Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-13 / 263. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Titkos kínai börtönök Peking. Titkos, ún. fekete börtönök működnek Kínában, ahová többségükben olyan vidéki embereket zárnak be, akik panaszt akarnak tenni a központi hatóságoknál valamely őket ért sérelem miatt. Ezt állította tegnapi jelentésében a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet. AHRW szerint a titkos létesítmények állami irányítású szállodák, kórházak és pszichiátriai intézetek épületeiben működnek, s vidéki tisztviselők fizetik a fenntartásukat. Ezekben a börtönökben napokig, olykor hónapokig fogva tartanak embereket, köztük kiskorúakat is, így gátolva meg őket abban, hogy eljuttassák panaszukat az illetékes központihatóságokhoz. (MTI) Iránt dühíti a Neda-díj London/Teherán. Irán hivatalosan tiltakozott az Oxfordi Egyetemnél, mert ösztöndíjat létesített Neda Aga-Szol- tánnak, az iráni elnökválasz- tástkövetőtüntetéseksoránle- lőtt diáklánynak az emlékére. A 27 éves kány halálát videofelvétel örökítette meg, amelyet milliók láttak az interneten, Neda a rendszer elleni tün- tetésekjelképévévált. (MTI) Elhalasztják a választásokat Rámalláh. A januárra kitűzött választások későbbre halasztását javasolta tegnap a palesztin központi választási bizottság, mert azokat valószínűleg nem lehet megtartani a Hamász ellenőrizte Gázai övezetben - közölte a bizottság elnöke. „Mai ülésünkön úgy döntöttünk, közöljük a választások időpontját (január 24) kitűző Mahmúd Abbász elnökkel, hogy a választások nem tarthatók meg a tervezett időpontban” - fogalmazott Hanna Nászir. Abbász állítólag bele- egyezettadöntésbe. (MTI) Mentőöv Berlusconinak Róma. Újabb mentelmi törvényt dolgozott ki az olasz jobbközép kormány Silvio Berlusconi miniszterelnök jogi védelme érdekében. A tegnapi olaszlapokazt írták, Margheri- ta Boniver kormánypárti képviselő már a parlament elé terjesztette annak a jogszabálynak a tervezetét, amely ismét mentességet biztosítana a törvényhozás tagj ainak abüntető- jogi felelősségre vonás alól. A honatyák korábban létező mentelmi jogát 1993-ban szüntették meg, a korrupcióellenes (mani puliti, azaz tiszta kezek) hadjárat során. Ennek révén számos vezető politikust lehetett felelősségre vonni egyebek között korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Boniver törvénytervezete a 16 évvel ezelőtt megszüntetett rendszer feltámasztását célozza. (MTI) Nyolc napot tölt Ázsiában az amerikai elnök - nagyszabású beszédre készül Tokióban - szóba hozza Kínában az emberi jogokat? Aligha lesz diadalmenet Obama körútja Akihito császár és Micsiko császárné. Akihito változtatna apja, Hiro- hito császár történelmi megítélésén. (TASR/AP-felvétel) Washington. Első ízben indult tegnap hivatalos látogatásra Ázsiába-Japánba, Szingapúrba, Kínába és Dél-Koreá- ba - az amerikai elnök. A hivatalos bejelentés szerint Tokióban jelentős beszédben fogja vázolni, hogyan látja az amerikai-ázsiai kapcsolatok jövőjét. ÖSSZEFOGLALÓ Obama az alaszkai Elmendorf légibázison keresztül először Japánt keresi fel, ma és holnap Tokióban tárgyal, ahol látogatást tesz Akihito császárnál is. Ami azért is időszerű, mert Tokióban nagyszabású ünnepségeket rendeztek abból az alkalomból, hogy Akihito 20 évvel ezelőtt lépett trónra. A császár váratlanul arról nyilatkozott, hogy apja, Hirohito császár akarata ellenére lépett be Japán a második világháborúba. Hirohito uralkodását (1926- 1989) az ázsiai japán hódítások, a második világháború és az Amerikával szemben 1945-ben elszenvedett vereség jellemezte. A történészek megosztottak az 1930-as években Kína ellen indított japán invázióban, illetve az 1941. december 7-én a Pearl Harbor-i amerikai támaszpont elleni támadásban játszott szerepét illetően. Egyesek szerint a császár csak báb volt az országot irányító katonák kezében. Mások szerint semmit sem tett a háború megakadályozása érdekében, sőt támogatta is azt. Obamának azért sem lesz könnyű dolga, mert a szeptemberben megalakult új japán kormány választási ígérete volt, hogy egyenlőbbé teszi a főleg védelmi politikára épülő japán-amerikai szövetséget. Hatoja- ma Jukio japán miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy újratárgyalják a Japánban állomásozó, 50 ezres amerikai haderővel kapcsolatos megállapodást. Három évvel ezelőtt már döntöttek arról, hogy a csendes-óceáni, Okinava-szigeten található bázisok egy részét az amerikai fennhatóságú Guamra telepítik, egy másikrészének pedigúj létesítményeket építenek. A költségek nagy részét Japánnakkellene állnia, de Hatojama ezt - akárcsak az átcsoportosítás mértékét - még egyszer átgondolná. Az okinavai lakosság ahétvégén húszezres tüntetésen követelte, hogy az amerikai katonákat- a Japánban állomásozó haderő felét-vonjákkiaterületről. Ázsiai kőrútjának második állomásán, szombaton és vasárnap Szingapúrban Obama részt vesz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) idei fórumán. Találkozik a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN) alkotó tíz ország, köztük Mianmar vezetőivel. Az utóbbi államot irányító katona junta ellen Washington szankciókat vezetett be. Hillary Clinton külügyminiszter tegnapi manilai sajtótájékoztatóján ismét követelte az évek óta házi őrizetben tartott Nobel-békedíjas ellenzéki vezető, Aung Szán Szú Kji szabadon engedését. Obama hétfőtől szerdáig Peking- ben tesz látogatást. Ez lesz ázsiai kőrútjának talán legfontosabb szakasza, tekintve, hogy a gazdasági és katonai nagyhatalommá váló Kína és az USA kapcsolata a legfontosabbak közé tartozik a világon. Megbeszélést folytat Hu Csin-tao elnökkel és Ven Csia-pao miniszterelnökkel egyebek között az alulértékelt kínai valutáról, az Amerikával szembeni kínai kereskedelmi többletről és a kínai kézben levő amerikai adósság- állományról. Továbbá azt várják tőle odahaza a civil szervezetek, hogy Pekingben felveti az emberi jogok helyzetét is, közölve vendéglátóval: a jövőben kész lesz fogadni a dalai lámát. Végül szerdán és csütörtökön a dél-koreai fővárosba, Szöulba utazik, ahol az Észak-Korea jelentette nukleáris fenyegetés lesz az egyik fő téma. Obama november 20-án tér vissza az USA-ba. (MTI,ú) Talán csak februárban lesz új Európai Bizottság Barroso több nőt szeretne Medvegyev gazdasági okokból csökkentené az időzónák számát az országban Üzenet a világnak - fegyverkezéssel ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Ajelek szerint csak a jövő év február elsején várható az új összetételű Európai Bizottság megalakulása -vélik sokan brüsszeli politikai körökben. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának volt német vezetője már nyilvánosan is hangot adott ennek a fel- tételezésének. Az EU soros svéd elnöksége eddig nem tudott konszenzust teremteni abban, hogy ki töltse be azt a két uniós csúcsposztot. Az egyik az Európai Tanács (EiT) elnökének, a másik a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a tisztsége. Mivel ez utóbbi egyben az EU legfőbb végrehajtó testületének, az EB-nek az alelnöke is lesz, addig nem lehet elosztani a biztosi posztokat, amíg nem tudni, hogy melyik tagország képviselője tölti majd be ezt a tisztséget. A két csúcstisztségről kellene dönteni a jövő csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Az uniós diplomácia szokásos koreográfiájának ismerői szerint aligha várható, hogy a hátralevő szűk egy hét során minden tagország feladja a többségitől eltérő álláspontját. A legmakacsabbak egészen a csúcsvezetők november 19-i munkavacsorájáig ragaszkodni fognak az általuk favorizált jelölthöz - sőt esetleg azon túl is, mert immár arról beszélnek, hogy bár szép lenne teljes egyetértésben meghozni a döntést, jogi értelemben elég a minősített többség. Amíg nem tudni, ki lesz a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, addig Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság régi-új elnöke nincs abban a helyzetben, hogy „lapokat osszon”,bizottsági tárcákatkínáljon az egyes tagországoknak. Barroso tegnap azt nyilatkozta, reméli, hogy azok a tagállamok, amelyek még nem nevezték meg, kit javasolnak biztosi posztra, ezt a csütörtöki csúcs után azonnal meg fogják tenni. Ismét felhívta a tagországok figyelmét arra, jó lenne, ha nőket jelölnének az új Európai Bizottságba. A jelenlegi EB-nek nyolc női tagja van, s Barroso növelni szeretné a nők arányát az uniós kormányban. (MTI, TASR, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Jövőre az orosz hadsereg arzenálja több mint 30 szárazföldi és tengeri telepítésű ballisztikus rakétával, öt Iszkander rakétarendszerrel, 300 modem páncélossal, 30 helikopterrel, 28 repülőgéppel, három atom-tengeralattjáróval, egy korvettel és 11 műholddal fog bővülni. Ezt az ország állapotáról szóló, éves parlamenti expozéjában jelentette be az orosz elnök. Dmitrij Medvegyev beszédét az ország legerősebb és legnépszerűbb politikusának tartott miniszterelnök, Vlagyimir Putyin, az első sorban hallgatta végig. A képviselők állva, éljenzéssel fogadták, amikor megjelent a teremben. Az orosz elnök második országértékelő beszéde negyedórával tovább tartott a tavalyinál, és 63-szor szakították meg tapssal. Medvegyev gyakorlatilag megismételte azokat a gondolatokat, amelyeket szeptemberben fektetett le egy írásában, ecsetelve az ország előtt álló problémákat. Főleg az ország nyersanyagexporttól való függőségének csökkentését, és az új, csúcstechnológiákra alapozott gazdaság kiépítését sürgette. Rámutatott, az évekig tartó magas energiaárak megakasztották a gazdaság korszerűsítésére tett erőfeszítéseket, és olyan látszatot keltettek, hogy a strukturális reformok ráérnek. Gazdasági megfontolásokból javasolta az oroszországi időzónák számának csökkentését és hozzátette: azt is meg kell vizsgálni, hogy ésszerű-e a téli, illetve a nyári időre való átállás. Oroszország területe tizenegy időzónát ölel fel. A gazdaság mellett szólt az orosz társadalom és a demokrácia állapotáról. „Egy archaikus társadalom helyett, amelyben a vezetők azt hiszik, hogy mindenki helyett dönthetnek, intelligens, szabad és felelős polgárok társadalmává kell válnunk.” A demokrácia fejlesztése érdekében Medvegyev mérsékelt reformokat is szorgalmazott. (MTI, ú) Aggodalom egy hadgyakorlat miatt Varsó. Lengyelország tájékoztatta a NATO-t arról, hogy aggódik a határainál szeptember végén végrehajtott orosz-fehérorosz hadgyakorlat miatt. .Amikor Moszkva ilyen jellegű manővereket rendez határainknál, az aggodalmat kelt. Természetesen értesítjük erről a NATO-t, követelve, hogy tevékenysége során vegye ezt figyelembe” - hangoztatta Radoslaw Sikorski. A lengyel külügyminiszter részletekkel nem szolgáltaNATO-főtitkárhozintézettlevélről.ANyugat-2009fedőnevű gyakorlaton 12 ezer katona, több mint 200 harckocsi, 470 páncélozott jármű és több mintszáz légi jármű vettrészt. (MTI) Részt vett egy 18 éves zsidó meggyilkolásában, mert nem viselt sárga csillagot Kiadják Zentait Magyarországnak MH-HIR Canberra. Az ausztrál szövetségi kormány tegnap jóváhagyta a háborús bűnnel vádolt Charles Zentai (Zentai Károly) kiadatását Magyar- országnak. Brendan O'Connor belügyminiszter közölte: döntése nem azt jelenti, hogy kimondaná Zentai bűnösségét vagy ártatlanságát, hanem azt, hogy Ausztrália teljesíti a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeit. Ausztrália a törvények értelmében nem lehet menedékhelye bűn- cselekménnyel vádolt személyeknek. O'Connor elmondta, döntésénél figyelembe vette a magyar hatóságok érveit a kiadatás mellett, illetve Zentai érveit ellene, és elégedett, hogyeztadöntésthozhattameg. Zentai egy 2006-ban készült felvételen (TASR/AP) Zentai fia, Ernie Steiner korábban többször azt mondta, ha apját kiadják, az ellene lefolytatandó per nem lesz igazságos. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy intézkedjenek Zentai Magyarországra szállításáról, de a vádlott még mindig megtámadhatja ezt, és várhatóan újabb kérvényekkel próbálja késleltetni tényleges megjelenését a magyar igazságszolgáltatás előtt. Zentait azzal vádolják a magyar hatóságok, hogy 1944. november 8-án a magyar királyi hadsereg tiszthelyetteseként egy budapesti laktanyában többedmagával megkínozta és meggyilkolta a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Még nincs döntés a csapaterősítés kérdésében Mindenki mást tanácsol ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az afganisztáni amerikai katonai parancsnokokkal ellentétben Karl Eikenberry, az USA kabuli nagykövete jelentéseiben óva intette az Obama-kormányt csapaterősítések küldésétől mindaddig, míg Hamid Karzai afgán elnök kormányzata nem bizonyítja, hogy képes megfékezni a korrupciót. Ami azért érdekes, mert Eikenberry tábornok korábban az ottani amerikai csapatokparancsnoka volt. Barack Obama elnök és közeli munkatársai helyi idő szerint szerdán megvitatták az afganisztáni csapaterősítésre kidolgozott különböző változatokat, s bár döntés nem született, tisztségviselők szerint az elnök legfőbb tanácsadói között teret nyer az a forgatókönyv, amely 30 ezer vagy ennél valamivel több ka- tonakiküldésévelszámol. Az elnök elé a The New York Times szerint négy változat került. Az egyik az afganisztáni amerikai erők parancsnoka, Stanley McChrystal tábornok kérésének megfelelően 40 ezer katona kiküldésével számol, egy másik30 ezer, a harmadik pedig 20-25 ezer katonát vezényelne Afganisztánba, a már ott lévő 68 ezres amerikai erő megerősítésére. A negyedik változat nem tartalmaz konkrét számokat. Egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő szerint az elnök nem fogja változtatás nélkül elfogadni egyik opciót sem. Más nyilatkozók szerint Obama egyértelművé akarja tenni, hogy az amerikaiak afganisztáni szerepvállalása nem tart a végtelenségig. (MTI,t,ú)
