Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-07 / 258. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 7. Közélet 3 Annyira magas volt a keletnémet menekültek száma, hogy a kommunista pártvezetésnek „nem maradt” más választása, mint falat emelni Berlin közepén Húsz éve dőlt le Európa kettéosztottságának jelképe 20 ÉVE OMLOTT LE A BERLINI FAL 1945-AVörös Hadsereg felszabadítja Berlint, a várost négy megszállási övezetre osztják 1952 - Lezárják a Nyugat- és Kelét- Németország közti határt 1963-John F. Kennedy USA-elnök látogatása: „Ich bin ein Berliner" 1971Négyhatalmi egyezmény könnyíti meg a nyugat-berliniek határátlépését 1989- November 4-én egy millió ember tüntet Berlinben a rendszer ellen November 9-én újra szabad az átjárás, elkezdődik a fal szétszedése 1940 I 1950 I 1960 70^ 1*1 1949-Nyugat-Berlin szovjet blokádja, légifolyosó az NSZK és Nyugat-Berlin között Megalakul a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1961 Lezárják a Berlinen belüli határt, elkezdik építeni a falat 1987 Ronald Reagan USA- elnök berlini látogatásán a fal lebontására szólítja fel Gorbacsovot Németország újraegyesítése A FAL ERŐDÍTÉSEI 302 14 000 259 20 őrtorony Őr őrkutya bunker őrtorony Lőállás Betonfal Néhol elektromos riasztórendszerre^ \ ellátva 128 lelőtt menekülő 100 m 260 sebesült 5043 keleti menekült A nyugat-berliniek a falig mehettek, falfirkáik díszítették a másik oldalt Elektromos jelzőrendszer Drótkerítés Bunker Emberek által megközelíthető' rész határa Határőrsáv Vágott kővel leszórt út fai közeiében letartóztatott lakos Uttorlaszok szögesdrót-kerítés 2 méter magas Lámpaoszlopok Gépjárműakadály Betonfal Tetején a megkapaszkodást akadályozó sima betoncső I __-I SE ž 3 s a Ellenőrző sáv Homokkal leszórt sáv, melyben a lábnyomok is látszottak kutyafuttató sav kifeszített vezetőszálhoz csúszópórázzal fogott ebek 13-5 \ V r ÄNYUGAT ill 43,1 km hosszú fai Berlinen belül l$MER ALDO) IEPJ 1 Günter Litfin (24) - 1961. aug. 24. i£aTOK I az eslő lelőtt menekülő Peter Fechter (18) -1962. aug. 17. lelőtték, a határon vérzett el, senki sem segített neki Chris Gueffroy (20) -1989. feb. 6. az utolsó lelőtt menekülő ( REUTERS Hogyan nyilvánítsuk ki véleményünket, ha a rendszer megakadályoz minket ebben? A keletnémetek válasza: szavazzunk lábbal! Hogyan akadályozzuk meg a lábbal szavazást? A keletnémet kommunista rendszer válasza: építsünk falat! Az 1961-től két évtizeden át épülő berlini fal Európa megosztottságának szimbólumává vált. 20 évvel ezelőtt omlott le. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szovjetunió és a három nyugati szövetséges 1945-ben még szövetségesként szabadította fel Németországot, nemsokára viszont ellenség lett a világháborút gyakorlatilag megnyerő két hatalom. Az egységes Németország a világégés után nem sokkal két részre oszlott, a hivatalos szakításra 1949-ben került sor. Ekkor alakult meg az amerikaiak, britek és franciák megszállási övezetében a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet zónában pedig a Német Demokratikus Köztársaság. A szövetségesek viszont 1945-ben nem csak az országot, de annak fővárosát is négy megszállási övezetre osztották. Míg a mezőkön és erdőkön keresztül húzódó országhatárt viszonylag effektiven lehetett őrizni, addig a nagyvároson belül húzódó határral nem tudott mit kezdeni a kommunista rendszer. Ezt keletnémetek százezrei használták ki, s a megosztott Berlinen keresztül emigráltak a nyugati világba. A helyzet a keletnémet rendszer számára egyre tarthatatlanabb lett: 1949 és 1961 között 2,5 millió német emigrált nyugatra, a menekültek száma egyre nőtt. 1961 nyarán az NDK népességvesztése már havi 30 000 fő fölé ugrott. Az NDK kormányára növekedett a nyomás, hogy az állam demográfiai összeomlását a berlini belnémet határ lezárásával akadályozza meg. Épül a fai Walter Ulbricht 1961 júniusában egy nyugatnémet újságírónó kérdésére tagadólag válaszolva először használta a „fal” kifejezést. A műszaki határzár építéséhez Ulb- richtnak azonban szüksége volt a szovjet vezetőség beleegyezésére. Ezt megkapta, s augusztus 12-ről 13-ra virradóra pedig a kommunista állam fegyveres erői lezárták a határt: ezzel együtt megkezdődött a fal építése. A berlini fal kezdetben „csak“ sűrű drótkerítést jelentett, kordonokat, valamint az autós áttörést megakadályozó árkokat. A három és fél méter magas betonfalés az előtte átlagban 100 méteres területet felölelő védelmi zóna kiépítése fokozatosan folyt. A berlini fal a 80-as évek elejére érte el műszaki kiépítettségének teljes állapotát. A fal megkeserítette a nyugatberliniek életét is: a városrészt abszolút elszigeteltsége miatt számos lakója hagyta el az évek folyamán, lélekszáma az 1961-es 2,2 millióról 1984-re 1,8 millióra apadt. így is menekültek A berlini fal a valaha létezett határok közül az egyik legszigorúbban őrzött volt. Ennek ellenére több ezer keletnémet állampolgár próbált rajta keresztül a város nyugati részébe, s ezzel a szabad világba menekülni. A legszerencsésebbeknek ez sikerült, a kevésbé szerencséseket letartóztatták, 128-an viszont a fal mentén lelték halálukat. Közülük 62-en egyértelműen a rájuk leadott lövések miatt veszítették életüket, a többiek balesetek, szívroham következtében haltak meg, vagy öngyilkosok lettek. 19-en nyugat-berliniek voltak, akiket az NDK határőrsége lőtt le a menekülők segítése vagy egyszerű csetepaték közben. A keletnémet állam vezetés az emigrálni szándékozók elriasztására a falnál tűzparancsot adott ki a határőrök számára. Ezt csak a külföldi államfők látogatása idején - a sajtó negatív reakciójától tartva - függesztették fel. Az NDK-ban az emigrálásnak még a kísérletét is szigorúan büntették. A hidegháború idején egyes becslések szerint 75 000 polgárt vontak felelősségre kivándorlás kísérletének vádjával. A belnémet határ 155 kilométer hosszúságú berlini szakaszán 25 határátkelőhelyet alakítottak ki, amelyeket csupán az NDK oldaláról őriztek; a nyugati részen az ott szolgálatot teljesítő amerikai, brit vagy francia katonák és a nyugatberlini rendőrök maximum statisztikai célból kérdezték meg az utazás célját, de údevél-ellenőrzés nem volt. A nyugati szövetségesek sokáig hivatalosan nem ismertékel a belnémet határt, a határátkelőhelyeket pedig ellenőrzőpontoknak nevezték-ezzel is jelezve, számukra ez nem határ. Leomlik a fal A fal a keletnémet kommunista rendszerrel együtt bukott meg. Erich Honecker NDK-vezér 1988-ban egy beszédében még azt ígérte az elvtársaknak: száz év múlva is állni fog a fal, ennek ellenére a határzár napjai meg voltak számlálva. 1989 nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját követelő tömegtüntetések - ezek legfőbb követelése a belnémet határ megnyitása és a berlini fal lebontása volt. 1989 nyarán megugrott a szocialista államot elhagyó polgárok száma. Magyarország 1989 augusztusában megnyitotta nyugati határait az NDK polgárai előtt, ezzel rés nyűt a menekülők számára. Az NSZK prágai követségének keletnémet menekülők általi megszállása után az NDK már arra kényszerült, hogy saját területéről engedélyezze egyes polgárai kiutazását. 1989. november 4-én Gorbacsov látogatást tett az NDK-ban. Viselkedése egyértelművé tette a keletnémet vezetés számára, hogy nem zárkózhat el a változtatások elől. Honecker lemondása után az NDK vezetése előre menekült. November 9-én az utazási törvény ügyében ülést tartott a keletnémet . kommunista párt vezetése. Az ott hozott döntést este egy élőben közvetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski, a párt politikai bizottságának tagja ismertette. A tájékoztató után egy olasz újságíró még futó kamerák előtt megkérdezte, hogy mikortól érvényes az utazást megkönnyítő döntés. Schabowski ekkorra már eltette a szemüvegét, egy ideig tanácstalanul forgatta papírjait, majd a következő választ adta: „Nos... Szerintem azonnal hatályba lép... Igen, azonnal.” A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak mega berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. A határőrséget viszont még nem tájékoztatták, mivel a határozat csak éjféltől lépett volna életbe. Az átkelőknél a feszültség egyre nőtt, végül 23 órakor a Bomholmer Strasse átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Pár nap elteltével a mindkét oldalról érkező németek vésőkkel, csákányokkal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emble- matikus dátumává vált. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, csak hat szakaszát hagyták meg: mementóként a jövő számára. (MSz) 2009. november 7., 12:00 Szombat Vasárnap Felhős időre van kilátás, sok helyütt eső valószínű Szél: változó irányú, 5-15 km/h Az orvosáéteorolégia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Borult Idő lesz, sok helyütt eső valószínű. A levegő hőmérséklete VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony esd 5“ B° borult 3“ 7" zápor 4° 10° Nyílra eső 5° 8° borult 3° 8” eső 5° 10° Dunaszerdahely esd 5“ 8' borult r r zápor 3° 10° Komárom borult 4“ 8" borult 3° 10” zápor 5° 12° Ipolyság esd 6° 8° borult 3“ r zápor 0° 11° Rimaszombat esd 5° 8° borult 4° 10° esd 5° 11° Kassa felhős 5° 9" borult 4° n° zápor 4° 11° Klrályhelmec felhős 5° 11“ esd 5° ír felhős 5° 13° Besztercebánya esd 3" 9“ borult 2° 0° eső 5° 10° Poprád zápor 0° r felhős 2" 0* zápor 2° 8° Almeria Costa Brava Ciprus 24721° 19716° 24°/24° Mallorca Málta Nice 20719° 22719° 19715° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva T szél a melegfront n ciklon Pozsony 06.45 Pozsony 16.24 Pozsony-Dévény 235 apad Kairó 25°/26° Split 18716° hidegfront m. okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 06.38 Besztercebánya 16.15 Komárom 255 árad Kanári-szigetek 22°/26° Thessaloniki 18720° Készíti az SHMÚ Kassa 06.30 Kassa 16.06 Párkány 185 árad