Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-12 / 235. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 12. www.ujszo.com Az EU intézményrendszerét megreformáló szerződés hatályba lépéséhez a cseh elnök aláírása hiányzik Lech Kaczynski már aláírta Az euroszkeptikus lengyel elnök, Lech Kaczynski, a ratifikációs okmány és Donald Tusk lengyel kormányfő (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Öt új szentet avatott a pápa Vatikánváros. Egy nőt és négy férfit avatott szentté XVI. Benedek pápa vasárnap a vatikánvárosi Szent Péter téren tartott szertartáson. A két spanyol, egy-egy belga, francia és lengyel boldog szentté avatási ceremónián jelen volt - a szentté avatan­dó személyek hazájából érke­zett számos zarándok mellett - II. Albert belga király és fe­lesége, Paula királyné, Lech Kaczynski lengyel államfő és Francois Fiiion francia mi­niszterelnök. (mti) Dunai erőművet építenének Bukarest. Románia és Bulgária közösen tervez két új vízi erőművet építeni - mondta vasárnap a román gazdasági miniszter-helyet­tes a Newsin hírportálnak. Tudor Serban nem zárta ki, hogy a két új erőmű a Dunán létesülne, de további részle­teket nem közölt. A minisz­terhelyettes tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodást hónapokon belül aláírhatják az erőművek létesítéséről, ami­hez az Európai Uniótól is re­mélnek pénzt, (mti) Letartóztatások a tüntetésen Manchester. Őrizetbe vett a brit rendőrség 48 embert Manchesterben, miután szél­sőjobboldali felvonulók el­lentüntetőkkel tűztek össze szombaton a városközpont­ban. Az Angol Védelmi Liga nevű, nemrégiben létrejött szélsőjobboldali csoport hívei utcai felvonulást rendeztek, tiltakozásul a „radikális iszlamizmus” ellen. A felvo­nulókkal kétezer ellentüntető nézett farkasszemet a város- központban. A két csoportot rohamrendőröknek nagy­részt sikerült távol tartaniuk egymástól, (mti) Elhalasztott hadgyakorlat Jeruzsálem. Törökország meghatározatlan időre elha­lasztott egy nemzetközi had­gyakorlatot, miután ellenez­te az izraeli légierő részvéte­lét azon - közölték tegnap iz­raeli katonai források. Tö­rökország nem engedélyezte az izraeli légierő részvételét a hadgyakorlaton, amelyen részt vettek volna az Egyesült Államok, Olaszország és más NATO-tagországok katonái is. Izrael kizárása miatt vi­szont az amerikai hadsereg is lemondta a részvételt, s emi­att Ankara meghatározatlan időre elhalasztotta a hadgya­korlatot. Más forrásból a hírt még nem erősítették meg. Ankara és Jeruzsálem ha­gyományosan jó kapcsolatai azután romlottak meg, hogy Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök keményen bí­rálta Izraelt az év eleji gázai offenzíva miatt, (mti) Varsó. Lech Kaczynski len­gyel államfő szombaton aláírta a Lisszaboni Szer­ződés ratifikációs okmá­nyát. MTl-JELENTÉS „Az ír választók megváltoztat­ták a véleményüket, így a szerző­dés újjáéledt, és elhárult az aka­dály a ratifikáció előtt” - mondta Kaczynski, mielőtt ellátta volna kézjegyével a dokumentumot. Hangsúlyozta, hogy az EU to­vábbra is szuverén államok kö­zössége, amelynek nyitottnak kell maradnia új tagok felvételé­re. „Már 27 tagállamunk van. Mély meggyőződésem, hogy ez nem a végleges szám (...) Az EU, amely példa nélküli sikerű kísér­let az ember történetében, nem zárkózhat el azok - a balkáni or­KOKES JÁNOS Prága. Václav Klaus titkára sze­rint a Mirek Topolánek vezette koa­líciós kormány tudott arról, hogy az államfőnek milyen kifogásai van­nak a Lisszaboni Szerződéshez csa­tolt uniós emberi jogi chartával szemben. ,A szerződésről folytatott tár­gyalások idején az elnök úr sok megjegyzést tett, s ez is köztük volt. A kormány ezt a kifogást nagyön jól ismerte” - jelentette ki Ladislav Jaki a Príma kereskedelmi televízió tegnapi vitaműsorában. Václav Klaus azt követeli az Európai Unió­tól, hogy Csehország a Lisszaboni Szerződés aláírásának fejében kap­jon mentességet az európai emberi jogi charta hatálya alól. Klaus sze­rint csak ezzel lehet megakadá­lyozni, hogy a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített szu- détanémetek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Csehország MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Zürich/London. Örményország és Törökország külügyminiszterei szombaton este Zürichben aláírták a kétoldalú diplomáciai kapcsola­tok felvételét előirányzó egyez­ményt. A dokumentum, amelyet Edvard Nalbandján örmény és Áh- met Davutoglu török külügymi­niszter látott el aláírásával, csak­nem egy évszázadnyi fagyos kor­szakot zár le Ankara és Jereván vi­szonyában. Ennek oka az Oszmán Birodalom (a mai Török Köztársa­ság jogelődje) végnapjaiban, az I. világháború idején az örmény ki­sebbség körében elkövetett vé­rengzés volt. Örményország azóta is népirtásnak minősíti 1,5 millió nemzettársa erőszakos halálát. A török fél viszont vitatja ezt, és csu­pán jóval kisebb számú áldozatot ismer el. Szerinte azok is a polgár- háborús összecsapásokban haltak meg. A megállapodás, amelyet várhatóan mindkét ország tör­szágok és Grúzia - elől, akik sze­retnének csatlakozni” - tette hozzá. Az ünnepélyes varsói ceremó­nián jelen volt Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnö­az EU 27 tagállama közül az utolsó, amely még nem ratifikálta a Lissza­boni Szerződést. Jaki szerint Mirek Topolánek akkor azt mondta, hogy Csehországnak nem volt ereje egy olyan függeléket kiharcolni, mint amilyen Nagy-Britanniának és Lengyelországnaksikerült. „Itt egyértelműen vétót alkal­mazhattunk volna” - fejtette ki Klaus titkára. Topolánek azonban korábban egy lapinteijúban azt ál­lította, hogy kormányának erre nem volt megbízatása, s a koalíciós Zöldek Pártja ellenezte ennek a kö­vetelésnek az érvényesítését. Alexandr Vondra, a Topolánek- kabinet európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese viszont azt állította, hogy Klaus ezen kifo­gásáról most hallott először. „Ami ezt a konkrét aggályt Uletí, erről az elnök úr a tárgyalások fo­lyamán nem beszélt. Ő természete­sen következetesen azt állította, hogy nem tetszik neki a Lisszaboni vényhozása ratifikálni fog, meg­nyitja az utat a kétoldalú viszony javulása előtt, és rövid időn belül elvezethet az 1993 óta lezárt közös határ megnyitásához. Az aláírási ceremónia több mint háromórás késedelmet szenvedett. A két fél között ugyanis délután vita támadt az aláírást követően felol­vasandó miniszteri nyüatkozatok szövegéről. Helyi források szerint végül Hillary Clinton amerikai kül­ügyminiszternek sikerült átvágnia a gordiuszi csomót. Ó javasolta ugyanis, hogy az aláírás után egyik fél se tegyen nyüatkozatot. Nal- bandjan és Davutoglu így beérte azzal, hogy nevük odakanyarítása után hosszasan rázták egymás ke­zét... A kétoldalú egyezmény aláírá­sán jelen volt - Clinton mellett - Szergej Lavrov orosz és Bemard Kouchner francia külügyminisz­ter, valamint Javier Solana, az Eu­rópai Unió kül- és biztonságpoliti­kai képviselője is. ke, Frédiik Reinfeldt, az EU soros elnökségét betöltő Svédország kormányfője és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is. A lengyel parlament 2008 ápri­lisában adta áldását a Lisszaboni Szerződés, hogy kifogásai vannak ellene, de ezt a konkrét kifogást nem hozta fel” - jelentette ki Vond­ra a Príma televízióban. Ezt állítot­ta a vitában Cyril Svoboda, volt tár­ca nélküli miniszter is. Jirí Parou- bek, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke azt mondta: ha ő lett volna a kormányfő, akkor Klaus követelé­sét mindenképpen érvényesítette volna. Ugyanakkor bírálta Karel MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ravalpindi. Megostromolta a pakisztáni hadsereg tegnap haj­nalban Ravalpindiben lévő főhadi­szállása egyik épületét, és kisza­badított 30 túszt, akiket tálib fegy­veresek több mint tizennyolc órán át tartottak fogva - közölte a had­seregszóvivője. Athar Abbasz elmondta, hogy három fogoly és négy tálib a túsz­mentő akció során életét vesztette, egy ötödik támadót pedig még ke­restek. Az ostromban két kor­mánykatona is meghalt. A kimen­tett foglyok között vannak polgári alkalmazottak is, de többségük ka­tona. A szóvivő elmondta azt is, hogy a túszokat egy szobában őriz­ték, egy robbanószerrel megrakott mellényt viselő fegyveres ügyelt rájuk. A hadsereg kommandósai azonban gyorsan cselekedtek, még az előtt lelőtték a férfit, hogy működésbe hozhatta volna a po­Szerződésre, az euroszkeptikus lengyel elnök azóta halogatta a dokumentum aláírását. Azt ígérte, ha a megismételt ír­országi népszavazáson elfogad­ják a szerződést, aláírja a ratifi­kációs okmányt. Október 2-án az írek meggyőző - kétharmados - többsége az EU-szerződés elfo­gadása mellett szavazott. A szombati aláírással lezárult a lengyel ratifikációs folyamat. Az EU intézményrendszerét megre­formáló Lisszaboni Szerződés ha­tályba lépéséhez már csak Václav Klaus cseh államfő aláírása hi­ányzik. Klaus pénteken jelentette be, hogy mentességet akar kapni a Lisszaboni Szerződés részét alko­tó általános emberi jogok listájá­nak alkalmazása alól, mert ellen­kező esetben a dokumentum „a jogbiztonság romlásához és a ki­alakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez” vezet. Schwarzenberg volt külügyminisz­tert, hogy írásaiban és inteijúiban elfogadhatatlan módon bírálja Ed­vard Beneš, volt csehszlovák állam­főt, s a szudétanémetek kitelepíté­sét „kiűzetésnek” nevezi. „Ezt olyan embertől, aki Csehor­szág külügyminisztere is volt, nem tudom elfogadni. Ezért értem a köztársasági elnök aggodalmait” - húzta alá Paroubek. kolgépet. Abbasz szerint három túsz életét az ostrom megindítását követően ellenállást tanúsító táli- bok lövései oltották ki. Tálib fegyveresek szombaton egy vakmerő akcióban hatoltak be a főhadiszállásra, az atomhata­lom Pakisztán igen befolyásos hadseregének legszigorúbban vé­dett - a vezérkarnak is otthont adó - épületegyüttesébe. A beha­toláskor vívott heves tűzharcban tíz ember - hat katona és négy. támadó - halt meg. Az elesett ka­tonák között volt egy dandártá­bornok és egy alezredes is. A had­sereg egyenruháját viselő, auto­mata fegyverekkel és kézigráná­tokkal felfegyverzett támadók kö­zül néhánynak sikerült bejutnia az erődítményszerű épületegyüt­tesbe, ott ejtették a túszokat. A ravalpindi támadás és túsz­mentés mérlege ily módon rend­kívül súlyos: összesen 19 ember­életet követelt, nyolc katonáét, Ellenzékiek pere Iránban Halálra ítéltek három tüntetőt Teherán. Halálos ítéletet hozott egy teheráni bíróság három sze­mély perében, őket a júniusi elnök- választást követő utcai demonstrá­ciók során vették őrizetbe - jelen­tette szombaton az iráni hírügy­nökség. Az ellenzéki jelöltek támo­gatói június és július hónapban is­mételten az utcákra vonultak Irán fővárosában, így tiltakozva Mah- múd Ahmadinezsád elnök újravá­lasztása ellen. Az ellenzék azzal vádolta a hatalmon lévőket, hogy csalással biztosították Ahmadine­zsád második elnöki megbízatását. Az igazságügyi minisztérium szóvivője szerint az elítélteket - a tiltakozó megmozdulásokban ját­szott szerepük mellett - bűnösnek találták abban is, hogy betiltott szervezetekhez tartoznak. Ketten közülük egy olyan csoport tagjai, amely a monarchiát akarja visszaál­lítani az országban. Aharmadik fér­fi a száműzetésben élő Népi Mu- dzsahedek lázadó mozgalmának a tagja, (mti) Nincs pontos szám Jelentős csalások a választáson Kabul. Jelentős csalások történ­tek az Afganisztánban augusztus 20-án megtartott elnökválasztáso­kon - közölte Kai Eide, az ENSZ af­ganisztáni misszióvezetője tegnap Kabulban. A norvég diplomata új­ságírók előtt volt helyettesének, az amerikai Peter Galbraithnak azok­ra a vádjaira reagált, amelyek sze­rint nem volt hajlandó nyilvános­ságra hozni a választási csalásokról szerzett információit. Eide közölte azt is, hogy addig, amíg nem feje­ződik be a szavazatok újraszámlá­lása, csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni a meghamisított sza­vazatok számáról. A szeptember 16-án kihirdetett nem hivatalos végeredmény szerint Hamid Karzai nyerte meg az elnökválasztást a szavazatok 54,6 százalékával. Leg­erősebb ellenfele, Abdullah Abdul­lah a voksok 27,8 százalékával ke­rült a másodikhelyre. (mti) három túszét és nyolc támadóét. Ez volt a harmadik jelentős pa­kisztáni terrorcselekmény a múlt héten, miközben a kormány a na­pokban jelentette be, hogy hama­rosan offenzívát indít az iszlamis- ta szélsőségesek ellen az Afga­nisztánnal határos, hegyektől szabdalt Dél-Vazirisztánban, a- melyet támaszpontként használ­nak támadásaikhoz. A szombati támadás, amelyet a főváros, Iszlámábád közvetlen szomszédságában fekvő helyőrsé­gi városban hajtottak végre, arról tanúskodik, hogy a tálib mozga­lom változatlanul képes csapást mérni a pakisztáni fegyveres erők gerincére, jóllehet tavasszal a had­sereg kiszorította fegyvereseit az északnyugati Szvat-völgyből, az amerikai Központi Hírszerző Ügy­nökség (CIA) augusztusban pedig egy rakétával megölte a pakisztáni tálibok első számú vezetőjét, Bai- tullah Mehszúdot. Jirí Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt vezetője is érti a köztársasági elnök aggodalmait A cseh kormány állítólag tudott Klaus feltételéről Clintonnak sikerült átvágnia a gordiuszi csomót Megkötötték a történelmi örmény-török egyezményt Reagálások a cseh államfő követelésére ♦ Jan Fischer cseh kormányfő szerint a szakértők arra a véleményre jutottak, hogy a Beneš-dekrétumok felülvizsgálata a Lisszaboni Szer­ződéshez csatolt emberi jogi charta alapján nem lehetséges. ♦ Bernd Posselt, a szudétanémetek németországi szervezetének szóvivője szerint a cseh államfő lépése „cinikus játék”, úgy véli Klaus „megpróbál politikai tőkét kovácsolni a nacionalista indulatokból”. ♦ A cseh elnök álláspontja hátráltatja Európa kilábalását a vál­ságból - mondta a The Timesnak a magyar kormányfő. Bajnai ki­jelentette: Klaus eljárása a kívánatossal teljesen ellentétes irány­ban hat. (-kés, mti) Harminc túszt sikerült kiszabadítaniuk a pakisztáni katonáknak A tálibok képesek az atomhatalom legvédettebb épületére is csapást mérni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom