Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-11 / 34. szám, csütörtök

Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 11. Hajdú Szabolcs Bibliothéque Pascal című filmjét a Berlinale Forum szekcióban láthatja a berlini közönség Mától: Berlini Filmfesztivál Berlin. A Jubileumi, 60. Berli­ni Nemzetközi Filmfesztivál ünnepélyes nyitó- és záró­eseménye a mustra törté­nelmében először az ázsiai film jegyében zajlik. Nyitás­ként Vang Csüan kínai ren­dező Tuan Yuan - Apart to­gether című, 20-án, a ver­seny eredményeinek kihir­detése után, zárásként pedig Jamada Joji japán rendező filmje pereg majd a szemle programján. ŠTEFAN VRAŠT1AK A kínai film egy sanghaji szerel­mi történet 1949-ből, abból az idő­szakból, amikor a kommunizmus és Maó Ce-tung került hatalomra. Rendezője nem ismeretien a berlini közönség előtt, hiszen 2007-ben ő kapta meg az Arany Medvét Tuja házassága című alkotásáért. A ja­pán Jamada Joji sem első alka­lommal szerepei a Berlinale prog­ramján, 2005-ben Arany Medve­díjra jelölték Kakushi-ken: oni no tsume című munkáját. A Berlinale Palast vörös szőnye­gén idén is hollywoodi és európai sztárok vonulnak majd végig, és pózolnak a fotósok lencséi előtt. Parádés vonulásuk Greta Garbo emléktáblájánál kezdődik, akinek idén dupla évfordulójáról emléke­zünk meg: születésének 105. és halálának 20. évfordulójáról. A Berlinale közönsége olyan sztá­roknak tapsolhat majd, mint Gé­rard Depardieu, Ben Kingsley, Re- née Zellweger, Ben Stiller, Jeanne Moreau, Jackie Chan, Ewan McGregor vagy Pierce Brosnan. Ahogy már jeleztük, Roman Po- lanskiról is szól majd az idei Ber­linale, akinek legújabb munkája a versenyprogramban méretik meg, de a szemle vörös szőnyegén nem vonul majd végig a rendező, sőt - az eddigi információk szerint - üzenetet sem küld a berlini közön­ségnek. Ne felejtsük ki a várt vendégek sorából Leonardo DiCapriót sem, aki Martin Scorsese Viharsziget (Shutter Island) című filmjét kíséri el a német főváros mustrájára. Scorsese új munkájáról, melyet hamarosan nálunk is láthatunk, a Kryštof Hádek a 3 szezon a pokolban című cseh filmben rövid mozibeharangozók alapján annyit tudhatunk, hogy egy szige­ten játszódik, ahol egy erődszerű elmegyógyintézetben beteg bűnö­zőket őriznek, s innen szökik meg egy gyilkosságért elítélt nő. Scorsese új munkája nincs a kö­zött a huszonegy opus között, amelyek a versenyprogram részét képezik. Az Arany Medvéért küzdő mozgóképek között a német és az amerikai filmek vannak fölény­ben, három-három alkotással, ket­tő-kettővel van jelen a dán, a fran­cia és a kínai filmgyártás, a többi­ek, köztük egy román alkotás is, csak „egykeként” versenyez. Ha már a számoknál tartunk, folytassuk egy kis statisztikával, hi­szen a következő adatok is sokat el­árulnak a fesztivál nagyságáról. A szemle ideje alatt 25 moziban, 56 vetítőteremben 866 vetítésen 392 filmet láthat majd a közönség. Kí­váncsian váijuk, hogy a jubileumi évfolyam látogatottságban felül­múlja-e a tavalyit, amikor is 275 ez­ren váltottak j egyet a vetítésekre. Még mindig a számoknál ma­radva, megemlítjük, hogy nem is olyan olcsó a fesztivál szimbólu­ma, a medve: egy-egy Arany Med­vével ötvenezer eurót is kap a díja­zott a játékfilm kategóriában. A rövidfilm szekcióban ez az összeg 2500 euró. A jubileumi évfolyam egyik ér­dekessége, hogy a Brandenburgi kapun elhelyezett 300 négyzetmé­teres vásznon kísérhetik végig a nézők Fritz Lang osztrák szárma­zású német filmrendező Metropo­lis című 1927-ben készült fekete­fehér némafilmjét, amely a német expresszionista iskola kimagasló és meghatározó alkotása. Ezúttal felújított „hangosfilmmé írt” vál­tozatátláthatják az érdeklődők. A jubileumi fesztivál plakátja is különleges: megtalálható rajta annak a 15 ezer alkotásnak a címe, amelyek szerepet játszottak a Ber­linale eddigi történetében. Szlovákia idén a fesztivál Mar­ket screening és Co-Production Market programjában is részt vesz. Mégpedig Mira Fomay két alkotá­sával: egyrészt a Kisrókák című já­tékfilmmel, amelyet már a Velen­cei Filmfesztivál közönsége is lát­hatott, másrészt a fiatal rendezőnő legújabb, My Dog, Killer című pro­jektjével. Cseh filmekben szereplő szlo­vák színészeket is láthat majd a 60. Berlinale közönsége: említsük meg a kilenc Cseh Oroszlánra je­lölt Kawasaki rózsája című Jan Hŕebejk-filmet, amelynek tegnap tartották szlovákiai bemutatóját, s amelyben Martin Huba, Ladislav Chudík és Milan Mikulčík is játszik - előző kettőt Cseh Oroszlán-díjra is jelölték. Bár a Shooting Star programban idén szlovák és magyar színésznek nem drukkolhatunk, a cseh mozi sokat foglalkoztatott ifjú tehetsé­ge, Kryštof Hádek lehetőséget kap a berlini bemutatkozásra. Az ifjú színész a tizenegy kategóriában Cseh Oroszlánra jelölt, Tomáš Mašín rendezte 3 szezon a pokol­ban című filmmel kapta meg az esélyt a kiugrásra. A jubileum alkalmával a retros­pektív vetítésekben is besoroltak cseh filmeket: Vera Chytilová Pa­nelsztori (Panelstory aneb Jak se rodí sídlišté), valamint Jan Švank- majer Možnosti dialógu című 12 perces animációs filmjét, amely 1982-ben Arany Medvét nyert a rövidfilm kategóriában. Hajdú Szabolcsnak a Magyar Filmszemlén több díjat elnyert filmjét, a Bibliothéque Pascalt a Forum szekcióban láthatják majd Berlinben. Február végén Nyitrán vendégszerepei rendhagyó előadásával a budapesti Maladype Színház Tojáséj, szavak nélkül Nyitra. Február 26-án Nyitrán vendégszerepei Tojáséj című elő­adásával a budapesti Maladype Színház. Weöres Sándor címként választott egysorosának szépségét felfedezve, a Maladype társulatá­nak tagjai szavak nélkül, játszi könnyedséggel fogalmazzák meg viszonyaikat egymáshoz és önma­gukhoz hétköznapi játékaink ter­mészetes nyelvén. Ártatlan és ár­tatlannak tetsző játékok követik egymást, Ravel zenéjéből lendü­let, életöröm árad, s játék közben mindennapjaink láthatatlan szín­háza is láthatóvá válik. A 2002-ben alakult független színház előadá­saiban „tudatosan keresi a színhá­zi és a nem színházi terek adta vá­ratlan lehetőségeket, a szabályta­lan színészi megoldásokat és azo­kat a közvetlen nézői reakciókat, melyek mentesek a hagyományos színházi elvárásoktól”, (ú) Jákob és Rudolf Alt képei az Albertinában Az akvareli virágkora MTl-JELENTÉS Bécs. Az osztrák császári biroda­lom és a szomszédos országok tája­inak szépségét bemutató kiállítás látható szerdától Jakob és Rudolf Alt festményeiből Bécsben az Al­bertina múzeumban. Ahogy a tárlat alcíme is mondja, „a császár megbízásából” 1830 és 1849 között az osztrák akvarellfes- tészet virágkorában összesen 300 város- és tájkép készült. Ebből 120 darabot mutatnak be az Albertina kiállításán. Klaus Albrecht Schröder, a mú­zeum igazgatója elmondta: mindegyik kiállított mű elkészíté­sére I. Ferdinánd osztrák császár (1830-tól V. Ferdinánd néven magyar király) adott megbízást. A 300 képből - 170 festmény Jakob és fia, Ferdinand Alt munkája - mára 281 darab maradt fent, il­letve ennyi sorsa ismert jelenleg. 227 művet az Albertinában, 24-et az osztrák Nemzeti Könyvtár ar­chívumában, 30-at pedig a Prága melletti Konopišté kastélyban őriznek - tette hozzá Maria Luise Sternath kurátor. A képeket a valóság realista megragadása jellemzi. A részlet­hűség kiválóan megmutatkozik többek között Jakob Alt Blick auf Rom (Pillantás Rómára) vagy a Der Dom in Regensburg (A re- gensburgi dóm) című képeken. Mivel a megbízások Jakob Alt­nak szóltak, minden általa, illetve a vele együtt dolgozó fia által ké­szített képeken az apa neve szere­pelt. Csak egy 1892-es vizsgálat Jakob Alt a kassai dómot is meg­örökítette 1853-ban (Képarchívum) során derült ki, hogy a Jakob Alt­nak tulajdonított 170 képből 46-ot Rudolf Alt festett. Ilyen kép többek között a Der Domplatz in Cattaro (A cattarói dómtér). A képek elsősorban a városok panorámáját, a jelentős épülete­ket ábrázolták, de megjelenítették az osztrák táj szépségeit és a váro­si, illetve vidéki élet mindennapja­it is. Ugyanakkor egyes festmé­nyek a koronázási ceremónia, il­letve az udvartartás távoli terüle­tekre való utazásait dokumentál­ták. A császári ház nem csak meg­bízó volt, hanem kivette részét a festmények megjelentetéséből is. A bécsi ltiállításon Jakob és Rudolf Alt képei mellett Eduard Gurk és Leander Russ néhány festményét is megtekinthetik az érdeklődők május 24-ig. Dana Košická és Ivana Feníková (Joseph Marčinský felvétele) Kortárs orosz darab a Kassai Állami Színházban Farkaskölyök FECSÓYVETT Holnap este mutatják be a Kas­sai Állami Színház Kisszínpadán Vaszilij Szigarjev Farkaskölyök című drámáját. Hogyan éli meg egy mindenki által magára hagyott fiatal gyerek­lány az élet viszontagságait? - a fi­atal orosz drámaíró a téma kap­csán olyan kérdéseket feszeget, melyek túllépnek az orosz határo­kon. A világon mindenütt szép számmal akad olyan család, ahol a gyermek nem ismeri az édesapját, akit a fiatal anya, saját boldogsá­gát keresve, nyűgnek és gátnak érez, s ezért nem is tud hosszú távú és tartós kapcsolatot kialakítani. A darabbeli kislányt édesanyja a nagymamára bízza, akinek halála után az anyának mégis vállalnia kell a gyermek nevelését. Mindez folyamatos konfliktussal és a ket­tőjük közötti viszony végletekig való romlásával jár. A Kassai Állami Színházban Jo­anna Zdrada lengyel rendezőnő állította színpadra a darabot, ez az ötödik egész estés előadása. Az anyát Dana Košická, a nagyma­mát Judita Viciánová játssza. A kislány szerepében a kassai kon­zervatórium diákja, Ivana Fení­ková debütál. A darabra csak 18 éven felüli közönséget engednek be. A jekatyerinburgi születésű Va­szilij Szigarjev darabjait világszer­te ismeri a közönség. Legismer­tebb drámái a Gyurma és a Fekete tej, amelyet szlovákiai és magyar- országi színházak is nagy sikerrel játszottak. A Farkaskölyökből maga Szigarjev rendezett filmet, mely a kritikusok véleménye alap­ján az év legjobb filmje volt Oroszországban. (Fotó: Czech Film Center) Jelenet a Tojáséj című előadásból (Fotó: a színház archívuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom