortárs szlovákiai magyar tudomá­nyos élet és intézményrendszer is­merete nélkül, hiszen ez is szerves része a kortárs szlovákiai tudomá­nyos tevékenységnek. Az már egy újabb szempont lehet, s ennek a rövid ismertetőnek valójá­ban ez a célja, hogy az elsőszülött szlovák Fórumot, ennek a Fórum spoločenskovedná revue nevű folyó­iratnak az első számát a szlovákiai magyarok is nagy haszonnal forgat­hatják- „hasznának” számos részte­rülete közül most csak egyet említe­nék: magát a szlovák nyelvet (a szakszöveg mondattanát, szaksza­vait, a szlovákiai magyar intéz­ményrendszer szlovák nevezékta­nát stb.): e tekintetben szerintem megkerülhetetlen forrás a (például) főiskolások és egyetemisták számá­ra akkor, ha a maguk társadalomtu­dományi jellegű dolgozatát, diplo­mamunkáját stb. szlovák rezümével kívánják ellátni, vagy szlovák szak­lapban elhelyezni. Ajánlható termé­szetesen mindazoknak is, akik dió­héjban kívánnak a szlovákiai ma­gyarokkal kapcsolatos alapvető té­nyékhez hozzájutni: a már említett bevezető 1918-tólnapjainkigrajzol- ja meg tömören a szlovákiai magyar élet társadalmi és szellemi mozgás­terét. S végül, ugyanez az előszó szolgál a Fórum Társadalomtudo­mányi Szemléről szóló legfonto­sabb rövid összefoglalóval, bemu­tatva a folyóirat állandó rovatait, meghatározva ezekjellegét, sőt, leg­fontosabb közleményeinek szerzőit is megemlíti. Kiemeli például az Oral history rovat egyes fontosabb rendszerváltó személyiségeit, akik­nek nézeteire a szlovák szakmai vagy közélet is érdeklődéssel te­kinthet; a Pályakép rovatból Vad- kerty Katalint és Zeman Lászlót. A tartalomjegyzékből kitűnik, hogy a 2009-es Revue tanulmányait a Szemle-szerzők legjava adja. Az Agora rovatban Petőcz Kálmán Dia­lógus vagy konfrontáció címmel a szlovák és magyar értelmiségiek és polgári aktivisták eszmecseréjének fontosságát hangsúlyozva érvekkel szolgál a szlovák-magyar viszony higgadt rendezéséhez. Telitalálat, nemcsak „hasznossági” szempont­ból Popély Árpád tanulmányának (Záverečná správa o reslovakizač- nej akcii) közzététele is. A lap végén recenziókat találunk, záradékként pedig a Fórum eddigi összes kiadvá- nyánakszlovákbibliográfiáját. Február elsejével ingyenes jogsegélyszolgálatot ho­zott létre a Fórum Kisebb­ségkutató Intézet és a Szlo­vákiai Magyarok Kerékasz­tala. A szolgáltatás eddigi tapasztalatairól Tóth Ká­rolyt, a jogsegélyszolgálat internetes oldalának egyik felelősét kérdeztük. CSANDA GÁBOR Milyen a mérlege az eltelt szűk tíz napnak? Egyelőre nehéz bárminemű kö­vetkeztetést levonni, hiszen tény­leg csak február elsejétől működik a Szlovákiai Magyarok Kerékasz­talának a jogsegélyszolgálata. Szinte az egyik napról a másikra kellett kialakítanunk a zöldvona­las és internetes szolgáltatásun­kat, felállítottuk azt a jogászokból és szakértőkből álló csapatot, amely kvalifikáltan tud tanácsot adni a szlovák államnyelvtör­vénnyel, illetve a kisebbségi nyelvhasználati jogokkal kapcso­latban. A médián, a sajtón és az internetes portálokon keresztül mindent elkövetünk, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg az emberek az ingyenesen hívható zöldszámot, illetve a jogsegely.sk internetes portálunkat, amelye­ken keresztül bejelentéseket te­hetnek a nyelvhasználati jogok megsértésével kapcsolatban. A média ebben partnerünk volt, át- érezték a dolog súlyosságát, segít­ségüket ezúton is szeretném meg­köszönni. Élnek-e az emberek a felkí­nált lehetőséggel? Igen, élnek, de már az eddigi bejelentésekből levonható a kö­vetkeztetés, hogy nagyon sokféle bejelentés érkezik, ezek egy része egyéni, pl. munkajogi sérelmekről szól, a másik részük inkább a ki­sebbségi és emberjogi kérdéskör­be sorolható, de vannak már ér­demi, a nyelvi jogok megsértésé­vel kapcsolatos bejelentések is. Tudni kell, hogy mi csak a nyelv- használattal kapcsolatos bejelen­tésekkel tudunk érdemben foglal­kozni, miközben természetesen reagálunk minden beérkezett be­jelentésre. Hányán keresték már föl a jogsegélyszolgálatot? Az első héten tizenhárom beje­lentés érkezett. Nagyon fontos, hogy mindegyik bejelentő névvel és személyi adatokkal vállalta a kilétét, holott anonim bejelenté­seket is fogadunk és azokkal is foglalkozunk. Hangsúlyozni sze­retném, hogy ez csak a kezdet, ennél sokkal több esetről tudunk a sajtóból és más forrásokból, és ezekkel is foglalkozunk. Kizárólag szlovákiai magya­rok voltak, akik megkeresték a jogsegélyszolgálatot? Nem, két szlovák nyelvű beje­lentés is volt (a zöldszám és a por­tál szlovák nyelven is lehetővé te­szi a bejelentéseket, ezt nem is le­hetne korlátozni): az egyik az emberi jogok érvényesítése köré­be tartozik (egyébként magyar ügyben), a másik az a tipikus eset, amikor a bejelentő szerint az el­árusító nem tudott jól szlovákul egy üzletben. Mi ezeknek nagyon örülünk, és várjuk a további beje­lentéseket, hiszen az üyen jellegű panaszokkal támasztották alá az államnyelvtörvény szükségessé­gét, ezekből látni lehet majd, hogy milyen esetekről is van szó. De nem teszünk különbséget magyar vagy szlovák nyelvű között, min­den bejelentéssel egyformán fog­lalkozunk. Mit kezd a Kerekasztal a beje­lentésekkel: azonnal tud taná­csot adni, vagy orvoslási módot ajánlani, vagy továbbítja a beje­lentést valamely illetékes szervhez? A zöldvonal, valamint az inter­netes bejelentőlap arra szolgál, hogy rögzítsük az ügyeket, ezeken keresztül nem adunk tanácsokat. Ezt azonnal, a körülmények pon­tos és részletes ismerete nélkül fe­lelőtlenség is volna megtenni. Egyébként minden eset egyedi és küiön kell foglalkozni vele. Ha ér­kezik egy bejelentés, azt regiszt­ráljuk, majd azonnal továbbítjuk a megfelelő szakemberhez, aki felveszi az illetővel a kapcsolatot, pontosítja az esetet, és eldönti, hogy mit kell tenni. Mi jogi segít­séget nyújtunk ezeknek az ügyek­nek az orvoslásához, olyan szak­mai hátteret biztosítunk, amire az illető támaszkodhat, és ennek tu­datában bátran élhet a jogaival. Ha egyébként a helyzet megkíván­ja, jogi képviseletet is biztosítunk, büntetés esetén pedig kártalaní­tást vállalunk. A legfontosabb azonban a szakmai segítség, olyan háttér kialakítása, hogy az embe­rek merjenek élni a jogaikkal. Jegyzi-e a Kerekasztal, mely régióból érkezik a bejelentés? Minden bejelentést regisztrá­lunk, és mindegyikkel foglalko­zunk, sőt, mint már említettem, a sajtóban is figyeljük a hasonló eseteket. Hangsúlyozni szeret­ném, hogy minden ügyet külön kezelünk, a maximális diszkréció mellett. Természetesen havonta elvégezzük majd a bejelentések értékelését (nevek, személyi ada­tok nélkül), és nem csak a régiók, hanem más szempontok szerint is. A www.jogsegely.sk portálun­kon egyébként hamarosan megje­lenik egy újabb szolgáltatás is: kérdéseket lehet majd feltenni a nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatban, és ezekre ott hely­ben válaszolunk. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy az emberek tisz­tában legyenek a jogaikkal, és bátran merjék és tudják azokat vállalni és érvényesíteni. Állítólag jogállamban élünk, de bárhogy is van, nekünk úgy kell viselked­nünk, ahogy egy jogállam megkö­veteli. A jogkövető magatartás nemcsak megtartja vagy elszen­vedi a jogszabályokat, hanem ak­tívan él is velük. Ehhez nyújtunk segítséget és lehetőségeinkhez mérten védelmet a nyelvhaszná­lat terén. Fórum spoločenskovedná revue Obsah: Miloš Momko Antifašistický front Slovanov v Maďarsku József Fazekas Menšinový Časopis ­Gábor Lelkes v dimenziách siovensko­SocioeKonomické macfarských vzfahov lokalizačné faktory poľnohospodárskej výroby László Olios na príklade Národné zmierenie Dolnonitrianskeho regiónu Kálmán Petócz Ilona L. Juhász Zákon o štátnom jazyku ­Maďarskost a tradícia obéiansky či národný princíp? Zuzana Mészárosová­Lamplová Árpád Popóly Cigarety, alkohol, drogy Plány na vysídlenie versus šport maďarského obyvateľstva v rámci výmeny József Liszka obyvateľstva medzi Zmeravená Československom tradícia a Maďarskom Tamás Török Attila Simon 0 slovenských Viedenská arbitráž variantoch a Košice z pohľadu toponým naratľvnych prameňov ipeľského regiónu áMk 2009 Hasznos információk A www.jogsegely.sk oldal előnye a telefonvonallal szemben, hogy ez a nyelvtörvénnyel kapcsolatos jogi tanácsadáson, tehát a be­küldhető kitöltött űrlapon kívül számos fontos, a kérdéses nyelv­törvényhez és a nyelvi jogokhoz kapcsolódó hasznos könyvtárat is tartalmaz. Ezek egyikében (Törvények) ott találjuk az alkotmányt (a Szlovák Köztársaság Alkotmányát), természetesen magyarul, valamint az ún. nyelvtörvényeket: az 1994-ik, az 1995-ik és az 1999-ik évit; az államnyelvről szóló 1995-iket a tavaly júniusi mó­dosításokkal, úgyszintén magyarul. Egy újabb könyvtárban a nemzetközi jogszabályokat találjuk, egy következőben pedig a Szlovákiai Magyarok .Kerekasztala doku­mentumait. (cs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom