Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-28 / 22. szám, csütörtök

EGYETEM Helyzetkép a Selye János Egyetemről Az év eleji ünnepek múl­tával fogadja az olvasó az alábbi sorokat egyfajta rövid helyzetképként a szlovákiai magyar nemze­ti közösség legnagyobb oktatási intézményének múlt évéről, hatodik tan­évünkről. Milyen évet zár­tunk 2009-ben? Hol tar­tunk most? Mivel telnek napjai a két és félezer di­áknak és a közel száz ok­tatónak? Milyen változta­tásokat, fejlesztéseket tervezünk, mit remélünk az új esztendőtől? Akkreditáció: eredmények és kihívások Az elmúlt év sok izgalmat, ke­mény próbatételt és persze feled­hetetlen szép ünnepeket hozott számunkra. A többi harmincegy szlovákiai felsőoktatási intéz­ménnyel - vagy ahogy erre mife­lénk mondják: főiskolával - együtt bennünket is mérlegre tet­tek. Az oktatásügyi miniszter ta­nácsadó szervezeteként működő akkreditációs bizottság - a vonat­kozó törvény szerint hatévente esedékes átfogó vizsgálat kereté­ben - minden szlovákiai felsőfo­kú oktatási intézmény munkáját felmérte. A komáromi egyetem, amely hat évvel ezelőtt, 2004 szeptemberében kezdte el működését - rendhagyó módon, a többiek hatéves ciklusával szemben - az első négy év teljesít­ménye alapján vizsgálta meg a bi­zottság. „Zöldmezős beruházás­ként" létrehozott intézményünket olyan nagyhírű univerzitásokkal hozta azonos szintre, mint a Comenius Egyetem vagy a kassai és a pozsonyi Műszaki Egyetem. Az akkreditáció során a szlováki­ai felsőoktatási intézményeket há­rom csoportba sorolták, mégpe­dig az „egyetemi felsőoktatási in­tézmények", a „nem besorolt fel­sőoktatási intézmények" és a „szakfőiskolák" kategóriájába. (Szlovák nyelven mind a három kategóriában a felsőoktatási in­tézmény megjelölése: „főiskola" - azaz „univerzitná vysoká škola", „vysoká škola, ktorá nie je začlenená medzi univerzitné ale­bo odborné vysoké školy", „od­borná vysoká škola".) A Selye János Egyetem 2009- ben megújult vezetése kezdettől tisztában volt azzal, hogy az or­szág egyik legfiatalabb felsőokta­tási intézményeként csakis a má­sodik kategória elérése lehet a re­ális feladat és cél. Mindannyian emlékszünk még arra, hogy az el­ső években úgy szerveződött az oktatás, hogy közben előadóter­meket, könyvtárat, kollégiumot, tornatermet, menzát kellett építe­ni, az egyetem rektori hivatalá­nak, három karának - a teológiai, a tanárképző és a gazdaságtudo­mányi fakultásnak - az életét, az egyetemi autonómia intézménye­it kellett létrehozni és szabályoz­ni. Mindezek alapján elmondha­tó: a „nem besorolt felsőoktatási intézmény" szakmai, pénzügyi feltételei reményeink és az idei nehéz év első tapasztalatai sze­rint nyugodt politikai és gazdasá­gi körülmények közt biztosíthat­ják a hat évvel ezelőtt elkezdett egyetemfejlesztési munka folyta­tásának feltételeit. A múlt év őszén, illetve az év végén megérkezett miniszteri le­iratok szerint ezt a célunkat mara­déktalanul elértük. Egyetemünk költségvetése erre az évre is bizto­sított, az akkreditációs folyamat utolsó napjaiban engedélyezték a magyar nyelv és irodalom doktori iskola beindítását, így a teológia doktori iskolájával együtt már két PhD-képzést is magunkénak mondhatunk. Ugyancsak minisz­teri leirat ad garanciát arra, hogy a következő hat évben az egyetemi kutatásokhoz szükséges költség- vetési támogatást a Szlovák Köz­társaság megadja. A lebonyolítá­sában elfogulatlan, korrekt akkreditációs felmérés során Egyetemünk 2005-2008. közötti

Next

/
Oldalképek
Tartalom