Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-08 / 283. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 8. www.ujszo.com Több mint 22 ezer hobbiállatot mutattak be Európai seregszemle Nyitrán A hazai tejtermelők és a tejfeldolgozók közös memorandumot fogadtak el a tejpiac válságának kezelésére Fény csillant a „tej alagút” végén ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ November végén a nyitrai Ag­rokomplex kiállító csarnokaiban rendezték meg 26. alkalommal az európai állatkiállítást, ame­lyen 22 országból több mint 22 ezer szárnyas baromfi, galamb, nyúl és díszmadár került bemuta­tásra. A seregszemlét minden harma­dik esztendőben más-más euró­pai országban szervezik, Szlová­kiában első alkalommal rendez­ték meg. A tenyészállatok eladá­(Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) sával is egybekötött kiállítást, amelynek fő szervezője a Szlová­kia Kisállattenyésztők Szövetsége volt, nagyszámú hazai és külföldi érdeklődő látogatta meg, közü­lük nagyon sokan vásároltak is a felvonultatott tenyészállatok kí­nálatából. A három napig tartó kiállítás látogatói külön pavilonokban is­merkedhettek meg az egyes hob­biállatok tenyésztésében elért hazai és nemzetközi eredmé­nyekkel. A kacsák, libák tyúkok és kakasok díszpéldányai mellett a kifejezetten tenyészcéllal tar­tott nyulak, galambok és díszma­darak rendkívül gazdag fajtakí­nálatával is. A legnagyobb szám­ban nyulakat mutattak be a te­nyésztők, összesen csaknem 8 ezer tapsifüles volt látható a ket­recekben. Galambokból szintén csaknem ugyanennyit, 7 és fél­ezer egyedet vonultattak fel a kiál­lítók. A hazai tenyésztők által be­mutatott mintegy 5 ezer tenyészál­lat mellett csaknem ugyanennyi érkezett Németországból; de szép számmal hoztak tenyészállatokat Csehországból és Ausztriából, sőt Magyarországról is. Külön pavi­lonban bemutatkozási lehetősé­get kaptak a fiatal hobbi tenyész­tők is, akik ugyancsak szép te­nyésztési eredményekkel büsz­kélkedhettek. (sz) Több mint egy éve tartó zu­hanórepülés után végre a hazai tejágazat piaci szerep­lői is ráébredtek arra, hogy ideje lenne közös erővel, együttes fellépéssel behúzni - a fékeket, különben a tej­ágazat uniós reformja kö­vetkeztében beindított fo­lyamatok olyan jól „sikerül­nek”, hogy végül nem ma­rad sem tehén, sem pedig hazai feldolgozásra való tej. ISMERTETŐ Az említett felismeréshez vélhe­tően nagyban hozzájárult az utób­bi hetekben egyre érezhetőbbé váló irányzat, amely a tejtermelő­ket a kivitel felé terelte, s ennek alapján számottevő mennyiségű hazai tej került lengyel-, olasz- és csehországi exportra. Tény, hogy hosszas tárgyalások és egyeztetések után november végén a Szlovákiai Tejtermelők Szövetsége és a Tejfeldolgozók Szövetsége közös memorandu­mot fogadott el, amelyben a szlo­vákiai tejpiac stabilizálása érde­kében jóváhagyott intézkedési ja­vaslatokkal a további együttmű­ködés feltételeit próbálják meg szabályozni. A memorandumban elfogadásra került, hogy a nyers tehéntej hazai felvásárlási ára a későbbiekben nem csökkenhet a tejpor és a vaj referenciós intervenciós ára alá, amely jelenleg 21 eurócentet tesz ki kilogrammonként. A feldolgozók azt is vállalták, hogy az év végéig a (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) tej hazai felvásárlási árát az Euró­pai Unióban kialakult átlagárhoz igazítják. Eddig ugyanis a tej felvá­sárlási ára jóval elmaradt az uniós átlagártól. Míg a hazai termelők 17-18 centet, szeptembertől 21 centet kaptak a tej literjéért, az uni­ós átlagár ma már több, mint 26 cent. Az objektivitás megőrzése és a későbbi viták elkerülése érdekében az így felvásárlásra kerülő tej minő­ségi mutatóit 4 százalékos zsírtar­talomban és 3,3 százalékos fehérje­tartalomban határozták meg. A közösen elfogadott dokumen­tum értelmében a tej ára Szlováki­ában kéthónapos késéssel fogja követni az uniós átlagárakat, ez a szaktárca véleménye szerint stabi­lizáló tényező lehet. A feldolgo­zók azt vállalták, hogy a szlováki­ai tejárak az idei év végére elérik az uniós átlagárak szintjét. A tej­termelők ugyanakkor azt vállal­ták, hogy az említett értékesítési árak betartása mellett a Szlováki­ában megtermelt tej mennyiségé­nek 90 százalékát a hazai tejfel- dolgozóknak adják majd el. Hozzá kell tenni, hogy az előze­tes számítások szerint még akkor is, ha sikerül megállítáni a jelenle­gi radikális leépítéseket, hozzáve­tőlegesen két-három esztendőre lesz szükség ahhoz, hogy helyre­álljon a hazai tejpiac egyensúlya. Addig várhatóan viszonylagos hi­ánnyal is számolni kell. Ugyanak­kor az exportnak továbbra is sze­repe lesz a kereslet fenntartásá­ban. A nemrégiben elindult auto­matákkal történő tejeladás várha­tóan a hazai mennyiség 5 százalé­kát lesz képes ilyen formában pi­acra juttatni. (sz) A térség termesztési és környezeti adottságainak hatékony kihasználása a mezőgazdaságban az állattenyésztés nélkül nehezen elképzelhető Az állattartás egzisztenciális gondjai más ágazatokra is kihatnak ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Tudatosítanunk kell, hogy az ál­lattartás egzisztenciális gondjai, a termelés radikális csökkenése, vagy esetleges megszűnése nem­csak erre a szakágazatra hatnak negatívan, hanem komoly befo­lyással lesznek a térség növény- termesztési szerkezetének átala­kítására is. Többek között erre is felhívta a figyelmet bevezetőjében Horváth Péter, a galántai regionális agrár­kamara elnöke, a térség állatte­nyésztői számára hagyományosan évadzáró rendezvényként meg­tartott szakmai konferencián, amelyet idén is Királyréven tartot­tak. Az állatállományok számának csökkentése egyúttal a foglalkoz­tatottak létszámának jelentős mértékű csökkenését is magával vonta. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a térség termesztési és kör­nyezeti adottságainak hatékony kihasználása a mezőgazdaságban az állattenyésztés nélkül nehezen elképzelhető. Ha ezt az ágazatot a nehézségekre hivatkozva felszá­moljuk, annak beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek nemcsak a térség, hanem az egész ország számára, állította. Az ágazati válság következmé­nyeit elemezve rámutatott, a ki­lábaláshoz már nemcsak az ál­lam, hanem az Európai Unió hat­hatós segítségére is szükség lesz. A szaktárca vezetése a tehenek létszámának fenntartásához nyúj­tott 500 eurós támogatással sze­retné legalább a jelenlegi állo­mány-szintet megtartani. Az uni­ótól azt várják az állattartók, hogy meghatározott időre beve­zeti a minimális tejfelvásárlási árat, egyúttal a közös agrárpoliti­ka reformja keretében egyszerű­síteni kellene a könyvviteli és adózási rendszert, főleg a támo­gatások adóztatását. Az unióba történt belépésünk óta a különböző feltételeknek va­ló megfelelés érdekében az ága­zatba irányuló, gyakran felesle­gesnek bizonyuló több mint 230 millió euró befektetés is hozzájá­rult ahhoz, hogy a hazai mezőgaz­dasági termelés költségszintje a felvett hitelek miatt megnöve­kedett, ezáltal piaci versenyképes­sége csökkent, állapította meg. A javulás érdekében a már említett intézkedések mellett szükség lesz a hazai tejfogyasztás növelésére, ezzel együtt a közösség kereske­delmi politikájában a belső piacok hatékonyabb védelmére is. Hol vannak azok az idők, ami­kor a járásban 22 ezer tehén és csaknem 10 ezer üsző volt az is­tállókban? - emlékezett vissza az ágazat szebbik időszakára Mé­száros József a regionális agrár­kamara állattenyésztési szekció­jának vezetője. Beszámolójából kiderült, hogy jelenleg csupán 1300 tehenet és mintegy kétezer üszőt tartanak az állattartók, mi­közben az elmúlt félévben több mint 600 vemhes üszőt adtak el a szomszédos országokba a válság hatására. A lecsökkent állatlét­szám ellenére az elmúlt kilenc hónap összesített eredményei alapján a járásban 4700 kg-os tej ­hozamot értek el. A válság az ál­lományok reprodukciós mutatói­nak alakulásában is éreztette a hatását. Az állományok holstein típusúra való átállítása következ­tében lecsökkent a reprodukciós képességük, ma már száz tehén­től egy-egy reprodukciós idő­szakban átlagosan csupán nyolc­van borjút tudnak elválasztani. A sertéseknél hasonló folya­mat kezdődött el pár évvel ez­előtt, amelynek eredményeként mára a járásban csupán 36 tele­pen tartanak sertéseket, össze­sen 12 ezer darabot. Hozzá sem kell tenni, hogy az alacsony ál­latlétszám milyen hatással van a növénytermesztésből származó termékek értékesítésére. Emlé­keztetett arra, hogy a gazdasá­gok mekkora összegeket fektet­tek be a termelés színvonalának és teljesítőképességének növelé­se érdekében, amelyek a válság miatt most mind veszni látsza­nak. De a remény hal meg utoljára, tette hozzá. Ennek je­gyében az idén is értékelték a ré­gió, nevezetesen a Galántai és Vágsellyei járás tejtermelő gaz­daságainak első kilenc hónapra vonatkozó eredményeit, amely­ben a sopornyai Agricola Kft. megtartotta előző évi vezető he­lyét, a második helyen a javo- rinkai szövetkezet, a harmadi­kon pedig a nádszegi Agrimpex Kft. végzett. Az előadók közül Anton Mikita az Állami Fajtanemesítő Intézet képviselője a nemesítésben orszá­gos szinten elért eredmények ér­tékelése mellett elsősorban a köz­ponti nyüvántartásban szereplő állatok jelölésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Irena Bartalošová, a regionális állategészségügyi igazgatóság képviseletében az állatokról em­berre átvihető betegségekkel kap­csolatban felhívta a figyelmet a tu­berkulózis újbóli megjelenésére, ami elsősorban a legyengült szer­vezetben képes a fertőzésre. Tájé­koztatásul azt is elmondta, hogy a Galántai Milex tejgyár december elsejétől befejezi a tevékenységét, egyúttal sajnálatosnak tartotta, hogy a régió egyes tejtermelőinek befektetési szándéka ennek a vál­lalatnak a megmentése és újrain­dítása érdekében zátonyra futott. Felhívta a figyelmet arra is,'hogy a kiskapacitású húsfeldolgozó egy­ségek tevékenységét legalizáló ed­digi kör alakú pecsétek 2010-től érvényüket vesztik, helyettük a nagyüzemek számára kiadott ová­lis pecséteket kell használniuk. Noha az agrárágazati támoga­tásokat már ötödik éve folyósít­ják, a változó feltételek és követel­mények miatt mégis mindig van­nak és lesznek olyan előírások is, amelyeket az időszerű támogatási kérvények benyújtásakor kell megismerniük az igénylőknek. Ezekről tartott tájékoztatót Klos­termann Miklós, az Agrárkifize­tési Ügynökség dunaszerdahelyi regionális kirendeltségének kép­viselője, aki a nagy számosállat­egységekre folyósított támogatási kérvények kitöltésének feltételeit és az idevonatkozó átszámítási arányszámokat ismertette, egyút­tal az állatállományokban végre­hajtott cserék bejelentési kötele­zettségeire is felhívta a figyelmet. A résztvevők ezután az agrár- biztosításokról és a tejautomaták­ról kaptak rövid összefoglalót. A tej automatákkal kapcsolatban a hozzászólásokból az is kiderült, hogy az automaták elhelyezésé­hez néha olyan követeléseket is teljesíteni kell, mint például a csa­tornahálózatra való rákapcsoló­dás lehetősége. Bartal András, a tej automatákat forgalmazó duna­szerdahelyi EKOtrend AB Kft. ve­zetője lapunknak elmondta, az utóbbi időszakban valóban meg­növekedett az igény az automaták iránt, s a működtetők számára ki­látásba helyezett több ezer koro­nás támógatás ezt az érdeklődést még inkább fokozza. Az egyes kí­nálatokban szereplő berendezé­sek műszaki színvonala és minő­sége azonban gyakran változó. Bartal András szerint az automa­ták legfontosabb része a belső tisztítórendszer, amely a tejada­goló rendszeres tökéletes tisztán' tartásával garantálja az adagolt tej megfelelő minőségét. Elsősor­ban erre kell odafigyelni, hogy az üzembe helyezés után ne legye­nek problémák a folyamatos mű­ködtetéssel. Az általuk forgalma­zott olasz berendezések érvényes minőségi tanúsítvánnyal rendel­keznek, Olaszországban és a kö­zösség országaiban több, mint ezer eladott tejadagoló automatá­juk működik, a berendezéseket különböző változatokban forgal­mazzák. Az EKOtrend a tej hűtése és feldolgozása terén csaknem két évtizede jelen van a szlovákiai pi­acon, termékeit és szolgáltatásait a dél-szlovákiai termelők régóta ismerik, (szil) A két járás tejtermelőit elismerő oklevelekkel jutalmazták (A szerző felvétele) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom