Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-06 / 230. szám, kedd
16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 6. www.ujszo.com Termés-szemnedvesség arány, vízleadás Elvárt tulajdonságok ISMERTETŐ Kukoricafajták bemutatója Ekecsen - a dél-szlovákiai térségbe ajánlott kukoricafajták és -hibridek Hoppon marad a királynő? A hatékony kukoricatermesztéshez kívánatos a lehető legmagasabb termés elérése a lehető legalacsonyabb betakarítási szemnedvesség mellett. A mai korszerű hibridek termőképessége már a FAO 300 csoport első felében érő fajták esetében is üzemi szinten képes meghaladni a 13 t/ha száraz hozamot, ráadásul igen kedvező szemnedvesség mellett. A nemesítés másik útja a magasabb termőképességű FAO 400 hibridek vízleadásának további javítása. Ezek nem egyszerű feladatok, de a nemesítés az utóbbi évtizedekben igen jelentős eredményeket ért el. A későbbi hibridek magasabb termése csak addig előnyös, amíg a többlettermés árbevétele meghaladja a megnövekedett szárítási költségeket. 10 t/ha száraz termés esetén a hektáronkénti termés 1%-os vízelvonása 300 kg kukorica árába kerül, tehát ha egy későbbi hibrid például hektáronként 1 tonnával magasabb hozamot biztosít, termesztése csak akkor gazdaságosabb, ha annak szemnedvessége legfeljebb 3,3%-kal magasabb az alacsonyabb termésű korai hibridhez viszonyítva. A kukorica termesztésének jövedelmezősége szempontjából a szemtermés nagyságát és az azzal párosuló szemnedvességet együtt kell figyelembe venni, és nem biztos, hogy a nagyobb (de egyúttal jóval magasabb nedvességtartalmú) termés biztosít nagyobb jövedelmet. A kukoricahibridek vízleadási dinamikája a növekedő szárítási költségek miatt egyre nagyobb jelentőségű. A biológiai éréskor mérhető általában 35-40%-os szemnedvesség fokozatosan csökken, elméletileg az egyensúlyi (légszáraz) állapotig, ami legtöbbször nem történik meg, hiszen bekövetkeznek az első fagyok. Természetesen az igen korai hibridek korábban elérik a biológiai érés állapotát, ezért az ősz folyamán több idő áll rendelkezésükre a vízleadáshoz, mint a későbbi genotípusoknak. Optimális körülmények között, száraz, meleg őszön a vízleadás napi üteme a 0,5%-ot is meghaladhatja. A kukoricaszemek vízleadását számos tulajdonság befolyásolja: ♦ a szemek belső szerkezete: a keményebb, kompakt állományú szemek vízleadása lassabb, mint a lisztes állományú kukoricáké. Ezért a kemény, acélos, sima szemű kukoricák vízleadása általában lassabb a hasonló tenyészidejű lófogú hibridekénél; ♦ a maghéj vastagsága, szerkezete: a tömörebb, vastagabb maghéjon keresztül lassabb a víz párolgása, mint a vékony héjon át; ♦ a csuhélevelek típusa: a rövid, cső csúcsát nem fedő, éréskor laza, felnyíló csuhélevelek a szemek gyorsabb vízleadását segítik; ♦ zöld száron érés: általános megfigyelés, hogy a zöld száron érő típusok vízleadása jobb a korán felszáradó genotípusokéhoz képest, ugyanis az intenzívebb fotoszintézis, anyagcsere a gyorsabb fiziológiai vízleadást segítik. Az első fagyok után az elpusztult növények fizikai vízleadása már minimális; ♦ tőszám: természetesen az alacsonyabb tőszám szárazabb mikroklímát biztosít, az uralkodó széljárással párhuzamos sorokban a levegő is jobban mozog, így kedvezőbbek a mikroklimatikus feltételek az állomány gyorsabb száradásához; ♦ tápanyag-ellátás: a túlzott N- adagolás rontja, a harmonikus K- trágyázás viszont javítja a kukorica vízleadását; ♦ állományszárítás: gyakorlati tapasztalatok szerint száraz őszön a glifozát hatóanyagú herbicidekkel végzett állományszárítás hidas traktorral akár 4-6%-kal is csökkentheti a szemnedvességet. Ekkor a gyomirtó szer és a kijuttatási költségek már 1,5% víztartalomcsökkenésnél megtérülnek, az e felett elért víztartalom-csökkenés a szárítási költségek mérséklését szolgálja. Fontos hangsúlyozni, hogy a szemnedvesség mindig egyensúlyban van a környezet nedvességtartalmával és a csapadékviszonyokkal, ezért a már száraz szemek jelentősebb csapadék után vissza is nedvesedhetnek. (Forrás: kukorica-lap) Hiába tartják a szántóföldek királynőjének a kukoricát, a jelenlegi piaci árajánlatok alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a kalászos gabonafélékhez hasonlóan idén ez a termény is a termelők nyakán maradhat, ha nem javul az ára. ISMERTETŐ Legalábbis ettől tartanak a hazai kukoricatermesztők, akik mintegy félszáz kukoricafajtával és -hibriddel, köztük jónéhány újdonsággal is megismerkedhettek az ekecsi szövetkezet kísérleti parcellám tartott hagyományos kukoricabemutató napon, amelyen a dél-szlovákiai térségbe ajánlott kukoricafajtákat és -hibrideket vonultattak fel a vetőmagforgalmazók. Az idei fajtabemutató hangulatára rányomta a bélyegét az agrárpiacot is jelentős mértékben befolyásoló pénzügyi válság, amely az alacsony árak következtében leginkább a termelőket sújtja, de a hosz- szan elnyúló pénzhiányos állapotok már egyre veszélyesebben fenyegetik az őket kiszolgáló vállalkozásokat, köztük a vetőmagforgalmazókat is. Amint azt a jelenlevő cégek képviselői közül többen is elmondták, a dominó-effektustól már napjainkban, illetve az év végi elszámolásoknál joggal lehet tartani, hiszen félő, hogy a terményforgalmi válság, és az alacsony árak miatt nagyon sok hitelezett termelő a legjobb szándéka ellenére sem lesz képes visszafizetni a számára előlegbe nyújtott áruk és szolgáltatások értékét. A kukoricának ugyanis - noha a termés még a földeken van - egyelőre nincs a termelők számára elfogadható ára. Az előrejelzések és ez eddigi árajánlatok alapján úgy tűnik, hogy ez a növény sem lesz képes kihúzni a termelőket a csávából, nem fogja fedezni, sőt talán még mérsékelni sem a gabonaforgalomban keletkezett jövedelem- kieséseket. A szeptember végi 80 eurós keresleti árak alapján ez a fel- tételezés eléggé egyértelmű. Pedig a bemutatott fajták és hibridek terméspotenciálja és várható eredményei erre nem szolgáltatnak alapot. A válság ellenére csak bízni lehet abban, hogy a kukoricatermesztők nem fordítanak hátat a növénynek, mivel a terménynek a közveüen takarmányozáson és a silózáson kívül még számtalan felhasználási s ezáltal értékesítési területe van, például a roppantott szemek tárolásában, a keményítő- gyártásban, az üdítőitalok, cukorsűrítmények előállításában, az etanol gyártásában stb. Az ekecsi bemutatón felvonultatott fajták és hibridek is a kukoricanövény számtalan felhasználási területére hívták fel a figyelmet. A nagyobb fajtanemesítő cégek kínálatában az éréscsoportok és a termesztéstechnológiai szempontok szerinti besorolású takarmányozási és élelmiszeripari kukoricafajták mellett már bioetanol gyártására alkalmas hibridek is szerepelnek. A Pioneer hibridjei közül például a PR38R92-es a FAO 320-as éréscsoportban annak ellenére, hogy alacsonyabb növekedésű, alkalmazkodóképessége révén az egyik legstabilabb hozamképeségű hibridek közé tartozik. A PR36D79-es a középkései éréscsoporban tartozik a legmagasabb terméshozamokat produkáló hibridek közé. Ide sorolható a PR36K67-es is, ez a legkésőbben érő szemes típusú hibrid, amely kísérleti viszonyok között már több mint 20 tonnás terméshozamokat is produkált. Üzemi feltételek között, nagyobb parcellákon szintén 15 tonna feletti teljesítményekre képes, állította író István területi képviselő. A P9400 immár az újfajta jelöléssel (FAO éréscsoport helyett relatív koraiságot jelölő számmal) jelenik meg a piacon. Magas terméspotenciálja és ellenállósága a betegségekkel szemben az itteni termesztésben is az egyik legkeresettebb hibriddé teheti, mivel a hozamképesség mellett jó vízleadó képességgel is rendelkezik. A legfrissebb újdonságok közül a PR38A79-est a legkorábban virágzó, rendkívül gyors növekedésű és szárazságtűrő hibridként jellemzik, amely méltón helyettesítheti az ismert Monalisát. A PR37N01 hibridet elsősorban hozamstabilitása és kiváló szárazságtűrő képessége emelheti a keresett hibridek közé. A hazai kukoricatermesztők körében már ismert, bevált és egyre keresetteb Saatbau által forgalmazott fajták közül Mikié Tibor a cég képviselője elsősorban a Zamora (FAO 370) középkései, gyors vízleadó képességgel rendelkező, intenzív és extenzív termesztési feltételek közé, tehát homokos talajokra is alkalmas fajtát emelte ki a bemutatott kínálatból. Középmagas növekedésű, stabilan magas terméshozamokat adó fajta jellemzője, hogy a szemek magas keményítő- tartalmúak, így élelmiszeripari célokra is felhasználható. Ebbe az éréscsoportba tartozik még a Pandoso is, amely szintén kiváló hozamképességgel és stressztűrő képességgel rendelkezik. A Realli (FAO 420) már magasabb növekedésű. Egyúttal, mivel a vastag csöveken átlagosan 20 szemsor található, kiváló hozamképességű. Akárcsak a Pardi (FAO 450), amely éréscsoportjában hozamképesség tekintetében állja a versenyt a versenytársakkal, ugyanakkor érésideje alapján szemtermesztésre (a szemek gyors vízleadása miatt) és süó- kukoricának is (stay-green effektus miatt) egyaránt megfelel. A termelő menet közben, tehát akár a betakarítás előtt döntheti el, hogy az elvetett hibridet mire hasznosítja. Természetesen újdonságok is vannak a cég kínálatában. Amint megtudtuk, az idei szabadföldi kísérletekben 85 helyszínen tesztelik Szlovákia-szerte a fajtáikat, közülük a Sensor FI (FAO 370) és a Skript FI (FAO 400) új szemes hibridek is rendkívül ígéretesnek mutatkoznak. Adamek Jarmila a Limagram képviselője a cég vezérhajójának számító nálunk leginkább ismert és bevált LG 33.30-as középkései érésidejű szemtermésre ajánlott fajta mellett - amely kiváló alkalmazkodó képességű gyengébb talajokon is megbízható, jó termőképességű, jól száradó, gyors vízleadású hibrid - az LG 34.75-ös alacsonyabb növekedésű viszont rendkívül nagy hozamú fajtáját is a termelők figyelmébe ajánlotta. Ráadásul jó stressztűrő képességének köszönhetően ez a fajta a gyengébb tápanyag-ellátottságú talajokon is nagyon jó hozamokat produkált eddig. Akárcsak az LG 35.50-es, amely elsősorban szárazságtűrő képességével tűnik ki. Az újdonságok közül az LG 33.95-ös inkább az intenzív termesztési feltételek közé ajánlott, ezt a fajtát jobb talajba, jobb feltételek közé érdemes elvetni, itt adja ki magából a legtöbbet. A Limagrain az állati takarmányozásra szánt süókukorica fajták nemesítésében is intenzíven keresi az új lehetőségeket. Az LG „Animal Nutrition” jelzésű silókukoricafajtái kifejezetten erre a célra lettek kinemesítve, jellemzőjük, hogy a természetesen magasabb terméshozamok mellett a növény sokkal magasabb szinten tartalmaz jól emészthető rostot is, ami egyúttal több energiát biztosít az állatok számára. Az Ekecsen bemutatott LG 33.87 fajta az egyik volt közülük. A francia RAGT hibridek forgalmazójaként ismert VP Agro Slovensko képviselője Deržík Tünde kínálatukból elsősorban a Luxxus tipikus szemes hibridet emelte ki, amely nem túlságosan magas növényállományt növeszt, ugyanakkor megvan az a képessége, hogy minden energiáját a termésre összpontosítja, ezért még gyengébb talajokon is kiváló hozamokat biztosít. A mért eredmények alapján stabüan 10 tonna feletti hektárhozamokat ad. A silókukoricák közül a Tyrexx viszont rendkívül magas növényállományt fejleszt, a zöldtömeg és a szemtermés magas szintje mellett főleg a jól emészthető, tehát jól hasznosítható rostanyag aránya az, ami ezt a hibridet a termelők számára érdekessé teszi. A Syngenta által bemutatott hibridek (Symba, Olympic, Kallfas, Xanada, Octet, Creator) újdonságként jelezték, hogy a cég ezen a területen is erős fejlesztésekbe kezdett, amelyekkel az eddigi fajtákat sikeresen fel tudják váltani. A Prefert-Osivá parcelláján végre szlovákiai nemesítésű kukoricafajtákat is láthattak az érdeklődők. A felsőpatonyi székhelyű Zelseed nemesítő cég eddigi zöldségvetőmag- profilját kibővítve immár új, a hazai viszonyok között kinemesített szántóföldi kukoricafajtákkal is megjelent a piacon. A ZE 4501 és ZE 4101 fajták a termesztési igényeknek megfelelve főleg árban lehetnek versenyképesek a hazai termesztők számára. Elsősorban szárazságtűrő képességükkel tűnnek ki az SF és a Girone kukoricafajták, amelyeket Tárnok György által képviselt Fito vállalkozás mutatott be a fajtakísérletekben. Amint elmondta, ezeknek a fajtáknak a tulajdonságai főleg aszályos időszakban érvényesülnek, ekkor mutatják meg mire képesek valójában. Németh Attila, a Maisadour fajtákat forgalmazó cég képviselője a Mas 44 és a Mas 53 hibrideket emelte ki a kínálatukból, amelyeket szárszilárdság, magas és biztonságos terméshozamok (13 t/ha) is jellemeznek. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazati válság miatti körbetartozások nagyon megnehezítik nemcsak a termesztők, de a forgalmazók életét is. Az áru nem forog, a pénzek készletekben állnak, a termelők a hiteleket maguk előtt görgetik, ami az év végére sokuk számára akár kezelhetetlenné is válhat... (szil) (llluszrációs felvétel) A silókukorica hibridek nagy zöldtömeget fejlesztenek, mutatja Deržík Tünde (A szerző felvételei)