Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-08 / 283. szám, kedd
16 Agrárkörkép - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 8. www.ujszo.com Az adminisztratív terheket 25%-kal csökkentenék Egyszerűsítenék a KAP-ot EU-HÍR Gyakorlati agrárszakemberek végzik kinn a terepen a konkrét kárfelmérést Áttekinthető és gyors kárrendezés (Kép: Agromagazin Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága november végén jelentést tett közzé, amelyben azon 39 egyszerűsítési javaslattal kapcsolatos észrevételeit vázolja fel, amelyeket áprilisban a tagállamok közösen nyújtottak be a bizottsághoz. A munkadokumentum információkkal szolgál az értékelési eljárás eredményeiről, és felvázolja a 2009 márciusa óta végbement fejleményeket. A jelentést a Mezőgazdasági Tanács decemberben tárgyalja meg. A 39 javaslat többsége kedvező értékelést kapott. A Bizottság a tervek szerint ezeket konkrét intézkedéssé alakítja, és rövid időn belül végre is hajtja. A beérkezett javaslatok között számos olyat találunk, amely már régóta a tervek között szerepel és beépítésre is került a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, 2010. január 1-jétől Jóllehet az Európai Unió világ- viszonylatban és átlagosan is a legmagasabb életszínvonalat biztosító társadalmak egyikének számít, sok polgárának még sincs lehetősége megfelelően táplálkozni. A legfrissebb becslések szerint átlagosan az Európai Unió népességének 17%-a él a szegénységi küszöb alatt, vagy ahhoz közeli szinten: hiányos táplálkozásra kényszerülnek és például minden másnap sincs lehetőségük a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ennek kapcsán az Európai Bizottság e hónap elején tette közzé a 2010. évre vonatkozó leginkább rászoruló személyek megsegítését célzó élelmiszer-elosztási tervét. A program eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élelmiszer-felesleget („intervenciós készletek”) elossza a rászorulók között. A 90-es évek derekán a programot úgy módosították, hogy bizonyos feltételek mellett az intervenciós készletek piaci beszerzéssel is bővíthetőek legyenek. Ebben az évben azonban a rendelkezésre álló intervenciós készletek (gabonafélék, cukor, tejpor és vaj) javarészt fedezték a 2010. évi tervben megállapított igényeket, így csak igen kismértékű piaci beszerzésre volt szükség. A program keretében - a 2009. évhez hasonlóan - 500 millió euró költségvetés áll rendelkezésre. Idén 19 tagállam döntött úgy, hogy részt vesz a programban. A közösség legrászorultabb polhatályba lépő felülvizsgált szabályokba. A bizottsági munkadokumentum további elképzelések széles skáláját vázolja fel az egyszerűsítésre vonatkozóan, így többek között a mezőgazdasági termékek esetében célratörőbb promóciós programokat irányoz elő. A felmerült elképzelések között szerepel a marhahús önkéntes címkézési rendszerének esetleges eltörlése, valamint az egyes vidékfejlesztési intézkedések esetében érvényes kifizetési határidőknek a közvetlen kifizetések határidejével való összehangolásának lehetősége. A bizottság a témáról szóló első közleményének 2005-ös közzététele óta foglalkozik a KAP egyszerűsítésével. Az e téren folyó tevékenység szervesen illeszkedik a jobb szabályozással kapcsolatos általános stratégiába, amely többek között 2012-re az adminisztratív terhek 25%-kal való csökkentését tűzte ki célul, (eu-info) gárainak először 1986-1987 rendkívül hideg telén osztottak ingyenesen élelmiszert. A kialakult szükséghelyzetben a mezőgazda- sági termékek felesleges készletei a tagállamok jótékonysági szervezeteinek közreműködésével jutottak el a rászorulókhoz. Később az intézkedés állandósult, alapját immár az intervenciós készletek képezték. A program keretében ugyanis a tagállamok élelmiszersegélyként hasznosíthatták az állami készletekben felhalmozott élelmiszer-felesleget. Az 1990-es évek elején megkezdődött a közös agárpolitika (KAP) reformja, amely célul tűzte ki a közösségi intervenciós készletek drasztikus csökkentését. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek a programban való részvételről. A bizottság minden évben új tervet hagy jóvá. A segélyt általában a nélkülözők különböző csoportjaihoz juttatják el, így például a hátrányos helyzetű családok, a kisnyugdíjasok, a hajléktalanok, a fogyatékkal élők, a veszélyeztetett gyermekek, a létminimum alatt élő és migráns munkavállalók, valamint a menedékkérők számára. Műiden év elején az érintett tagállamok értesítik a bizottságot részvételi szándékukról, majd a későbbiekben bejelentik az egyes termékek iránti igényüket. A program megvalósításáról utólag jelentést kell készíteniük. Szloválda nem vesz részt a programban, Magyar- ország 95 ezer tonna gabonát és csaknem 2 ezer tonna cukrot oszthat szét erre a célra, (eu-press) A termelés biztonsága alapvető követelmény, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés többnyire szabad ég alatt, a légköri és egyéb feltételek kénye-kedvének kitéve zajlik, ezért jelentősen megnövekedett kockázati tényezőkkel kell számolni. ÚJ SZÓ-INTERJÚ A kockázatok csökkentésének, ü- letve minimalizálásának egyik legfontosabb eleme a biztosítás. A mezőgazdasági termelésben a magas szintű kockázati tényezők miatt egyelőre nem a legelterjedtebb, ugyanakkor szerepe ebben az ágazatban is felértékelődött. Merre tart a biztosítás, milyen trendek érvényesülnek napjainkban ezen a területen, kérdeztük Bán Dalibortól, az Ágra poisťovňa ügyvezető igazgatójától, akit nemrégiben neveztek ki az osztrák anyavállalat szlovákiai leányvállalatának élére. Az ágazatra ható globális légköri változások a biztosítások területén is a szakosodás kányába mozdították el a piacot. Napjainkban ezt a tevékenységet kifejezetten erre a célra szakosodott biztosító társaságok, vagy a nagy biztosítók erre a célra létrehozott leányvállalatai végzik. A cél, hogy ezen a területen is hozzáértő, szakmailag felkészült szakemberek korrekt és transzparens módszerekkel végezzék el a kárfelmérést, s rendezzék a szerződött ügyfeleik biztosítási igényeit. Jó példa erre az anyavállaltunk, az ÖHV, ismertebb nevén osztrák jégkárbiztosító, amelyet eredetileg az osztrák gazdák társulásként hívtak életre. Itt gyakorlatilag a gazdák mérik fel gazdatársaik kárait, amelyeket a biztosító azután korrekt módon rendez. Ugyanez az elv nálunk is érvényes, így a kárfelméréseket az adott térségben elismert ágazati szakemberekkel, gazdálkodókkal végeztetjük el. Miért jó ez a biztosítónak, hiszen a logika azt diktálná, hogy bizonyos keretek, korlátok között kell tartama a kifizetéseket. Nem félnek attól, hogy a külső munkatársak kárfelmérései esetleg visszaélésekre adhatnak lehetőséget? Nem, mert a kárfelmérés során egyrészt az adott térségben ismert és szakmailag elismert gazdálkodókkal, szakemberekkel dolgozunk együtt, másrészt nem az a legfontosabb, hogy minél többet megtakarítsunk a kifizetéseken, hanem az, hogy egyértelműen olyan korrekt, transzparens és gyors legyen a kárrendezés, ami az ügyfél elégedettségét szolgálja. Mert az elégedett ügyfél a legjobb ügyfél. A szlovák agrártárca vezetése idén tavasszal hirdette meg azt a támogatási alapelvet, amelynek alapján a biztosítási díjak befizetésének támogatásához nyújt hozzájárulást, szemben az eddig alkalmazott természeti csapások okozta kárrendezéssel. Ez eleve új helyzetet teremtett... Kétségtelen, hogy az Európai Unióban is kialakult egy egységes biztosítási rendszer és annak támogatása iránti igény, aminek mértékét az egyes térségekben meglévő különböző kockázati szintek miatt meglehetősen nehéz megállapítani. Mert más a kockázat a déli tagországokban, műit mondjuk az északi országokban. Szlovákiában például az idén sikerült elérni a befizetett biztosítási díjak 50 %-os támogatását, tavaly viszont ez csupán 8,5 % volt. Hozzá kell tenni, hogy az előző évben megkövetelt adminisztratív megkötések (kimutatások, igazolások) miatt az idén már eleve kevesebben igényelték ezt a támogatást, mert a gazdák úgy gondolták, ennyi utánjárással nem éri meg ezt a csekély összeget kérvényezni. Eddig nálunk ez gyakorlatilag úgy működött, hogy a biztosítási díjak támogatására szánt összeget elosztották a benyújtott igényekkel. Érdemes lenne általánosan bevezetni az Ausztriában az ezen a területen már évek óta alkalmazott módszert, amely szerint a gazda a mindenkori biztosítási díjnak csak a felét fizeti, a fennmaradó részt pedig fele-fele arányban az állami költségvetés és az uniós támogatás fedezi. A mezőgazdasági terménybiz- tosítás nálunk egyelőre főként egyéni megfontoláson alapuló döntés a vállalkozók részéről. A jelenlegi gazdasági helyzetben mi teheti indokolttá a biztosítások szélesebb körű elterjedését? Elsősorban azt kell látni, hogy a mezőgazdasági termelők az egész év folyamán komoly költségeket fektetnek be a termelés menetébe, hogy az elvárt vagy tervezett terméshozamokat és bevételeket elérjék, ugyanakkor ezt a törekvésüket az év bármelyik időszakában akár egy félórás természeti csapás, szélvihar, jégkár, árvíz, pillanatok alatt tönkreteheti. Ráadásul ebben a gazdasági helyzetben, amikor az értékesítési árak is nagyon lecsökkentek, a termelőknek nem állnak rendelkezésre olyan szabad források, amelyekből tartalékokat képezhetnének egy esetleges természeti csapás okozta kárból keletkezett jövedelemkiesés ellensúlyozására. Ilyen válságos időszakban akár egy közepes szintű káresemény is rendkívül komoly következményekkel járhat a gazdálkodó számára, tehát a termés, illetve a belőlük várt jövedelem bizonyos szintjének biztosítása mindenképpen célszerű. A mi célunk egyértelműen az, hogy a gazdák számára elérhető áron lehetővé tegyük a teljes termőterületük biztosítását. Alapelv, hogy minél nagyobb területet tudjanak biztosítani, minél alacsonyabb költségekkel. Eddig többnyire csak a kockázatosabb, nagyobb jövedelmet adó növények termőterületére kötöttek szerződést. A mi kínálatunk alapján csaknem ugyanolyan áron az egész területüket biztosíthatják. Erről és a termelők széleskörű tájékoztatásáról egy területi menedzserekből álló csapat gondoskodik, akik a helyi viszonyokhoz igazodva igyekeznek a lehető legoptimálisabb megoldásokat felkínálni a számukra. A termelők viszont azt mondják, a biztosítási díj most is drága, s inkább kockáztatnak, hátha nem történik komolyabb baj... Ez is megoldás lehet, de mi van, ha mégis... Ugyanakkor nálunk a biztosítási díjat is maga a termelő szabhatja meg. Ennek lényege, hogy a gazda maga határozza meg, milyen jövedelmi szintre biztosítja az adott termőterületet, s ennek alapján fizeti a biztosítási díjat is. Ha magasabb bevételre számít, akkor többet fizet. A mi rendszerünkben a káresetek rendezésekor ebből az előzetesen megállapodott ösz- szegből indulunk ki. Ráadásul nem bíráljuk felül a károsodott növény- állomány kondícióját, nem elemezzük az aktuális piaci árakat, nem kérünk visszamenőleges igazolásokat az előző időszak termésátlagairól, nem kíváncsiskodunk, hogy az adott parcelláról még mennyi termést sikerült betakarítani... Miután megtörtént a káreset, és azt bejelentették, az illetékes regionális szakemberünk megállapítja annak mértékét, s tizennégy napon belül a gazda számlájára utaljuk a szerződés szerint nekijáró összeget. Milyen biztosításokra érvényesek ezek a feltételek? Hangsúlyozni kell, hogy kifejezetten növénytermesztéssel kapcsolatos biztosításokkal foglalkozunk. Legismertebb termékünk, a jégkár biztosítása mellett a szántóföldi növénytermesztés csaknem minden területét igyekszünk lefedni. Vannak speciális termékeink is, amelyekkel a termelő gyakorlatilag a vetéstől kezdve a betakarításig biztosíthatja a termelési kockázatokat. Ebbe beletartozik a vetés utáni szárazság miatti újravetés kárrendezése, a kifagyás, a talaj- és árvíz valamint a jégkár elleni biztosítás is. Ugyanakkor a megkötött biztosítási szerződések törlesztését csak a rákövetkező év júniusától kérjük a gazdáktól. Honlapunkon és az agrárkamara honlapján partnereink számára áprilistól ingyenesen hozzáférhetővé tettük a Me- teoservis nevű szolgáltatást, amely egy négyzetküométeres felbontásban az ország egész területét lefedve pontos meteorológiai adatokat és kétnapos előrejelzést is nyújt a várható időjárásról, hőmérsékletről, a levegő páratartalmáról, a csapadék mennyiségéről és a szélerősségről. (szilvássy) Biztonságom - a vetéstől a betakarításig Az Ágra Biztosító jól ismeri a szlovák mezőgazdászok gondjait, amelyeket az időjárás kiszámíthatatlansága okoz. Termékeivel a biztosítható kockázatok keretében biztosíthatják a termést többek között kifagyás ellen is. Ha fedezni szeretné ezt a kockázatot is, mielőbb kösse meg a szerződést, az első biztosítási díjat jövő év júniusában fogja majd fizetni. Az ősszel megkötött biztosítás előnyeit már sok elégedett ügyfél élvezheti. Vegye fel velünk a kapcsolatot! Területi képviselőink és közvetítőink segítségével szívesen nyújtunk részletes tájékoztatást Önöknél, helyben. (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele Támogatások a legrászorultabbak megsegítésére Élelmiszer-elosztási terv EU-HÍR MP910512
