Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-08 / 283. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 8. _______________________________________________________________________________________AGRÁRKÖRKÉP - HIRDETÉS 17 Jövőre 20 ezer tonna minőségi kemény búzát vennének az olaszok - a sikeres termesztéshez nálunk is megvannak a megfelelő szakmai és környezeti feltételek Sörárpa helyett tavaszi vetésű durumbúza (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Jövőre 5 ezer hektár minő­ségi tavaszi kemény búza termesztésére kaptak aján­latot a szlovákiai gabonater­mesztők, amelyet a zólyomi Osivo Rt. közvetítésével az olaszországi tésztatermelők vásárolnának fel. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Erről tájékoztattak nemrégi­ben az Osivo Zvolen és a Societta Produttori Sementi Bologna cég képviselői, akik nemrégiben mintegy 60 meghívott szlovákiai gabonatermelő vállalat képvise­lőinek terjesztették elő az erre a célra kidolgozott tervezetbe fog­lalt ajánlatukat. A hozzáférhető statisztikai adatok szerint 2009-ben Szlová­kiában 7762 hektáron termesz­tettek keményszemű ún. durum- búzát, amely elsősorban sütő­ipari minősége miatt keresett fő­leg a tésztagyárak részéről. A termés egy részét hazai malmok dolgozzák fel, de meghatározó mennyisége külföldi piacokon, Ausztriában, Németországban és Olaszországban kerül értéke­sítésre. Meglepően alacsony volt viszont a tavaszi vetésű du­rumbúza mennyisége, idén csu­pán 222 hektárt vetettek belőle. Ennek egyik oka, hogy a tavaszi durumbúza termesztésével ná­lunk még nincsenek kellő és hosszú távú termelői tapasztala­tok, viszont a zólyomi Osivo Rt. által kidolgozott tervezet alap­ján, amely az ezen a területen jártas olasz partnereikkel együttműködve nálunk közösen elvégzett ötéves vizsgálatokra és szakmai tapasztalatokra épül, jövőre jelentősen megnöveked­het ennek a növénynek a vetés- területe is. Az ország déli gabonatermesz­tő körzeteiben ugyanis a ter­mesztési és környezeti feltételek lehetővé teszik a kiváló élelmi- szeripari minőségű, illetve az át­lagosnál magasabb sikértarta­lommal rendelkező búzafajták si­keres termesztését, ezt bizonyí­tották az Osivo Rt. és olasz part­nerei által végrehajtott vizsgála­tok és szántóföldi fajtakísérletek eredményei. A Pannon síksághoz tartozó délnyugat-szlovákiai ter­mőterületeken megvannak a fel­tételek akár 600 ezer tonnányi durumbúza kitermeléséhez is. Amint azt Rudolf Zajac a zó­lyomi Osivo Rt. vezérigazgatója elmondta, a pénzügyi és értéke­sítési válsággal sújtott termelők számára a kemény búza termesz­tése alternatívát jelenthet a sör­árpával szemben. A termelőknél megvannak az ehhez szükséges gépi berendezések, ugyanakkor hozzátette, hogy a növény ter­mesztésével szemben megköve­telt szigorú minőségi előírások és a részletesen kidolgozott ter­mesztéstechnológia eljárások pontos betartását itt is megköve­telik. A termény iránti kereslet folya­matosan nagy, az európai gabo­natermelők nem is tudják a fel­dolgozók ezirányú igényeit teljes egészében kielégíteni. A feldol­gozásra kerülő mennyiség egy- harmadát a tengeren túli orszá­gokból exportálják. Ráadásul 2010 után az előrejelzések sze­rint jelentős nagyságrendű ter­mőterület-csökkenéssel számol­nak főleg Olaszországban, lévén, hogy a támogatáspolitikai elvek módosítása után az ottani terme­lők eleshetnek az eddig erre a célra folyósított támogatásoktól. Ráadásul a globális felmelegedés következtében az ottani termesz­tői térségekben egyre nagyobb mértékben jelentkezik a csapa­dékhiány, s emiatt jelentősen csökkentek a terméshozamok is. Egyes számítások szerint Olasz­országban a következő években akár 20CM-00 ezer tonnával ke­vesebb durumbúza kerülhet piac­ra. A Szlovákiában 5 éve tartó kí­sérletek eredményei alapján az olasz partnerek is megbizonyo­sodtak arról, hogy ebben a tér­ségben is lehet kiváló sütőipari minőséget produkáló búzafajtá­kat termeszteni, amelyek megfe­lelnek az olasz tésztagyártók kö­vetelményeinek. Ticiano Disaro az olasz cég vezérigazgatója sze­rint a világhírű Barilla tésztagyár szállítójaként jövőre hozzávető­legesen 20 ezer tonna minőségi kemény búzát szeretnének a szlo­vák piacon felvásárolni, ehhez a szlovákiai partnerükkel megte­remtették a szerződéses, techno­lógiai és egyéb feltételeket. Az Osivo Rt. révén a tervezett ter­mőterületre vetőmagot biztosíta­nak szerződéses partnereiknek, további 400 hektáron vetőmagot is termeltetni fognak. A kemény vagy más néven du- rumbúzának nevezett termény értékesítési árát áttekinthető mó­don, a tőzsdei ármozgások alap­ján állapítják meg, vagy előre meghatározott fix áron is leköt­hetik a termelők. A lágy búzához vagy akár a sörárpához viszonyít­va a durumbúza értékesítési árai 60-100 %-kal lehetnek maga­sabbak, de hozzá kell tenni, hogy az árak ezen a területen is csök­kentek. A szállítási költségek le­számítása után, amelyek mintegy 40 eurót tesznek ki tonnánként, a 2009-es esztendőben is sikerült a Szlovákiában megtermelt durum- búzát 190-195 euró/t áron érté­kesíteni, s az előrejelzések alap­ján ez az árszint a következő esz­tendőben is elvárható. A kemény búza termesztéséhez Szlovákiá­ban a kukorica és a répatermesz­tő körzetekben vannak meg a megfelelő termesztési és környe­zeti feltételek, (sz) A durumbúza igazi értéke kiváló élelmiszeripari minőségében rejlik Világszerte nő a piaci kereslet a keményszemű durumbúza iránt ISMERTETŐ A durumbúzát a mérsékelt ég­öv melegebb tájain termesztik. Tavaszi és féltavaszi változatai jól tűrik a szárazságot. Ritkán dől meg. Szeme hosszúkás, többnyi­re csupasz; törésfelülete üvege­sen áttetsző, keresztmetszete szögletes. A felső szártag telt. A szemtermés szorosan ül a pely­vák között; termése valamivel ke­vesebb, de értékesebb, mint a kö­zönséges őszi búzáé. A világon a durumbúza vetés- területe hozzávetőlegesen 30 millió hektár. Európában 2,1-2,2 millió hektáron termesztik, eb­ből mintegy 1,7 millió hektár ta­lálható Olaszországban, ahol a búza teljes vetésterületének több mint felén durumbúza te­rem. Az üveges szemű durumbú- zából 58-68, a közönséges búzá­ból 8-12 százaléknyi dara őröl­hető. A szemolinából (durumbú­za darája) tojás és egyéb adalék anyagok felhasználása nélkül is szép sárga színű, ízes, illatos tészta készíthető. A tojás nélkül készített tészta előnye, hogy fő­zéskor rugalmas, de kemény és alaktartó, illetve hogy rövid idő alatt megfő. A durumbúza (keményszemű vagy üveges búza Triticum du­rum Desf.) jóval rugalmasabb, mint a közönséges búza. Béta-ka- rotin-tartalmának köszönhetően tojás felhasználása nélkül is szép sárga színű, jó ízű, kellemes illa­tú és állagú tészta készíthető be­lőle. Főzéskor nem csirizesedik, rövid a főzési ideje, s a belőle ké­szült főtt tészta kemény, rugal­mas marad. A durumbúza sárga színe pig­mentjéből (béta-karotin) ered, kedvező az aminosav- és a fehér­je-összetétele, magas a vitamin- tartalma. A durumbúza legna­gyobb felhasználója a tésztaipar. A hagyományos búzával ellen­tétben, gazdag rostokban, vitami­nokban és ásványi anyagokban. Kenyérkészítésre nem túl alkal­mas, mert önmagában nem túl jó, azonban kiváló főtt tészták ké­szíthetők belőle csupán víz hoz­záadásával, tojás nélkül. A Föld­közi-tenger vidékén, elsősorban Olaszországban és Spanyolor­szágban a tészták alapanyaga du­rumbúza. Előnyei megkérdőjelez- hetetlenek: a durumbúza rosttar­talma magasabb, mint a hagyo­mányos búzáé, a vércukorszintet is lassabban emeli, a belőlük ké­szült tésztákba pedig tojást sem kell tenni, (búzaportál) ÜZLETI PARTNEREINKNEK KÖSZÖNJÜK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST, JÓ EGÉSZSÉGÉT ÉS SIKEREKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK. BP900748

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom