Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-19 / 41. szám, péntek
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 19. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A magyar válságkezelés nem a következő választásra, hanem a következő évtizedre koncentrál, ha a választás után marad elég bölcsesség és kitartás, 2014. január elsején bevezethető a magyar euró - írta a Népszabadságban Bajnai Gordon. A miniszterelnök szerint az euró bevezetése akkor járul hozzá az ország tartós gyarapodásához, ha növekvő foglalkoztatás, és az EU-s átlagot meghaladó, 4% körüli tartós gazdasági növekedés társul hozzá. Magyar euró, bővülő foglalkoztatás, gyors növekedés - ezek a következő négy év céljai. Kérdés, vállalják-e a felelősség kényelmetlenségét, akik arra felhatalmazást kapnak. Ha igen, Magyarország lehorgonyoz Nyugaton, (mti) Csu Vej-csün: „A dalai lámának fel kell ismernie, hogy amit képvisel, és ahogy teszi, nem vezet eredményre" Pekingnek kész válaszai vannak Pekingben nem várják, de számítottak és számítanak a dalai láma és az amerikai elnök február 18-ára bejelentett találkozójára, mi több, a China Daily című angol nyelvű napilap beha- rangozót közölt az eseményről. AATI-HÁTTÉR A találkozóra Peking határozott tiltakozása ellenére kerül sor - állapítja meg összeállításában a lap, némileg azt a látszatot keltve, mintha egy pillanatig is bárkiben felmerült volna a világon, hogy Barack Obama - Kína neheztelését elkerülendő - eláll a dalai láma fogadásától. Egyszer már - tavaly novemberi kínai látogatása előtt - elhalasztotta a találkozót; a diplomácia gesztus akkor jól felfogott érdeke volt. Ahogyan a mostani találkozó is az, hiszen - megfigyelők szerint - meggyengült népszerűségi mutatóján lendíthet az oldalán mutatkozó dalai láma, miközben a belpolitikában sokat árthatna elutasítása. (Elődjének, George Bushnak is sokkal többet jelentett, hogy2007-ben karonfogva sétálva, mosolyogva mutatkozott vele, mint magának a dalai lámának vagy Tibet ügyének.) Ugyanakkor az eddig kiszivárgott hírek szerint a Fehér Ház térképtermében és nem az Ovális Irodában kerül sor a dalai láma fogadására, s úgy tudni, hogy Obama nem tervez nyüvánosan - a média előtt- megjelenni vendégével. „Obamának sokkal fontosabb kérdésekre kellene összpontosítania, például a kereskedelemre és a klímaváltozásra ahelyett, hogy a dalai lámával találkozva a kínai kapcsolatokat rombolja” - idézi a China Daily Fred Teng sanghaji születésű amerikait, a „kínai-amerikai kapcsolatok országos tanácsának” tagját, aki az Egyesült Államokban megjelent egyik írásában párhuzamot von Hawaii és Tibet között. Mint írja, Tibet már sokkal korábban Kína része volt, mint amikor Hawaii az USA állama lett. Teng emlékeztet arra is, hogy az amerikai kongresszus később törvény erejű bocsánatérést fogadott el a kormány szerepe miatt a Hawaii Királyság 1893-as megdöntésében. „Hawaii fölött most is az Egyesült Államok szuverenitása érvényesül. Hogyan válaszolna az amerikai kormány arra, ha Kína támogatná a hawaii szuverenitásért küzdő mozgalom vezetőjét?” - kérdezi Fred Teng. Robert Gibbs fehér házi szóvivő a minap kijelentette: az amerikai-kínai kapcsolatok elég érettek ahhoz, hogy megtalálják a közös alapot a kölcsönös érdekeket érintő kérdésekben, még ha más ügyekben nem értenekis egyet. Peking minden bizonnyal elégedetlenségének ad hangot a mostani találkozó miatt, s hangsúlyozza, hogy Tibettel és a dalai lámával kapcsolatban vüágos az alapállása, egyértelműek a feltételei. Ha nem így tenne, azt kínaiak százmilliói kérnék számon a hatalmon. Nemrégiben, amikor a dalai láma személyes képviselői Kínában jártak, a párt miniszterhelyettesi szintű illetékese, Csu Vej-csün arra az újságírói kérdésre, mi lesz, ha a dali láma távozik az élők sorából, először is nem szívesen bocsátkozott jóslatokba, de kijelentette: nem szeretnék, hogy életét idegen földön fejezze be. A dalai lámának mérlegre kell tennie eddigi tevékenységét, s akkor beláthatja, hogy az elmúlt több mint 50 évben egyre távolabb került valódi otthonától. A dalai lámának fel kell ismernie, hogy az, amit képvisel, és ahogy teszi azt, nem vezet eredményre. „Akik jóakaróinak tüntetik fel magukat, valójában csak ártanak” - mondta Csu. A pekingi vezetés nehezményezi, hogy a dalai láma mást mond, és másként cselekszik - ismétlik gyakran. A dalai lámának el kell fogadnia a központi kormány fennhatóságát Tibet felett, a szocializmus építésének útját és a regionális autonómiát - hangoztatják. Abból viszont, hogy a dalai láma a közelmúltban többször is úgy nyilatkozott: miután a Kínai Kommunista Párt 60 éve van hatalmon, ideje „nyugdíjba vonulnia” - Pekingben arra következtetnek, hogy a dalai láma nem hajlandó a fennálló hatalmi helyzetet elfogadni. Peking azt is nehezményezi, hogy Kína több mint 40 diplomáciai képviseletét támadták meg tibetiek „a dalai láma utasítására”. „Tibet jövőjét a tibetiek fogják meghatározni” - mondta az idézett tájékoztatón Csu Vej-csün, hozzátéve, hogy azok, akik erőszakhoz folyamodnak, abban a pillanatban terroristákká válnak. A pekingi vezetőknek meggyőződésük, hogy a külföldön élő tibetiek többsége is békében szeretne élni, s az a véleményük, hogy az emigrációban élőknek kell megválaszolniuk a kérdést, „mit kell tenniük, ha a dalajláma már nem lesz velük”. Újabb ámokfutó követett el merényletet Németországban, a 23 éves támadó késsel rontott a tanárokra Iskolai vérengzések a világban 2009-2010-ben MT1-KRONOLÓG1A Újabb ámokfutó merényletet követtek el tegnap Németországban. Az első hírek szerint a 23 éves támadó késsel rárontott a tanárokra egy ludwigshafeni szakiskolában. Egy tanár életét vesztette, többen megsebesültek. A 23 éves tettest az oktatók ártalmatlanná tették, majd a rendőrség őrizetbe vette. Összeállítás az iskolai támadásokról 2009-től napjainkig: ♦ 2009. március 11. - Németország: Winnendenben Tim Kretschmer 17 éves fiú - apjának engedéllyel tartott fegyverével - 15 embert gyilkolt meg: kilenc diáktársát és három tanárát volt középiskolájában, majd 3 járókelőt menekülése közben, végül önmagával is végzett. 4 2009. április 10. - Görögország: Meglőtt három embert, majd öngyilkosságot kísérelt meg egy tizenéves fiú Athénban egy iskola kollégiumánál. A 19 éves ámokfutó a kórházba szállítás után belehalt sérülésébe. 4 2009. április 30. - Azerbajdzsán: Legkevesebb hét embert megölt, tizenöt másikat megsebesített egy ámokfutó Bakuban egy egyetemen. A rendőrség ártalmatlanná tette a tettest, aki utána ön- gyilkosságot követett el. 4 2009. május 11. - Németország: Álarcot viselő, több késsel fölfegyverkezett személy hatolt be egy Bonn közelében fekvő, Sankt Augustin település középiskolájába, megsebesítve egy tanulót. A támadással egy 16 éves diáklányt gyanúsítanak. A megtámadott lány sérülései nem voltak súlyosak. ♦ 2009. szeptember 17.-Németország: AnsSachban egy 18 éves középiskolai tanuló fejszével betört a Carolinum gimnáziumba, ahol Molotov-koktélokat robbantott. Kilenc diák és egy tanár sérült meg, egy 15 éves lányt életveszélyes állapotban vittek kórházba. Az ámokfutó is súlyos sérüléseket szenvedett, mivei ártalmatlanná tételekortöbb lövés érte. ♦ 2009. november 26. - Magyar- ország: A Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében foíyó laborgyakorlaton egy 23 éves gyógyszerészhallgató egy 9 milliméteres Pa- rabellummal lövöldözni kezdett. Egy csoporttársát megölte, egy másik csoporttársa életveszélyes sérüléseket, egy laboráns férfi és egy takarítónő súlyos sérüléseket szenvedett. A lövöldöző később feladta magát és elfogták. ♦ 2010.január9.-Franciaország: Párizs elővárosában, Kremlin-Bi- cetrében egy 18 éves gimnazista az iskolában megkéselte egyik társát, aki belehalt sérüléseibe. ♦ 2010. január 13. - Franciaország: Henteskéssel egy embert megölt, hármat pedig megsebesített egy kínai diák a dél-franciaor- szági Perpignan egyetemén. ♦ 2010. február 5. - Egyesült Államok: Alabama szövetségi állam egyik iskolájában egy tanuló agyonlőtte 14éves osztálytársát. ♦ 2010. február 13.-Egyesült Államok: Az Alabamai Egyetemen egy ámokfutó docensnő, az egyetem alkalmazottja, lelőtt 3 embert és több személyt megsebesített. KOMMENTÁR Görög precedens? GÁL ZSOLT Az eurózóna szétesésének rémképével fenyegető görög költségvetési és adósságválság kapcsán egyre erősödnek azok a nézetek, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy Görögország rendkívüli pénzügyi mentőcsomagot kapjon. Ennek azonban épp az ellenkezője igaz: ha a görögöknek sikerül kicsikarniuk egy jelentős uniós különtámogatást, az lesz az első szög az euró koporsójába. Való igaz, hogy a görög államadósság a legmagasabb az Európai Unióban, már meghaladta a bruttó nemzeti termék (GDP) 123%-át, ráadásul tavaly rohamtempóban emelkedett, az államháztartási hiány (szintén uniós rekord) a GDP 12,7 százaléka volt. Tény, hogy gyülekeznek a rideg gomolyfelhők az egyébként napfényes Hellász fölött, mert márciusban és áprilisban az athéni kormánynak mintegy 20 milliárd eurónyi régi kölcsönt kell visszafizetnie, azaz ennyi új hitelre van szüksége. Reális lehetőség, hogy a nemzetközi hitelezők ezt nem lesznek hajlandóak megfinanszírozni (mert már nem bíznak abban, hogy a görög kormány vissza is tudj a fizetni a kölcsönöket) . Valóban nagy a veszélye annak, hogy egy görög fizetésképtelenség dominóeffektushoz vezethet, a kitörő pánik miatt meginoghat több rizikós ország, egyebek között Portugália, Írország, Olaszország és Spanyolország költségvetési finanszírozhatósága. Ezen államokat - a görögökkel együtt - kezdőbetűjük alapján máris a nem túl hízelgő angol PIIGS (malacok) betűszóval illeti a nemzetközi sajtó. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a görög államkötvényeket birtokló főleg francia és német bankok csődközeibe kerülhetnek. Az athéni kormány fizetésképtelenségéből kiinduló láncreakció így nemcsak az eurózónát verheti szét, hanem a bankrendszert is megrogyaszthatja, újabb hatalmas költségekkel járó bankmentő csomagokat téve szükségessé Nyugat-Európában. Ezt a kettős ütést aligha bírnák ki az uniós gazdaságok, illetve a közös valuta. Azonban minden fenti rizikót figyelembe véve sem szabad engedni az athéni kormánynak és közvetve az őt zsaroló szakszervezeteknek. Először is az EU-ban nincsjogi alap arra, hogy egy tagországnak külön közvetlen pénzügyi segítséget adjanak, kivéve természeti katasztrófák vagy egyéb - nem állami tevékenység miatt fellépő - különleges események idején. A görög válságot azonban éppen a hosszú éveken keresztül felelőtlenül túlköltekező és az országot adósságokba verő görög politikai elit okozta -ez nem egy hirtelen jött (és ezért nem előrelátható) földrengés! Gazdasági mentőövet csakis a Nemzetközi Valutaalap adhat, persze csak kőkemény feltételekkel (drasztikus költségvetési megszorítások) és fokozatosan adagolva-ebbenvanjelentős tapasztalata. Másodszor: az uniós szo- lidaritásnakisvannak határai. Az EU költségvetéséből az 1981-es csatlakozás óta Görögország több tízmilliárd eurót kapott, és mindvégig nettó kedvezményezett volt (többet kapott a közös kasszából, mint amennyit befizetett). Az uniós alapokból jelenleg és ajövőben is részesül (ni fog). Milyen alapon kér még plusz mentőcsomagot a szolidaritásra hivatkozva? Alegfontosabb ellenérv azonban gyakorlati jellegű: a görögöknekadottkülönsegélyprecedenstteremtene, lényegében megjutalmazná a legrosszabb tanulót, a felelőtlenül túlköltekező és statisztikákat hamisító görög elitet, ráadásul újabb haladékot adna neki az elkerülhetetlen megszorítások megvalósítására. Atagállamokköltekezésétszabályoznihivatott rendszer (stabilitási és növekedési paktum) eddig sem működött, most végső gátszakadás fenyegetne. Mindenki felrúghatná a szabályokat abban bízva, hogy úgyis megmentik, mint a görögöket. Ráadásul minél nagyobb egy állam, annál nagyobb a zsarolópozíciója (nagyobb veszélyt jelent az euró stabilitására). Vajon a görög precedens után ki tudná féken tartani az olasz és spanyol elitet? TALLÓZÓ KRÓNIKA A világos stratégiát hiányolják az erdélyi szakemberek a magyar államnak a határon túli magyar közösségek számára nyújtott támogatáspolitikájában, úgy vélik, a Szülőföld Alapnak több pénzből kellene gazdálkodnia - derült ki egy marosvásárhelyi tanácskozáson, amelyről az erdélyi Krónika számolt be. AMagyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, az Erdélyi Magyar TV és a Bemády- ház szervezte rendezvényen Mi- sovicz Tibor budapesti közgazdász elmondta: 2006-ig a Határon Túli Magyarok Hivatala koordinálta ezt a tevékenységet az Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás Közalapítvány bevonásával. 2006-ban a szocialista kormány a Szülőföld Alapra bízta az ügyet, amely évente egymilliárd forintot oszt szét. Misovicz úgy véli, ennél több pénzt kellene a határon túli magyarság támogatására fordítani, és azt is meg kell határozni, melyek azok a határon túli magyar intézmények, amelyeket a magyar államnak kötelessége eltartani. Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának igazgatója szerint 2006-ig pártkonszenzuson alapuló, folyamatos építkezés érvényesült a támogatási rendszerben, a Szülőföld Alap is ezt folytatja. Székely István, a Szülőföld Álap kolozsvári irodájának vezetője szerint nem alakult ki világos támogatási stratégia. „A Szülőföld Alap létrehozása, az, hogy minden támogatás ezen keresztül valósul meg, azért jó, mert kiküszöbölhetők a párhuzamosságok” - vélte Székely. Hátrány viszont, hogy sincs világos elképzelés arról, mit és miért kellene támogatni - tette hozzá. A szakember a rendszer javulását attól reméli, hogy létrejönnek a szakmai konzorciumok, amelyek ésszerűen dönthetnek a pénzelosztásról. (mti)-Aza baj, hogy a játékosaink nem olyan erőszakosak, mint a politikusaink! (Peter Gossányi rajza]
