Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-08 / 31. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN A pápa elítélte az abortuszt Vatikánváros. XVI. Bene­dek pápa ismét elítélte az abortuszt és az eutanáziát, ki­jelentve, hogy senki sem bir­tokosa a saját életének. A ka­tolikus egyházfő szavai a va­tikáni Szent Péter téren hangzottak el a tegnapi úran­gyala imádság keretében, néhány nappal Eluana Engla- ro halálának első évfordulója előtt. Az autóbalesete követ­keztében 17 éven át kómában fekvő nő 2009. február 9-én hunyt el, miután családja tíz­évijogi küzdelem után enge­délyt kapott arra, hogy véget vessen mesterséges életben tartásának. A döntést élesen elítélte a pápa. (mti) Miniszter az új táborhely ellen Párizs. A francia bevándor­lási miniszter tegnap elítélte, hogy előző este mintegy száz ü- legális bevándorló elfoglalt egy segélyszervezet által szá­mukra kibérelt hangárt a fran­ciaországi Calais-ban. „Az ál­lam nem fogja hagyni, hogy a calais-i kikötő közelében ismét létrejöjjön egy olyan hely, amely az illegális bevándorlás maffiahálózatainakháttérként szolgálhat” - olvasható Eric Besson közleményében. A rendőrség szeptemberben számolta fel a közeli erdőben azt a sátortábort, ahol zömmel afgán menekültek éltek, és éj­szakánként kamionokban el­rejtőzve próbáltak átjutni a La Manche-csatornán Nagy-Bri- tanniába. A környéken azóta is többszázanbujkálnak. (mti) Netanjahu tárgyalna Jeruzsálem. Benjamin Ne­tanjahu izraeli miniszterel­nök közölte a tegnapi kor­mányülésen, hogy véget akar vetni a Szíriával folytatott nyilatkozatháborúnak, és or­szága nyitott a béketárgyalá­sokra régi ellenségével. A több mint 60 éve egymással hivatalosan hadban álló két ország vezető tisztségviselői révén számos fenyegetést in­tézett a másikhoz a múlt hé­ten, ami miatt félő, hogy el­mérgesedik a viszony közöt­tük. „Izrael békemegállapo­dást akar kötni minden szomszédjával. Kötöttünk már Egyiptommal és Jordá­niával, és hasonlót akarunk kötni a palesztinokkal és Szí­riával is. (mti) Szűnni nem akaró hóesés Bukarest. Megbénította a közlekedést Románia számos déli megyéjében a szűnni nem akaró hóesés, a látási vi­szonyokat hóviharok is nehe­zítik, több főutat le kellett zárni. Az országos meteoro­lógiai intézet rendkívül ma­gas szintű riasztási fokozatot vezetett be, amely várhatóan ma estig marad érvényben az ország déli részén és a fővá­rosban is. (mti) Egy haiti férfi imával segítette a francia mentősöket, akik egy lehetséges túlélő után kutattak a port-au-prince-i egyetem romjai alatt. Egy helybeli értesítette őket, hogy hangokat hallott a romok alól, de a mentősök hiába fá­radoztak, nem találtak túlélőt 25 nappal a 212 ezer halálos áldozatot követelő földrengés után. Az iparilag leg­fejlettebb országok (G7) pénzügyminiszterei és jegybankelnökrí közben szombati tanácskozásuk során megálla­podtak arról, hogy törlik Haiti adósságát a G7 tagállamaival szemben. (TASR/AP-felvéteI) Irán maga akarja elkezdeni a 20 százalékos dúsítottságú fűtőanyag előállítását Teherán ismét provokál Teherán. Az iráni elnök uta­sítást adott arra, hogy ha­zai centrifugákkal kezdje­nek el 20 százalékosra dú­sítani uránt a teheráni ku­tatóreaktor fűtőanyag-ellá­tása céljából. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Mahmúd Ahmadinezsád az ál­lami televízió által közvetített teg­napi beszédében jelentette ezt be, amelyet egy lézertechnikai kiállítás megnyitóján mondott. Ennek fé­nyében megkérdőjeleződik annak a megállapodásnak a sikere, amely a Nemzetközi Atomenergia-ügy- nökég (NAÜ) és Irán között jönne létre különböző dúsítottságú urán cseréjéről. A NAÜ javaslata kereté­ben Irán külföldre szállítaná 3,5 százalékosra dúsított uránkészle­tének nagy részét további dúsítás céljából, és 20 százalékost kapna vissza, hogy működtetni tudja vele kutatási célokat szolgáló reaktorát. Iráni vezetők többször kijelentet­ték, hogy ha nem jön létre a megál­lapodás, akkor az ország képes lesz maga is elvégezni a dúsítást. Ahmadinezsád éppen a hét ele­jén közölte, hogy hazája elvileg hajlandó a külföldön történő dúsí­tásra. Az iráni külügyminiszter, Manusehr Mottaki szombaton a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián a NAÜ vezetője je­lenlétében megerősítette ezt, illet­ve, hogy országa hajlandó az „uráncserére”. Ugyanakkor kifej­tette Teherán kétségeit és elgon­dolásait a javaslattal kapcsolat­ban. Ezeket nem részletezte, de egy interjúban utalt arra: Teherán feltételeket támaszt, és mindenek­előtt a külföldön dúsítandó urán mennyiségének meghatározásá­ba, valamint a dúsítás helyszíné­nek kiválasztásába kíván beleszó­lást. Az Egyesült Államok és Német­ország Mottaki szavaira reagálva úgy vélekedett, hogy Irán nem haj­landó engedményekre atomprog­ramját illetően. Az iráni államfő vasárnapi beje­lentése valószínűleg felbőszíti a nyugati hatalmakat.,Adtunk nekik (a Nyugatnak) két vagy három hó­napot arra, hogy megkössük a megállapodást. De újabb huzavo­nába kezdtek, ezért én arra kértem Dr. Szalehit, hogy centrifugákkal kezdjük el a 20 százalékos dúsított­ságú fűtőanyag előállítását” - mondta a televízióban Ahmadine­zsád, utalva Ali Akbar Szalehire, az iráni atomenergia-ügynökség ve­zetőjére. „Az ajtó azonban tovább­ra is nyitva áll” - tette hozzá. Összeütközött egy ausztrál bálnavédő csoport hajója szombaton az Antarktisz jeges vizein egy japán bálnavadász ha­jóval - közölte az ausztrál szervezet alapítója. Paul Watson kapitány azt állította, hogy a japán hajó szándékosan nekiment az ausztrál hajónak, amely megpróbálta elállni az útját. A japán hajó a Bob Barkeren egy kisebb léket ütött, amely azonban a vízszint fölött van, s ezért a hajót nem fenyegeti az elsüllyedés veszélye. Senki sem sérült meg. Japán egy „tudományos bálnakutató program" keretében 6 hajóból álló flottát állomásoztat az Antarktisz vi­zein. A japán program sokak szerint a kereskedelmi célú bálnavadászat takargatása. (TASR/AP-feIvéteI) Ukrajnában tegnap új elnököt választottak Viktor Janukovics győzött ÖSSZEFOGLALÓ Kijev.Ukrajnában tegnap tartot­ták meg az elnökválasztás második fordulóját, amelyből az exit poll eredmények szerint Viktor Janu­kovics került ki győztesen. Az el­lenzéki pártvezető a szavazatok 48,2 százalékát szerezte meg, míg Julija Timosenko kormányfő 45,5 százalékot kapott. Egy másik fel­mérés szerint Janukovics 49,8 szá­zalékot szerzett, míg riválisa 45,2 százalékot. A két jelölt tábora ko­rábban kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy csalásokra készül, és azzal fenyegetőzött, hogy utcai megmozduláson tiltakozik az eredmény meghamisítása ellen. A legaktívabbnak Kelet-Ukrajna bizonyult, itt a 50 százalékot is meghaladta vagy megközelítette a részvételi arány. A fővárosban vi­szont a részvétel 44,12 százalék volt. A legkevesebben Kárpátalján mentek el szavazni, ahol 8 és 15 óra között a választóknak csak mintegy 35,27 százaléka szavazott. Az illetékes hatóságok közlése szerint a szavazókörök túlnyomó többsége „rendben és időben” megkezdte a munkát, nyugodt kö­rülmények között folyt a választás, komoly törvénysértést sehonnan nem jelentettek. Volodimir Sapo- val, a központi választási bizottság elnöke sajtóértekezleten elmond­ta, hogy egy szavazókörben tűz ütött ki, négyet pedig hamisnak bi­zonyult bombariadó miatt kellett kiüríteni. A rendőrség eddig több bejelentést kapott, néhány a kam­pánycsend megsértésére, egy pe­dig szavazatok megvásárlására vonatkozott. Kijevben egy szava­zóhelyiségbe négy félmeztelen lány rontott be, hogy elítélje az uk­rajnai demokrácia „megerősza­kolását”. Az esemény színhelye az a szavazóhelyiség volt, ahol Viktor Janukovics elnökjelölt, ellenzéki pártvezető adta le voksát. A fiatal nők, a Femen nevű feminista szer­vezet tagjai a kamerák előtt vetkőz­tek le, amikor az újságírók az el­nökjelöltre vártak. A tüntetők el­mondták: egyik jelöltet sem támo­gatják. Az elmúlt napokban feszült hangulatban telt a választási kam­pány. (mti,tasr) A kamerák előtt vetkőzött le (ČTK/AP-felvétel) EGY MONDATBAN ♦ Több mint fél éve nem ta­pasztalt mélységbe süllyedt az ellenzéki brit Konzervatív Párt támogatottsága, és - tegnapi lapértesülés szerint - ez a jelen­leg májusra valószínűsített vá­lasztások korábbi, áprilisi meg­tartására ösztönözheti a kor­mányzó Munkáspártot. ♦ Tajvan újabb amerikai fegyve­reket akar vásárolni, bár Pekinget felingerelte az amerikai kormány január végi bejelentése, miszerint fegyvereket ad el a szigetország­nak 6,4 milliárd dollár értékben. ♦ A pakisztáni biztonsági erők elfoglalták a tálibok egyik fontos erősségét az ország északnyuga­ti részében, amelyet a kormány tavaly egy katonai offenzíva után tálibmentesnek nyilvání­tott, bár szórványosan azóta is előfordultak ott erőszakos cse­lekmények. (mti) Hiú remények Iránnal kapcsolatban Afganisztán 2015-ig saját lábára akar állni MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A remélt iráni megegye­zési készséggel kapcsolatban álta­lános volt a csalódás a Münchenben tegnap véget ért nemzetközi biz­tonságpolitikai konferencián, amely Afganisztánt illetően a ko­rábbi célkitűzéseket erősítette meg. Az iráni külügyminiszter mün­cheni - amúgy is homályos - ígére­teit még inkább felülírták a teherá­ni események, amelyek keretében Ahmadinezsád iráni elnök tegnap utasítást adott az urándúsítás fel­újítására. Münchenben a másik fő téma Afganisztán volt, és mind Kabul, mind a NATO a korábbról ismert és a közelmúltban tartott londoni konferencián is megfogalmazott célkitűzéseket erősítette meg. Ha­mid Karzai elnök kijelentette, hogy Afganisztán 2015-ig saját lábára kíván állni, azaz olyan helyzetbe akar kerülni, hogy képes legyen maga gondoskodni a biztonságról és a stabilitásról. Mindez magába foglalja a működőképes hadsereget és a rendőrséget, valamint az igaz­ságszolgáltatást. Karzai ismét ál­lást foglalt a mérsékelt, együttmű­ködésre hajlandó tálibokkal való megbékélés mellett, biztonságukat és társadalmi visszailleszkedésü­ket meghatározónak nevezve. A konferencián közvetett vita alakult ki a napokban Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz elnök ál­tal aláírt új orosz katonai doktríná­ról. Anders Fogh Rasmussen NA- TO-főtitkár úgy értékelte, hogy az új doktrína nem tart lépést a reali­tásokkal, és sérelmezte, hogy Oroszország a szövetség bővítését változatlanul fenyegetésnek tekin­ti. Szergej Ivanov orosz kormányfő­helyettes ezzel szemben a doktrína védelmi jellegéről beszélt, leszö­gezve: országa kész nukleáris fegy­vert bevetni, ha támadás éri. James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó megerősítette, hogy or­szága szerepet szán Romániának az új rakétavédelmi pajzsban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom