Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-21 / 269. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2009. NOVEMBER 21. Közélet 3 1989 után az egykori kommunista csúcsvezetők többsége büntetlenül élte, éli életét a demokráciában. Csupán néhányukat ítélték el rövid szabadságvesztésre Csak Ceausescu lakolt, a többiek többnyire megúszták A legvidámabb barakkot megteremtő Kádár János 1989-ben elsőként hunyt el a szocialista táborban hosszú éveken át „uralkodó“ vezetők közül. Az őt túlélő, saját bukásukat megélő pártvezérek többségének zaklatot- tabb sors jutott osztályrészül, nagy részük viszont nem lakolt tetteiért. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kommunisták II. világháború utáni hatalomátvételük alkalmával nem voltak restek kivégezteteni vagy jobb esetben rács mögé zárni politikai ellenfeleiket, az 1989-es változások után viszont általában kegyes volt a sors az egykori diktátorokhoz, normalizátorokhoz, főtitkárokhoz és hasonszőrű elvtársakhoz. A volt kommunista fővezérek közül csak egyet végeztek ki, néhányan kaptak pár éves börtön- büntetést, a többség viszont nyugodt körülmények között élhette élete utolsó éveit. A csehszlovák állampárt fő vezetői közül egyet sem vontak felelősségre 1989 után. A párt és az állam 1969 és 1987 közötti leginkább meghatározó alakja, a korszak emblematikus figurája, Gustáv Hu- sák két évvel a forradalom kitörése 1971-től a 89-es bukásig irányította az NDK-t. 1993-ban súlyos rákbetegsége miatt az ellene folytatott eljárást megszüntették. Hamvai Santiago de Chilében, ismeretlen helyen vannak. Felesége máig Chilében él. után pozsonyi házában halt meg. Temetésére - mely magánjellegű volt - Ján Čarnogurský akkori szlovák kormányfő is elment. A KDH elnöke a Husák-érában politikai üldözöttnek számított, a börtönt is megjárta, ám saját bevallása szerint hazája volt államfőjének temetésére miniszterelnökként el kellett mennie. Hasonlóan kegyes volt a sors a többi kommunista vezetőhöz is. Miloš Jakeš egykori CSKP-fótit- kár, aki 1987-től a bukásig vezette a pártot és rajta keresztül az országot, Prágában háborítatlanul éli nyugdíjas éveit, Vasi! Bil’ak, a ruszin származású dogmatikus élpolitikusnak szintén nem kellett la- kolnia tetteiért. Pedig Biľak is azok között a vezető párttagok között volt, akik 1968 nyarán formálisan behívták az országba a megszálló szovjet hadsereget. Szimbolikus távozás A gulyáskommunizmus megalkotója még a változások előtt távozott az élők sorából, az ő utolsó útjának az állami pompa is kijárt. A nevével több mint három évtizedes korszakot fémjelző Kádár János éppen azon a napon távozott, 1989. július 6-án hunyt el, amikor az 1958-ban az ő akaratából kivégzett Nagy Imrét és társait a Legfelsőbb Bíróság jogilag is rehabilitálta. Halálhíréről a tárgyaláson ülő 1981-től vezette Lengyelországot, amikor statáriumot hirdetett az országban. 2005-ben bocsánatot kért Csehországtól a 68-as katonai invázióért - ekkor hadügyminiszter volt -, jelenleg két per folyik ellene. érintettek egy kis, kézről kézre adott cetliről értesülhettek. Három héttel korábban, június 16-án a már teljesen tudatbeszűkült állapotban lévő Kádár egy városi legenda szerint koromfekete gyászruhában készülődött „Imre temetésére” a Hősök terén. A korszakos kelet-közép-euró- pai kommunista pártvezérek közül Nicolae Ceausesu is uralmának teljes összeomlása közepette távozott az élők sorából, igaz, kevésbé szimbolikusan: a Conducatort és nejét, Elenát a romániai forradalom zűrzavarában sebtében kivégezték. A pár a forradalom kitörése után helikopterrel menekült a fővárosból, miután a tüntetők december 22-én behatoltak az elnöki palotába, három nappal később pedig már azt jelentette a bukaresti televízió, hogy egy rögtönítélő katonai bíróság ítéletét végrehajtva kivégezték őket. Másnap közel egy órás videót mutattak be a történtekről. A két napra felravatalozott, pártpompával eltemetett és százezres tömeg által kísért Kádárral ellentétben a „Kárpátok géniuszáról” egy ideig azt sem lehetett tudni, hová temették. A közvélemény ugyanis nem engedte meg, hogy úgymond a román földet az ő testi maradványaikkal gyalázzák meg. Valójában pár nappal kivégzésük után egy bukaresti temető Todor Zsivkov A leghosszabb ideig hivatalban lévő kommunista vezér, 1954- től 1989-ig állt pártja élén, melyből 1990 januárjában kizárták. Emlékirataiból kitűnik, semmit sem bánt meg. 1998-ban hunyt el, sírját 2007-ben megrongálták a szófiai temetőben. 1969-től 1987-ig vezette pártját, 1975-től 1989-ig államfő is volt. 1990 februárjában kizárták a pártból, 1991. november 18-án bekövetkezett haláláig visszavonultságban élt Pozsonyban. '89 után nem állították bíróság elé. civü parcellájába temették a házaspárt, ám sírjukra két tábornok nevét vésték, mivel a hadsereg félt a népharagtól. Ceausescunak csak 1996-ban állítottak szerény síremléket - nagy keresztben vörös csillaggal... Lassan őrlő malmok Máshol - már ahol egyáltalán sor került rá - jóval komótosabban zajlott a felelősségrevonás. A bolgár Todor Zsivkovot, a leghosszabb ideig hatalmon lévő pártfőtitkárt (1954-től „uralkodott“), az 1991-ben kezdődő, ám nagyon sokáig elhúzódó perében hét évre ítélték állami pénzek el- sikkasztásáért. Büntetéséből csupán két évet töltött le, azt sem börtönben, hanem - betegségére való tekintettel - a már 1989-es bukása után tartó házi őrizetben, egyik unokájavillájában. A keletnémet bukott pártvezért, Erich Honeckert jóval nehezebben tudták csak ítélőszék elé citálni. Leváltása után nem sokkal egy evangélikus lelkész fogadta be őt vidéki házába. 1990 decemberében, amikor letartóztatási parancsot adtak ki ellene, Honecker egy közeli szovjet katonai laktanyába, majd onnan Moszkvába menekült. 1991 végétől pedig az ottani chilei nagykövetség nyújtott menedéket számára, tekintettel arra, hogy chiNicolae Ceausescu 1965-től vezette a pártot, az általa irányított rendszer kegyetlen brutalitásáról volt ismert. 1989. december 25-én rögtönítélő bírósági döntés után feleségével együtt agyonlőtték. Bukarestben lévő sírját csak pénzért engedik fotózni. lei veje egykor, üldözött kommunistaként, Augusto Pinochet diktatúrája elől az NDK-ba menekülhetett. 1992 júliusában, amikor a moszkvai vezetők levették róla a kezüket, karhatalommal vitették ki a képviseletről és kiadták Németországnak. Honecker ügyére végül - ahogy sok más vádlott társáéra - „egészségügyi” megoldás született: májrákja okán megszüntették ellene az eljárást, és Chilében kapott végső menedéket. A lengyelek az állampárt éléről, majd az államfői székből is csendben háttérbe húzódó, 1991-ben nyugdíjba vonuló Wojciech Jaruzelski tábornok ellen 1989 után több pert is indítottak, de mindmáig egyikben sem ítélték el. A tavaly ősszel kezdődöttet a szükségállapot 1981-es bevezetéséért kezdeményezte a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete. A most 85 esztendős egykori államfő és hét társa kitart amellett, hogy a 100 halottal járó katonai intézkedés és az azt követő letartóztatási hullám az 1956-os magyar- országihoz hasonló véres szovjet intervenciótól mentette meg Lengyelországot. Jaruzelski egy idei interjúban elismerte, hogy hibákat követett el a kommunizmus védelmében. „Hónapokig gyötrődtem, mielőtt kihirdettem a szükségállapotot“ - mondta az AP hír- ügynökségnek. Kádár János 1956-tól 1988-ig vezette a pártot, '89 februárjában elmondott „őrült beszédét" követően nyugdíjazták. 1989 nyarán halt meg, 2007-ben sírját meggyalázták, akkor elrabolt földi maradványai máig nem kerültek elő. Nem bűnbánó „fajták“ Egykori tetteik megbánása és elveik újraértékelése nem volt jellemző a kommunista vezetőkre. Zsivkov emlékirataiban magát hősnek állította be, az ellene 1990 után folyó pert neosztálinista jellegűnek nevezte. Husák mindvégig hitt abban, hogy nélküle az 1968-as intervenció után rosszabb irányba mentek volna a dolgok, a nála is keményvonalasabb elvtársak, mint például Vasiľ Biľak vagy Alois Indra vezetésével súlyosabb áldozatokkal járt volna a normali- záció. A Honecker neve alatt 1994-ben megjelent könyvből az derül ki, hogy az NDK nem bírta ugyan a versenyt a kapitalista és demokratikus NSZK-val, ám a bukásért Mihaü Gorbacsov és Egon Krenz egykori NDK-politikus a felelős. Honecker özvegye a chilei emigrációban a mai napig azt hirdeti, jobb, igazságosabb volt az NDK, mint nyugati szomszédja. A felsoroltakhoz képest Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a párt utolsó főtitkára (1985 és 1991 között) szépen él emlékeiből. Tisztes honoráriumokért beszédeket tart, politikai kommentárokat ír, az utóbbi években pedig politikai „celebként“ a reklámszakmába is belekóstolt - egy francia luxuscég utazótáskáinak reklámarca lett. (MSz) Szombat 571T Borult, ködös idő, de az alacsonyabban fekvő területeken, majd később a hegyekben is kisüthet a nap. Az orvosmeteorolágia a Panoráma oldalon olvasható A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük tel. A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Wx. Almeria 19718° Málta 21716' röür Isztambul 15717° Nápoly 18718' :r\. Kairó 24°/22° Nizza 17716' ***• Kanári-szigetek 21722° Rimini 16712' Kréta 21717° Várna 14715' Vasárnap HBBW1 6711° 2009. november 21., 12:00 Túlnyomóan borult égbolt, köt A hegyekben és elvétve a síkságokon is kisüthet a nap. VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős égbolt 2° 12° lelhős égbolt 4° 8” záporok 4° 9° Nyitra felhős égbolt 2° 6° felhős égbolt 4° 8° záporok 3° 8° Dunaszertfahely felhős égbolt 3° 10° falhős égbolt 4* 9° záporok 4° 9° Komárom felhős égbolt 2° 9° lelhős égbolt 4° r lelhős égbolt 4“ 9° Ipolyság felhős égbolt 3° 8° felhős égbolt 4° 7° lelhős égbolt 3° 7° Rimaszombat felhős égbolt 1° 5° lelhős égbolt 1° 7° lelhős égbolt 2° 7° Kassa túlnyoméan felhős 1° 7° felhős égbolt 2° 8° felhős égbolt 4° 7° Királyhelmec felhős égbolt 4° 9° felhős égbolt 3° 7° lelhős égbolt 5° 8' Besztercebánya kissé felhős 1° 12° túlnyomóan lelhős 2° 10' záporok 2° 8° Poprad túlnyomóan felhős 6° 12° túlnyomóan felhős 4° 11° túlnyomóan felhős 2” 9° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva t” szél -ä. melegfront n ciklon hidegfront okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Pozsony 07.06 Pozsony Besztercebánya 07.00 Besztercebánya Kassa 06.51 Kassa Pozsony-Oévény 19 apad Komárom 190 árad Párkány 125 árad
