Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-09 / 259. szám, hétfő
18 Utazás ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 10. www.ujszo.com UTAZÁSI HÍREK A World Travel Awards díjazottjai Idén Portugáliában hirdették ki a World Travel Awards európai győzteseit. A turisztikai szakma Oscaijaként emlegetett cím regionális nyertesei között megtalálni n Lufthansát, az easyJetet, Lisszabont vagy épp a European. A kontinens első számú fuvarozója a Lufthansa lett, a fapados kategóriát az easyJet nyerte, a Virgin Atlanticot reklámkampányért díjazták, a repülőterek között Zürich tarolt, az autókölcsönzők legjobbja az Avis (üzleti kategória) és a Europcar (általános kategória). A legjobb szálloda a párizsi Le Bristol, szállodai brand a Marriott, zöld szálloda a szlovákiai Aquacity Poprad, a legjobb konferenciaközpont pedig az ICC Berlin lett. Európa legjobb úti célja Lisszabon (a városlátogató, az általános és a hajós kategóriában egyaránt), tengerpartja a franciaországi Port Grimaud, a turisztikai hivatalok közül Törökország nyert, az utazásszervezőknél a TŰI kapta a díjat. Kétmillió turista érkezett Kubába Idén egész évre vetítve mintegy kétmillió turista látogat Kubába. A kubai idegenforgalmi minisztérium szerint a tavalyi 2,3 millióhoz képest a gazdasági válság és az új influenza miatt csökkent a turisták száma. A minisztérium illetékese a Granma című lapnak elmondta: az idén sorrendben hatodik éve jár a turisták száma kétmillió körül, vagy haladja meg azt. A legtöbben Európából és Kanadából érkeznek. Az idegenforgalom egyik fontos bevételi forrása a kubai gazdaságnak, évente mintegy 2 milliárd dollár bevételt hoz. (Képarchívum) Gyorsul az olasz vasút Harmadával csökken a menetidő a 600 küométeres Róma-Milánó vasúti szakaszon, miután december közepétől Olaszországban új, nagysebességű vasúti pályát helyeznek üzembe. Ezzel az idővel olasz vasúttársaság már komoly versenytársává válik a két nagyváros között közlekedő légitársaságoknak. Torino és Nápoly között öt órára csökken a menetidő december 13-tól, Róma és Verona között három órára. Az Ezüst Nyíl nevű nagysebességű vonat 3 óra 15 perc alatt teszi meg a Velence—Róma távolságot. A nagysebességű pálya kiépítése lehetővé teszi, hogy a hagyományos síneket a regionális vonatok használják, jelentősen megkönnyítve az ingázók közlekedését. Enyhül a válság hatása a légiforgalomban Az enyhülés jelei látszanak a nemzetközi légiforgalomban, miután szeptemberben kis mértékben, 0,3 százalékkal nőtt az utasok száma az egy évvel korábbihoz képest. Bár korai lenne még fellendülésről beszélni az adatot ismertető Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) szerint, az ágazat már túljutott a nehezén. Az utasforgalom 5 százalékkal nagyobb, mint idei mélypontján, márciusban volt, de 6 százalékkal elmarad a 2008. eleji rekordtól. A gépek kihasználtsága 77 százalék körül van, s ezzel visszatért a válság előtti időszak szintjéhez, bár a társaságok csökkentették szállító kapacitásaikat. A megtérülés ugyanakkor még katasztrofálisan alakul a LATA szerint, a költségek is emelkednek, miközben egyre élesebb az árverseny. A kedvező tendenciákat jelzi, hogy az IATA jövőre már kevesebb veszteséget prognosztizál az általa képviselt mintegy 230 légitársaság számára: 4 milliárd dollárt, míg idén még 11 milliárd dolláros veszteséget vár. (MTI, szí)----------A lejárató kampány legnagyobb csattanója, hogy a műsor után mindenki az 5 fontos járatok után érdeklődött (Képarchívum) A szükséges rossz sosem megy ki a divatból, ha olcsón akarunk utazni Miért nem szeretjük a Ryanairt? A Ryanair a világ legembertelenebb légitársasága, igazi kapitalista végtermék, mindenki utálja, mégis mindenki használja. A cég a válság ellenére is több millió fontos nyereségre tett szert, bár a közvéleményt tükröző sajtó folyamatosan ellenszenves cikkekkel püföli. A napokban a BBC főműsoridőben egy fél órát szentelt a „Miért utálom a Ryanairt?” című dokumentumfilmnek, a programnak óriási visszhangja volt, de a nyertes nem a BBC lett. FELDOLGOZÁS Hogyan csinálja Michael O'Leary, a Ryanair fapados légi- társaság alapítója, hogy cége nem csak nyereséges, de a világ egyik legnagyobb flottájává válik, miközben minden más légitársaság lefele tart, ráadásul a Ryanairt mindenki utálja? A válasz egyszerűbb mint gondolnánk. Először is mindig akad személyzet, aki kevesebbért is felvállalja a munkát és kifizeti a saját munkaruháját (minimálbér plusz fedélzeti értékesítésből adódó jutalék), és akad repülőtér, amelyet rá lehet venni arcpirító bérleti engedményekre (a Ryanair által generált „tömeg” remek egyéb üzleti lehetőséget nyújt). Természetesen akad repülőgépgyártó, amelyet a sokat ígérő szerződés miatt (a társaság folyamatosan és agresszíven terjeszkedik) árengedményekre lehet kényszeríteni, és nem utolsósorban akad utas, akit nem érdekelnek a kényelmetlen- ségek, csak az, hogy minél olcsóbban eljusson A-ból B-be. Ha nincs semmilyen igénye, még jól is járhat. Nagyjából így lehetne összefoglalni a BBC angol állami televízió Panoráma című programjában elhangzottakat, azzal a kitétellel, hogy a BBC úgy akarta a pártatlanságot biztosítani, hogy a pa- naszkodók mellett megszólaltatott olyan utasokat is, akiknek a Ryanair véletlenül visszatérítette a jegyét, és a hobbi utazókat, akik legtöbbször ingyen utaznak, de 5 fontnál (6 euró) még nem fizettek többet egy útért. Emellett azt is megtudhattuk, hogy a Ryanair a legbiztonságosabb légitársaság, az egyik legfiatalabb gépparkkal felszerelkezve, és szinte sohasem késik, hiszen 25 perc alatt megfordulnak a gépei a kieden külvárosi repülőterekről. A műsor hatására az interneten beindult a mozgás, csakhogy - meglepően - nem a Ryanair, hanem a BBC került a nézők kereszttüzébe. A Twitter társasági oldalon heves véleménycsere folyt arról, hogy a BBC pártadansági kísérlete mennyire lett sikeres, sokak szerint ugyanis a próbálkozás gyakorlatilag 30 perc ingyen reklámot biztosított főműsoridőben a légitársaság számára. A véleményezők szerint a társaság viselt dolgairól semmi újat nem tudtak meg, viszont a biztonság ma már az első tényező, amikor valaki repülésre gondol. No és melyik más fapados társaság fizeti vissza a viteldíjat problémák esetén? És vajon melyik pontos? A válasz tehát adott: megint sikerült botrány helyett hírverést csinálni, ez a Ryanair esetében szinte mindig bejön. Botrányt szagolva a The Times sem tétlenkedett. Az angol napilap a „Miért utálom a Ryanairt?“ címhez igazodva, az adás előtt szeretem/utálom típusú közvélemény-kutatást tartott a weboldalán. A műsor előtt 88 százaléka a válaszadóknak utálta a Ryanairt, noha 63% így is gyakran utazott vele. Ez az ellenszenves hangulat azonban a műsor után megváltozott, a válaszadóknak csak a 20%-a gondolta, hogy a Panoráma műsora pártadan volt, a legtöbben a légitársaság védelmére keltek, vagy legalábbis nem álltak be a szidalmazó hangok mellé, mondván: „ebben a műsorban semmi újat nem hallottam“. Ami a pocskondiázást illeti, tényleg semmi újat nem hallottunk. így az angol nézők akár hagyhatták is volna az egészet, ám a programnak mégis nem várt visszhangja lett. A cég üzletpolitikája persze tényleg embertelenül költségkímélő, de az is tény, hogy a „sallangokon” megspórolt pénz egy részét a társaság visszapasszolja az utasoknak. Azoknak pedig most megszólalt a lelkiismeretük, és akármüyen kellede- nül is, de elismerték, hogy a fapados légitársaság nélkül kevesebben utazhatnának, ráadásul a Ryanair olyan helyekre is elmegy, ahová igen ritkán szállnak repülők. O'Leary ezt meg is kísérelte elmondani a BBC műsorában, a Panoráma azonban időhiány miatt megvágta az interjút (a vágat- lan interjú megtekinthető a BBC weboldalára került fel). Az ügy legnagyobb csattanója, hogy a műsor után mindenki az 5 fontos járatok után érdeklődött, miközben a Ryanair weboldalán a BBC „egyoldalú támadásait kivédve“ 1,1 millió ingyen jegyet kínált fel az utasok számára (százezret minden egyes „hamis vád“-ért, amelyet a BBC szajkózott). O'Leary tehát megint bebizonyította, hogy vesztett helyzetből is képes győzelmet elérni, és bár rengetegen utálják, a szükséges rossz sosem megy ki a divatból, ha olcsón aka- runkutazni. (travel) Fapados környezetben (Képarchívum)
