Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-06 / 230. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 6. Agrárkörkép 17 A fajták genetikai tulajdonságai már csak 30-35 százalékban határozzák meg a hozamokat, a többi a külső környezeti tényezőkön és a szakmai hozzáértésen múlik A gazdaságosság és minőség a legfőbb mérce Ľudovít Sleziak szerint már nem csak a mennyiségen, hanem az előállítás gazdaságosságán és a termékek minőségén van a hangsúly Az idei aratás eredményeit és tapasztalatait valamint a terménypiac jelenlegi hely­zetét és kilátásait értékelték a Galántai járás növényter­mesztői a regionális agrár­kamara tagjai számára szer­vezett szakmai rendezvé­nyen. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Perleczky Gábor igazgató megnyitója és Horváth Péter el­nöki bevezetője után Szikura Fe­renc a növénytermesztési szek­ció vezetője röviden ismertette az idei aratási eredményeket, amelyekből kiderült, hogy az őszi búza átlagos hektárhozama ebben a járásban 4,21 tonna lett hektáronként, az őszi árpa járási átlaga 4,17 tonnára sikeredett. Az őszi repcéből átlagosan 2,58 tonnát takarítottak be hektáron­ként. A termelőket azonban je­lenleg elsősorban a megbénult terménypiac és a nagyon ala­csony keresleti értékesítési árak foglalkoztatják. Az előadó sze­rint ezeket az összegeket valójá­ban már nem is érdemes áraknak nevezni, hiszen hovatovább már a termelési költségekkel sem lesznek köszönő viszonyban. Ľudovít Sleziak, a diószegi Hordeum növénynemesítő cég vezetője a térségben termesztett gabonafajták és olajosok jellem­zőit és termésadatait vette gór­cső alá. Beszámolójában rámuta­tott, hogy a termelőknek is elemi érdekük, hogy az általuk ter­mesztett fajtákról rendszeres ki­mutatásokat vezessenek, hogy a folyamatosan bővülő fajtakíná­lathoz legyen összehasonlítási alapjuk. Ugyanakkor hozzátette, hogy az egyes fajták genetikai tulajdonságai alapjában véve már csak hozzávetőlegesen 30- 35 százalékban határozzák meg a hozamokat, a többi a külső kör­nyezeti tényezőkön és a szakmai hozzáértésen múlik. Ezért is fontos, hogy a különböző reklá­mokban hirdetett csodálatos tu­lajdonságokat a termelők más forrásokból is (internet, kollé­gákkal való információcsere stb.) ellenőrizzék, hogy ne érje meglepetés őket. Annál is in­kább, mert a mért időjárási ada­tok alapján az utóbbi években ebben a térségben több mint két fokkal emelkedett az évi átlagos hőmérséklet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a terméshozamok értékelé­sekor főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben már nem csak a mennyiségen, hanem az előállí­tás gazdaságosságán és a termé­kek minőségén van a hangsúly. Szakmai szempontból érdekes következtetések vonhatók le a já­rásban termesztett gabonafajták szerkezetét és terméshozamait elemző kimutatásból, amelyet ebben a járásban már 2004 óta rendszeresen vezetnek és érté­kelnek. Amint az a résztvevők számára írásban is közreadott értékelésből kiderült, az idei esz­tendő terméseredményei elma­radnak az előző évi és a az utób­bi hat év átlagától. A mellékelt táblázatban a búzafajták idei ho­zamait összegeztük. Vladimíra Puškárová a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Kamara központjának képvise­letében az érdekvédelmi szövet­ség vezetése által az utóbbi idő­ben folytatott tárgyalásokról és egyeztetésekről tájékoztatta a je­lenlevőket. Az agrárkamara kép­viselőinek brüsszeli megbeszélé­seire hivatkozva elmondta, je­lenleg annak érdekében folynak a tárgyalások, hogy a közép-eu­rópai országok gabonatermelői számára a termékek tengeri ki­kötőkbe való szállítási költségei­hez biztosítsanak hozzájárulást, mivel a több mint 600 km-es tá­volságra való szállítási költség árban versenyképtelenné teszi az itteni terményeket. Ennek a problémának a megoldása azért is időszerű, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az uniós inter­venciós rendszert fokozatosan felszámolják. Tájékoztatott arról is, hogy a hazai pénzintézetekkel való tárgyalásokon a bankok képviselői jelezték, a válságra való tekintettel jövőre jóval meg­szigorítják a hitelezési feltétele­ket az agrárvállalkozók számára is. A raktári zálogjegyek finan­szírozásához pedig állami garan­ciát követelnek. Némileg kedve­ző hír, hogy az Enviral jövőre 100 ezer tonna repce bioüzem­anyaggá való feldolgozásával szeretné bővíteni a termelést. A tejpiaci válsággal kapcsolatban elmondta, hogy az unió katego­rikusan elzárkózott a kvóták be­fagyasztásától és a tejkvótákhoz tartozó minimális árak meghatá­rozásától is. A szaktárca előző vezetése által beharangozott háztáji (farmról történő) eladá­sokra vonatkozó támogatási fel­hívásokat egyelőre befagyasztot­ták, amíg az ezzel kapcsolatban kiadott hazai rendeleteket az unió nem hagyja teljes egészé­ben jóvá. Miklós Gábor az Agrárkifizeté­si Ügynökség dunaszerdahelyi kirendeltségének képviselője az integrált zöldség- és gyümölcs- termesztés termelési követelmé­nyeiről és támogatási feltételei­ről tájékoztatta a jelenlevőket. Megtudhattuk, hogy az idevo­natkozó rendeletek alapján a rendszerbe sorolt szőlőtermelők hektáronként 628 euró, a gyü­mölcstermesztők 551 euró, a zöldségtermesztők pedig 496 eu­ró külön támogatást kapnak, ha vállalják az integrált termesztési rendszer környezetkímélő mód­szereinek alkalmazásával járó legalább öt évig tartó kötöttsége­ket. (sz) A növénytermesztésben elért eredményekért elismerő oklevelet kapott Peter Franciszty kosúti magángazda (balról az első), ajókai Polagro Kft. (Mor­vái Vince) és az ábrahámi szövetkezet (elnöke Gáspár László), mellettük Horváth Péter a regionális agrárkamara elnöke és Vladimíra Puškárová az országos agrárkamara képviselője. (A szerző felvételei) A búzafajták terméshozamai 2009-ben a Galántai járásban Fajta Termőterület (ha) Termés mennyiség (t) Hozam • (t/ha) Alacris 628,4 2558,1 4,07 Antonius 226,0 819,5 3,63 Arida 116,1 476,2 4,10 Armelis 680,3 2971,9 4,37 Axis 411,9 1706,7 4,14 Bakfis 7,0 55,0 7,86 Balada 1302,1 5955,6 4,57 Banquet 261,3 1164,0 4,45 Barbara 120,0 576,0 4,80 Bardotka 781,7 3275,3 4,16 Barroko 280,8 1320,7 4,70 Barryton 65,1 400,0 6,15 Bazilika 19,0 87,4 4,60 Bili 66,0 261,4 3,96 Bohemia 192,8 630,2 3,27 Bona Dea 284,5 1261,8 4 43 Bonita 215,0 879,0 4,08 Bosorka 174,0 728,1 4,18 Contra 19,0 77,9 4,10 Capo 515,1 1853,9 3,60 Edison 316,0 1565,5 4,95 Emerino 19,0 52,2 5,22 Etela 7,4 45,1 6,09 Genoveva 423,0 1821,9 4,31 Ilias 307,0 1248,0 4,06 IS Karpatia 19,0 76,0 4,00 Josef 173,4 714,3 4,12 Kalász 76,8 300,2 3,90 Karolinum 233,1 1240,2 5,32 Ludwig 317,8 1281,7 4,03 Magister 24,4 148,8 6,09 Mulan 504,4 2113,6 4,19 Pegassos 111,0 303,6 2,74 Plutos 30,0 121,8 4,06 Saturnus 50,0 245,0 4,90 Sulamit 119,4 417,9 3,50 SW Maxi 25,0 100,0 4,00 Toisondor 20,0 154,0 7,00 Zerda 120,0 564,0 4,70 Xenos 92,0 395,6 4,30 Egyéb fajta 1405,8 5306,8 3,77 Összesen 10757,6 45274,9 4,21 Napjainkban már nem gond optimális termesztési feltételek között 10-11 t/ha terméshozamokat elérni középkorai érésidejű hibridekkel sem Északabbra tolódnak a kukorica termesztési körzetének határai INTERJÚ Az utóbbi években tapasztalt egyértelmű időjárási változások következtében immár nálunk is fokozatosan egyre északabbra to­lódnak nemcsak a kalászos gabo­nafélék és az olajnövények, ha­nem a kukorica lehetséges termő- területei is. Az ősz elején lezajlott kukoricabemutató szakmai napo­kon ezekről a témákról is szó esett. Lelkes Pétert, a kukoricater­mesztésben az egyik meghatározó hazai vetőmagforgalmazó cég, a Pioneer Slovakia kereskedelmi igazgatóját is erről kérdeztük. Milyen irányba tart napjaink­ban a kukorica nemesítése és az eredmények gyakorlati kihasz­nálása? A kukoricahibridek nemesítésé­ben az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt. Napjainkban már nem gond optimális termesz­tési feltételek között 10-11 t/ha terméshozamokat elérni középko­rai érésidejű hibridekkel (FAO 300- 320) sem. Erre a célra legmegfele­lőbbek azok a plasztikus hibridek, amelyek jól alkalmazkodnak a vál­tozó környezeti feltételekhez. A kukorica termesztésében Szlová­kiában is új lehetőségek nyílnak a termelők előtt immár azokban a térségekben is, amelyekben eddig nem voltak megfelelők a feltételek a termesztéshez. A fokozatos fel- melegedés és az új fajták nyújtotta lehetőségek kihasználása követ­keztében a növény termőterületei egyre északabbra, „egészen a Tát­ra alá” húzódnak. Ezekben a térsé­gekben egyelőre csak a legkorábbi (FAO 180-200) érésidejű fajták termeszthetők, amelyeket elsősor­ban süónak, vagy magas nedves­ségtartalmú szemek betakarításá­ra alkalmasak. De perspektiviku­sak a szemtermesztésre is. A ne­mesítés eredményeinek gyakorlati kihasználásában a biogáz telepek számának fokozatos növekedésé­vel - amelyekben a süókukoricát használják ki a metángáz előállítá­sára - a növényt termesztők előtt rövidesen újabb értékesítési lehe­tőségek nyílnak. Meg kell említeni azt is, hogy a biotechnológiai eljá­rások terén alkalmazott újdonsá­gok is egyre szélesebb teret bizto­sítanak a kukorica további kihasz­nálásához. Mondanom sem kell, hogy a Pioneer hibridek, amelye­ket az utóbbi években nemesítet­tek ki, és nálunk is bekerültek a fajtavizsgálatokba, illetve a fajta- jegyzékbe, ezekre az igényekre is reagálnak, ugyanakkor a kukori­catermesztő térségekbe ajánlott fajtákat is takarékos nitrogén-ház­tartás, illetve a nagyobb meleggel és a szárazsággal szembeni tole­rancia is jellemzi. Az idei újdonságok közül mely fajták és hibridek lehetnek érdekesek a szlovák termesztők számára? Hagyományainkhoz híven eb­ben az esztendőben is bevezet­tünk néhány új fajtát mind a sze­mes, mind pedig a silókukorica­hibridek között. Közülük a PR38A79 és a PR37N01 tűnnek a legjelentősebbeknek. A PR38A79 középkorai érésidejű (FAO 350) szemeskukorica-hibrid. A Pio­neer kukoricák új generációjá­nak képviselőjeként a szemter­més és a betakarítási nedvesség- tartalom közötti optimális arány mellett olyan agrotechnikai tu­lajdonságokkal rendelkezik, mint a korai vetés lehetősége, a korai virágzás, a megfelelő szárszi­lárdság, és nem utolsósorban az egészséges mag. A PR37N01 kö­zépkései érésidejű (FAO 390) hibrid. Elsősorban kiváló hozam­képessége és termésstabilitása, valamint egyedülálló szárazság­tűrése sorolható a legjellemzőbb tulajdonságai közé. A termesz­tők kifejezetten értékelik azt a képességét, amellyel a legaszá­lyosabb esztendőkben is képes megfelelő és stabil termést adni, így ellensúlyozza a meleg és szá­raz időjárás kedvezőtlen hatása­it. Ugyanilyen pozitívan értéke­lik a szemes fajták megfelelő betakarításkori nedvességtartal­mát, az ezermagtömeget, és a későbbi fejlődési stádiumokban érzékelhető szárszilárdságot is. A leginkább perspektivikus hib­ridek közé azok tartoznak, ame­lyek könnyen és jól alkalmazkod­nak a változó környezeti és ter­mesztési feltételekhez az egyes térségekben, egyúttal stabil és magas terméshozamokat adnak, miközben a termesztésük is gaz­daságos. A gazdasági válság hatására a mezőgazdasági termelőket kiszolgáló agrárszolgáltató cé­gek is egyre nehezebb pénz­ügyi helyzetbe kerülnek kintlé­vőségeik behajthatósága mi­att. Mi lehet ennek a következ­ménye? Mi egyelőre valamivel köny- nyebb helyzetben vagyunk, mivel viszonteladók révén kereskedünk, így csak közvetve vagyunk kap­csolatban a termelőkkel. Termé­szetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ha a termelők bajba kerül­nek, a mi viszonteladóink sem tudnak majd fizetni. A tavasszal eladott vetőmagok fizetési határ­ideje csak a termés betakarítása után lesz esedékes, ami lehetővé teszi számukra, hogy a termés el­adásából származó bevételekből rendezzék a számlát. Azt persze mindannyian tudjuk, hogy idén ez nem lesz egyszerű, (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom