Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-03 / 254. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Putyin az uniót sürgette Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tegnap felszólította az Európai Uniót, hogy hitelekkel segítsen Ukrajnának kifizetni az orosz gázszállításokat. „Európa segíthet hitelek formájában. Mi már adtunk 2,5 milliárdot, ők is odavethetnek legalább egy milliárdocskát. Pénzük van, csak ne garasoskodjanak, fizessenek egy keveset” - mondta Putyin a Lars Lökké Rasmussen dán kormányfővel tartott találkozója után újságíróknak. Ezzel arra célzott, hogy Oroszország előre kifizette Ukrajnának a gáz tranzitdíját 2010 első negyedéig. (MTI) Lesz kisebbségi EU-biztos? Brüsszel. Hozzanak létre kisebbségügyi uniós biztosi posztot, vagy pedig bízzák meg az egyik EU-biztost azzal, hogy foglalkozzon a kisebbségek ügyével is - kéri az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN). Mint tegnap közölték, a FUEN-ben tömörülő 85 kisebbségi tag- szervezet ilyen értelmű levelet intézett az unió állam-, illetve kormányfőihez, valamint Jósé Manuel Barrosó- hoz, az EB elnökéhez. A FUEN felajánlotta az EU-nak partneri együttműködését ahhoz, hogy közös erővel javítsanak a kontinensen élő kisebbségek helyzetén. (MTI) Karadzsics húzná időt Brüsszel. Ma megjelenik hágai bírái előtt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető, akinek pere eddig távollétében zajlott a hágai törvényszéken. Ezt a vádlott jogi tanácsadói jelentették be. Egy frissen nyilvánosságra került levélben Karadzsics maga is megerősítette, hogy részt vesz a negyedüt eljárási napon. A bírák arra készül-, tek, hogy hivatalból rendelnek ki ügyvédet Karadzsics képviseletére, aki elvüeg maga látja el védelmét. Tanácsadói most az mondták, azért megy el ma a tárgyalásra, hogy megpróbáljon a per keretében jóváhagyást nyerni halasztási kérelmére. Leszögezték, hogy Karadzsics álláspontja e tekintetben nem változott. (MTI) Öcalan társakat kap Isztambul. Csaknem tizenegy év után megszűnik Abduüah Öcalan kurd lázadóvezér magányossága a török Imrali börtönszigetén. Török lapjelentések szerint a hét folyamán nyolc új fogoly érkezik a szigetre, ahol Öcalan 1999 februáijaóta raboskodik egyedül. Hírek szerint Öcalan fogvatartási körülményei is javulnak. Az új börtönlakók is a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai. (MTI) Második forduló nélkül nyilvánították győztesnek a jelenlegi elnököt - november végén dönthetnek a csapaterősítésről Marad Karzai is, meg a kérdőjelek is Védőmaszkot árulnak a kabuli utcán. Afganisztánban tegnaptól három hétig szünetel a tanítás az összes iskolában, hogy megelőzzék az új influenza járványos terjedését. A világ ötödik legszegényebb országában összesen mintegy 7,5 millió tanuló és oktató van. A MN1-es vírust júliusban észlelték először, méghozzá amerikai katonák körében. (R e u te rs-f e I véte I) Kabul. Az afganisztáni választási bizottság tegnap úgy döntött, hogy nem tartják meg az elnökválasztás szombatra kitűzött második fordulóját, és Hamid Karzai hivatalban lévő elnököt nyilvánította győztesnek. Az amerikai elnök talán csak november végén dönt az afganisztáni csapaterősítésről. ÖSSZEFOGLALÓ Karzai elnök és Abdullah Abdullah volt külügyminiszter jutott be az elnökválasztás 2. fordulójába, de utóbbi a hétvégén bejelentette, nem vesz részt a szombati megmérettetésen, mert szerinte a voksolás feltehetően nem lesz szabad és tisztességes. Azzal érvelt, Karzai nem teljesítette azt a követelését, hogy váltsa le a választási bizottság vezetését a tömeges csalások miatt, amelyek beárnyékolták az elnökválasztás augusztus 20-i első fordulóját. Az akkor leadott szavazatokból csaknem egymilliót érvénytelenítettek. Karzai elnök Abdullah visszalépése után késznek mutatkozott arra,hogy egyedül is résztvegyena2. fordulóban, de hírek szerint a nemzetközi közösség ellenezte ezt. Egy nyugati diplomata azt mondta, nevetséges lenne, ha olyan választásra kőkénének pénzt, amelynek egyértelmű a kimenetele, és egy üyen voksolás miatt kockáztatnának emberéleteket. A tálibok merényletekkel zavarták meg az első fordulót is, és azóta több súlyos merényletet követtek el. „Biztos vagyok benne, hogy a választási bizottság alkotmányjogi szempontból kifogástalan eljárásmódot fog érvényre juttatni az elnökválasztás további menetét illetően” - jelentette ki tegnap, de még a választási bizottság bejelentése előtt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, miután Kabulban külön-külön tárgyalt Karzai elnökkel és Abdullah Abdullahhal. Az ENSZ-főtitkár előre be nem jelentett látogatást tett Afganisztánban. A második forduló eltörlése azért volt némiképp váratlan, mert a választási bizottság vasárnap még azt közölte, hogy akár egy jelölttel is megtartják a 2. fordulót. Megfigyelők szerint Abdullah kihátrálása komoly dilemmát jelentett. Az alaptörvényól. cikke világosan kimondja, csak az tekinthető győztesnek, aki abszolút többséget szerzett az első fordulóban. Ha egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok minimum 50 százalékát plusz egy vok- sot, akkor újabb fordulót kell tartani. Most nem volt két jelölt, és Karzai úgy lett elnök, hogy abszolút töbsé- get sem szerzett. Carl Bildt, a soros EU-elnök Svédország külügyminisztere a 2. forduló eltörlésének híre előtt csupán arra szorítkozott, hogy óvott az afganisztáni belügyekbe való túlzott beavatkozástól, Kabul „kioktatásától”. Az új német külügyminiszter, Guido Westerwelle azt mondta,, jog és törvény szerint” kell lebonyolítani az elnökválasztás 2. fordulóját akkor is, haKarzailesz az egyedüli jelölt. Barack Obama amerikai elnök talán csak november végén dönt az afganisztáni csapaterősítésről, de mindenképpen olyan stratégiára törekszik, amely Amerika biztonságát szolgálja. Valerie Jarrett elnöki tanácsadó vasárnap este közölte, kizárólag Obamán múlik, mikor hozza meg a döntést a csapatok létszámáról. David Axelrod, Obama főtanácsadója a CBS televízióban úgy értékelte, hogy Abdullah visszalépése alapvetően nem változtat az afganisztáni helyzeten, így nem befolyásolja az amerikai csapatok létszámára vonatkozó döntést. Kifejtette: Andullah az ellenzék vezérének állította be magát, de a felmérések szerint valószínűleg vereséget szenvedett volna. Karzai elnökkel Washington több kérdésről, közöttük a korrupció csökkentéséről is egyeztetni szándékozik. (MTI,ú) Miliband enyhíteni szeretne az orosz-brit kapcsolatokat terhelő feszültségen Moszkvában gyűjti az uniós pontokat ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz-brit kapcsolatokban megvan a fejlődés minden lehetősége, noha a korábbi problémák továbbra is fennállnak-fejtette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Brit kollégája, David Miliband vasárnap érkezett kétnapos látogatásra Moszkvába, ahol öt év óta először jár brit külügyminiszter - a feszült kétoldalú viszony miatt. A felek három közös nyilatkozatot egyeztettek: a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásáról (atomsorompó), a közel-keleti rendezésről és Afganisztánról. A brit-orosz viszony 2006-ban romlott meg, amikor Londonban meggyilkolták Alekszandr Litvi- nyenkót, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat volt tisztjét, s Moszkva megtagadta a britek által gyanúsított Andrej Lugovoj kiadását. Miliband ezt a tegnapi tájékoztatón is felhozta, de Lavrov újra elutasítóan nyilatkozott. Közben London sem adja a Moszkva által kért orosz állampolgárokat. A viszály miatt London befagyasztotta az együttműködést a terrorizmus elleni harcban, és megszigorította az orosz tisztségviselők nagy-britanni- ai vízumaival kapcsolatos követelményeket, Oroszország pedig bezárta a British Council oroszországi részlegeinektöbbségét. A brit külügyminiszter látogatását több békülékeny hangvételű kölcsönös üzenet előzte meg, de Miliband utazása előtt jelezte, hogy az orosz titkosszolgálattal való együttműködést London nem újítja fel, és nem vonja vissza a vízumrendszer szigorításait. Brit és orosz politológusok arra mutattak rá, a fiatal és ambiciózus Miliband egyfelől amerikai mintára „újra akarja tölteni” a brit-orosz kapcsolatokat, másfelől saját célokat is követ: pontokat gyűjt az EU külügyminiszteri posztjának megszerzéséhez. (MTI,ú) Váratlanul jött orosz rokonság Moszkva. Külön érdekesség, hogy Ed Miliband brit környezetvédelmi miniszter - a külügyminiszter fivére - minapi moszkvai látogatása során betelefonált a rádióstúdióba egy idős hölgy azzal, hogy ő a Kelet-Európából származó Miliband család Oroszországban élő utolsó rokona. Kiderült, hogy a hölgy igazat mondott, s Ed Müiband még aznap fel is kereste őt. (m) Húzza az időt a teheráni rezsim, rendre új követelésekkel áll elő Irán ki akarja cselezni a nagyhatalmakat ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Egy iráni diplomata közölte: országa vásárolni akar fűtőanyagot a teheráni kutatóreaktor számára, azt sejtetve, hogy Irán nem akarja kiszállítani az országból dúsított uránjanagyobb részét. Ali Asgar Szoltaníje, Iránnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ) akkreditált képviselője mondta azt, hogy Irán meg akarja vásárolni a fűtőanyagot. Nem válaszolt arra, hogy Irán elutasítja-e a nagyhatalmak ajánlatát, amelynek értelmében alacsony dúsítottságú uránkészletét továbbdúsításra Oroszországba, majd fűtőelemek gyártására Franciaországba szállítanák. „Készek vagyunk újabb bécsi találkozóra a teheráni reaktor számára szállítandó fűtőanyagról. Készek vagyunk fűtőanyagot vásárolni bármilyen szállítótól, mint ahogyan húsz éve Argentínától vettük a NAÜ felügyelete alatt” - fogalmazott. Szoltaníje október 19-21-én adta át Irán első válaszát a NAÜ-nek. Washington, Párizs és Moszkva, amely október 23-én zöld jelzést adott a NAÜ-javaslatnak, most Irán végleges válaszát várja. A javaslat szerint Irán 2009 végéig 1,2 tonna 5 százalék alatti dúsítottságú uránt Oroszországba szállítana, ahol 19,75 százalékosra dúsítanák, majd Franciaországban fűtőanyagru- dakat készítenének belőle. Manu- sehr Mottaki iráni külügyminiszter tegnap Kuala Lumpurban kijelentette, „Irán tanulmányozta a NAÜ javaslatát, de néhány műszaki és gazdasági megjegyzése van a tervvel kapcsolatban”. Nyugati diplomaták szerint Irán azt is kérte, hogy előbb fűtőanyagot akar kapni a teheráni reaktor számára, mielőtt elszállítja az országból az alacsonyszintendúsított uránt. Diplomaták szerint a kérés elfogadhatatlan, mert ez a megoldás nem csökkenté azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Irán atomfegyver gyártására készül. (MTI, ú) Újabb öngyilkos merénylet Ravalpindiben Vérdíj a tálib vezérek fejére MTl-ÖSSZEFOGLALÓ lszlámábád/Ravalpindi. Legkevesebb 34 halálos áldozatot követelt egy öngyilkos merénylet, amelyet tegnap követtek el a pakisztáni főváros tőszomszédságában lévő Ravalpindi egyik szállodája mellett, a hadsereg főhadiszállása közelében. A terrorcselekményt egy motorkerékpáros követte el a négycsillagos Shalimar szálló mellett, olyan helyen, ahol az emberek sorban álltak a fizetésükért. A rendőrök megtalálták a merénylő maradványait és robbanómellényének darabjait. A mentők szerint a halálos áldozatok mellett - akik között katonák is vannak - további 32-en megsebesültek. Egy rendőrtiszt 45 sérültről beszélt. A hadsereg főhadiszállása ellen októberben követtek el támadást iszlám szélsőségesek. Akkor tíz fegyveres a támadás után túszokat is ejtett, s a csaknem egy napig tartó drámában 23 ember meghalt. A hadsereg két hete újabb jelentős offenzívát kezdett a tálib lázadók ellen az ország északnyugati részén, és a lázadók ezt rendszeres orvtámadásokkal, terrormerényletekkel bosszulják meg. E bosszúakcióknak eddig 250 halálos áldozata volt. Összesen ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki tegnap a pakisztáni kormány a Hakimulla Mehszúd vezetésével működő iszlamista mozgalom főembereinek a fejére. Vérdíjat annak fizetnek, aki - The News helyi újságban megjelent, és több helyi tv-ben is sugárzott hirdetmény szerint - élve vagy holtan elkapja Mehszúdot, illetve a Tehrik-i-Tali- bán szélsőséges csoport további 18 vezetőjét, vagy pedig konkrét információval szolgál a hollétükről. Az ENSZ tegnap bejelentette, hogy a rossz biztonsági helyzet miatt kivonja külföldi személyzetét Pakisztán északnyugati részéből. Ellenbeadvánnyal fordulnának a talárosokhoz Szakszervezetek a chartáért KOKES JÁNOS Prága. Nem tetszik a cseh szak- szervezeteknek, hogy Csehországban nem lesz érvényes a Lisszaboni Szerződéshez csatolt alapjogi charta, s ezért mérlegelik, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak ez ügyben. Milan Stech, a Cseh-morva Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (ČMKOS) elnöke szerint az államfő és a kormány olyasmi mellett kötelezték el magukat, ami ellentétes a parlament két házának határozatával. Úgy véli, jogi káoszt eredményez az, hogy az EU mentességet adott Csehországnak az alapjogi charta hatálya alól, Stech kifejtette: a szakszervezeteknek nem céljuk, hogy megzavarják a Lisszaboni Szerződés ratifikációját. Ezért lehetségesnek tartja, hogy csak a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után fordulnának az alkotmánybírósághoz azzal a kérdéssel, nem volt-e ellentétes az alaptörvénnyel Klaus és a kormány eljárása. A szakszervezeteknek az nem tetszik, hogy úgymond csorbulhatnak a szakszervezetek és a munkavállalók jogai, s panaszaikkal nem fordulhatnak majd az Európai Bírósághoz. Stech a kormányfőt is bírálta. Szerinte Jan Fischer a brüsszeli csúcs előtt azt mondta nekik, a kormánynak nem célja, hogy Csehország az egész alapjogi charta hatálya alól mentességet kapjon, de ígéretét nem tartotta be. Hasonló bírálatot fogalmaztak meg a szociáldemokraták (ČSSD) is. Jin Paroubek pártelnök leszögezte: ha pártja megnyeri a jövő évi parlamenti választásokat, akkor felülvizsgálják az ügyet. Paroubeknek szerint Klaus követelését anélkül is teljesíteni lehetett volna, hogy Csehország mentességet kapjon a teljes charta hatálya alól.
