Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-09 / 284. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 9. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Hívatlan vendégek Csaknem száz hívatlan vendégjutott be a biztonsági szolgálat hibájából a washingtoni Fehér Házba az utóbbi 30 évben - írta a New York-i Daily News napilap annak kapcsán, hogy legutóbb egy házaspár jelent meg Barack Obama elnök első állami díszvacsoráján meghívó nélkül. Az elnök biztonságára felügyelő titkosszolgálat közölte: a Carter-adminisztráció óta 91 olyan esetről tudnak, amikor hívatlan személyek az amerikai elnök közelébe férkőztek. Az amerikai sajtót napokon keresztül foglalkoztatta a hír, hogy egy virginiai pár meghívó nélküllépettbe Obama partijára, amelyet az indiai miniszter- elnök tiszteletére adtak. A feleség, Michaele Salahi még kezet is fogott az elnökkel, a fotó bejárta a sajtót. Az 1980 óta rögzített biztonsági bakik következtében a 91 hívatlan vendég közül nyolc érintkezett az elnökkel vagy egy másik személlyel, akitszin- tén a titkosszolgálat őriz. Az egyik hírhedt hívatlan vendég Richard Weaver kaliforniai lelkész volt, aki szinte sportot űzött abból, hogy az elnökök közelébe kerüljön. Átjutott a biztonsági gyűrűn és kezet rázott George W. Bush elnökkel 2001-es beiktatásán, meghívó nélkül jelent meg Bili Clinton egy 1997-es beiktatási bálján. Hívatlanul tűnt fel 1991-ben egy imareggelin, melyen George H. W. Bush is részt vett. Csak 2003-ban tartóztatták le, amikor hívatlan vendégként George W. Bush felé közeledett egy 2003-as imareggelin. Weaver mindig úgy viselkedett a biztonsági őrök előtt, mintha ő is a meghívottak között lett volna, azt mondta nekik, zavarban van. A titkosszolgálat ezeket az eseteket tananyagként használja az ügynökök kiképzéséhez, a biztonság javításához. A Salahi házaspár esete azt mutatja, hogy a szolgálatnak van még mit tanulnia, a hívatlan vendégek ugyanis ugyanazzal a trükkeljutottak be a partira, mint Weaver lelkész. A Fehér Házba betoppanó hívatlan vendégek csaknem felét ismerte a titkosszolgálat, 80 százalékuk be is jelentette szándékát. S bár az utóbbi 30 évben csak egy elnök ellen hajtottak végre merényletet - Ronald Reaganre lőtt rá John W. Hinckley 1981-ben -, a titkos- szolgálat figyelmeztet: a biztonsági réseket kihasználva újabb merénylők juthatnak az elnökközelébe. A titkosszolgálat azt is közölte, hogy George W. Bush elnöksége óta az Egyesült Államok első embere a korábbiakhoz képest több „nemzetközi, hazai és személyes” fenyege- téstkap, és abiztonságikocká- zatok száma magas maradt Barack Obama, az első afroamerikai elnök megválasztása óta. A titkosszolgálat korábban külön közleményben tudatta, hogy a Salahi-házas- pár váratlan megjelenése miatt az elnök és vendégei egyetlen percig sem voltak veszélyben. (mti) Hitler maradványait az Oroszországban őrzött koponyatöredék és állkapocs kivételével 1970-ben elégették, és egy folyóba dobták Jurij Andropovnak, a KGB akkori vezetőjének titkos terve alapján. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt az Interfax hírügynökségnek mondta el Vlagyimir Hriszto- forov, a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumainak vezetője. Andropov 1970. március 13-i keltezéssel feljegyzést írt a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának, amelyben célszerűnek minősítette Hitler, felesége, Éva Braun, valamint a Goebbels-család földi maradványainak megsemmisítését. Az Archívum fedőnevű terv célja az volt, hogy megsemmisítsék a „Magdeburgban 1946. február 21-én, a helyőrségi telepen, a Westendstrasse 36. számú ház közelében eltemetett háborús MT1-1SMERTETŐ A héten Európába érkező amerikai elnök Oslóba is ellátogat, hogy átvegye Nobel-békedí- ját, röviddel az után, hogy megduplázta az amerikai haderő jelenlétét Afganisztánban. Az európaiak talán egy kicsit csalódottak, amiért Barack Obama az utóbbi időben nem tanúsított kellő figyelmet az őket érintő problémák iránt, ám továbbra is töretlenül bíznak az amerikai elnökben. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az öt európai nagyhatalom - Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy- Britannia és Spanyolország - polgárainak többsége elköteleHrisztoforov. Az 1970. április 4-én elvégzett munkáról két akta született: az egyik a nevezettek exhumálását, a másik a maradványok fizikai megsemmisítését rögzíti. Az utóbbiban egyebek között az áll, hogy „a maradványok fizikai megsemmisítését a Magdeburgtól 11 küométerre levő Schönebeck térségében nyüt tűzön való elégetéssel, majd a hamunak a Bideritz folyóba való szórásával végezték el” - mondta Hrisztoforov. A levéltáros hozzátette: Adolf Hitler, felesége, Éva Braun, valamint a Goebbels-család tagjainak 1945 májusában megvizsgált maradványait a 3. hadsereg elhárítási egységének (Szmers) áthelyezésével kapcsolatban 1945 júniusában Rathenow város közelében egy erdőben temették el újra, a helyet részletesen leírták és bejelölték a térképen. Később, 1946. február 21-én a Németországban állomásozó szovjet megszálló erők Szmers- főnökének utasítására Magde- burgban egy katonai telep terülezett a januárban hivatalba lépett amerikai elnök politikája mellett, miközben a felmérés szerint az Egyesült Államokban visszaesett a népszerűsége. Pedig az európaiaknak azért rosszulesett, hogy Obama nem ment el Berlinbe a fal leomlásának 20. évfordulójára, ázsiai látogatására viszont bőségesen szánt időt. Az eredeti tervek szerint a koppenhágai klímacsúcson is csupán pár órát töltött volna, holott a klímaváltozást a világ legfontosabb kérdésének tartják Európában. Aztán pénteken változott a forgatókönyv, és az elnök úgy döntött, hogy december 9-e helyett inkább mégis a 18-án, a konferencia zárónapján tén temették el a maradványokat, ahol akkor a 3. hadsereg Szmers- osztálya volt. Ám 1970 márciusában olyan döntés született, hogy a helyőrségi telepet átadják a német hatóságoknak. Hrisztoforov véleménye szerint Andropov döntését a KGB és az SZKP Központi Bizottságában uralkodó aggodalom diktálta, az, hogy Hitler temetkezési helye hívei körében kegyhellyé válhat. Amíg a sírok a szovjet helyőrségi telepen voltak, helyüket titokban lehetett tartani, és meg lehetett akadályozni, hogy illetéktelenek a közelükbe férkőzzenek. Az egység áthelyezésekor azonban úgy döntöttek, hogy a fasiszta vezért nem temetik el újra, hanem elégetik maradványait. Az FSZB levéltárainak vezetője úgy vélte: a döntés megalapozott volt, hiszen azok mellett, akik a második világháború történelme iránt érdeklődnek, léteznek olyanok is, akik változatlanul a fasiszta ideológia hívei - mint mondta, sajnos még Oroszországban is -, és nem lett volna helyes alapot teremteni valamiféle kultusznak. vesz részt. A december 7. és 18. közötti tanácskozáson az ENSZ Éghajlat-változási Egyezményéhez csatolt, 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvét akarják új megállapodással felváltani. Elemzők szerint Barack Obama amerikai elnök magas európai ázsiója részben annak köszönhető, hogy tevékenységét a korábbi elnökhöz, George W. Bush-hoz mérik. S bár jószerivel csak benéz Koppenhágába, és az amerikai kongresszusban sem tudott sokat elérni a globális felmelegedés elleni küzdelemben, az általános vélekedés szerint valószínűleg mégis messzebbre megy majd klímaügyben, mint amit Bushtól valaha várhattak volna. Hitler maradványait Andropov utasítására semmisítették meg Nem temették újra bűnösök maradványait” - közölte Az európaiaknak azért rosszulesett, hogy Obama nem ment el Berlinbe Európa talán egy kicsit csalódott, de szereti Barack Obamát KOMMENTÁR Ha a roma csávó szeret iskolába menni LOVÁSZ ATTILA Kaposvárott működik (még működik) egy általános iskola, amelyet bírói határozattal záraménak be. Milyen iskola és ki záratná be? Az iskola roma gyerekek számára üzemel, aki pedig bezáratná, az egy roma jogvédő szervezet. Ha a kép nem világos a tisztelt Olvasó előtt, akkor a hiba nem az ő készülékében van. A helyzet ugyanis az, hogy Kaposvár önkormányzata működtet egy olyan általános iskolát, amelybe kizárólag a város és környékének roma gyermekei járnak. Ez az iskola a Magyarországon is szokásos fejpénzen túl jelentős támogatást kap az önkormányzattól, hogy felszerelése legyen, pedagógusgárdája pedig akadály- mentesen dolgozhasson a jóval nehezebben kezelhető gyermek- csoportokkal. Nos, erről az iskoláról két alapvetést fogalmazott meg egy jogvédő szervezet: az egyik az, hogy az iskola szegregál (elkülönít), a másik pedig az, hogy az országos tanulmányi átlagoktól (ott is mérik) fényévekre van lemaradva. A másik érvet nagyon könnyű cáfolni, hiszen ha eleve hátrányos helyzetű gyerekek tudásszintjét mérték fel, akkor nincs mit csodálkozni a lemaradáson - ha ezek a gyerekek a város más iskoláiba járnának, az ottani átlagot rontanák, igaz, ott több gyermek tudása javítja az átlagot, tehát a színvonal alacsony volta nem lenne szembeütköző egy intézményi összehasonlításban. Nagyon nehéz hát elfogadni azt az érvet, hogy tulajdonképpen egy drága melegedőről van csak szó, hiszen pedagógia munkáról érdemben beszélni nem lehet. Pedig lehet. Ebbe az iskolába a kis roma csávók szívesen járnak. Ebben az iskolában a lógás és a hiányzás nem úgy néz ki, mint a tudásszint, nincs lemaradás a többi iskolával szemben. Ezt az iskolát szeretik a szülők. Mert a gyerekek szeretnek odajárni. Hát nem könnyebb egy nebulót úgy küldeni suliba, hogy tudom, meg is érkezik, mert meg akar érkezni, mint amikor azt kell lesnem, nem szívesen megy, hát ellóg az első adandó alkalommal? S miért szeret az a kis roma csávó odajárni? Mert abban az iskolában hozzá hasonló gyerekek közt van egész nap, ahol pl. nem utálják. Merthogy manapság vegyes környezetben nem éppen szeretettel viszonyulnak a roma gyerekekhez. A gyerekek szeretnek odajárni, s ez az első lépés ahhoz, hogy az életükben az iskolába járás természetes legyen, ami a későbbiek során esetleg munkahelyre járás esetében is szokássá válhat. A folytatásról ne kelljen külön értekezni, hiszen a hosszú távon munkanélküliekkel pont az a baj, hogy a munkába járás, a kötelesség teljesítésének ritmusát, szokásait veszíti el. Az iskola szegregál, mert faji (csúnya szó, s a biológusok rögtön azt mondanák, a homo sapiensen belül nem is létezik ilyen) és nemzetiségi alapon választ külön gyermeket. Na és? Hiszen az iskola munkaeszköze a nyelv, ezt pont mi, Szlovákiában élő magyarok tudjuk a legjobban, az anyanyelven szerzett, nem feltétlenül didaktikai tudás ugyebár... Nagyon nagy baj van, ha demokratikus, emberjogi és emberi alapvetéseket értelmezünk félre. A kis roma gyerek egy neki fenntartott iskolában kezd, integrálódnia később, magabiztosabban, szokásokkal és beidegződésekkel felvértezni magát is van ideje, s talán hatékonyabb mindez, ha egy „szegregált” iskolában kezdi. Főleg, ha találtatott városon belüli szolidaritás - hiszen a plusz pénz a dolgozók adóiból jött össze, és a kaposváriak nem tüntetnek a támogatás ellen. Intő példa nekünk is: van egy intézmény, amely a címzettjeinek jó. A támogatóinakjó. A szülőknekjó. A városnakjó. Csak nem felel meg valamilyen elméleti konstrukcióknak, hiszen szegregálni nem szabad. Csak azt várom, mikor hozakodik elő valaki efféle érvekkel a hazai magyar iskolák ellen. Mert a képlet ugyanaz lenne. TALLÓZÓ 1NDEX.HU A szakszervezetek nem zárkóznak el a létszámleépítéstől, de átgondoltabb kirúgásokat akarnak. Az MTV-ben több száz ember nem dolgozik, de megkapja a bérét, ha sztrájkolnának, ugyanazt a műsort ismételnék. A Magyar Televízió sztrájkbizottsága benyújtotta követeléseit, melyek között első helyen szerepel, hogy a köztévé vezetése állítsa le az „átgondolatlan és koncepció nélküli létszámleépítéseket”. (Az MTV 160, vidéki stúdiókban dolgozó munkatárstól válna meg, miután felszámolja vidéki hálózatát, és 30-40 budapesti alkalmazottnak mondana fel.) A szakszervezetek a vidéki stúdiók megtartását, a gazdasági helyzethez alkalmazkodó műsorstruktúra kidolgozását és a bérek közti „kirívó” különbségek felszámolását követelik. Utolsó pontként a három legnagyobb, tévés dolgozókat tömörítő szak- szervezet által közösen létrehozott sztrájkbizottság a bérek reálértékének megőrzését is ki akarja harcolni a közel 10 milliárd forintos kormányzati céltámogatás megvonása miatt csődközeibe jutott intézményvezetőitől. A felhívás első fele a kormánynak szól, mivel a költségvetési megvonás lehetetlenítette el a tévét. Az MTV gazdasági intézkedéseit is támadják a szakszervezetek, mivel „a menedzsment által kényszerűen elkészített intézkedési terv semmibe veszi a nézők jogos igényeit a médiatörvényt, és durván sérti a dolgozók gazdasági és szociális érdekeid’.
