Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-21 / 269. szám, szombat

4 Régió UJSZO 2009. NOVEMBER 21. www.ujszo.com e-moil: regio@ujszo.com, lax: 02/59 233 469 Évente megközelítőleg 60 új beteget regisztrálnak Huszonöt éves a kassai gyermekonkológia ÚJSZÓ -INFORMÁCIÓ Kassa. Kerek évfordulóhoz érkezett a kassai Egyetemi Gyermekkórház onkológiai osz­tálya. Negyedszázad alatt csak­nem 1200 kiskorú pácienst ke­zeltek az intézményben. „Évente ötvenöt-hatvan da­ganatos és megközelítőleg tíz a vérrel kapcsolatos megbetege­désben szenvedő gyereket lá­tunk el” - nyilatkozott Irina Oravkinová, az onkológiai osz­tály főorvosa a 25 éves jubile­um kapcsán magtartott sajtótá­jékoztatón. Az osztályon 15 ágy található, a betegekről kilenc orvos és tizennégy ápolónő gondoskodik. „Osztályunk szo­rosan együttműködik az Euró­pában található hasonló intéz­ményekkel. Ennek is köszönhe­tő, hogy pácienseink 80 száza­léka felépül a betegségből, füg­getlenül a daganatos megbete­gedés típusától és stádiumától” - közölte Oravkinová. Az önálló gyermekonkológiai osztály 1984 szeptember else­jén nyitotta meg kapuit. Koráb­ban Kelet-Szlovákiában a me­gyei gyermekkórház látta el a kis betegeket. Jelenleg az osz­tály a kassai Egyetemi Gyer­mekkórház része, Kassa és Eperjes megyei gyerekeket ke­zelnek itt. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Városi rendőrt harapott meg a kutya Kassa. Kutya harapott meg egy városi rendőrt Kassán még októ­berben, ezért az eb gazdája, egy harminckilenc éves férfi ellen testi sértés miatt eljárás indult. Az állatot ugyanis úgy engedte szabadon, hogy nem tartotta be az erre vonatkozó szabályokat, és a kutya ve­szélyeztette a járókelők testi épségét. Az ügyben fellépő városi rendőr tizenkét napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett - kö­zölte Jana Demjanovičová, a Kassai Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. (TASR) Rendőrt is vert a „vécéablakos” Pozsony. Garázdaság és hivatalos személy elleni támadás miatt is bíróság elé állították a „vécéablakos” szökéséről ismert Roman Č.-t. A bankrablása miatt hírhedtté vált férfinak már többször volt dolga a rendőrséggel. Most azért került bíróság elé, mert egy pozsony-récsei (Rača) szórakozóhely előtt, igazoltatás közben fenyegetni kezdte a rendőröket, például azzal is, hogy felhívja Ján Packa országos rend­őrfőkapitányt. Őrizetbe vétele közben háromszor is megpróbált megszökni. „Igaz, hogy igyekeztem meglépni, meg az is, hogy ittam, de nem fejeltem le” - mondta azzal kapcsolatban, hogy homlokát az egyik rendőr arcának verte. Roman Č.-t bankrablás miatt már hat év szabadságvesztésre ítélték, de fellebbezett, ezért ügye ajövő héten a Pozsonyi Kerületi Bíróság elé kerül. (TASR) Lezuhant a fáról egy férfi Léván Léva. Helikopterrel kellett tegnap a nyitrai traumatológiai osztályra szállítani azt az 54 éves férfit, aki egy fáról, négy méter magasról zuhant le Léván. Erről Sylvia Galajda, az ATE légimentő-szolgálat szóvivője tájékoztatott. A férfi medence­csonttörést szenvedett. (SITA) Fel akartak robbantani egy autót Kassa. Robbanószerkezetet szerelt ismereden tettes egy Škoda gépkocsira csütörtökre virradóra Kassán. A bombát tűzszerésznek kellett hatástalanítania - tájékoztatott a Kassai Kerületi Rendőr-fő­kapitányság. Személyi sérülés szerencsére nem történt, anyagi kár sem keletkezett. A szerkezetet egy fekete műanyag szatyorban he­lyezték az autó alvázára. A rendőrség keresi a tettest. (TASR) Hamis euróbankókkal fizettek Kassa. Május óta legalább 23 alkalommal fizetett hamis euróval az a három bolgár férfi, akikre kommandósok csaptak le a Kassa- vidéki járásban, a szesztai (Cestice) Skorpió vendéglőben. Az ak­ció során kocsijukból 19 darab hamis 100 eurós került elő. A hamis papírpénzzel főként kisebb üzletekben, újságosstandokon, szállo­dákban fizettek. Feltételezhető, hogy több mint 250 darab hamis 100 és 200 euróst juttattak forgalomba. A rendőrség azt is vizsgál­ja, hogy a trió nem tagja-e valamilyen nagyobb, az Európai Unió területén működő bűnszövetkezetnek. (SITA) Valószínűlegtöbb száz nagykaposi polgár nem is kapott a szemétdíjról szóló fizetési meghagyást Évekre visszamenőleg kell fizetni Nagykapos. Furcsa külde­ményt kapott a nagykaposi polgárok egy része. A váro­si hivatalból érkezett levél­ben arra szóh'tották fel az érintetteket, évekre visszamenőleg fizessék ki a szemételhordásért járó il­letéket. LECZO ZOLTÁN Ifj. Gyimesi György, a Nagyka­posi Városi Hivatal vezetője la­punknak elmondta, a lakosok egy csoportjának nemrégiben való­ban küldtek ilyen felszólításokat. A népszerűtlen - ám a törvényi előírásoknak megfelelő - intéz­kedést az indokolta, hogy egy ko­rábban elvégzett ellenőrzéskor kiderült, a településnek a be nem fizetett járadékokból 116 179 eu­rós (3,5 millió korona) kintlévő­sége van, közel akkora, amennyibe Nagykaposnak egy esztendő alatt a szemételhordás kerül. A keletkezett hiány egy ré­sze „fiktív”, így behajthatatlan, a rendelkezésre álló dokumentu­mok szerint ugyanis az elmúlt esztendőkben olyan személyekre is kirótták az illetéket, akik évek­kel ezelőtt elhunytak, vagy elköl­töztek a településről. Ugyanak­kor a meglehetősen hiányos könyvelésben nyomát sem talál­ták annak, hogy több száz nagy­kaposi polgár valaha kapott vol­na a szemétdíjról szóló fizetési meghagyást. Most ezeknek a személyeknek küldték el a felszó­lításokat azzal, hogy vagy évekre visszamenőleg rendezzék tarto­zásukat, vagy ha csupán admi­nisztratív hibáról van szó - és az illető számlákkal tudja igazolni, hogy rendszeresen fizette a sze­métdíjat - értesítse erről a hivatal illetékes osztályát. Ifj- Gyimesi György azt is el­mondta, ha valaki dokumentu­mokkal tudja bizonyítani, hogy az elmúlt években nem tartóz­kodott a városban (pl. külföldön dolgozott vagy más szlovákiai településen tanult), annak ter­mészetesen szintén nem kell fi­zetnie. Ha viszont a polgár térí­tés nélkül vette igénybe a szol­gáltatást, akkor tartozását min­denképpen rendeznie kell, indo­kolt esetben akár részletfizetés útján is. A hivatalvezető fontosnak tar­totta megjegyezni, hogy az el­múlt három évben a lakosok zö­me a kirótt illetékeket rendesen fizeti, a fizetési fegyelem kiváló, ám a korábbi időszakra - a 2004-es, 2005-ös és 2006-os esz­tendőkre - ugyanez már nem vo­natkozik, így a már említett kint­lévőség nagyobbik része is ebben az időszakban keletkezett. Sajná­latosnak tartja, hogy ilyen népszerűtlen intézkedést kellett foganatosítania, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben nem meg­engedhető, hogy a városnak mil­liós nagyságrendű kintlévősége legyen. A visszamenőleg kirótt szemétdíjak egyébként külön számlára kerülnek, az ide befolyó összeget pedig teljes egészében a település hulladékgazdálkodásá­nak fejlesztésére fordítják. Az állattenyésztők szerint óriási gondokhoz vezetne a szarvasmarha-állományok felszámolása Megfelelő marketinggel kell népszerűsíteni a tejet Ötven gazda gyűlt össze Királyrévben megrendezett állattenyésztési konferencián (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Királyrév. A Galántai Járási Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara állattenyésztési konfe­renciát tartott a napokban. Mint­egy ötven gazda gyűlt össze a já­rásból és a környékről. A találko­zón értékelték az elmúlt hónapok eredményeit és a lehetőségekről is tárgyaltak. Horváth Péter a kamara elnöke arról tájékoztatott, hogy év végé­ig várhatóan tovább csökken a fe­jőstehenek száma a tej alacsony felvásárlási ára miatt, a gazdák ugyanis több mint tíz hónapja áron alul adják el a tejet. Volt idő­szak, amikor Szlovákiában volt a legalacsonyab a tej ára. Horváth elmondta, a sertésállományt már csaknem teljesen felszámolták a járásban, napjainkban pedig a sertéshús több mint felét külföld­ről importáljuk. Véleménye sze­rint ha ez történne a szarvasmar­ha-tenyésztéssel is, óriási gondok jelentkeznének. Elsősorban nagy mennyiségű eladhatadan takar­mány maradna a piacon. Az ága­zat különböző támogatások révén igyekszik megmenteni a szarvas­marha-tenyésztést, ilyen például a nagy népszerűségnek örvendő tejautomaták üzembe helyezése. Horváth szerint a gazdák gondjait ez nem oldja meg. Annál a válla­latnál, ahol a napi tejtermelés há­rom-négyezer liter, ott az auto­matán keresztül értékesített kö­rülbelül száz liter tej csupán rek­lámnak jó. Megoldást csak az je­lentene, ha a szlovákiai üzletek polcain előnyt élveznének a hazai termékek. Egész Európában tej­túltermelés van, de hiányzik a termelő, a feldolgozó és eladó közti szoros együttműködés. „Óriási gondnak látom, hogy Szlovákiában az élelmiszerek hetven-nyolcvan százalékát a hi­permarketeken keresztül értéke­sítik, ahol senki nem szabályozza a hazai termékek mennyiségét, sőt még azt sem tudja a vevő első ránézésre, hogy a tejtermék hon­nan származik” - értékelte rövi­den a helyzetet Horváth. Hozzá­tette, az alacsony felvásárlási árak ellenére nagyon drágák ná­lunk a tejtermékek. Ebből is fa­kad, hogy Szlovákiában az egy fő­re jutó éves tejfogyasztás csupán 150 kilogramm. A gazdák szerint ezen egyebek között marketing­gel és különböző programokkal - az említett tejautomaták kihelye­zésével, iskolatej-programokkal lehet javítani. Számtalan vállalat állítja, hogy a hazai piacot az menti meg, hogy külföldre adják el a tejet. A találkozón minden évben kitüntetik a jó eredménye­ket elért gazdákat, a díjakat a tej­termelés terén elért eredmények alapján ítélik oda. Idén az első díj Sopomyára, a második Javorin- kára a harmadik pedig Nádszegre került, (jéem) A tervek már megvannak, kétféle variáció közül lehet választani - a lakosok is hozzászólhatnak Bemutatják a gyorsforgalmi út hatástanulmányát ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Rozsnyó/Berzéte. A Nemzeti Autópályaépítő Társaság Rozs­nyó és Berzéte önkormányzatá­val együttműködésben nyilvános megbeszélést szervez a Gomba­szög és Méhészke közötti R2-es gyorsforgalmi út környezeti ha­tástanulmányának bemutatása céljából. A gyűlés november 24-én, kedden lesz a berzétei kul- túrházban. Akit érdekel a tervdokumentá­ciót értékelő környezeti hatásta­nulmány, előzetesen megtekint­heti a rozsnyói városi hivatal 3. emeletén, a 308-as irodában. A Gombaszög és Méhészke közötti útszakasz a tervezett R2-es gyorsforgalmi út része, amely a Dl-es autópályára kapcsolódik majd. Az autópálya Trencsént, Prievigyét, Garamszentkeresztet, Zólyomot, Losoncot, Rimaszom­batot, Rozsnyót és Kassát kömé össze a déli vonalon. A déli vonal kiépítésének rég emlegetett célja, hogy emeljék a belföldi és külföl­di áruszállítás feltételeinek szín­vonalát, javítsák a közlekedés folytonosságát, biztonságát és gyorsaságát az említett útszaka­szon. A tervdokumentációhoz ki­dolgozott környezeti hatásta­nulmány célja, hogy minél keve­sebb káros hatás étje a környeze­tet és a környező településeket, Szalócot, Berzétét,. Jólészt, Krasznahorkaváralját, Vár­hosszúrétet, Hárskutat, Szádal­mást és Tomagörgőt. Sarkalatos pontja a dokumentumnak, hogy megoldják a legnagyobb gondot, a Szlovák Karszt Nemzeti Park te­rületére eső szoroskői hágón való átkelést, amely jelenleg csak a kétsávos E 571-es nemzetközi út­vonalon lehetséges, amely azon­ban jelentősen leterhelt és már évtizedek óta nem felel meg a követelményeknek. Az említett útszakaszon 2013-ban kezdenék meg az építkezést, amelyet 2017-ben adnának át. A fő gondot okozó szoroskői hágó áthidalására két­féle terv készült. A hágó alatt alagutat vájnának, amelyek a tá­jolásukban és a hosszukban kü­lönböznének egymástól. Az első, 4650 méter hosszú volna, az alagút bejárata Hárskúttól nyu­gatra, kijárata pedig Szádalmás­tól nyugatra lenne. A másik alagút 4980 méter hosszú volna, nyugati bejárata Hárskúttól északra helyezkedne el, a kijára­ta pedig Szádalmástól nyugatra. Az első lehetőségnél 25, a má­sodiknál 20 hidat építenének az útszakaszon, amelynek teljes hossza több mint 31, a második variáns esetében 33 kilométer lenne. Az építési költségek mindkét variáns esetében több mint 545 ezer euróra (16,4 millió korona) rúgnának. Az autópályaépítő tár­saság az első megoldást ajánlja. Ez bizonyult előnyösebbnek a környezetre gyakorolt hatása szempontjából is. Részben azért, mert az első alagút 330 méterrel rövidebb, másrészt a nemzeti parkra is enyhébb hatással lenne, mert rövidebb útszakasz vezetne át a védett területeken, (kov)

Next

/
Oldalképek
Tartalom