Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-04 / 280. szám, péntek
14 ízVllÁG ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 4. www.ujszo.com Téli időszakban nem csak forralt bort készíthetünk, a gyerekeket és az alkoholt megtagadókat is kínáljuk fűszeres, melengető itallal Kikevertük a tökéletes téli innivalókat Karácsonyig még bőven van idő megtalálni a tökéletes téli innivalót és beépíteni azt az ünnepi menübe, de nem árt szem előtt tartani, hogy nem mindenki ihat alkoholt. Elő tehát a fűszerekkel, rummal, konyakkal, borral, és kísérletezzük ki a kedvünkre valót. Ehhez adunk egy kis segítséget alkohollal és anélkül is. ISMERTETÉS Nem kis erőfeszítésünkbe kerül, hogy a hideg téli hónapokban is megtaláljuk a szépet, a kedveset. Ennek egyik fő csapásiránya a hideg napokra való melegítő folyadékok elfogyasztása, de már ennek gondolati síkon történő felidézése is. Mi átgondoltuk és el is készítjük majd, hogy az ünnepek alatt teljes mértékben átadhassuk magunkat az élvezeteknek - az ilyeneknek is. A választék hihetedenül bőséges, mind alkoholos, mind alkoholmentes kortyolni valókból, csak győzzünk választani közülük. Téli időszakban nem csak forralt bort készíthetünk, és bár a legtöbb melegítésre szolgáló ital alkohollal készül, azért vannak kivételek is, így a gyerekeket és az alkoholt megtagadókat is meg tudjuk fűszeres, melengető itallal kínálni. Az összes italra érvényes, hogy hőálló poharakban vagy bögrékben tálaljuk, nehogy balesettel kezdődjön az iszogatás. Alkohol nélkül A legismertebb alkoholmentes meleg ital a kakaó. Kicsit háttérbe szorult az igazi kakaó az instant porokból készített csupa cukor változat mögött, pedig érdemes rászánni azt az egy-két percet az elkészítésére, mert ég és föld a különbség. Lehet kísérletezni a kakaóporral, hogy melyik a kedvünkre való (a két fő típus a holland és a nem-holland), illetve milyen legyen a cukorkakaópor arány. Ökölszabályként elmondható, hogy 1 dl tejhez egy csapott teáskanál cukorra és egy púpos teáskanál kakaóporra van szükség. Egy edényben keverjük össze a kakaóport és a cukrot, adjunk hozzá egy kevés vizet, és kis lángon forraljuk fel, ekkor öntsük fel tejjel, és melegítsük addig, amíg eléri a kívánt hőmérsékletet. Hedo- nisták tehetnek a tetejére tejszínhabot, és megszórhatják egy kis kakaóporral vagy fahéjjal. Hasonló ital a forró csokoládé, és ezt is könnyedén elkészíthetjük mindenféle porok nélkül. Ez sem sokkal bonyolultabb, mint a kakaó, de ez már nem a gyerekek mindennapi itala, ez már desszertnek beillő sűrű, édes bűnbeesés. Az alapanyagok nagyon fontosak: jó minőségű, minimum 60%-os étcsokoládé és barna nádcukor. Gőz fölött olvasszunk meg 20 dkg csokoládét 1 dl tejszínnel, és közben melegítsünk fel 3-5 dl tejet, attól függően, hogy mennyire sűrűn szeretjük. Miután a csokoládé felolvadt, keverjük bele a cukrot, és apránként adjuk hozzá a tejet, két adag közben mindig keverjük simára. ízesíthetjük egy kevés csilivel, fahéjjal vagy vaníliával, és ha ez nem lenne elég, ezt is megpakol- hatjuk tejszínhabbal. A forralt bor alkoholmentes változatának is tekinthető, a forró, fűszeres almaié. Egy narancs héjából éles késsel vagy burgonyahá- mozóval vágjunk csíkokat, a fehér részből ne jusson rá, mert keserű lesz tőle az ital. Egy liter almaléhez adjuk hozzá a narancshéjat, egy fa- héjrudat 3-4 szem szegfűszeget, forraljuk fel, és főzzük pár percig. Ha szükséges, édesítsük kevés cukorral vagy mézzel. Tálalhatjuk leszűrve, vagy a narancshéjdarabokkal is, sőt a fahéjrajongók tehetnek minden pohárba egy fahéjru- dat is. Alkohollal Ha tél és meleg ital, akkor forralt bor. Talán kevesen tudják, hogy hogyan alakult ki ez a népszerű lélekmelengető. Sokáig nem tudták a bort megfelelő körülmények között tárolni, és bizony sok megromlott, megsavanyodott. Ahhoz, hogy újra iható legyen, felforralták, mézzel és különböző fűszerekkel ízesítették. Európában alapvetően vörösborból készítik, a mi régiónkra jellemző, hogy fehérbort is felhasználnak hozzá. Két fő módon készíthetjük: kevés vizet forralunk fel fahéjjal, szegfűszeggel, csillagánizzsal, és miután hozzáöntjük a bort, még melegítjük, vagy több vizet használunk hozzá, ekkor azonban nem kell a bort már melegítem, mert a forrásban lévő víz kellően felmelegíti. Tálaláskor rakhatunk a poharakba citrom- vagy narancskarikákat. Angol filmekből és könyvekből lehet ismerős a puncs mint ital, mert a puncstorta és -fagylalt egészen más, mondhatni távoli rokonságban vannak csak egymással. A XVI. század végén, Kelet-Indiából teijedt el, az ottani britek kedvelt itala volt, nevét egy hindi szóból, a panch-ból kapta, ami ötöt jelent, a puncs ugyanis öt összetevőből áll: alkoholból, cukorból, citromból, vízből és teából (vagy fűszerekből). Először bort vagy konyakot használtak hozzá, majd miután elindult a rumkereskedelem Jamaicával, megjelentek a rum-puncsok. Ma talán ez a legismertebb változat. Az arányok nagyon könnyen megjegyezhetek: 1 csésze citromlé (friss házilag facsart), 2 csésze bor, konyak vagy rum, 3 csésze cukorszirup, 4 csésze víz, 4-5 csésze nem túl erős tea. Az alkohol-víz-tea arány nincs kőbe vésve, sok múlik azon, hogy milyen erősre szeretnénk készíteni, illetve milyen alkoholt használunk, a borhoz kevesebb víz is elég lehet, mert lényegesen gyengébb, mint a rum. A cukorszirupot 1-1,5 csésze cukor és 2 csésze víz felforralásával állíthatjuk elő. Miután az összes hozzávalót egy fazékba tettük, lassan melegítsük fel, és melegen kínáljuk. A puncs minimál változata a rumos tea, amikor a cukorral, citrommal ízesített teához pár evőkanálnyi rumot keverünk. Az előző édestestvére whiskyvel készül, és az angolszász világ hot toddy néven ismeri. Egy hőálló üvegpohár vagy csésze aljára mézet öntenek, beleöntenek 4 cl whiskyt, hozzáadják egy negyed citrom levét, elkeverik, és felöntik teával. A kialakulása a XVIII. századra tehető, állítólag azért készítették, hogy a skót whisky ízével megbarátkozzanak a nők. A mai napig is tartja magát az a hiedelem, hogy a hot toddy jó a megfázás és az influenza kezelésére, azonban az orvosok ezt nem ajánlják, mert az alkohol dehidratál, ami csak súlyosbítja ezeket a betegségeket, és a gyógyulás egyik feltétele a megfelelő folyadék elfogyasztása. Matrózokról szóló történetekből lehet ismerős a grog neve, ez is a romlott ital újra ihatóvá tétele miatt született. A hajók fedélzetén a hosszú utak miatt nagy mennyiségű ivóvizet kellett tárolni, a víz azonban sokszor megalgá- sodott, poshadt lett, ezért először sörrel, majd rummal keverték. Vernon admirális matrózai citromlevet is adtak az italhoz, hogy a poshadt víz ízét elvegyék, és felfrissítsék kicsit, ők - a mai tudásunkkal nem meglepő módon - egészségesebbek voltak, mint a többiek, hiszen a rendszeres C-vi- tamin bevitel miatt nem kapták el a skorbutot. Az ital neve állítólag az admirális nevét őrzi, az ő beceneve volt az Old Grog, mert mindig egy úgynevezett grogram anyagú köpenyt hordott. Mivel a grog szorosan kapcsolódik a vitorlás hajókhoz, ezért a mai napig Európa tengerparti országaira jellemző a fogyasztása. A mai grog forró vízből, rumból, citromléből, cukorból (vagy mézből) készült fűszeres ital. Másfél dl forró vízbe tegyünk egy evőkanál citromlevet, 2-3 evőkanál rumot, 1 evőkanál cukrot vagy mézet, pár szem szegfűszeget, egy kis darab fahéjaidat, keverjük el, pár percig hagyjuk állni, majd tálaljuk. Természetesen tehetünk bele citrom- karikákat, és naranccsal vagy li- me-mal is készíthetjük. Kávét is ízesíthetünk alkohollal, a legismertebb ezek közül talán az ír kávé. Főzzünk egy erős kávét, és közben töltsünk az ír kávéspohárba 4 cl whiskeyt és 2-3 teáskanál barnacukrot. Gyújtsuk meg, és egy hosszú villával kavargassuk, amíg a cukor karamellizálódik. Ezután öntsük fel a kávéval, és tegyünk nem túl keményre felvert, édes tejszínhabot a tetejére. A puncshoz hasonló italt kávéból is készíthetünk, a fűszeres kávé hozzávalói sok hasonlóságot mutatnak. Két dl konyakban keverjünk el 6 kávéskanál cukrot, egy rúd fahéjat, pár szem szegfűszeget, vékony csíkokra vágott narancshéjat, forraljuk fel, majd flambírozzuk (azaz gyújtsuk meg egy hosszú gyufával, és húzzuk le a tűzhelyről). Ha a lángok kialudtak, lassan öntsünk hozzá 5-6 csésze erős eszpresszót, hagyjuk pár percig állni, majd leszűrve tálaljuk, (noilapozo)
