Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-30 / 24. szám, szombat

www.ujszo.com. ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 50. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ PER STANDARD Fasiszta kapcsolatok cím­mel közölt kommentárt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Jobbik kapcsolatáról a Der Standard osztrák lap. „Míg Ausztria az auschwitzi haláltá­bor felszabadításának 65. év­fordulójáról emlékezik meg, az FPÖ parlamenti képviselője magyar neonácikkal veszi fel a kapcsolatot” - írta a liberális lap kommentátora. Flans Rau­scher felidézte, hogy az FPÖ külpolitikai szóvivője, Johan­nes Hübner nemrég az osztrák parlament épületében fogadta a Jobbik küldöttét. A cikkíró a „félkatonai Magyar Gárda” po­litikai szárnyaként és romael­lenesként írta le a Jobbikot. A párt az I. világháború előtti határok visszaállításáért lép fel - írta. Ez nemcsak Erdély, hanem Burgenland egyes ré­szeinek a „visszatérését” is je­lentené —mutatott rá. (mti)- Idehívhatnák Richard Sulíkot. Pártja, az SaS olyan rakétarajtot vett, hogy pillanatokon belül bennünket is fölröpítene. (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E Mégsem száll a SaS a Hídra Mikuláš Dzurinda saját po­litikai sírját már régen megásta, a héten azonban oda is állt a széléhez, Fi- cónak csak taszítania kel­lett rajta egyet. Meg is tet­te, szívesen. JUHÁSZ LÁSZLÓ Nem tudom, egyáltalán re­gisztrálták-e olvasóink, de teg­nap megint volt egy sikertelen - sőt: esélytelen - miniszter-le- váltási kísérlet, Kaliňák a he­lyén maradt. A koalíciós hon­atyák fegyelmezetten megtar­tották a legfőbb belügyért, minden robbanóanyagok isme­rőjét, a kutyakiképzés szakértő­jét, a hátizsákelmélet és a váll- pántológia gumiszalagos tudo­rát. A rendőrszakszervezet egy emberként állt a főnök mellé, tagjai - nyilván teljesen spon­tán módon, mindenféle felsőbb ukáz nélkül - felsorakoztak a parlament előtt, hogy támoga­tásukról biztosítsák a belügy­minisztert, aki köszönte szépen, és a posztján maradt. Persze, nem is számítottunk másra. Nem volt meglepő az ered­mény, vagy inkább eredményte­lenség, amellyel tegnap újabb fiaskót könyvelt el az ellenzék. És ha már könyvelés meg el­lenzék: az SDKU-ra is rájár a rúd rendesen. A Smer kiszagol­ta, hogy a legnagyobb ellenzéki párt könyvelői valószínűleg va­lóban milliárdokat mostak tisz­tára adóparadicsomokban be­jegyzett cégeken keresztül. A pártelnök hümmögött valamit a bajsza alatt, hogy ő nem tudott semmiről, és különben is, csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik, ők cserébe jól felje­lentik Ficót. Persze, nem mindegyik ellen­zéki párt dőlt a kardjába a hé­ten. A SaS felszámyalt a ma­gasba, legalábbis az egyik fel­mérés szerint. A Sulíkéknak mért kilenc százalék akár még reálissá is válhat, ha Dzurinda így folytatja ténykedését. A Szabadság és Szolidaritás a hé­ten döntött arról, hogy nem lesznek szolidárisak Bugárék- kal, inkább a szabadságot vá­lasztják, és egyedül veselked­nek neki a parlamenti választá­soknak. A hivatalos indoklás szerint azért nem borult össze a Híd és az SaS, mert az utóbbi (nemrég még zömében SDKÚ- szimpatizáns) választóinak nagy része nem tudná meg­emészteni, hogy Sulíkék lepak- táltak a magyarokkal. Csak csendesen jegyzem meg, hogy talán nem kellene a felmérésekre hagyatkozni, ami­kor a tét a parlamentbe jutás. Az SaS-nek lesz mit csinálnia, hogy 6-7 százalékon felül telje­sítsen, és a Híd esetében is erő­sen rezeg még a léc. Ha Bugár és Sulik racionálisabban gon­dolkodna, rájönnének, hogy a koalícióval mindketten csak nyerhetnének: Sulik egy ismert és népszerű politikust, aki a vál­lán vihetné fel a várhegyre a pártját, Bugár pedig egy jó pár százaléknyi szlovák választót. Az utóbbi mondatot inkább múlt időben és feltételes mód­ban kellett volna írnom, a két párt ugyanis befejezettnek te­kinti tárgyalásait, a két pásztor nem egyesíti nyájait, egyedül terelgetnek tovább. Ki mondta, hogy birkanép a szlovák? Az is lehet, hogy ma­gyar volt az illető, aki vette magának a bátorságot (és a körfűrészt) és az éj leple alatt elbontotta az útdíjrendszer egyik ellenőrző kapujátt Duna- szerdahely mellett. Centi vastag acélnak esett neki, szép látvány lehetett, szállt a szikra a hóba, a kamerák vaksin pislogtak, a kapu megroggyant, vége lett. Koránt sincs azonban vége az útdíjrendszer bevezetése miatti tiltakozásoknak. Hétfőre me­gint úttorlaszokat ígérnek a fu­varozók, akiket okos miniszter- elnökünk nemes egyszerűséggel szabotőröknek nevezett. Attól félek, ő nevet a végén. ________________KOMMENTÁR Rovásírásos teletext KISS TIBOR NOÉ Napsütésben mínusz hat fokot mutat a hőmérő, és a politikai élet is legalább ennyire abszurd Magyarországon. Szemezgessünk az elmúlt hét eseményeiből. Elsőként az MSZP szavazói számára közlünkjó híreket. Egy friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a párt biztos szavazóinak egyharmada a szocialistákra adná voksát az áprilisi választásokon. Bonusz: a szocialisták szimpatizánsai között továbbra is Mesterhá- zy Attila a legnépszerűbb MSZP-s miniszterelnök-jelölt. Nemzeti radikális futballszurkolók figyelem! Az Echo TV forradalmi újításra készül: a Wembley-győzelem emlékére a csatorna február­tól 6:3-as.képaránnyal sugározza műsorait. Széles Gábor tévéje egyébként Itthon csak mi vagyunk otthon címmel turistaellenes műsort indít, valamint tervezi a rovásírásos teletext bevezetését is. Mozgolódik az MDF és az SZDSZ is. A két párt között zajló tárgya­lásokat közelről figyelemmel kísérő forrás szerint pikáns csata várható Gyöngyösön, ahol a Jobbik elnöke, Vona Gábor az exesz- déeszes Fodor Gáborral, a Magyar Demokrata Fórum képviselője­löltjével néz majd farkasszemet. S ha már a Jobbiknál járunk, a kormányzásra készülő párt nem­csak élő személyek közül kíván meríteni, így az igazságügyi és rendészeti tárca várományosaként Deák Ferenc és Eötvös József neve is felmerült. Jelölésüket azonban elutasították, lévén nem tudtak megjelenni a bizottsági meghallgatáson. Körsétánkat zárjuk a budapesti önkormányzat dísztermében. Ahol a Fidesz, majd az MSZP is hasonló tartalmú javaslattal állt elő: mindkét párt félárú diák- és nyugdíjas-jegyeket vezetne be a csődhelyzetben levő BKV-nál. Demszky Gábor megfeddte a beadvány készítőit. Eddig tartott hírszemlénk. Mielőtt azonban a kedves olvasó elme­orvosért kiált, jegyezzükmeg: híreink közül kettő valódi, hármat viszont a Hírcsárda nevű szatirikus netmagazintól kölcsönöztünk. Hogy melyik a két valódi hír? Döntsék el Önök. TALLÓZÓ ÚJ MAGYAR SZÓ Nemzetközi botrányba keve­redett Csíkszereda önkormány­zata, miután az Amnesty Interna­tional (AI) éleshangújelentésben marasztalta el a helyi tanácsot a romák kitelepítése miatt - írta az Új Magyar Szó. A székelyföldi vá­rosvezetés hat éve kényszerrel te­lepített romákat egy veszélyessé vált épületből a helyi szennyvíz­ülepítő biztonsági zónájába, ahol barakkokba helyezte el őket. A nemzetközi embeijogvédő szer­vezet gettósítással, az alapvető emberi jogok megsértésével, kényszer-kilakoltatással és faji diszkriminációval vádolja a Csík­szeredái önkormányzatot. Az AI fotókkal és esettanulmánnyal il­lusztrált jelentésében roma csa­ládok otthonukból való kilakolta­tásáról ír, amelyeket úgy tettek utcára, hogy nem kínáltakfel más, megfelelő lakást nekik. A Hulla­dékként bánnak velük című ta­nulmányszerzői szerint ez az eljá­rás ellentétes Románia nemzet­közi kötelezettségvállalásaival. Felszólította a román hatóságo­kat, hagyjanakfel a roma lakosság kényszerű kilakoltatásával, és ga­rantáljanak lakhatási jogot szá­mukra. A tanulmányban Csíksze­redái romákat szólaltattak meg, akik álnéven mesélnek arról, hogy a helyi önkormányzat értesítés nélkül kilakoltatta őket. Az egyik roma férfi szerint közössé­güket a városi szennyvíztisztító mellé, fémkonténerekbe költöz­tették, ahol nincs víz, fűtés, vü- lanyáram. (mti) GLOSSZA Édes maticás élet HUBA LESNÁ Ha eldönthetném, mi akarok lenni, a Matica slovenská elnöki posztját választanám. Nem- egy közszolgálati inézmény, hanem egy közszolgálati institúció főnöke lennék. Csodálatos! Elvégre nem elég, hogy az „institúció” szó nem elkoptatott, sőt fennkölt, történel­mi vonatkozásai révén mintegy va­rázsütésre a huszonegyedik szá­zadból a tizenküencedikbe röpít. Ráadásul ma már senki sem tudja, mi a feladata egy ilyen „institú­ciónak”. Arról már nem is szólva, hogy a Matica főnöki funkciója több mint stabil. 1990 augusztusa óta Jozef Markuš az elnöke. Úgy ám. A Mati­ca húsz éve nem cserélt elnököt. Ezt csak irigyelhetjük Márkustól. Per­sze, van még mit tennie, ha a trónon meg akarja előzni Sztálint, aki több mint harminc évig volt a Szovjet­unió főtitkára, vagy Muammar Kadhafit, aki több mint negyven éve áll Líbia élén. Csúcspozícióban lenni húsz éven át ezen a földrajzi szélességen mégis tiszteletreméltó teljesítmény. Időnként ugyan bírál­ja a sajtó a Maticát és képviselőit, de mit számít ez. A kritika kavar némi vihart, aztán elcsitul. S ha beke- eményít, el kell tőle határolódni. Senki sem figyelt fel Ján Slota SNS-elnök felhívására a Matica slovenská fennállásának 145. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségen, 2008 augusztusában, amely nemzetközi visszhangot vál­tott ki. Slota ugyanis azt igyekezett megmagyarázni a magyarországi politikusoknak, hogy téves elkép­zeléseik vannak arról, honnan származnak a magyarok: „azt kép­zelik, hogy itt születtek az ősmagyarok” - magyarázta nagy hévvel Slota a tribünről, és így foly­tatta: „Senki sem akarja közülük kimondani, hogy az ő hazájuk valószínűleg a Góbi sivatag Mon­góliában”. Tavaly tavasszal a Matica slo­venská lapja, a Slovenské pohľady Radovan Karadzsics verseit közöl­te. „Az embereket nem kell beska­tulyázni, Karadzsics jó költő” - nyi­latkozta a lap főszerkesztője, Štefan Moravčík. Nyilván a beska- tulyázás-ellenessége miatt nem említette meg a szerkesztő, hogy Karadzsicsot a múlt század kilenc­venes éveiben a jugoszláviai pol­gárháború idején elkövetett népir­tás miatt elítélték. A Matica slovenská munkatársai többször részt vettek olyan rendez­vényeken, amelyeket szélsőséges jobboldali csoportosulások szer­veztek. A Matica látszólag, formáli­san elhatárolódik az üyen rendez­vényektől, de szemmel láthatóan nem okoznak neki komoly gondot. Legutóbb a Matica puhói helyi szervezetének elnöke, Marián Mišun szónokolt a szélsőséges Szlovák Testvériség vezéregyéni­sége, Marián Kodéba oldalán. Ez a kickboxos az Expres rádiónak be­vallotta, már többször részt vett a Szlovák Testvériség hasonló ren­dezvényén. Tavaly Kassán ifjú maticások léptek fel egy romaellenes találko­zón, amelyet neonácik szerveztek. Bár a Matica akkor elhatárolódott a fajgyűlölettől és a szélsőségektől, Poprádon mégis teret adott a naci­onalista csoportosulásnak. Jó, nem? Végezetül talán elég megemlíteni, hogy 2007-ben a nyitrai Matičné zvesti című lapban olyan melléklet jelent meg, amely­ben Adolf Hitlert dicsőítő cikket ol­vashattunk. Jozef Tiso, a két hábo­rú közti szlovák állam elnökének - aki a hiüeri Németországgal kolla­borált - kivégzése e melléklet alap­ján bűncselekmény volt, és a törté­nelemkönyvekben nem kapott méltó helyet, megítélést. Jozef Markuš ebben sem látott semmi ki­vetnivalót. A Matica slovenská ál­láspontját 2007 januárjában így magyarázta a televízióban: „Egye­síteni akarjuk a különböző nézetű embereket”. Idén a Matica slovenská több mint 2,3 millió eurót kapott, az el­nök tevékenysége mégsem nyilvá­nos ellenőrzés tárgya. Jaroslav Pilát jogász, a MASE 10 független ügynökség munkatársá­nak véleménye szerint a Matica el­nökére mint „közszolgálati intéz­mény” főnökére az érdekütközte­tésről szóló törvénynek kellene vo­natkoznia, azaz a „közérdek vé­delméről szóló alkotmánytörvény­nek”, csakhogy ez nincs így. Ez a funkció nem tartozik a közéleti posztok közé, melyekre az alkot­mánytörvény vonatkozik, holott oda sorolják az SZTV, a TASR az SZR vagy a Nemzeti Emlékezet Hi­vatala főnöki posztját. „Ez azt jelen­ti, hogy a Matica slovenskát ugyan az állami költségvetésből finanszí­rozzák, tehát köteles lenne elszá­molni a Szlovák Köztársaság polgá­rainak, elnöke mégis legálisan ér­dekütköztetés alanya lehet” - hangsúlyozta Pilát. Pilát nem gondolja, hogy ez szándékosan van így. „A Matica olyan jelentéktelen, fölösleges in­tézmény, hogy a törvényalkotók megfeledkeztek róla is és a főnöké- rőlis”-véli.Azonbanúgy gondolja, ez az állapot nem kívánatos, meg kellene változtatni. Ugyanis semmi ok arra, hogy ezt tolerálják a Mati- cának és elnökének. Tehát nincs törvényes jog arra, hogy toleráljanak valamit a Matica főnökének, mégis tolerálják. És nem rövid ideje. És ez eddig senkit sem zavart. Bizony, bizony, a Mati­ca elnökének édes az élete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom