Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-09 / 284. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 9. www.ujszo.com Gerald Martin magyarul most megjelent vaskos könyve Gabriel Garda Márquezről Egy élet - száz év magányban RÖVIDEN Könyvbemutató a Budapestben Dunaszerdahely. Csóka Ferenc Szivárvány lovag legújabb kalandjai című könyvének bemutatója lesz december 10-én 18 órától a Budapest Kávéházban. A kötetet a szerkesztője, Kulcsár Ferenc ismerteti. Az est házigazdája Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkára, (ú) Ingyen a Leopold Múzeumba Becs. December 11-én és 12-én, tehát most pénteken és szombaton az osztrák-csehszlovák határnyitás évfordulójának apropóján cseh vagy szlovák személyi igazolvány, illetve útlevél bemutatása ellenében ingyen látogatható a bécsi Museumsquartierban található Leopold Múzeum. Az állandó kiállításon többek között az osztrák szecesszió legnagyobb mestereinek az alkotásai láthatóak. Az időszaki kiállítás Edvard Munch munkáiból válogat, és Aksel Waldemar Johannesen norvég festőművészt mutatja be. (pái) A1 Pacino a Central Parkban New York. A1 Pacino ismét Shylock bőrébe bújik, a világhírű színészt jövő nyáron A velencei kalmár című Shakespeare-darab- ban láthatja a közönség, méghozzá a Central Parkban. A 69 éves Pacino a Public Theater sorozatának keretében lép fel Manhattan legnagyobb parkjában. A június 9-től augusztus 1-jéig tartó sorozat keretében két Shakespeare-darabot kínálnak a szervezők, A velencei kalmár mellett a Téli regék című művet tekinthetik meg a nézők. Bár a felkért színészek közül többen mindkét darabban játszanak, Pacino csak Shylock szerepében lesz látható, (mti) Richard Wright kapta a Turner-díjat London. Richard Wright festő kapta a legrangosabb brit művészeti elismerésnek számító Turner-díjat. A 49 éves skót művész installációi révén vált ismertté, a Taté Galériában jelenleg is látható nagyméretű aranyinstallációját három hét alatt készítette; a művet ajelöltek munkáiból rendezett kiállítás végeztével megsemmisítik. Szakértők szerint Wright kitüntetése irányváltást jelent a zsűri ízlésében, amelyet az utóbbi években komoly bírálatok értek. A szemrehányások szerint az ítészek „értelmezhetetlen” műveket jutalmaztak a rangos díjjal. Wright a Turner-díj eddigi legidősebb kitüntetettje; az elismerést 50 év alatti művészek kaphatják meg. Túldimenzionált, tapétára emlékeztető aranyleveles műve a legtradicio- nálisabbalkotásnakszámítazideiversenytársakközött. (mti) Bemutató a budapesti Szlovák Intézetben Ünnepi Kalligram-könyvek UJ SZO-HIR Budapest. Karácsonyi könyvújdonságait mutatja be ma 18 órakor a Szlovák Intézetben a Kalligram Kiadó. A kínálatban magyar és külföldi, klasszikus és kortárs szerzők, szépirodalom és irodalomtudomány egyaránt szerepel. Balia Zsófia, a kortárs magyar költészet egyik meghatározó egyéniségének új kötetét, amely A nyár barlangja címmel látott napvilágot, a költőnő pályatársa, Mesterházi Mónika mutatja be. Tőzsér Árpád költői műhelyéből is újabb kötetnyi verset jelentetett meg a Kalligram, Csatavirág címmel, amelyet Tarján Tamás irodalom- történész ajánl a közönség figyelmébe. Polgár Anikó új kötetében, amely a Régésznő körömcipőben címet viseli, friss verseit adja közre - a könyvet László Emese kritikus méltatja. Takáts József Kritikus minták című kötetét, amely a szerző bírálatait, esszéit, előadásait és tanulmányait gyűjti egybe, Beck András kritikus ismerteti. Dinami- tos történelem címmel adta ki a Kalligram Roman Holec történész tanulmányát, amely a Pozsony múltját és történelmi szerepét kutató könyvsorozat első kötete. A könyvet G. Kovács László műfordító méltatja. Pier Paolo Pasolini, a tragikusan elhunyt olasz rendező irodalmi hagyatékát közreadó sorozat újabb darabja az Utcaköly- kök című regény, amelyet Csehy Zoltán költő, műfordító mutat be. Sallai Gergely ,A határ megindul...” című könyvét - amely a csehszlovákiai magyar kisebbség és Magyarország kapcsolatait az 1938-1939. évi államhatár-váltóPOLGÁR A Síi KO R.EGESZNO , KÖRÖMC1POBLN Bál)«* / ■ • f ía Barlangja • j \í zások tükrében vizsgálja - Bárdi Nándor történész mutatja be. A 20. századi francia irodalom egyik legtitokzatosabb alakjának tartott Maurice Blanchot műveit szintén sorozatban jelenteti meg a kiadó, ennek második darabja a Mikor eljön az idő című kisregény, amelyet Németh Marcell irodalomtörténész ismertet az esten. (me) Gerald Martin a pittsburghi egyetem irodalomprofesszora, a londoni Metropolitan Egyetem kutatója és a Huszadik Századi Latin- Amerikai Irodalmi Archívum egyetlen angol anyanyelvű tagja. De mindemellett: Gabriel García Márquez hivatalos életrajzírója. Ez is világraszóló státus. SZABÓ G. LÁSZLÓ Egy élet címmel magyarul most megjelent kötete kétszáz év magányt is magába foglalhatna, olyan vastag. Családfákkal, jegyzetekkel, prológussal cakompakk 646 oldal. Elég hozzá egy vitorla és egy szelíden hullámzó tenger. Vagy egy sziget, Péntek nélkül. Esedeg egy eldugott tanya, ahol a nap sem szívesen időzik. De elég-e ennyi az elmúlt öt évtized egyik legnagyobb és legtöbbet olvasott írójának, a kolumbiai születésű, Nobel-díjas nagy mesé- lőnek, Gabónak, vagyis Gabriel García Márqueznek? Gerald Martin tizenöt év munkáját foglalja össze, de úgy, hogy olvasójának az az érzése, egy szuszra mesél el egy mágikusan telített, szerteága- zóan gazdag életet. „Kimondhatatlanul hálás vagyok Gabriel García Márqueznek és Mercedes Barchának - írja köszönetnyilvánításában a szerző. - Kevés házaspárnak van több nyilvános és magánjellegű kötelezettsége, mint nekik, ennek ellenére előzékenyen, nagylelkűen és jókedvűen bántak velem közel két évtizeden keresztül, holott mindannyian tisztában voltunk vele - bár ezt soha nem vitattuk meg nyíltan - , hogy aligha lehetséges a magánéletbe annál bosszantóbb, sőt kutakodóbb módon behatolni, mint ahogy azt egy életrajzíró teszi, állandó és mindig kiszámíthatatlan kéréseivel és igényeivel.” Martin, aki ma már az egyesült államokbeli Nemzetközi Latin- Amerikai Irodalmi Intézet elnöke, háromszáznál is több interjút készített a kötethez, köztük olyan hírességekkel, mint Fidel Castro vagy Felipe González, vagy hogy neves írókat is említsünk: Carlos Fuentes, Álvaro Muris és Mario Vargas Llosa. TALLÓSl BÉLA Az új Juraj Herz-alkotás a klasszikus horror- és a thriller elemeivel vonz magába, ugyanakkor nem klasszikus fűzés szerint építi egymásra a borzongást keltő motívumokat. Jó idő eltelik, amíg csak búskomor, sötét hangulatok, homályba vesző vagy homályból kibukó képek, zuhogó eső, mély csendet megtörő hirtelen hanghatások, valamint idegenkedés és tartózkodó magatartásformák utalnak arra, hogy itt valamiféle szellemerők munkálkodnak a háttérben. Ezt a sejtelmes légkört erősítik a fojtott, visszafogott színek, amelyek csak olyan jeleneteknél élesednek ki, amikor valami realisztikus, még inkább naturaliszti- kus történik. Például egy sérült emberi láb érzéstelenítés nélkül Előszavában Martin megállapítja: a XX. század nagy regényírói, Joyce, Proust, Kafka, Faulkner és Woolf az első negyven évhez tartoznak, a század második felében „talán egyedül García Márquez aratott osztatlan sikert”. (Kundera nevét meg sem említi.) Aztán így folytatja: „Márquez más szempontból is ritka tünemény. Komoly, mégis népszerű író - akárcsak Dickens, Hugo vagy Hemingway -, akinek könyvei milliós példányszámban kelnek el, és aki közel akkora népszerűségnek örvend, mint sok sportoló, zenész vagy filmcsillag. Az elmúlt idők legnépszerűbb irodalmi Nobel-díjasa lett 1982-ben. Latin- Amerikában, amely örökre megváltozott, miután García Márquez megálmodta Macondo kicsiny közösségét, mindenki csak becenevén, Gabóként, Gabitóként ismeri, akárcsak a némafilmek Charlie- ját vagy a labdarúgás Peléjét.” 2006-ban maga Márquez jelentette be a világnak: Gerald Martin a hivatalos életrajzírója. De ezt megelőzően, még 1990 decemberében, amikor Havannában először találkoztak, közölte vele, csak akkor megy bele az életrajz megírásába, ha nem neki kell elvégeznie a „nyomozó” munkáját. Az intim beszélgetéseket ugyan elhárította, mindent összevetve különböző helyszíneken a tizenhét év során körülbelül egy hónapnyi időt töltöttek együtt. „Csak írja, amit lát - biztatta Márquez nem kis cinizmussal írótársát -, bármit is ír, majd az leszek én.” Márquez nagy mesemondó. Martin szerint főleg a nagyot- mondó meséket szereti, s mint a kórosan heccelők általában, ő is szívesen vezeti félre a világ újságíróit. Teszi ezt úgy, azzal a játékos kedvvel és elapadhatatlan humorral, hogy ugyanazt a történetet többféleképpen tálalja. Martin elszántságát, szívósságát és nem utolsósorban megszállottságát mindenesetre az is jelzi, hogy Aracata főterén egy egész éjszakát töltött el szakadó esőben pusztán azért, hogy magába szívja a városka hangulatát, azét a kisvárosét, ahol Márquez született. Három részre tagolódik a könyv. A szülőföld: Kolumbia a gyerekkorról, az iskolaévekről, az egyetemistáról, az újságíróta- noncról és a bogotai sztártudósítóról szól. A második rész a külföldön töltött éveket öleli fel. Márquez felfedezi Európát. Rómából tudósít, Párizsban él, eljut a vasfüggöny mögé, Lipcse, Ke- let-Berlin, Prága, (Pozsony és Csap városán keresztül) Moszkva, majd 1957 nyarán Budapest. Márquez lerázza hivatalos kísérőjét, és egyedül vág neki a városnak. Bemutatják Kádárnak, akiről később azt írja: „Szerény ember, aki hirtelen hatalmi pozícióban találta magát, de egyértelmű, hogy nem fűti féktelen hatalomvágy, csupán választania kellett, hogy a nacionalista szélsőjobbot támogatja, vagy pedig az ország szovjet megszállását annak érdekében, hogy megmentse azt a kommunizmus számára, amelyben oly buzgón hitt.” A világfié a könyv harmadik része. Hírnév, irodalom és politika. S a legvégén: Márquez, túl a hetvenen. És a szerző lényeges megállapítása: „Ha García Márquez megszállottja is volt a hatalomnak, ha az le is nyűgözte őt, a hatalom is újra és újra, ellenállhatatlanul vonzódott őhozzá.” Záróakkordként pedig hetvenöt fénykép az író albumából. Első születésnapján kislánynak öltöztetve. Aztán kollégistaként, majd zöldfülű költőként és diákvezérként. Márquez Castróval és Clintonnal. Nerudával és Redforddal. És egy történelmi fotó: Csehszlovákia szovjet megszállása, 1968 augusztusa. Egymondatos kommentár Gerald Martin tollából: „Az utolsó csepp a pohárban a Szovjetunió számos korábbi támogatója számára.” Regényes életrajz? Annál sokkal több, sokkal értékesebb munka. Marek a kastélyban töltötte gyermekkorát, nővére árnyékában, s minden rossz, ami felnőtt életében vele történik, látszatra a lányra vezethető vissza. Akinek gonoszságáért ugyancsak megfizetett az élet: egy szemébe szóródott vasszög formájában. A kísértő múlt boncolgatásával derengeni kezd, hogy a borzalmak mögött második világháborús náci intézkedések állnak. Minden, ami a jelenben szellem-kísértésként hat a kastélyban, látszatra a náci bűnökre vezethető vissza. A befejezés azonban olyan meglepetéssel szolgál, amely tisztázza a látszatérzeteket, s nyilvánvalóvá teszi, nincs kísérteties misztika a történések mögött. Csak a rejtélyes tálalás, a stílus változtatja horrorrá a helyi postás kisasszony elfojtott szerelemét, amelyet Marek iránt érez. Juraj HerzT.M.A. című új opusa a 11. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál egyik húzófilmje volt Kísértetkastély náci bűnökkel és féltékenységgel történő, iszonyatos visítással ki- letbe beköltözik a főhős, Marek sért lefűrészelése, vagy a leszbikus (Ivan Franék), s érkezését követőaktussal fűszerezett részeg orgia. en misztikus emlékekből megele- Egy elhagyatott, omladozó épü- venedik az elhagyatott lak múltja. Ivan Franék zseniális alakítással viszi vállán a filmet (Fotó: MFFB)
