Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-12 / 35. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Megbuktak az SNS-es javaslatok Pozsony. A parlament már első olvasatban elutasította azt az SNS-es honatyák által benyújtott törvénymódosítást, mely korlátozta volna az önkormányzatok beleszólási jogát abba, milyen szobrokat állítanak fel a településen. Ebben a választási ciklusban egyszer már próbálkoztak ilyen módosítással az SNS-esek, akkor sem jött össze. Megbukott Slotáék nyelvtörvény-módosítási szándéka is: a párt az angol megnevezéseknek kívánt hadat üzenni, ez a kezdeményezés is megbukott. (MSz) Nem fogadták el a „piás bringás” törvényt Pozsony. Nem fogadta el a parlament az MKP törvényjavaslatát, amely a kerékpárosok esetében eltörölte volna a zéró toleranciát, és engedélyezte volna, hogy 0,5 g/liter alkohollal a vérükben is hazatekeijenek a kocsmából. Ez egy ezreléknyi alkoholt jelent, az MKP előteijesztése szerint ez egy sörnek, vagy két deci bornak felel meg. A javaslatot főként a koalíciós képviselők ellenezték, Pavol Paška házelnök viszont megszavazta, (s) Hónapok óta ígérgette a kormány a törvényt Többen kaphatnak segélyt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szeptembertől többen juthatnak munkanélküli-segélyhez, a parlament elfogadta a feltételek enyhítését. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen segélyre, elég lesz, ha a kérelmezést megelőző három évből két évet dolgozott, vagyis fizette a munkanélküli-biztosítást. Most három ledolgozott év kell a jogosultsághoz. A törvényt hónapok óta ígérgette a kormány. Azok számára azonban, akik még szeptember előtt veszítik el a munkahelyüket, a jelenlegi feltételek érvényesek. Nem jár viszont hosszabb ideig a munkanélküli-segély, holott a kormány ezt is hónapon át ígérgette. Ajelenlegi hat hónap helyet nyolc hónapig folyósították volna, de ez végül be sem került a javaslatba. A törvénymódosítás része, hogy az ön- kormányzatok kaphatnak állami támogatást, ha hátrányos helyzetű személyek számára teremtenek álláslehetőséget. fsán, t) Elkezdődött a nagyvállalkozó exkönyvelőjének pere Kommandósokkal a bíróságra S1TA-H1R Pozsony. Az arcát kendővel takarta el, biztonságára pedig kommandósok ügyeltek, így érkezett meg tegnap a Pozsonyi II. Járásbíróságra Andrea K., Ladislav R. nagyvállalkozó cégének egykori könyvelője, aki azért indított eljárást a vállalkozó fia ellen, mert további két társával együtt állítólag zsarolták. Egy jegyzőkönyv aláírására kényszerítették, amelyben elismerte, hogy elsikkasztott 165,9 ezer eurót. Most 663 ezer eurós kártérítést követel. Az ügyben eredetileg a vállalkozó és a fia is vádlott volt, a bíróság viszont leállította az ellenük indított eljárást. Andrea K. a bíróságon (ČTK-felvétel) Egy uniós rendelet a felere csökkentette a nemzetközi menettérti vonatjegyek ervenyesseget Egv hónapig érvényes a retúrjegy Pozsony. Jobb, ha odafigyelnek a jegyükre azok, akik gyakran utaznak vonattal külföldre, egy nemzetközi rendelet szerint ugyanis felére csökkent a nemzetközi retúr vonatjegyek érvényessége. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Tavaly decemberig az indulástól számított két hónapig volt érvényes ajegy, mostviszontcsakegy hónapjuk van az utasoknak arra, hogy ugyanazzal a jeggyel visszatérjenek. Éveken át két hónapos érvényességű nemzetközi vonatjegyeket állítottak ki, s az emberek ezt olyannyira megszokták, hogy sokan észre sem vették a változást. Az utolsó két hónapos jegyeket december 12-én kapták meg az utasok - ezek érvényessége épp ma jár le. December 13-tól ugyanis már csak egy hónapos jegyeket árulnak - tájékoztatta lapunkat Zuzana Červená, a Szlovák Vasúttársaság sajtóosztályának munkatársa. „Tekintettel arra, hogy tavaly december 3-án hatályba lépett az utasok jogait és kötelességeit szabályozó uniós norma, módosítani kellett a nemzetközi vonatjegyek kiadására vonatkozó szabályokat is” - magyarázta Červená. A Német Vasúttársaság kérésére rövidítették felére a nemzetközi vonatjegyek érvényességét, ugyanis Európában számos olyan vasúttársaság volt, amely két hónapnál is rö- videbb ideig érvényes retúrjegyeket állított ki, az uniós jegyeket ezért egyesítették. A vasutak ugyanakkor elutasították azokat az értesüléseket, melyek szerint a változásokra a jegyárak gyakori növekedése miatt került volna sor, illetve, hogy áremelést terveznek a közeljövőben. Tavaly a vasút megpróbálta felfelé kerekíteni a vonatjegyek árát azért, hogy ne kelljen 1,2 és 5 centekkel dolgozni a pénztárakban, ám a miniszterelnök utasítására ez a drágulás elmaradt. Milan Chúpek, a vasúttársaság vezérigazgatója leszögezte, idén újra próbálkoznak kerekítéssel. „Előző javaslatunkat rosszul tálalta a sajtó. Nem drasztikus emelésről volt szó”- állítja Chúpek. A vasút azért is ragaszkodik a felkerekítéshez, mert idén több jegyautomatát akar üzembe helyezni. „Sokkal egyszerűbb, ha nem kell 10 centesnél kisebb érméket keresgélni. Ezzel az utasok dolgát is meg- könnyítenénk” - mondta Chúpek. Kérdéses, hogy idén sikerrel jár-e a társaság az áremelési javaslattal, az újabb próbálkozásra minden bizonnyal csak a parlamenti választások után, az év második felében kerül sor. (dem) Bírálják a szlovákiai bíróságokat, amelyek magas pénzbírságot szabtak ki a sajtóra, vitatható ügyben Az IPI Ficót bírálja, mert ledisznózta az újságírókat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico kormányfő kijelentései és a bíróságok által kiszabott magas összegű kártérítések miatt Szlovákia is bekerült a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) a héten nyilvánosságra hozott jelentésébe. A publikáció szerint a miniszterelnök „azok közé a politikusok közé tartozik, akik hajlamosak nyilvánosan is elmondani, hogy mennyire nem tetszik nekik a média őket ért bírálata”. Az intézet szerint ezzel „rontja a szlovákiai sajtószabadság jó hírét”. Bírálja a jelentés azt is, hogy Robert Fico keresetlen szavakkal jellemzi az újságírókat, előfordult, hogy „ledisznózta” a média képviselőit. A jelentés bírálja azt is, hogy a szlovákiai bíróságok nem egyszer magas pénzbírságot szabtak ki a sajtóra vitatható becsületsértési ügyekben. Példaként említi Jozef Soročina bíró ügyét (név nélkül), aki 2008-ban 30 ezer eurós kártérítési pert nyert egy magánrádióval szemben, és az üggyel összefüggésben további 10 média ellen indított pert, amelyektől összesen több mint 4 mülió eurót követel. Oroszországot és Törökországot az újságírók ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények miatt bírálja a jelentés, mindkét országban több újságírót is meggyilkoltak 2009-ben. Az IPI kifogásolja, hogy az elkövetőket csak hosszú idő elteltével, vagy egyáltalán nem fogják el, ami veszélyezteti a sajtószabadságot, ugyanis a megfélemlítés öncenzúrához vezet. Csehországgal kapcsolatban azt bírálja az intézet, hogy az áprilisban életbe lépett törvény alapján akár 5 éves börtönbüntetéssel is sújtható az az újságíró, aki nyilvánosságra hozza a rendőrségi lehallgatás tartalmát, vagy akárcsak magát a tényét. Az IPI bírálja egyes nyugateurópai államokat is, Olaszországot például Silvio Berlusconi kormányfő becsületsértési perei miatt, melyekben ugyancsak rendkívül magas kártérítést igényel. (lpj, s) Az MKP és a Híd is mandátumot szerezne Kimaradna a HZDS ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A HZDS egyre gyakrabban szerepel a parlamenti küszöb alatt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártja viszont az utóbbi hónapokban nyilvánosságra hozott felmérések szerint bejutna a parlamentbe. A Poliš Slovakia tegnap nyüvánosságra hozott felmérése szerint az SaS 8,1 százalékkal parlamenti párt lenne, a HZDS viszonyt 4,1-el nem szerezne képviselői helyeket. Vladimír Mečiar nem tulajdonít különösebb fontosságot a felmérésnek, szerinte a legjobb megoldás a választások után az lenne, ha a Smer a HZDS-szel alkotna koalíciót. „A megyei választásokon minden helyen nyertünk, ahol személyesen jártam - kommentálta a felmérés eredményét Mečiar. - Minek nekem az ügynökségek, ha itt vagyokmagamnak?” A Polis szerint parlamenti párt lenne a Híd és az MKP is, igaz, az Pártok támogatottsága ^ i február január Smer 40,8 38,7 SDKÚ 14,4 15,1 KDH 10 11,4 SaS 8,1 5,5 Híd 6 5,3 SNS 5,6 6,7 MKP 5,1 4,8 HZDS 4,1 4,4 1 Forrás: Poliš Slovakia, adatok száza- 1 f lókban _______________ MKP egy tizedszázalékkal lépné át a bejutáshoz szükséges határt. A Smer nélkül nem lehetne kormányt alakítani. A jobboldal ilyen eredménnyel 3 százalékra megközelítené a jelenlegi koalíciót: a Smer- SNS 46,4 százalékával szemben 43,6 százalékot kapna, (lpj, s) Oda az igazságszolgáltatásba vetett maradék hit is Mečiar szerint jogosan perelnek a bírók ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Vladimír Mečiar szerint jogosan jártak el azok a bírák, akik perelték az államot, mert a Speciális Bíróság bírái sokkal magasabbak bért kaptak, mint a többi bíró. A HZDS elnöke szerinte törvénymódosítás kell ahhoz, hogy az ilyen pereknek elejét vegyék. A Via Iuris - központ az állampolgári jogokért arra szólítja fel a bírákat, vonják vissza az általuk diszkriminatívnak vélt fizetéskülönbségek miatt tett indítványokat. Több száz bíró követeli, hogy egyenlítsék ki az egykori Speciális Bíróság bírái, és az ő bérük közti különbséget. Ez az államnak több millió eu- rójába kerülne. „Felszólítjuk önök közül azokat, akik a szívükön viselik a hazai igazságszolgáltatási rendszer sorsát, vonják vissza a feljelentéseket, és ne járuljanak hozzá az igazságszolgáltatás erkölcsi bukásához” - áll a Via Iuris felhívásában. A szervezet úgy véli, ha a bírók tömegesen fogják perelni az államot, az emberek elvesztik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, mivel azt fogják gondolni, hogy a bírók visszaélnek hatalmukkal. A Via Iuris szerint mindegyik .bíró előtt ott volt a lehetőség, hogy speciális bíró legyen, ám nem voltak hajlandók elköltözni otthonról, vállalni a nehéz munkát, a veszélyt, és a pszichikai nyomást, amellyel a szervezett bűnözés elleni harc jár. (sán, s, t) 2006-ban uniós nyomásra sokan felhagytak a cukorrépa-termesztéssel, ennek fejében támogatást kaptak - a minisztérium ezt most elveszi Munkahelyek szűnhetnek meg, mert az agrártárca változtatja a szabályokat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az intenzív mező- gazdasági termelés tönkretételét jelentheti, ha a földművelésügyi miniszter végrehajtja tervét, elveszi a cukorrépa-termesztés felszámolása után járó uniós kompenzációs támogatást. Erre figyelmeztetett tegnap Simon Zsoit, a Híd alelnöke. A volt földművelésügyi miniszter szerint Vladimír Chovan azáltal, hogy az eddig a cukorrépatermesztés megszüntetésért járó pénzt most a területalapú támogatásba teszi, s ezáltal szétosztja valamennyi termelő között, azt eredményezi, hogy a szántóföldi növénytermesztés kevesebb pénzhez jut, mivel többet kapnak a legelők, tehát azok a területek, ahol nem folyik intenzív mezőgazdasági termelés. „Ebben a választási időszakban ahány év, annyi miniszter, és ahány miniszter, annyi katasztrófa” - mondta Simon. Mint kifejtette, az előző miniszternek, Miroslav Jureňának nem lett volna kötelező eladnia Brüsszelnek a teljes cukorrépakvótát. „Ez azonban már a múlt, nem lehet rajta változtatni. De a jelenlegi miniszternek nem kellene olyan döntést hoznia, hogy a cukorrépa-termesztés megszüntetése után járó jogos kompenzációt úgy osztja el, hogy nemcsak az intenzív termelést folytatók, hanem azok is kapnak belőle, akik nem folytatnak intenzív termelést” - mondta Simon. Patasi Ilona, az Dunaszerda- helyi Regionális Agrárkamara igazgatója szerint azok a természetes és jogi személyek, akik cukorrépa-termesztéssel foglalkoztak, s 2006-ban uniós nyomásra kénytelenek voltak ezzel felhagyni, a kapott uniós kompenzációból más termelésbe fogtak. Sokan az állattenyésztést erősítették, vagy felújították a gyümölcsöst, máktermesztésbe kezdtek. „Az ilyen minisztériumi döntést engedélyezi az unió, de azt eredményezi, hogy ezekre a tevékenységekre kevesebb pénz fog jutni, csökken a termelés, ami munkahelyek elvesztéshez vezet. A másik probléma pedig az, hogy a tárca épp most, az idei termés megalapozása, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt tesz ilyen lépést, holott a termelők ezzel a pénzzel már számoltak, beépítették a költségvetésbe” - mondta Patasi Ilona. A földművelési minisztérium állítása szerint a tárca a cukorrépa-termelőknek legalább annyi támogatást fizet, mint tavaly. „A minisztérium lépése azokat érinti, akik már nem foglakoznak cukorrépatermesztéssel” - nyilatkozta Adriana Jobbiková szóvivő, aki szerint erre az intézkedésre egyrészt a gazdasági válság miatt van szükség, másrészt azért, mert Simon Zsolt minisztersége idején csökkent a mezőgazda- sági termelés, és „a tárca kénytelen lépéseket tenni a helyzet javítására.” (sán, t)
