Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-13 / 263. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 13. Kertészkedő - hirdetés 17 Dél-Amerikában 11 millió hektáron terem szója, ez több, mint Németország mezőgazdasági termőterülete A szójabab lesz a végzetünk? (Képarchívum) Az európai nagyüzemi ál­lattartás - amire az Unió egész mezőgazdasága épül - fenntarthatatlan lenne a legfontosabb takarmány- növény, az olcsó dél-ame­rikai szója nélkül. E nö­vény termesztési területé­nek ugrásszerű bővítése azonban tragikus kimene­telű is lehet az emberiség­re nézve. ISMERTETŐ Legalábbis ez derül ki egy kö­zelmúltban bemutatott filmből, amelyet a Föld Barátai nevű szer­vezet készített az élelmezési világ­napra. A film szerint a szójaültet- vényesek rablógazdálkodásának nem csupán a helyi társadalmak­ra, hanem a globális környezetre nézve is tragikus a mérlege. A nagyok harca a földekért A Gyilkos szójamezők: út az esőerdők pusztításától az európai állatgyárakig című filmből kide­rül, hogy a takarmányszóját im­már 11 mülió hektáron termesztik Dél-Amerikában - ez több, mint Németország teljes mezőgazdasá­gi termőterülete. A szójaföldek megszerzése, a telepesek elűzése érdekében a ko­ra-újkori Európára jellemző, kí­méletlen módszereket vetnek be a nagygazdaságok. Emiatt falvak ezrei tűnnek el, és megszűnik a le­geltető állattartásra, illetve a ha­gyományos helyi haszonnövények vetésforgós termesztésére alapuló helyi életforma, az őslakosság pe­dig földönfutóvá, nincstelenné vá­lik (a megyényi szójaültetvénye- ket hatalmas, automatizált, sok­szor vezető nélküli gépek műve­lik, ezeken a táblákon még idény­munkásokat sem alkalmaznak). A legnagyobb mennyiségben a Monstanto nevű amerikai cég Ro­undup Ready szójafajtáját ter­mesztik - ezt géntechnológiai úton ellenállóvá tették egy, szin­tén a Monsanto által gyártott totá­lis gyomirtó szerrel, ami a génke­zelt szóján kívül minden növényt elpusztít. Az új technológia követ­keztében megnőtt a vegyszerfel­használás, ami a földeket, a vizet és a közelben élő embereket is megmérgezi. A „szójaipar” föld­éhségének másik drámai követ­kezménye az erdőirtás. Jelenleg a legtöbb dél-amerikai erdőt nem az eladható fa végett vágják ki, hanem azért, hogy szóját ültesse­nek a helyére. Ha nem lenne igény az ültetvények állandó bővítésére, és leállna az erdőpusztítás, ez az egyeden változás érezhetően le­lassítaná a széndioxid-koncentrá­ció növekedését és a felmelegedés folyamatát. A dél-amerikai szója nélkül nem megy A film egyértelművé teszi, hogy az európai szarvasmarha-, sertés- és baromfigyárak fenntar­tása lehetetlen lenne a dél-ameri­kai szója nélkül: ha ez a takar­mány-előállítási „outsourcing” (amely nem csak magát a tevé­kenységet, hanem a velejáró kör­nyezeti ártalmakat is kihelyezi egy távoli kontinensre), az EU egész mezőgazdasági rendszere drasztikus változtatásokra szo­rulna. A zöldek szerint ez egyál­talán nem lenne baj, hiszen nem igazságos és nem is ésszerű fenn­tartani egy olyan élelmiszerter­melési gyakorlatot, ami környe­zeti szempontból ennyire fenn­tarthatatlan. Ráadásul csupán il­lúzió, hogy a környezeti kockáza­tokat ezzel a módszerrel kívül le­het tartani Európa határain. Az egész szisztéma egy olyan génke­zelt növényre épül, amelyet az unió nagy részén tilos lenne ter­meszteni - részben az egyelőre ismeretlen humán egészségügyi hatásai miatt -, és behozni is, ha az amerikai gyártókat kötelezni lehetne az EU jelölési gyakorlatá­ra (vagyis arra, hogy a génkezelt árut megkülönböztessék a ha­gyományostól). Az EU tagállamai a hatalmas ál­latgyárak egyik végtermékével, az állatgyógyszerekkel és egyéb ve­gyi anyagokkal szennyezett szi­lárd és hígtrágyával sem tudnak mit kezdeni - ez is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi gyakorlat tartha- tadan. A filmet bemutató Föld Barátai szervezet szerint az európai me­zőgazdasági és kereskedelmi szakpolitikákat meg kell változ­tatni. Szerintük olyan támogatási rendszerre van szükség, amely az európai gazdákat arra ösztönzi, hogy maguk termesszék az állata­ik számára szükséges takarmány- növényeket, a húsgyárak helyett pedig vissza kell térni a családi gazdaságoknak a támogatására. Ellenkező esetben az egész világ belepusztul a hús- és a takarmá­nyipar összjátéka nyomán kiala­kuló környezeti válságba. (A nol.hu nyomán) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL s«8® . v . : -'-rí r- tsm % g sm -r. *ssmw WBWK -c Miért sántult le a kutyám? 8 éves rottweileriink két hó­napja elkezdett sántítani. Az állatorvoshoz szerint idült ízületi gyulladása van. Adott gyógyszert is, ám a kutyus a gyógyszerkúra után újra el­kezdett sántítani. Visszatért a betegsége? (K. P.) DR. NAGY KORNÉL A felvázolt problé­ma a korosabb ku­tyák esetében vi­szonylag gyakori. Tudniillik a kutyák idősödésével az ízületeket alkotó csontvégeket beborító szövetek elkophatnak, degenerálódhat­nak. Ha ez - általában kellő me­gelőzés hiányában - bekövetke­zik, kedvencünknek egy fájdal­mas betegséggel, az ún. idült ízületgyulladással (osteoartritis) kell élnie. Az ízületek hozzájuk kapcsolódó, porccal borított csontvégekből állnak, amelyeket kívülről egy igen erős, rostokból felépülő tok vesz körül. Ez a tok szorosan hozzátapad a csontvé­gekhez. A tok belső felületét spe­ciális sejtek borítják, melyek egy speciális folyadékot, ízületi ned­vet termelnek. Az ízületi nedv egyrészt az ízületek mozgása so­rán kenőanyagként szolgál, más­részt bizonyos ápolófunkciót is betölt: mivel a porcban nem ta­lálhatók vérerek, az ízületi nedv a csontot borító porc tápanyagel­látását is ellátja. Ha az ízületek működése valami miatt károso­dik, degeneratív folyamatok kezdődnek. A degeneratív folya­matokat kiválthatja egy sérülés vagy az elhízás okozta többlet- terhelés, amely az ízületekre ne­hezedik. A kiváltó ok következté­ben az ízület szerkezetében he­tek vagy hónapok alatt változá­sok jelentkeznek. A csontokat borító porcréteg elvékonyodik vagy bizonyos területeken akár el is tűnik. Súlyosabb esetben akár porcdarabok is leválhatnak. A szervezet rendkívüli regenerá­ló képességének köszönhetően megpróbálja a keletkezett káro­sodást helyreállítani. Ilyenkor előfordul, hogy váratlanul furcsa dolgok alakulnak ki az ízület kö­rül: csontkinövések keletkeznek. A csontkinövés úgy keletkezik, hogy az ízületi tok megvastag­szik, minek következtében az ízület mozgathatósága csökken. Az első jelek (sántaság, nehéz­kes mozgás) az ízület fájdalmas­sága következtében alakulnak ki. A kutya „lustaságát” a gazdi gyakran az öregedéssel magya­rázza, s nem keresi mögötte a tényleges kiváltó okot. Ugyan­akkor könnyen lehetséges, hogy az első ránézésre a lustaságnak vélt lassú, nehézkes mozgást maga a mozgási folyamat fájdal­massága idézi elő. Az elváltozá­sokat az érintett ízület röntgen- vizsgálatával lehet diagnoszti­zálni. A betegség bármely ku­tyában kialakulhat, ám a tüne­tek a nagyobb testű ebeknél gyakrabban fordulnak elő. Az elhízás nemcsak a betegség kia­lakulásában játszik szerepet, ha­nem a tüneteket is súlyosbítja. Ha a betegség már kialakult, a súlyos elváltozások tünetei, kö­vetkezményei nem szüntethetők meg végérvényesenám a folya­mat lassítható és gyógyszerek segítségével a tünetek is enyhít- hetők. Az egyik legfontosabb tennivaló a kutya optimális test­súlyának elérése. Emellett ke­rülni kell az intenzív mozgatást és a hosszú, kimerítő sétákat. Ma már léteznek olyan gyógy­szerek, melyek elősegítik az ízü­leti porc regenerálódását. Fájda­lomcsillapítókat is adunk a tü­netek megszüntetésében. Cél­szerű a kifejezetten kutyák szá­mára készült gyógyszereket al­kalmazni, ugyanis ezek akár hó­napokon át is adhatók anélkül, hogy bármüyen mellékhatás je­lentkezne. Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa november 11-én november 11-én november 11-én november 11-én november 7én november 11én november 11 én sárgarépa 0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40-0,70 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg petrezselyem 1,50 euró/kg 1 euró/kg 1,65 euró/kg 0,60 euró/cs 0,70-1,50 euró/kg 1,29 euró/kg 0,90 euró/kg burgonya 0,40 euró/kg 0,30-0,37 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,24-0,25 euró/kg 0,29 euró/kg 0,20-0,30 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13 euró/db 0,10 euró/db 0,13 euró/db 0,09-0,11 euró/db 0,12 euró/db 0,10 euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,30-0,40 euró/db 1,33 euró/kg 0,30 euró/db 1-1,30 euró/kg 0,99 euró/kg 0,85 euró/kg paprika 1,50 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 1,20 euró/kg 0,80-1 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 1,49 euró/kg 1,50 euró/kg paradicsom 1,50 euró/kg 0,80-1,10 euró/kg 0,95 euró/kg 1 euró/kg 1-1,20 euró/kg 1,30 euró/kg 1,50 euró/kg dióbél/mák 6/6 euró/kg 5/4 euró/x kg 3,50/x euró/kg 4 /3,50 euró/kg 5,20-6/5,20 euró/kg 3-4/x euró/kg 4/4euró/kg kel 0,40 euró/db 0,40 euró/db 0,83 euró/db 0,40 euró/db 0,50-0,70 euró/kg 0,66 euró/kg 0,68 euró/kg alma/körte 0,50-0,80/1,50 euró/kg 0,30-0,50/x euró/kg 0,66/0,80 euró/kg 0,30-0,40/x euró/kg 0,50-0,70/0,60 e/kg 0,50/0,99 euró/kg 0,59-0,80/0,70 e/kg szőlő 1-1,70 euró/kg 1,20 euró/kg 1 euró/kg X 1,20-1,70 euró/kg 1,60 euró/kg 1,30 euró/kg karfiol/karalábé 1/0,70 euró/db 0,30-0,60/0,40 euró/db 1,30/0,35 euró/db 0,50/0,40 euró/db 0,40-1,20/0,50 euró/db 0,90/0,40 euró/db 1,40/0,50 euró/db káposzta 0,40 euró/kg 0,25-0,35 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,24 e/kg 0,30 euró/kg 0,40 e/kg/x uborka/tök 1,50/1 euró/kg x/0,40-0,50 euró/kg x/1 euró/kg X 0,50-1/0,50-0,80 e/kg 1,66/1 euró/kg 0,98/0,50 euró/kg Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA AKOA MA hormky VASÁIG \ POLITIKA' retró xyetvtörvenv t és közhangulat : NV\GDMÁS,«Kj0^vr lu,ácsom ivac^ti-n MVVRIOVW’' ,,-4 UBrftCSC jjj-. Keresse M ÚJSÁGÁRUSOKNÁL. A tartalomból: • Nyelvtörvény és közhangulat - Mit tilt és mit enged meg? • Politikai retró - Emlékszik az almaszappanra, a szeletelt toalettpapírra, a szikrajelvényre? • Csekes Erika sikerei a forradalom után és ma • 30 éves a Sörgyári capriccio, 20 éves a bársonyos - mindkettőben főszerep Magda Vášáryovának • 15 család karácsonyi vacsoráját fizeti a Vasárnap! Mit kell tennie? Vegye meg a Vasárnapot! Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom