Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-23 / 44. szám, kedd
Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 23. TALLÓZÓ ROMÁN SAJTÓ Victor Ponta, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) új elnöke remélhetőleg megújítja, korszerűsíti és megtisztítja a pártot, bár legyőzött elődjének, Mircea Geoanának az emberei nagy számban maradtak vezetői posztokon - állapította meg a román sajtó. A PSD hét végén lezajlott tisztújító kongresszusán nem is a 38 éves Victor Ponta aratott diadalt, hanem azoknak az akarata győzött, akik Mircea Geoana volt elnöknek és holdudvarának eltávolítását akarták - írta a Zia- rul Financiar és az Evenimen- tul Zilei. Alapok emlékeztettek arra, hogy a vezetésváltás elkerülhetetlenné vált, miután Geoana alulmaradt az államfőválasztáson Traian Bases- cuval szemben, (mti) Még írok erotikus verseket, de viagra nélkül már nem megy (Peter Gossányi rajza A videokamerákkal felszerelt távirányítású repülőgépek akár 20 óráig is képesek a levegőben maradni Főszerepben a drónok A pilóta nélküli repülőgépek, az úgynevezett drónok használatát gyorsan és szinte észrevétlenül kiterjesztette az amerikai légierő Afganisztánban; naponta már mintegy 20 Predator, az egy évvel ezelőttinek a kétszerese pásztázza az ország ellenséges területeit - írta a The New York Times. MTI-HÁTTÉR A drónokat elsősorban felderítési célokra vetik be. A Pentagon friss közlése szerint az elmúlt egy évben azonban több mint 200 rakéta- és bombatámadást is végrehajtottak velük, ebből 14-et az utóbbi napokban a déli Mardzsa városa körüli offenzí- vában. Pakisztáni célpontra az amerikaiak 2009-ben harmadennyi csapást mértek, jóllehet a drónok ottani bevetése - ahol az Egyesült Államoknak nincsenek harcoló csapatai - sokkal nagyobb figyelmet kapott és jóval ellentmondásosabbnak bizonyult. A drónokat Pakisztánban nem a hadsereg, hanem a hírszerzés, a CIA veti be. Az al-Kai- da és a tálibok vezetői elleni csapásokban polgári lakosok is meghaltak, ez fokozta az Ameri- ka-ellenességet a szuverenitását féltő országban. A tálibok ellen az afganisztáni Hilmend tartományban, Mardzsa térségében végrehajtott hadműveletben az amerikai efők - a drónoknak köszönhetően - úgy nyomulhattak előre, hogy tudták, merre vannak az útszéli pokolgépek. Ellenséges tűzbe került csapatokat is megtámogattak a távirányítású gépekkel. Amerikai parancsnokok be- ■ számolói szerint a drónoknak egyre fontosabb a szerepük a felkelők elleni stratégiában, és még nagyobb számban fogják őket bevetni, ahogy a jelenlegi mintegy 70 ezres haderő idén kiegészül további 30 ezer katonával. A drónok bevetése a polgári áldozatok számának csökkentését is célozza. Stanley McChrys- tal tábornok, az amerikaiak vezette nemzetközi csapatok főparancsnoka megszigorította a légi csapások szabályait. Korlátozta a vadászgépek bevetéseit, mivel azok többnyire nagyobb bombákat szállítanak, mint a drónok, és kevesebb idejük van a cél követésére. A videokamerákkal felszerelt távirányítású repülőgépek akár 20 óráig is képesek a levegőben maradni, adatokat gyűjteni, majd váratlanul támadást intézhetnek. Az ENSZ jelentése szerint a drón- támadások tavaly egyetlen polgári áldozattal sem jártak Afganisztánban. Ezt azonban nem lehet megerősíteni, nem tudni ugyanis, milyen volt a csapások hatása a távoli térségekben. A Predatorokról és nagyobb testvéreikről, a Reaperekről 2009-ben összesen 184 rakétát indítottak és 66 lézeres vezérlésű bombát dobtak le feltételezett katonai célpontok megsemmisítésére Afganisztánban. Pakisztánban független megfigyelők szerint 69 ilyen támadás történt; pontos adat nincs, a CIA nem ad tájékoztatást akcióiról. Afganisztánban a harcók kiterjesztésével a drónoknak egyre fontosabb szerep jut a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság egységeinek védelmében: a videokapcsolat segítségével folyamatos megfigyelés alatt tartható a hadműveleti térség - mutatott rá Stephen Mueller vezérőrnagy, az ottani amerikai légierő parancsnoka. Elmondta, hogy a távirányítású gépekről általában akkor mérnek csapást, ha amerikai erőket támadás ér vagy a felderítő repülések során olyan felkelőkre bukkannak, akik házi készítésű robbanószer- kezeteket helyeznek el az utaknál. Ez utóbbiak szedik a legtöbb áldozatot a szövetséges csapatok körében. A drónok által nyert információkat Mueller egy közelmúltbeli kongresszusi meghallgatáson „rendkívül hasznosnak” nevezte. A gépek bemérik a tálib erők helyzetét, megfigyelés alatt tartják fegyverraktáraikat és a környező útvonalakat, feltérképezik az utakra telepített pokolgépeket. Az adatok nagy részét az Egyesült Államokban elemzik, a távirányítású gépek „pilótái” is ott ülnek. Ä videofelvételeket azonban az afganisztáni parancsnokok is megkapják különleges laptopjaikon; a Predatorok és Reaperek naponta több mint 400 órányi videót szolgáltatnak Afganisztánban. A felvételekre olyan nagy szükség van, hogy még a vadászgépek és -bombázók egy részét is ellátták kamerákkal, amelyek további napi 100-120 órányi anyagot nyújtanak. A drónok közül a kisebb Predatorok csak a viszonylag kis robbanófejű Hellfire rakétákat képesek szállítani, míg az újabb fejlesztésű, gyorsabb Reaperek a vadászgépekhez hasonlóan akár 220 kilogrammos bombát is célba juttathatnak. Az amerikai hadsereg nem áll meg a távirányítású repülőgépek használatánál, folyamatban van egy pilóta nélküli helikopter, a Vulture, valamint egy személyzet nélküli szárazföldi harcjármű kifejlesztése is. Bozsidar Delics: „Az európai integráció és Koszovó státusának a megoldása két külön folyamat" Nem fizetnek Koszovóval Európáért MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szerbiának nem kell elismernie Koszovói ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz - mondta egy hét végi lapinterjúban a szerb kormány miniszterelnök-helyettese. „Nem fogunk Koszovóval fizetni Európáért” - jelentette ki Bozsidar Delics a Vecsemje Novoszti című belgrádi napilapnak. A befolyásos kormányzati tisztségviselő elmondta, Koszovó függetlenségének elismerése nem feltétele Szerbia EU-csatlakozásá- nak, és Belgrád soha nem is fogadna el egy ilyen feltételt. Az európai integráció és Koszovó státusának a megoldása két külön folyamat - mondta, hozzátéve, hogy ez az EU politikája is. A huszonheteknek nincs egységes álláspontjuk Ko- szovóról - jegyezte meg, arra utalva, hogy öt EU-tagállam nem ismeri el független államnak az egykori szerb tartományt. Bozsidar Djelics beszélt arról is, nincs napirenden Szerbia esede- ges NATO-csatlakozása, és a katonai szervezetbe való belépés sem feltétele a balkáni ország EU- csatlakozásának. „(Joe) Biden amerikai alelnök és (Nicolas) Sarkozy francia elnök megmondta ezt nekünk”, és a NATO-főtitkár is megerősítette - mondta a szerb miniszterelnök-helyettes. Bozsidar Djelics kijelentette: „semmi kétség” afelől, hogy Serge Brammertz, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze következő jelentésében pozitívan fogja megítélni a törvényszékkel való szerb együttműködést, és ezzel lehetővé válik, hogy Belgrád még júniusban aláírja az EU- csatiakozás folyamatában mérföldkövet jelentő, az EU-tagságra való felkészülést elősegítő Stabilitási és Társulási Megállapodást (SAA). Ha pedig a szerb kormány még júniusban megkapja azt a több ezer kérdésből álló kérdőívet, amelyet az Európai Bizottság küld el minden jelentkezőnek, azt „még a nyári szünet előtt kitöltjük”, és így lesz rá esély, hogy még az év vége előtt, de legkésőbb 2011 első felében Szerbia hivatalos EU-tagjelölt legyen - mondta el Bozsidar Djelics a Vecsemje Novosztinak. Igen feszesnek tűnik a menetrend, amelyet a szerb miniszterelnök-helyettes az interjúban vázolt: Szerbia kis déli szomszédja, a már EU-tagjelölt Macedónia annak idején négy és fél hónap alatt töltötte ki a szóban forgó kérdőívet, és csak tíz hónappal később lett hivatalos EU-tagje- lölt. E státus megszerzéséhez minden EU-tagállam beleegyezése szükséges. KOMMENTÁR A leggyengébb láncszem GÁLZSOLT Még egy (kevéssé valószínű) ellenzéki győzelem esetén sem biztos, hogy (a jelenlegi) ellenzéki (pártokból álló) kormány alakul. Az ötös fogatból (SDKÚ, KDH, SaS, Híd, MKP) ugyanis legalább két párt átugorhat a másik oldalra. A Smer biztosan többet tud nekik felkínálni, mint amennyit egy öttagú széles koalíció tagjaként kaphatnak, ráadásul a választóik elpártolása sem nagyon fenyegetne. Az elején le kell szögezni, hogy az ilyesféle koalíciós matematikára (a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatokat figyelembe véve) akkor van esély, ha a két kisebb kormánypártból legalább az egyik nem jut be a parlamentbe, a három kis ellenzéki erőből (beleértve a két „magyart” is) viszont mind a három átugorja az 5%-os lécet. A kieső a szlovák pártrendszer egykoron domináns eleme, a Vladimír Meéiar vezette HZDS lehet. Feltéve, hogy most is 1-2 százalékponttal kevesebb szavazatot kap, mint amennyit pár hónappal a választások előtt a közvélemény-kutató intézetek mérnek neki (erre már volt példa). Ekkor elvüeg előállhat az a helyzet, hogy a Smemek a nemzeti pártiakkal együtt sem lesz többsége a törvényhozásban. Ebben az esetben első látásra az lenne a logikus, hogy ötpárti jobboldali kormánykoalíció alakul. Csakhogy minél kisebb többsége lenne egy ilyen koalíciónak, annál ellenállhatatlanabbul hangzana a Smer csábító szirénhangja a másik oldalról. Azt ígérné, hogy az ötösfogatból kiugró „árulót” jóval több pozícióval, funkcióval és befolyással jutalmazza, mint amilyenre a másik oldal képes. A csábító szirénhangnak csak az arculat, a hitelesség és főleg a szavazók elvesztésének rémképe szabhat gátat. így kizárásos alapon leszűkül a kör a KDH-ra és az MKP-ra. Az SDKU és az SaS ugyanis egyértelműen leszögezte, hogy nem hajlandó a Smerrel együttműködni. Ráadásul egy ilyen lépéssel elvesztenék választóik nagy részét. A Híd elhatárolódása már nem volt ilyen egyértelmű, ám a választók elvesztése itt is komolyan fenyegetne. Főleg a szlovák nemzetiségűeké (ha hinni lehet a felméréseknek, akkor a párt választóinak durván egyharmadát alkotják). Ők aligha azért voksolnának Bugárékra, hogy aztán összeálljanak a Smerrel. így a Smerrel való koalíció öngyilkos lépés lenne. Még ha a Bu- gár-féle vezetés ezt hajlandó lenne is meglépni (és ekkor tényleg csak a politikai karrierekmeghosszabbításáról szólna a Híd projektje), a Smer aligha döntene pozitívan. A magyarkártya olyan fontos neki (mert továbbra is a szlovákiai politizálás leghatékonyabb eszköze), hogy nem akar összeállni egy magyar párttal, még egy félig magyarral sem. Vonatkozik ez az MKP-ra is. Pedig itt sem egyértelmű elhatárolódás nem volt, sem a választók tömeges elvesztése nem fenyegetne. A Ficóval kötött frigyet úgy lehetne tálalni, mint az SNS kiváltását, ezzel a magyarság megmentését, és még a külföld is tapsolna. Ráadásul az MKP megyei szinten már három régióban (Kassa, Besztercebánya, Nagyszombat) is megegyezett és együttműködik a Smerrel. No de ott az a fránya magyarkártya! Emellett az MKP esélyeit az is rontja, hogy aligha ér el jobb eredményt, mint Ján Slota pártja. Marad tehát a KDH. Nyitva hagyta a kiskaput a Smerrel való együttműködésre, nem magyar jobban fog szerepelni, mint az SNS és a programja is összeegyeztethető a Smerével. A gazdaságban nincs olyan határozott jobboldali (neoliberális) arculata, mint az SDKÚ-nak vagy a SaS-nak, kulturális kérdésekben meg a Smer nem követi a nyugati baloldali trendeket (melegek házassága, művi terhességmegszakítások könnyítése, környezetvédelem, könnyű drogok dekriminalizációja), mert tudja, hogy idehaza a többségnek ez nem imponál. A Smer-KDH keresztényszocialista koalíció lényegében leképezné a szlovák választók többségének gondolkodását, amely kulturálisan konzervatív, gazdaságilag baloldali (állami gondoskodást igénylő). így a KDH a leggyengébb láncszem az ellenzékből megalakuló ötpárti jobboldali kormányról szőtt álmokban. FIGYELŐ Összefogni a nemzeti ügyért Mesterházy Attila szerint a különböző politikai oldalaknak össze kell fogniuk, hogy a rendszerváltás eredeti álmát valóra lehessen váltani. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában azt mondta: e cél eléréséért enyhíteni kell a gazdasági világválság hatásait, vissza kell szerezni a politikába vetett bizalmat és fel kell lépni a radikalizmus, a szélsőjobboldal térnyerése ellen. Hozzátette: a két politikai oldalnak össze kell fognia a „nemzeti minimumhoz” tartozó ügyekben. Múlt szombati programhirdető beszédével kapcsolatban leszögezte: a politikának nem önmagáról kell szólnia, a mindennapi élet problémáira kell választ adnia, az ország, a nemzet érdekében kell tevékenykednie. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a Fidesz az elmúlt nyolc évben a kisebb szakpolitikai ügyeken kívül semmiben nem értett egyet a kormányoldallal, pedig ez idő alatt több ügyben is történtek pozitív fejlemények. Bár a válságkezelő program sok áldozatot kívánt meg, annak eredményeként Magyarország erősebben, versenyképesebben kerül ki a válságból, mint ahogy abba belement - hangsúlyozta Mesterházy Attila. (mti)
