Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-03 / 254. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 3. Vélemény És háttér 5- Borzalmas éjszakám volt! Azt álmodtam, hogy a parlament megszavazta a költségvetést. (Peter Gossányi rajza) A francia állampolgárság megszerzésére több lehetőséget adnak a jogszabályok Kettős állampolgárság III. FIGYELŐ Generációs ellentét Húsz évvel a vasfüggöny leomlása után éles generációs ellentét alakult ki abban, miként látják az emberek Európa volt kommunista országaiban a demokrácia és a kapitalizmus irányába való elmozdulást - állapította meg egy amerikai felmérés. Akik nem sokkal a berlini fal eltűnése előtt vagy után születtek, nagyobb arányban fogadják el a többpárti politikai rendszer és a piacgazdaság felé tett lépéseket, mint az idősebb generációk. A washingtoni Pew Research Center kilenc közép- és kelet-európai országban szondázta meg a közvéleményt kutatási programjában, összevetve az eredményeket az 1991-es hasonló felméréssel. Az új vizsgálat általános visszacsúszást tárt fel a demokrácia és a kapitalizmus elfogadása tekintetében a vizsgált országokban és egyes országokban - például Bulgáriában és Ukrajnában - jelentős visszaesést mutatott ki. A megkérdezettek közül többen nyilatkoztak elégedetten az életükről, mint az 1991-ben megkérdezettek. Lengyelországban a felmérésbe bevontak 44%-a mondta magát idén elégedettnek, szemben az 1991-es 12%-kal. Bulgáriában és Magyarországon az idén kérdezettek 15%-a elégedett, míg nyolc éve 4, illetve 8%-uk. Több olyan országban is, amelyben megfigyelhető ez a javulás, a válaszadók többsége azt is mondta, hogy az emberek rosszabbul élnek, mint a kommunizmusban. Ukrajnában a megkérdezettek 62%-a ítélte úgy, hogy az emberek rosszabbul élnek. Oroszországban 45% volt ezen a véleményen, szemben azzal a 33%-kal, amely szerint jobb az átalakulás óta jobb az élet. 1991 -ben a legtöbb vizsgált országban kis különbség mutatkozott csak a generációkközött az elégedettségi válaszokban. Lengyelországban a 18-29 évesek 13%-a, a 65 év fölöttiek 15%-a mondta, hogy elégedett. A 2009-es válaszok a legtöbb országban generációk közötti szakadékot mutatnak; például a lengyel fiatalok fele mondta azt, hogy elégedett a helyzetével, szemben a 65 év felettiek 29%-ával. Élesebb a nemzedékek közötti ellentét Oroszországban (60% 27-tel szemben), de a többi nyolc országban is. Eltérést mutat a kutatás a kilenc ország közt a válaszadók demokráciával kapcsolatos nézeteiben. A magyarok kétharmada úgy vélekedett, a szólásszabadság joga nagyon fontos, az oroszoknak csak 37%-a. A bolgárok több mint 60%-a fontosnak mondta a tisztességes választásokat, míg a litvánoknak csak 39%-a. Oroszországban az eredmények a nacionalizmus és a birodalmi tudat erősödéséről tanúskodnak. A többi volt kelet- és közép-európai kommunista országban jelentősen eltérnek a vélemények Oroszország politikai befolyásáról. Az ukránok 46, a bolgárok 45%-a jónak tartja, a lengyeleknek csak 18, a magyaroknak 15%-a ért ezzel egyet, (mti) Nemigen van két egyforma eset a kettős állampolgárság ügyének kezelésében a világ országaiban. Most azt elemezzük, hogyan áll ebben a kérdésben Oroszország, Ausztria, Németország és Franciaország. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A Szövetségi Törvény az Állampolgárságról értelmében az orosz állampolgároknak lehet bármely más állam állampolgársága is, külföldiek pedig elvben felvehetik az orosz állampolgárságot. Az orosz állampolgárság megszerzése azonban rendkívül hosszadalmas eljárást igényel, amelynek feltételeit igen nehéz teljesíteni még azoknak is, akik orosz nemzetiségűek és az egykori szovjet köztársaságokban élnek. „Könnyen” csak bizonyos esetekben szerezhető orosz állampolgárság, nevezetesen, amikor bizonyos területeken az orosz hatóságok politikai okokból könnyebben adnak állam- polgárságot az ezért folyamodóknak: például a Krímben, amely körül rendszeresen fellángol a vita Ukrajnával, vagy Dél-Oszétiában, ahol a tavaly augusztusi grúz-orosz konfliktusban az ott élő orosz állampolgárok védelme vált az orosz beavatkozás egyik fő indokává. Az állampolgárságról szóló törvény kimondja azt is: akiknek kettős állampolgárságuk van, azokat Oroszországban kizárólag orosz állampolgárként kell kezelni, lévén az állampolgárság fogalma egységes. így az illetők Oroszországban részesülnek minden kedvezményben, például nem adhatók ki más államok megkeresésére függetlenül attól, mit követtek el, megkapják a szociális juttatásokat, de vonatkozik rájuk minden egyéb előnyös és hátrányos jogszabály is. Ausztriában alapesetben kizárt a kettős állampolgárság lehetősége: aki osztrák állampolgárságot kap, annak le kell mondania eredeti állampolgárságáról, és fordítva. Kivételt csak rendkívüli esetben tesznek. Az első esetben, vagyis honosítás esetében a szabály alól kivételt jelenthet, ha az eredeti állampolgárság szerinti ország joga nem engedi meg a lemondást. Hasonlóképp, ha egy osztrák állampolgár külföldi állampolgárságot kap, le kell mondania osztrák útleveléről. Általános esetben kivételt ez alól „különleges teljesítmény” vagy „különleges állami érdek” alapján tesznek. Egy származás szerinti osztrák állampolgárnál valamivel enyhébbek a feltételek, különleges családi helyzetre hivatkozva is kérheti osztrák állampolgársága megőrzését. Ausztriában az állampolgár- sági ügyek a tartományi hatóságok hatáskörébe tartoznak, s a bíróságok minden egyes esetet külön vizsgálnak meg. Németország sem ismeri el a kettős állampolgárságot. A német jogrend szerint az országban letelepedő külföldiek csak akkor kaphatnak német állam- polgárságot, ha lemondanak előző állampolgárságukról. A kettős állampolgárság megszerzése csak kivételes esetekben lehetséges. Kettős állampolgárságot kaphat egy német állampolgár által örökbe fogadott idegen állampolgár. Ez azonban csak akkor érvényes, ha az örökbefogadás kérésének időpontjában a gyermek még nem töltötte be 18. életévét. A kivételes esetek közé tartoznak azok a németek is, akik házasság révén automatikusan megszerzik házastársuk állam- polgárságát. Ők megőrzik német állampolgárságukat is. Kettős állampolgárságuk lehet azoknak a gyermekeknek, akik vegyes házasságban születnek. A kettős állampolgárság kiterjesztése több éve vita tárgya Németországban. Egyes vélemények szerint az idegenelle- nesség csökkenésének eszköze lehet. A lakosság többsége kedvezően ítéli meg a kettős állampolgárság bevezetését a Németországban élő és honosítást óhajtó külföldiek számára. A bevándorlók jogaiért küzdő szervezetek régóta sürgetik, hogy kettős állampolgársága legyen minden olyan személynek, aki bevándorlók gyermekeként születik. A német állampolgársági törvény szerint a bevándorlók Németországban született gyermekei születésüktől fogva német állampolgárok, nagykorúvá válásukkor dönthetnek arról, megtartják-e a német állampolgárságot, vagy szüleik származási országának állampolgárai lesznek. Franciaország engedélyezi a kettős állampolgárságot, de nem tesz különbséget a francia állampolgárság, illetve a kettős állampolgárság megszerzése között: a hatóságok arra figyelmeztetik a kérelmezőket, hogy a származási országukban kell érdeklődniük arról, megtarthatják-e a francia mellett a másik állampolgárságukat. A francia állampolgárság megszerzésére több lehetőséget is adnak a hatályos jogszabályok. Származási alapon minden olyan személy kérhet francia állampolgárságot, akinek születésekor egyik szülője francia állampolgár volt. Franciaországban született külföldi állampolgárságú személy abban az esetben folyamodhat állam- polgárságért, ha legalább az egyik szülője is már Franciaországban született, illetve ha 11 és 18 éves kora között legalább öt évig élt Franciaországban és a kérelem beadásakor lakóhelye Franciaországban van. Ezenkívül olyan külföldi állampolgár kérhet francia állampolgárságot, aki francia állampolgárral kötött házasságot, illetve francia állampolgár fogadta örökbe vagy nevelte fel, vagy pedig legalább öt éve állandó jelleggel Franciaországban él. Évente átlagosan 140 ezer külföldi kapja meg a francia állampolgárságot: 70 százalékuk afrikai, 25 százalékuk európai országokból származik. Az adózás, a szociális juttatások, a munkavállalás vagy egyéb jogok területén a francia hatóságok nem tesznek különbséget a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek és a francia állampolgárok között. Az utóbbiak kizárólag a választójogban élveznek előnyt, ezenkívül egyes közalkalmazotti állások betöltéséhez elengedhetetlen a francia állampolgárság. KOMMENTÁR Itt a vég kezdete! GÁL ZSOLT Közép-európai találós kérdés: Feldobod, választást nyerhetsz vele, leesik, szétlapítja az egész országot. Mi az? A13. nyugdíj. Szlovákia önállósodása óta érdekes párhuzam figyelhető meg kis hazánk és anyaországunk gazdasági fejlődése között: amikor nálunk sikerül konszolidálni az ország pénzügyeit, akkor a déli szomszédoknál a politikusok gőzerővel dolgoznak az ország csődbe vitelén, és fordítva. Jelenleg épp e fordított stádiumban vagyunk, a Bajnai-kormány hathatós nemzetközi segítséggel visszarántotta Magyarországot a pénzügyi és gazdasági összeomlás szakadékénak széléről, és azon dolgozik, hogy rendbe rakja az állam- háztartást, röviden és leegyszerűsítve: igyekszik nem nyújtózkodni tovább, mint ameddig a takarója ér. Szlovákiában meg most is érvényesül a fordított tükörkép, folyik az ész nélküli túlköltekezés és az állam gyors eladósítása. Az i-re a pontot a választások idején szokták feltenni, komoly szociális vívmányok képében növelve a közkiadásokat. A szép jelszavak ne tévesszenek meg senkit. Lényegében arról van szó, hogy megalapozatlan ígéretekkel kilóra megveszik a választókat, ami miatt az ország éveken belül a csőd szélére kerül. 2002-ben is így kezdődött a dolog a Medgyessy-kormány jóléti rendszerváltást ígérő programjával és annak csaknem konszenzusos elfogadásával (egyedül az MDF nem szavazta meg!), ami aztán annak rendje és módja szerint tönkre is tette a magyar gazdaságot bő négy éven belül. Viera Tomanová munka-, család- és szociális ügyi miniszter asszony épp e program legfontosabb pontját, a tizenharmadik nyugdíj bevezetését, pontosabban a jelenlegi karácsonyi nyugdíj azzá való átalakítását szeretné elérni. 2010-re. A parlamenti választások évével való egybeesés természetesen ezúttal is kizárólag a véletlen műve. Az ún. felosztó-kirovó elven alapuló állami nyugdíjrendszer (Szlovákiában is) úgy működik, hogy az állam a nyugdíjasoknak felosztottjáradékokat kirója a járulékfizető dolgozókra. Mivel a generációk közötti szolidaritásra épül (az aktív korú dolgozóktól elvett pénzből fizetik az idős korúak nyugdíját), jórészt két dologtól függ: a demográfiai és a munkaerő-piaci helyzettől. Egyik tekintetben sem állunk túl jól: a társadalmunk rohamosan öregszik, a foglalkoztatottság meg mintegy 140 ezer fővel csökkent a válság hatására. A Szociális Biztosító idén július végén 1,56 millió nyugdíjkifizetést és 1,27 millió nyugdíjast tartott számon Szlovákiában, közülük 930 ezer kapott öregségi nyugdíjat (a többiek özvegyi, rokkantsági, korkedvezményes és árvasági juttatást). Tehát ennyi nyugdíjra való pénzt kellene kisajtolni a jelenlegi kb. 2,25 millió szlovákiai foglalkoztatottból, ami aligha fog sikerülni. Különös tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok száma az elmúlt években rendre 1000-2000 fővel növekedett havonta, s ez így is marad, míg több új munkahelyre egyik elemző sem számít az előttünk álló hónapokban. Ráadásul Robert Fico ígéretet tett, hogy a kormánya nem emel nyugdíjkorhatárt. És erre jön Tomanová a 13. nyugdíj tervével! Ha megvalósítják, ez lesz a vég kezdete, és pár év múlva, a szakadék szélén ugyanúgy rákényszerülünk az eltörlésére, mint nemrég Magyarország. Apropó, egy évben 12 hónap van, a foglalkoztatottak 12-szer fizetik be a járulékot, akkor mégis honnan legyen pénz a 13. nyugdíjra? A rendszer elvei alapján ez csak úgy működhetne, ha bevezetnék a 13. havi járulékot is. De valahogy ezzel egyik politikus sem kampányol. Inkább kifizetik a 13. nyugdíjakat hitelből, aztán meg utánuk a vízözön. FIGYELŐ Az igénytelen bulvár Kárász Róbert, a TV 2 Mokka adásában nyújtott tegnapi teljesítményét tanítani kellene az újságíró-iskolában: így nem szabad műsort vezetni egy kereskedelmi televízióban - áll abban a nyilatkozatban, amelyet Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője írt alá. ,A Magyar Demokrata Fórum elsőként emelte föl a szavát az ORTT botrányos, október 28-ai döntése ellen, hogy az MSZP és a Fidesz-KDNP között nagy valószínűséggel megszületett politikai alku eredményeként pártrádiók nyertek frekvenciákat. A leghatározottabban elítéljük azt, hogy a két párt a jogállamiságot arcul csapva megkötötte a maga nagykoalícióját, ezzel is példát adva arra, hogy bár a nyilvánosság előtt élesen támadják egymást, a háttérben szépen osztozkodnak a még megszerezhető közpénzek fölött - írják a nyilatkozatban.- Kárász Róbert sajnos nyilván nem követi a híreket, mint ahogy azt sem, hogy az MDF kiállt Majtényi László mellett. A műsorvezető odáig ment, hogy egy, a rádiófrekvencia elosztással kapcsolatos szatirikus publicisztikából kiragadott, és ezért teljesen eltorzított mondattal szembesítette az ORTT elnökét. Amellett, hogy ezáltal rosszhiszeműen tudósított az MDF álláspontjáról, éppen azt a Majtényi Lászlót alázta meg, aki a posztjáról való lemondással mindenki másnál elkeseredettebben tiltakozott a politika és a gazdaság összefonódása ellen. Elvárjuk, hogy a TV 2 kijavítsa a saját műsora színvonalát ért csorbát és elégtételt adjon az MDF-fel és Majtényi Lászlóval szembeni inszinuációért” - zárja közleményét az MDF. (OS)
