Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-06 / 230. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Szöul „teljes listája” Szöul. Dél-Korea listára vette az összes észak-koreai atomlétesítményt, és végszükség esetén képes megsemmisíteni bármelyiket - jelentette ki a szöuli védelmi miniszter egy tegnapi meghallgatáson. „Észak-Koreá- ban mintegy száz olyan helyszínvan, amelyik kapcsolódik a nukleáris programhoz” - mondta parlamenti képviselők kérdésére válaszolva Kim Te Jung, aki szerint „a lista teljes”. A vezérkari főnöki posztról a múlt hónapban a kormányba átvett politikus kinyilvánította azt a meggyőződését, hogy erői képesek lecsapni bármelyik északi nukleáris létesítményre abban az esetben, ha „teljesen világos, hogy küszöbön áll Észak-Ko- rea támadása”. (mti) Agyonlőttek egy litván bírót Vilnius. Fényes nappal agyonlőttek egy 47 éves bírót Kaunasban, Litvánia második legnagyobb városában. ,donas Furmanavicius bírót holtan találták Kaunas óvárosában négy golyóval a testében: három golyót a gyomrába, egyet a fejébe kapott” - mondta a kaunasi rendőrség szóvivője. Ez volt az első eset, hogy meggyilkoltak egy bírót Litvániában. A bírói tanács elnöke szerint Jonas Furmanavicius „tapasztalt bíró” volt, aki „bonyolult” és „nagy médiavisszhangot kiváltó” ügyekkel foglalkozott, (mti) A főpolgármester is indul Bukarest. Független jelöltként kíván indulni a novemberi romániai elnökválasztáson Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere, aki a román fővárosban jelentette be tegnap, hogy megpályázza az államfői tisztséget. Opres- cut 2008 júniusában választották Bukarest főpolgármesterévé. Akkori választási sikerében jelentős szerepet játszott, hogy nem sokkal előtte kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), š függeden- ként vágott neki a számára végül sikerrel végződő küzdelemnek. Oprescu lehet Traian Basescu jelenlegi államfő egyiklegfőbbellenfele. (mti) Leváltott kormány Moszkva. Junusz-Bek Jev- kurov ingusföldi ebök leváltotta a köztársaság teljes kormányát, és ideiglenesen Alek- szej Vorobjovot, az ingusföldi Biztonsági Tanács titkárát bízta meg a kormányfői teendők ellátásával. Az utóbbi időben Rasid Gajszanov volt a miniszterelnök. Az elnök már a nyár végén, amikor egy merényletben elszenvedett sérüléseiből felgyógyulva visszatért hivatalába, jelezte: a vezetésben lesznekváltozások. (mti) Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezték a rendőrséget Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek terénél. Csak az ötvenévesnél idősebb muzulmánokat engedők be, zsidó és keresztény látogatóknak is megtiltották a belépést a Mecsetek terére, amely az iszlám 5. legszentebb helye Mekka és Medina nagymecsete után. A muzulmán nőkre vonatkozóan viszont semmiféle korlátozást nem hoztak. Vasárnap este összecsapások voltak palesztin fiatalok és izraeli rendőrök között a tér közelében. Az incidensek azzal kezdődtek, hogy a rendőrök lezárták a teret, és szäoszlatták a muzulmán hívők egy csoportját. (Reuters-felvétel) Kosztasz Karamanlisz lemond a pártelnöki posztról Abszolút többséget szerzett Papandreu szocialista pártja MTl-HÍR Athén. Abszolút többséget szerzett a görög parlamentben a vasárnapi választásokon az eddigi ellenzéki szocialista párt - derült ki a voksok csaknem 99 százalékának összesítése alapján. A végeredményhez közeli hivatalos eredmény szerint a Jeóijiosz Papandreu vezette Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 44 százalékát söpörte be, és ezzel 160 képviselői helyet szerzett a 300 fős parlamentben. Az új parlament várhatóan Papandre- ut fogja megválasztani miniszter- elnöknek; a politikus ezzel apja és nagyapj a nyomdokaiba lép. A Kósztasz Karamanlisz miniszterelnök vezette konzervatív Új Demokrácia párt 33 százalékot kapott (91 mandátum). Karamanlisz telefonon gratulált Papandreunak, és bejelentette, hogy 12 év után lemond a pártelnöki posztról. A kommunista párt maradt a harmadik erő 7,5 százalékkal (21 mandátum) , és még két párt jutott be a parlamentbe: a szélsőjobboldali Népi Ortodox Riadó Pártja (LAOSZ, 5,6 százalék, 15 mandátum) és a radikális Baloldal és Haladás Koalíciója (4,5 százalék, 13 mandátum). A szélsőjobb jelentősen megerősödött; a LAOSZ az előző, 2007-es választásokon jutott be a görög demokrácia 1974-es helyreállítása óta először aparlamentbe, és kis híján másfélszer annyi szavazatot szerzett, mint akkor. A részvételi arány 82 százalékos volt. Karolosz Papuliasz államfő tegnap Jeóijiosz Papandreut bízta meg az új görög kormány megalakításával. Tanácskoznak a brit konzervatívok, akik fél év múlva várhatóan kormányzati pozícióból politizálhatnak Cseh felmérések Manchesteri tory kongresszus a népszavazási viták jegyében Nem siet a lengyel államfő Varsó. Leck Kaczynski lengyel államfő nem sieti el az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének aláírását az ír népszavazási „igenek” nagyarányú győzelme után - közölte tegnap az elnöki hivatal vezetője, Wladyslaw Stasiak. A lengyel parlament két háza már elfogadta a szerződést, csak Kaczynski elnök aláírása hiányzik róla. Stasiak arról biztosított, hogy lényegében nincs változás, az elnök az írországi „igen” után alá fogja írni a dokumentumot, ahogy ígérte. „Soha senki nem mondta, hogy ez a referendum eredményének bejelentése utáni órákban meg fog történni” - tette hozzá, (mti) London. Tegnap megkezdődött az ellenzéki brit Konzervatív Párt éves kongresszusa, amelyet a Lisszaboni Szerződésről szóló népszavazási tervek vitái öveznek. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ William Hague, a tory árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje - e minőségében David Cameron pártvezér és miniszterelnök-jelölt nem hivatalos helyettese - a csütörtökig tartó manchesteri kongresszus nyitónapján a BBC-nek megerősítette a párt hivatalos álláspontját, amely szerint a brit konzervatívok kormányra kerülésük esetén népszavazást írnak ki a szerződésről, ha azt a jövő tavaszi brit választásokig nem ratifikálja mind a 27 EU-tagállam. Ha a ratifikáció addig mindenhol megtörténik, a párt majd „akkor kifejti ennek megfelelő álláspontját” - fogalmazott a vezető konzervatív politikus. A 12 éve ellenzékben lévő Konzervatív Párt - amelynek a közvélemény-kutatások szerint jó esélye van a következő választások megnyerésére - kezdettől népszavazást követel az EU intézményi reformjaira kidolgozott Lisszaboni Szerződésről. A toryk fő érve az, hogy a szerződés tartalmilag nem különbözik érdemben a francia és a holland referendumokon elbukott előző alkotmányos szerződés- tervezettől, amelyről annak idején a kormányzó Munkáspárt is népszavazást ígért. A Labour-kormány azonban úgy tartja, hogy az új szerződésről már nem szükséges a népszavazás, mert az nem ölti alkotmány formáját, és így nem jár sarkalatos jogszabályi változásokkal. A Konzervatív Párt - saját vezetőinek hivatalos nyilatkozatai szerint is - abban bízik, hogy Václav Klaus cseh államfőnek, aki eddig nem írta alá a Lisszaboni Szerződést, sikerül elhúznia a dokumentum törvénybe iktatását a brit választásokig, és akkor tory győzelem esetén - az új konzervatív kormány kiírhatja a brit népszavazást. Brit politikai elemzők szerint azonban, ha addig a cseh - és a szintén függőben lévő lengyel - ratifikáció lezárul, már nem lesz reális lehetőség referendumra Nagy-Britanniában sem. Az általános elemzői vélemény ugyanis az, hogy ha a konzervatívok a már hatályos szerződést bocsátják népszavazásra, és a voksolás - a közvélemény-kutatások egyértelmű eredményei alapján szinte biztosra vehető módon - elutasító eredményt hoz, azzal akár a brit EU-tagság is kérdésessé válhat. 53 százalék igent mondana Prága. A cseheknek csupán 43 százaléka véli úgy, hogy Václav Klaus államfőnek haladéktalanul alá kellene írnia a Lisszaboni Szerződést. A prágai SANEP ügynökség országos felmérésének tegnap közzétett eredményéből az is kiderült: a megkérdezettek 44 százaléka meg van győződve arról, hogy a parlament két háza által már jóváhagyott szerződés aláírásának további halasztása árt Csehország- nak, 39 százalék az ellenkezőjét állította, míg 19 százaléknak nincs egyértelmű véleménye. A cseh parlament két háza még az év első felében jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést, de azt az államfő egyelőre nem írta alá. Miután szeptember végén a polgári demokrata szenátorok egy csoportja panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, Kla- usnak meg kell várnia a testület döntését. Megfigyelők szerint erre legkorábban egy hónap múlva ke- rülhetsor. A SANEP azt is vizsgálta, milyen eredménnyel végződne egy csehországi népszavazás a Liszsza- boni Szerződésről. A megkérdezettek 53 százaléka azt állította, hogy igent mondana a szerződésre. Csehország csatlakozását az EU- hoz a válaszadók 63 százaléka minősítette pozitív lépésnek. Az emberek 55 százaléka úgy véli, hogy Csehországnak rosszabbul menne, ha nem lenne az EU tagja, (kokes) London és Prága ne hátráltassa az EU-t! Párizs. Párizs tegnap felszólította Prágát és Londont, hogy az írországijóváhagyás után ne hátráltassák tovább a Lisszaboni Szerződés elfogadását, mert „Európa már túl sok ideje csak köldöknézéssel van elfoglalva”. Pierre Lellouche Franciaország Európa-ügyi államtitkára arra a kérte a cseheket, hogy „ne vesszenek el késleltető körülírásokban” a szerződés jóváhagyását illetően. A briteknek pedig azt tanácsolta az államtitkári hogy ne szigeteljék el magukat Európa-ellenes magatartással, (mti) Partnerség és korrekt kapcsolatok Megkezdődtek a német koalíciós tárgyalások TASR-HÍR Berlin. Nyolc nappal a németországi parlamenti választások után tegnap Berlinben koalíciós tárgyalásokat kezdtek a keresztény uniós pártok, a CDU/CSU és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselői. Angela Merkel, a CDU elnöke, a jelenlegi és a jövendőbeli kancellár azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalások a partnerség és a korrekt kapcsolatok jegyében fognak folyni. Guido Westerwelle, az FDP vezetője és a leendő külügyminiszter ugyanakkor valószínűnek tartotta, hogy a résztvevőknek több kérdésben bizonyára eltérő álláspontjuk lesz, ám véleménye szerint ezeket a problémákat megoldják. Horst Seehofer, a CSU elnöke bajor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások egy nagyon jó koalíciós megállapodással zárulnak. Merkelnek, mint korábban hangsúlyozta, az a célja, hogy az új kabinet a berlini fal leomlásának 20. évfordulója, vagyis november 9-e előtt hivatalba lépjen. Bár ideológiailag közel állnak egymáshoz az említett pártok, a politikusoknak több akadályt kell leküzdeniük az adópolitika, az egészségügy vagy a biztonság terén. Az öt halálos áldozat - négy pakisztáni és egy iraki - az ENSZ alkalmazottja volt Öngyilkos robbantás MTl-HÍR Iszlámábád. Pokolgép robbant a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) irodájában; a tegnap délutáni jelentések szerint öten meghaltak. Az öt halálos áldozat - négy pakisztáni és egy iraki állampolgár - az ENSZ alkalmazottja volt. Az ENSZ bejelentette, hogy a merénylet után átmenetileg bezárta pakisztáni irodáit. Ban Ki Mun ENSZ-fótitkár „gyűlöletes bűncselekménynek” nevezte a merényletet. „Ez szörnyű tragédia az ENSZ és az egész pakisztáni humanitárius közösség számára” - szögezte le a világszervezet főtitkára a Genfben kiadott közleményben, amely a lehető leghatározottabban elítélte a merényletet. „Öngyilkos merénylet volt - mondta a helyszínen a fővárosi rendőrség helyettes főnyomozója. - Megtaláltuk a kamikaze lábait és fejét, és vizsgáljuk, hogyan tudott bejutni az igen erősen védett, vastag, elvileg robbanásnak ellenálló falakkal körülvett és (a fémeket és veszélyes anyagokat jelző) érzékelőkkel felszerelt épületbe.” A pakisztáni belügyminiszter később közölte: a merénylő rendőregyenruhát viselt. Egy rendőrtől megkérdezte, bemehet-e az épületbe, mert vécére kell mennie. A merénylőnél 8 kiló robbanóanyag volt. A rendőrség szerint a robbantást egy gyalog érkező öngyilkos merénylő hajtotta végre (Reuters-felvétel)
