Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-02 / 26. szám, kedd

16 Agrárkörkép_________________________________________________________________________________ ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com 80 euróról indult, ma már 110-117 eurónál tart A napraforgó termesztésekor az adott fajta, vagy hibrid igényeinek megfelelő eljárásokat kell alkalmazni Végre megmozdult a kukorica piaca is ÖSSZEFOGLALÓ Testreszabott technológiával (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A szaktárca vezetőjének évér­tékelő tájékoztatója szerint az előzetes számítások alapján a ha­zai mezőgazdasági termelők a ta­valyi évet hozzávetőlegesen mintegy 99-133 milliós veszte­séggel zárták. Az említett veszte­ség elsősorban a mezőgazdasági termények, főleg a gabonafélék, az állattenyésztési termékek, a zöldség, és a gyümölcs értékesí­tési árában bekövetkezett negatív változásoknak tulajdoníthatók. Ilyen gazdasági környezetben, ilyen árviszonyok között a terme­lők nagyon nehéz helyzetben vannak, amikor az elkövetkező esztendő terveit készítik, hiszen a rapszodikus árváltozások miatt nehezen lehet megjósolni, hogy milyen termékeket igényel majd a piac, s főleg milyen áron lesz­nek eladhatók. Milde Tibor, a ku­korica- és napraforgó-vetőma­got is forgalmazó Saatbau Linz Slovensko képviselője szerint an­nak ellenére, hogy tavaly a ter­ménypiacokon nagyon alacsony szintre estek vissza a felvásárlási árak, a kukorica iránt a követke­ző szezonban is lesz kereslet. Két­ségtelen ugyan, hogy a növény felvásárlási ára is 80 eurós szint­ről indult, ma már azonban 110-117 eurós árakról beszélnek, sőt egyes híresztelések szerint már ennél magasabb árért is ke­resik. A növény iránti kereslet fo­kozatosan emelkedik, a kukori­cát ugyanis több területen is fel lehet használni. A takarmányo­zásban betöltött szerepe nélkü­lözhetetlen, a silóként való ki­használása az utóbbi években ugyan csökkent, de ez elsősorban az állatállomány csökkenésének tudható be. Új és egyre nagyobb területet ölel fel a termény ener­getikai célokra történő kihaszná­lása is. Az etanolgyártásra össz­pontosító lipótvári Enviral cég képviselőinek állítása szerint gyártási szükségleteik 80 száza­lékát a szlovákiai piacról kíván­ják beszerezni. A keményítőgyár­tásban a bolerázi Amyláz és az Agrana cégcsoport is jelentős mennyiségű kukorica felhaszná­lásával számol, tehát a termény jövőbeni értékesítésére több út is a termelők rendelkezésére áll majd. Egyelőre azonban nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy válság van, s a vetőmagok közül is elsősorban a bevált, egyúttal olcsóbb fajták iránt van fokozot­tabb érdeklődés. Az áraik 66-tól 99 euróig mozognak 50 ezres csomagolású vetőmagegység­ként. Ebben az árban már benne van a február 10-ig megrendelt vetőmagokra nyújtott árkedvez­mény is, amely a térségünkben termesztett FAO 350-550 éréside­jű kukoricahibridek vetőmagjaira vonatkozik. A vetőmagokat Opti plus elnevezésű rendszerben 3 ré­tegű csávázással védik a kelés so­rán fellépő kockázati tényezők el­len. Az első réteg gombaölő szert, a második cinket és mangánt, a harmadik a madarak riasztására szolgáló repelens készítményt is tartalmaz. Napraforgóból a klasz- szikus fekete színű fajták mellett megtalálhatók a magas olajtartal­mú hibridek, az ún. IMI-rezisztens (bizonyos gyomirtó hatóanyagára rezisztens) fajták és a csíkos nap­raforgó is. (sz) Az elmúlt évtizedekben mind a fajtakínálatban, mind pedig a termesztés- technológiában végbement fejlődés következtében napjainkban már nem álta­lánosan napraforgóter­mesztésről, hanem egy-egy fajta, vagy fajtakor igényeit kielégítő termesztéstech­nológiáról lehet és érde­mes beszélni. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Ezt hangsúlyozta előadásának bevezetőjében Dr. Pepó Péter a Debreceni Egyetem növényter­mesztési tanszékének munkatársa, aki a lévai Interagros Kft. által nem­régiben Gyűgyön szervezett há­romnapos szakmai rendezvényen az egyre népszerűbbé váló olajnö­vény termesztésében szerzett ma­gyarországi kutatási és vizsgálati eredményeket, gyakorlati tapaszta­latokat ismertette. Elmondta, hogy ezek az ismeretek több ezer mérési eredményen és megfigyelésen ala­pulnak. A Debreceni Egyetem mun­katársai ugyanis 15 véve végeznek napraforgótermesztési kísérleteket, évente hozzávetőlegesen 3-5 ezer ilyen vizsgálatba vont parcella ada­taiból vonják le a tapasztalatokat. A napraforgó nem a leginten­zívebb termesztéstechnológiát igényli, de a beyezetőben megfo­galmazott elv alapján az alkalma­zott termesztéstechnológiai ele­meket az adott fajta vagy hibrid igényeinek kielégítése szempont­jából kell meghatározni. Az egye­di, testreszabott technológiai el­várások mellett vannak azonban általános szempontok is, amelye­ket a vizsgálati adatok is egyértel­műen igazoltak. A magyarországi kísérletek eredményei alapján, amelyek az egyes termesztéstech­nológiai elemek terméseredmé­nyekre gyakorolt hatását vizsgál­ták, az extenzív (hagyományos) és a közepesen intenzív technoló­giai szint összehasonlításakor például azt tapasztalták, hogy, amíg az extenzív technológiában a fajta, illetve hibrid szerepe a ter­méshozamban 5 százalékos volt, a közepesen intenzív technológi­ánál ez már a 20 százalékot is el­éri. Vagyis a hatékony és gazdasá­gos termesztés érdekében érde­mes a stabil terméshozamú és magas olajtartalmú hibridekre összpontosítani a figyelmet. A növényállomány tápanyagel­látása szempontjából fontos figye­lembe venni azt a tényt, hogy a napraforgó agresszív felszívó gyö­kérfelülettel rendelkezik, a gyöke­reken levő ún. gyökérszőrök az egész vegetáció alatt folyamato­san fejlődnek, és biztosítják az in­tenzív tápanyagfelvételt. Az alap­trágyákkal (NPK) való ellátottság megfelelő szintje mellett a haté­kony termesztés követelménye a magnézium és a kalcium kellő mennyiségű jelenléte és felvehető- sége a növény számára. A foszfor esetében a napraforgó a talajból nehezebben veszi fel ezt az ele­met, ezért mintegy 60 százalékban műtrágyával kell pótolni a szüksé­ges mennyiséget. Káliumból vi­szont akár 70 százalékot is képes a talajban megkötött tápanyagból kivonni, így csak a szükséges mennyiség 25-30 százalékát kell műtrágya formájában kijuttatni. Ugyanakkor fontos, hogy az egyes tápanyagszinteknél az adott ele­mek közötti megszabott arányokat is betartsák. Ugyanolyan fontos ta­pasztalat az is, hogy a túlzott mű­trágyázás nemcsak a költségeket, hanem a betegségek kialakulásá­nak veszélyét is megnöveli. Ezért fontos, figyelembe venni az adott hibrid számára ajánlott optimális tápanyagszintet. A napraforgó esetében még az is az érdekes megfigyelések közé tartozik, hogy a csapadékos időszakban adagolt műtrágya nem növelte, hanem csökkentette a terméshozamot. A növényállomány védelmében a betegségek elleni első kezelés a 60 cm magas 10-12 leveles állo­mányban kötelező, a második vé­dekezést általában a virágzás kez­detekor a betegségtünetek megje­lenése és az időjárás alakulása is kiválthatja. A megelőzésre elsősor­ban felszívódó, ún. szisztémikus hatású készítmények ajánlottak. A napraforgó hatékony termesz­tésében a gazdaságossági számítá­soknak is fontos szerepük van. A gazdasági válság következtében a termelők hajlamosak arra, hogy minimalizálják a termelési ráfordí­tásokat. Pepó Péter részletes szám­adatokkal igazolta, hogy a napra­forgó termesztése a jelenlegi árvi­szonyok között is csak akkor lehet nyereséges, akkor ad kellő termést és jövedelmet, ha a növény meg­kapja a számára szükséges kellő mennyiségű tápanyagot és egyéb ellátást. Olcsó pénzért, kevés befek­tetésből nem lehet nagy termést és magas jövedelmet várni, (sz) A napraforgóolaj világpiaci ára mintegy 40 százalékkal csökkent a 2008/09-es szezonban, ami a gazdasági válsággal és az erős kínálattal függ össze A következő évtizedben 5 százalékkal nő a napraforgó vetésterülete ISMERTETŐ Az elmúlt két esztendő a szél­sőséges árkilengések időszaka volt a napraforgómag magyaror­szági piacán. A 2007. évi áremel­kedésben a nagy olajtartalmú napraforgó járt az élen. Tonnán­kénti ára elérte a 120-140 ezer forintot is. Aztán váratlanul kö­vetkezett a kijózanodás ideje. 2008 második felében hatalmasat esett a termény felvásárlási ára. Akkorát, hogy a felvásárlóknak inkább megérte a 20 százalékos kötbért fizetni, mint kifizetni a szerződött árat. Mivel a magyar- országi történésekhez hasonló fo­lyamatok nálunk is hasonlókép­pen mentek végbe, így az ok-oko- zati összefüggéseket és a napra­forgó forgalmazásában várható világpiaci kilátásokat Fórián Zol­tán, az Agrár Európa Kft. üzletág- vezetőjének elemzése alapján rö­vidítve ismertetjük. A háttérben az áll, hogy a növé­nyi olajok ára szorosan összekap­csolódott az ásványi olaj árának változásával. Ennek oka természe­tesen a biodízel-termelés emelke­dése és növekvő alapanyagigénye. Ez azt jelenti, hogy a repceolaj ára együtt ment a kőolajéval akkor, amikor az tartósan 150 dollár kö­zelébe emelkedett hordónként. Ekkor a napraforgóolaj ára is együtt emelkedett a repcéével. A csökkenés ugyanígy ezzel függ ös­sze. Az időközben kitört gazdasági világválság a mélybe nyomta a kő­olaj árát. Az előrejelzéseknél job­ban csökkent a repce iránti igény is, ami a napraforgóolaj árát is le­rántotta. A biodízel gyártása pedig egyértelműen veszteségessé vált. Ilyen piaci környezetben külö­nösen fontos, hogy a nagy olajtar­talmú napraforgót vetők kiszámít­hatóbb piaci körülmények között dolgozzanak, tisztában legyenek az előrejelzésekkel. Ennek érde­kében elemzésünkben a világpiaci helyzetből kiindulva vizsgáljuk meg a napraforgómag piacát és a 2018/19-ig szóló előrejelzéseket. Erre már csak azért is növekszik az igény, mert ebben az évben Magyarországon egy új felvásárló lépett a piacra, aki komáromi gyá­rának felfuttatása érdekében már jövőre 20 ezer tonna magas olaj- savtartalmú napraforgómagot vá­sárol fel. A későbbiekben pedig a feldolgozandó magmennyiség el­érheti a magyar termelés felét is. A napraforgó vüágpiaci ára az elmúlt szezonban együtt esett a többi mezőgazdasági tömegcikké­vel. Ezt azonban ebben a szezon­ban is folytatta, amit az elemzők leginkább a tőzsdei határidős ügy­letekkel hoznak összefüggésbe. Mostanra kissé erősödtek és stabi­lizálódtak a jegyzések. A naprafor­góolaj világpiaci ára mintegy 40 százalékkal csökkent a 2008/09- es szezonban, ami a gazdasági vál­sággal és az erős kínálattal függ össze. Argentína harmadával kisebb termése ellenére 2008/09-ben a napraforgótermés ötödével nőtt. Ez az EU-nak, Ukrajnának és Orosz­országnak köszönhető, ahol jelen­tősen nőtt a kibocsátás. Ebben a szezonban megfordul a helyzet, Argentína jelentősen növeli nap­raforgómag-termelését, míg a többi említett országé visszaesik. A 2009/10-es szezonban várha­tóan 31,68 millió tonnás naprafor­gótermésre számíthatunk, ami közel négy százalékkal elmarad az előző szezonétól. A készletek magas szintje miatt az olajütés nem fog érzékelhetően mérsék­lődni. Visszanézve az elmúlt évek­re, a 2007/08-as mélyponttól elte­kintve, a világ napraforgó-terme­lése nem mutat jelentős ingadozá­sokat. Ha a világpiac jelentős szerep­lői szerint bontjuk a napraforgó világpiaci mérlegét, akkor azt lát­juk, hogy Oroszország, az Európai Unió és Ukrajna állítja elő a nap­raforgómag 60 százalékát. Rajtuk kívül Argentína és Törökország számít még jelentős termelőnek. Az olaj előállításában ugyanezek a meghatározók. A napraforgó­mag exportjában az EU a legna­gyobb szereplő, míg napraforgó- olajat messze Ukrajna ad el kül­földre a legtöbbet (az EU-nak). Felhasználás tekintetében az Eu­rópai Unió jár az élen. Mivel olaj- termelése csak kétharmad rész­ben fedezi felhasználását, kiemel­kedően a legnagyobb importot bo­nyolítja az olajból. A másik nagy fogyasztó, aki szintén nem önellá­tó napraforgóolajból, Törökor­szág. A törökök önellátási szintje 65-70 százalékos. Oroszország mint a világ második legnagyobb napraforgóolaj-fogyasztója viszont jelentős exportpotenciállal ren­delkezik. Mintegy egyharmaddal több olajat állít elő, mint ameny- nyit felhasznál. Az említett argen­tin termelés és felhasználás ará­nya fontos a világpiac szempont­jából is, hiszen főként exportra termelnek. Olajtermelésük alig negyedét fogyasztják el. A jelenlegi, 2008/09-es szezon­hoz képest 2018/19-re várhatóan 5 százalékkal fog bővülni a napra­forgó vetésterülete a világon, és meghaladja a 25 millió hektárt. Ezzel együtt a magtermelés az idei szintet közel 10 százalékkal, az olajütéshez felhasznált magmeny- nyiség 13 százalékkal fogja megha­ladni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az olajtermelés is 13 százalékkal fog nőni. Ezzel szemben a napra­forgóolaj-felhasználás várhatóan 18 százalékkal bővül, ami az árak emelkedését vetíti előre. A napraforgómag árára vonat­kozó amerikai előrejelzés szerint 2018/19-ben a 2008/09-es átlag­ár szintjével csaknem azonos szintet tartalmaz. Ezzel együtt a világpiaci napraforgómag-forga­lom várhatóan 52 százalékkal, 1,59 millió tonnára fog emelked- ' ni. Az export legnagyobb arányú növekedésére Argentína, a volt szovjet utódállamok, Kína és Uk­rajna esetében kell számítani, mi­közben az USA magexportja vár­hatóan harmadára fog visszaesni. A másik oldalon az EU importjá­nak negyedével való csökkenésé­re lehet számítani. Az olaj eseté­ben az előrejelzések a 2018/19-es szezonra a 2008/09-es szezonnál 34 százalékkal magasabb dollár­ban számolt árat tartalmaznak. A világpiacon 10 év múlva 31 száza­lékkal több napraforgóolajat fognak értékesíteni, amit 4,51 millió tonnára becsülnek. Ebben a volt szovjet utódállamok meg­kétszereződő exportja, valamint Argentína és Ukrajna kivitelének mintegy 20-20 százalékos bővü­lése áll. Az importban Kína szere­pe lesz meghatározó. Naprafor­góolaj-bevitele várhatóan csak­nem megtízszereződik a ciklus során, de az EU importja is har­madával fog növekedni. Az Európai Unióban az előttünk álló 10 évben is növekszik a kü­lönbség a napraforgóolaj-termelés és -felhasználás között. A negatív külkereskedelmi mérleg 2018/19- re harmadával növekszik majd, eléri az 1,67 millió tonnát. A nö­vekvő importigény jó támasza lesz az áraknak, (eu-agr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom