Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-27 / 274. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 27. www.ujszo.com Bérének 55%-át kaphatja a szülő maximum 10 napig Ápolási szabadság jár, ha bezárják az iskolát ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem kell a rendes éves szabadságának rovására otthon maradnia a szülőnek gye­rekével, ha influenzajárvány mi­att bezárják az óvodát vagy az is­kolát. A szülő ilyen esetben ún. ápolási szabadságra mehet (ošet- rovné), ha tízévesnél kisebb gye­reke van, maximum 10 napig megkapja bérének 55 százalékát a Szociális Biztosítótól. Azonban csak akkor igényelheti ezt a szü­lő, ha az iskolabezárást a regio­nális közegészségügyi hivatal vagy járványügyi szakember ren­delte el. Ha az iskola igazgatója döntött saját hatáskörén belül ar­ról, hogy szünetel az oktatás a sok hiányzó miatt, nem jár az ápolási szabadság. A legtöbb szülő erről a lehető­ségről nem is tud, holott a törvény már hat éve életbe lépett. Maga a jogszabály konkrétan nem említi az influenzajárvány miatt elren­delt szünetet, de minden esetre vonatkozik „amikor az oktatási in­tézményt az illetékes szervek dön­tése alapján bezáiják”. Az ápolási szabadság annak jár, aki fizeti a betegbiztosítást. A Szociális Biz­tosító helyi kirendeltségén kell ki­tölteni a formanyomtatványt (žia­dosť o ošetrovné), az ápolási sza­badság alatt járó pénzt a tavalyi bérből számolják ki. (sán, sm) __________ RÖVIDEN____________ A KMKF és a nyelvtörvény a probléma Pozsony/Komárom. A szlovák fél a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, a magyar a szlovákiai államnyelvtörvényt és a Beneš-dekrétumokat tartja a két ország közötti legsúlyosabb problémának, derült ki a Interparlamentáris Unió Magyar és Szlovák Nemzeti Csoportjának tegnapi, dél-komáromi találkozó­ján. „A Beneš-dekrétumok ügye óta a két tagozat közötti kapcso­lat fagyos, azóta ma ülünk először egy asztalnál” - jelentette ki a sajtótájékoztatón Rubovszky György, a magyar-szlovák baráti tagozat elnöke. Szerinte Szlovákia még mindig nem tisztázta a Beneš-dekrétumok kérdését, ennek ellenére elfogadták a szlovák fél meghívását a találkozóra. A szlovák fél szerint a nyelvtörvényt érintő kérdésekre a hamarosan elkészülő módszertani útmutató ad választ, (ú, t, mti) Csúcson a magyar munkanélküliség Budapest. Magyarországon a harmadik negyedévben tovább nőtt a munkanélküliség, a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint a ráta 10,4 százalék volt, magasabb mint a 13 éves csúcsot jelentő július-szeptemberi 10,3%. Ennél magasabb munkanélküliségi rátát 1996 első negyedévében mértek, akkor 10,5% volt az állástalanok aránya. A harmadik negyedévben a munkanélküliek száma elérte a 440 ezer főt. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,4% volt, 2,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. (MTI) Párizsba és Szicíliába is repülhetünk Pozsony. A Ryanair diszkont légitársaság tegnap bejelentette, hogy a jövő év május 7-től beindítja a Pozsony és a szicíliai Tra­pani közötti menetrend szerinti járatát. Az ír légitársaság gépei hetente kétszer repülnek majd a földközi-tengeri szigetre. A tár­saság emellett tegnaptól járatot indított Párizsba is. A Ryanair je­lenleg nyolc országba, összesen 17 rendszeres járatot üzemeltet a pozsonyi repülőtérről, az év első kilenc hónapjában 631,6 ezer utast szállított. (SITA) A minisztérium is vizsgálódik a szociális vállalatoknál, de eddig nem bukkant visszaélésekre Visszafizetteti az EU a támogatást? Pozsony. Miroslav Beblavý, a Jól Szervezett Társadalomért Intézet (SGI) elnöke szerint megalapozott a gyanú, hogy a minisztérium törvényelle­nesen járt el a nyolc nagy szociális vállalat támogatá­sának kifizetésekor. ÚJ SZÓ-HÍR Ha ez bebizonyosodik, az Eu­rópai Bizottság nem fizeti ki a szociális vállalatok támogatására kért 26,5 millió eurót. Szlovákia ebben az esetben elesne ettől az uniós támogatástól, ráadásul az adófizetők pénzéből vissza kell fizetnie Brüsszelnek azt is, amit az EU már kifizetett a szociális vállalatok pilótaprojektjeire. Beblavý kifejtette, sérti az uniós előírásokat, hogy a tárca a válla­latok működtetési költségeinek 95 százalékát kifizette az uniós forrásokból, holott az uniós jog­szabályok csak 50 százalékot tesznek lehetővé. Juraj Ťapák, a minisztérium európai szociális alap szekciójának vezérigazgató­ja szerint azonban az, hogy a költségek hány százaléka fizethe­tő ki egy-egy vállalatnak, az an­nak profiljától, tevékenységétől függ, vannak esetek, amikor ki lehet fizetni a költségek akár 95 százalékát is. Beblavý rámutatott, ezek a cé­gek vállalkozói tevékenységet folytatnak, amit az uniós jogsza­bályok ugyancsak nem engednek meg. Juraj Ťapák viszont azzal ér­velt, hogy bár valóban folytatnak vállalkozói tevékenységet, de az nem a klasszikus értelemben vett vállalkozás, mert az ebből eredő pluszbevételeket visszaforgatják a projektbe. A vezérigazgató leszö­gezte, május óta a minisztérium is ellenőrzést végez a nyolc nagy szociális vállalatban, de eddig nem bukkantak törvénytelenség­re, visszaélésekre. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez nem tör­ténhet meg” - mondta az igazga­tó, hozzátéve, ha törvénytelensé­get észlelnek, nem fizetik ki a tá­mogatást. Az Európai Bizottság vizsgálata december közepén fejeződik be. A szociális vállalatokat a foglalkoz­tatás növelésére hozta létre a kormány és komoly összegeket fordít támogatásukra. Azonban már több esetben felmerült a gya­nú, hogy a vállalatok nem emelik a foglalkoztatást akkora mérték­ben, mint amennyi állami támo­gatást elnyelnek, és kormányhoz közeli alvállalkozók keresnek a cégeken, (sán) Az egészségügyi tárca 480 millió euróért építtetne egy új kórházat Pozsonyban Befejezik a szoci kórházkomplexumot? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az elvtársak az 1970-es években álmodták meg a monumentalista pozsonyi kór­házkomplexumot, az 1980-as években el is kezdték építeni, de befejezésére sosem volt pénz Az egészségügyi minisztérium most a Rázsochy kórház befejezését java­solja - 480 millió euróért (14,5 milliárd korona). Most csak a vas­beton váz áll, az épületegyüttes be­fejezését egyszer már gazdaságta­lannak minősítette a Dzurinda- kormány. ,Akkor felmérték az épületek állagát, s azt, mit kell vál­toztatni a terveken, hogy megfelel­jen a mai elvárásoknak, hiszen az elképzelés már 30 éve is elavult­nak számított” - magyarázta la­punknak az előző kabinet döntését Tomáš Szalay, az Egészségpoliti­kai Intézet munkatársa, aki a 2003-ban született döntéskor az akkori miniszter, Rudolf Zajac ta­nácsadója volt. A most készült elemzés alapján más döntés szü­lethet. Az egészségügyi miniszté­rium elismeri, hogy a szükséges 480 millió eurót nem tudja állami forrásból biztosítani, szükség len­ne a magánszektor hozzájárulásá­ra is. A legújabb elképzelés szerint 900 férőhelyes kórházat építené­nek, 28 műtővel, mely a színvona­las gyógyítás mellett lehetővé ten­né az orvostanhallgatók képzését is. A Komenský Egyetem Orvosi Kara korábban is új kórház felépí­tését szorgalmazta, mivel a medi­kusok képzése jelenleg több, egy­mástól távol eső fővárosi kórház­ban zajlik. „Ha Rázsochyt nem fe­jezik be, akkor az orvosi karnak vége” -jelentette ki Peter Labaš, az orvosi kar dékánja. Az eredeti tervben egy egyetemi campus ki­építése is szerepelt, a tanulmány ezt csak érintőlegesen említ, a költségekbe nem számítja bele. Egy új kórházra Tomáš Szalay szerint is szükség van, de a 480 millió eurós költséget eltúlzott­nak tartja. .Amikor mi elemeztük a komplexum újrahasznosításá­nak lehetőségét, szó sem volt 10 milliárd feletti összegről - mond­ta. - Pozsonynak szüksége van egy új, könnyen megközelíthető kórházra, de Rázsochynak csak az az előnye, hogy könnyen megkö­zelíthető és a telek vagyonjogilag rendezett”. Az új komplexum ki­építése egyben azzal is járna, hogy az egyetemi kórház Po- zsony-óvárosi és kramárei részle­geit megszüntetnék, és az épüle­teket eladnák, (lpj, ak) Stratégiai államosítás Aláírta az elnök a vitatott törvényt Pozsony. Nem használt a mun­káltatói szövetségek, a szakszerve­zetek és a külföldi gazdasági kama­rák tütakozása, Ivan Gašparovič ál­lamfő tegnap aláírta a stratégiai vállalatokról szóló törvényt, mely az ellenzék szerint alkotmánysér­tő. A jogszabály szerint azokat a kormány által stratégiainak minő­sített vállalatokat, melyek felszá­molás alá kerülnek, az állam felvá­sárolhatja. A munkáltatók szerint ez elriaszthatja a külföldi befekte­tőket, hiszen befektetéseik is ve­szélybe kerülhetnek. A jogszabály az ellenzék szerint lehetővé teszi a stratégiainak minősített vállalatok államosítását. Az államfő szerint a kormánynak joga és kötelessége a szociálpolitika megvalósítása, ezért joggal tart igényt az új hatás­körökre. (lpj,s) Év végéig veszi vissza a posta a régi, koronás okmánybélyegeket, és csak az erre kijelölt 27 postafiókban Végre a hivatalokban is lesz okmánybélyeg ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Posta jövő keddtől elveszíti monopolhelyze­tét az okmánybélyegek árusítása terén, tegnap az államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely lehe­tővé teszi, hogy az okmánybélye­geket végre azokban a hivatalok­ban is meg lehessen vásárolni, amelyekben az ügyintézéshez szükség van rájuk. A javaslatot az SDKÚ terjesztette a parlament elé, ám a kormánypártok lesöpörték, majd egy hét múlva hajszálra azo­nos javaslatot terjesztett elő a Smer, és a parlament elfogadta. Egyszerűbb lesz tehát az ügyin­tézés, nem kell a hivatalokból vagy a rendőrségről a postára futkosni okmánybélyegért. Emellett a bel­ügyminisztérium automatákkal akar felszerelni több rendőrkapi­tányságot. Elegendő lesz megadni, hogy például új személyire van szükségünk, az automata kiírja, mennyi pénzt kell bedobni és kiad­ja a nyugtát - azt csak át kell adni ügyintézéskor a rendőrnek. A régi, koronás okmánybélye­geket a Szlovák Posta már csak az év végéig veszi vissza, és azt is csak a nyolc megyeközpont 27 kijelölt fiókjában - ezek jegyzéke megta­lálható a www.posta.sk honlapon és a postákon. Csak azokat a bé­lyegeket veszik vissza, amelyek ér­vényessége 2009. január 17-e előtt lejárt, és ehhez külön kérvényt kell kitölteni, (dp, s) A rektor is sáros lehet, tucatnál több tárgyból vizsgáztak nála, holott csak egy tantárgyat oktatott; egy diplomamunkát írt, két titulust is kapott a dékán lánya Trencséni diplomagyár: gyorsan ad, és kétszer Bánod apuka, a dékán, akinek fia és lánya is gyorsdiplomát kapott, és Mečár rektor (TASR-felvételek) ÚJ SZÓ-HÍR Trencsén. Szinte nincs nap, hogy ne derülne ki újabb zűrös részlet a diplomagyárként elhíresült tren­cséni Alexander Dubček Egyetem­mel kapcsolatban. A Markíza Paľba című riportműsora szerint a tren­cséni intézmény is a fejétől bűzlő hal klasszikus esete: a levelező ta­gozatos hallgatók indexében a tan­tárgyak nagy része mellett egyetlen ember aláírása található, mégpe­dig a rektoré, Miroslav Mečáré. Ó korábban a „gyorsdiplomákat” osz­tó kar dékánja volt. 2005 és 2007 között volt olyan távutas hallgató, aki egy tucatnál több tárgyból vizs­gázott Mečámál, holott a rektor hi­vatalosan csak egy tantárgyat okta­tott. „Esküszöm, nem tudok erről“ - állítja a rektor, azt mondja, hamisí­tották az aláírását. Mečárt korábban már azért le­mondásra szólították fel, mert ő ve­zette azt a kart, ahol az egyetem egyik dékánjának gyerekei egy-két év „tanulás“ után mérnöki diplo­mát szereztek. Egy diplomamunka, két titulus A napokban az is kiderült, hogy Daniela Bánociová - a közgazdasá­gi és szociális fakultás dékánjának lánya, akinek ügye miatt hetekkel ezelőtt kipattant az egész botrány - ugyanazt a diplomamunkát adta le Trencsénben, mint a kassai Műszaki Egyetemen. A dékán lánya Kassán öt év alatt végezte el tanulmányait, gépészmérnöki oklevelet szer­zett. Az ottani egyetemen abszol­vált tantárgyak túlnyomó több­ségét elismertette az apja által vezetett trencséni intézményben is, egy év alatt sikeresen le is ál­lamvizsgázott - közgazdasági mérnöki címet kapott. A törvény nem engedélyezi, hogy egy diák ugyanazt a diplomamunkát két helyen is megvédhesse. Ráadásul egy korábbi trencséni végzős szerint a dékán lánya a zá­rómunka egyes részeit az ő koráb­ban leadott diplomamunkájából másolta ki. Diplomamunkájának konzultánsa ugyanis éppen a dé­kán volt, így probléma nélkül hoz­záférhetett a készülő munkához. A dékán lánya időközben visszaadta „gyorsított eljárásban“ szerzett trencséni diplomáját, de továbbra is a kassai Műszaki Egyetem dokto- randusz-hallgatója. Apja, Dániel Bánod még mindig a trencséni kar dékánja. Hallgat a Smer A diplomacsalási botrányban a Smer egyes képviselői is vétkesek, ám a párt hallgat az ügyben. Renáta Zmajkovičová, a párt parlamenti képviselője két évvel ezelőtt írta diplomamunkáját, s abba bemásol­ta a házszabály egyes részeit. Azt nem tüntette fel, hogy idézetről van szó. Zmajkovičová és a beszterce­bányai egyetem is azzal védekezik, hogy a képviselőnő csak „technikai jellegű“ hibát vétett, mivel egy köz­ismertjogszabályból idézett. Szak­emberek szerint viszont minden átvett szövegrésznél fel kell tüntet­ni, hogy nem saját gondolatról van szó, s le kell írni az idézet pontos forrását is. A Smer egy másik képvi­selője, Stanislav Kubánek tavaly, 57 évesen védte meg baccalaureá- tusi munkáját egy kétes hírű cseh magánfőiskola hazai kirendeltsé­gén. Mint kiderült, a párt eperjesi kerületi főnöke több oldalnyi szö­veget másolt át egy egyetemi tan­könyvből - a forrást nem jelölte. Az esettel kapcsolatban sem az érin­tett, sem pártja nem kívánt nyüat- kozni. (MSz, s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom