Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-08 / 232. szám, csütörtök
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 8. www.ujszo.com nyelv@ujszo.<om A hivatalnak packázásai A hétvégén Ipolyságon jártam, ahol egy szolgáltatóhelyen arról beszéltek a helybeli magyarok, hogy a helyi hivatalokban már nem akarnak magyarul beszélni a hivatalnokok. Szlovákul kell intézni az ügyeket. Eléggé visszás helyzet, remélem, nem tarthat sokáig. C. Ferenc A társadalom peremén A nyelvtörvénnyel kapcsolatban szeretném felhívni a felvidéki magyarság figyelmét néhány történelmi tényre. A szégyenletes zsidóüldözés sem apzal kezdődött, hogy vagonba rakták a szerencsétleneket. Évekkel korábban, ártatlannak tűnő törvényekkel szorították ki őket a társadalom peremére. Mindenki elhitte - még talán ők is -, hogy ezek a törvények a javukat szolgálják. Senki nem emelte fel a szavát mellettük. Kíváncsian várom, mikor jutunk el oda, hogy a felvidéki magyarok kötelesek lesznek a mellükön turul jelképet viselni. Mert mindenkinek tisztában kell lennie azzal, mire megy ki a játék. Lépésről lépésre megfélemlíteni, elbizonytalanítani, ellehetetleníteni. Ha ezt szó nélkül tűrjük meg is érdemeljük a sorsunkat. Jalsovszky Vilmos, Marcelháza ujszo.com A Szlovák Nemzeti Párt a főügyészséghez fordul: szeretné elérni, hogy oszlassák fel a Magyar Koalíció Pártját. Egyúttal a parlament összeférhetetlenségi bizottságánál is „feljelenti” az MKP-s képviselőket. Ján Slota szerint azzal, hogy részt vettek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén, megvalósították a hazaárulás bűncselekményét. Olvasóinkvéleménye Ez nem egyenértékű Duray fa- sisztázós kijelentésével? Ezért Slotát simán fel lehetne jelenteni rágalmazásért, (nemand) Inkább munkahelyeket teremtenének és ne azzal törődnének, ki, mikor, hova megy sörre , mert már unom ezt az állandó utálko- zást! (névtelen) De hol az a független bíróság Szlovákiában, amelyik egyformán kezelné Durayt és Slotát? Slotának mentelmi joga van - szerintem Du- raynak is és mondhat, amit jónak lát, a bíróság, amely bocsánatkérésre kötelezte, enyhén szólva kormánypártfüggő, (névtelen) Ködösítés, figyelemelterelés a próbalopásról (3,6 milliárd korona) és a sikeres lopásról (cca 300 millió korona). A mi pénzünkről van szó. Ha az MKP komolyan veszi a képviseletünket, lépjen! A1 Caponét sem a gyilkosságok juttatták börtönbe. (névtelen) A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Továbblépni az általánosítási szintről A brüsszeli szégyenteljes leleplezés sokak számára úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. A Magas-Tátrát és annak tágabb környékét érte a váratlan ütés, nem kevesebb, mint 5,3 millió polgárt. Az Európai Unió kegyetlen sújtása azt bizonyítja, hogy Szlovákia az uniós pénzeket nem a könyörtelen játékszabályokhoz igazodva használta fel. Nem kis összeget, körülbelül 100 mülió eurót (több mint 3 milliárd egykori szlovák koronát). A hír halla- tán-olvastán egyrészt lehet elégedett hangnemre váltani, mondván, végre itt az ellenőrző visszajelzés, ideje, hogy már Brüsszel is tudja,-amit idehaza annyian sej- tettek-sejtenek, pontosabban: tudtak-tudnak! Egészen konkrétan azt, hogy az egykori „középeurópai tigris” több esetben is ésszerűtlenül, megalapozatlanul, nem éppen a megfelelő színvonalon kidolgozott tervezetekre költötte az európai müliókat. Az elégedett hangnemet azonban morgolódás és nemtetszés kíséri: a jelzett tételt (vagy még annál is nagyobb összeget!) nekünk, honi adózó polgároknak kell visszafizetnünk. Valamennyiünknek! S ez a brüsszeli fényderítés árnyoldala... Az Európai Unió által folyósított támogatások brüsszeli leleplezése a 2004-2006-os időszakra vonatkozik. Csakhogy a szóban forgó évekre szánt közös finanszírozást egészen ez év júniusáig merítette az ország. Pontosabban: a kabinet, a Fico- kormány. Tette ezt 2006-tól. Viszont a jelenlegi vezető politikai garnitúra a mocskot a Dzurinda-kabinetre kenegeti. Mondhatni jogosan, mert a kormányzási időszak alapján megalapozottan teheti. Hiszen Mikuláš Dzurinda éppen 2006-ban adta át a stafétabotot a jelenlegi kabinetirányítónak. A másik fél úgyszintén pocskondiázza a mostani vezetést, szintén abszolút jogosan, hiszen 2006 óta Ficóék osztogatják a közös európai pénzeket. Adok-kapok tehát van bőven, meg lesz is egy ideig... Szóval, a pénzek jöttek - és felemésztődtek. Dzurindáék idején éppúgy, mint a Fico-érában. Szó, ami szó, minden bizonnyal sok ésszerű, alaposan kidolgozott projektet valósítottak meg az elmúlt években az uniós támogatásokból. De - és erről szól a brüsszeli intés - nem kis összeget elkótyavetyéltek, alattomosan és hanyagul, közben persze alaposan átgondoltan. Brüsszel azonban a bejelentést követően egy további, nagyon igényes és nehezebb feladat megoldása előtt áll. Tettesek, vétkesek kerestetnek. Konkrét személyek, cégek, helyek és időpontok. Jelenleg ugyanis nem tudni, ki a felelős, kik a vétkesek, kikre lehet - megalapozottan és jogosan - mutogatni, amikor szóba kerülnek az elúsztatott brüsszeli milliók. Mert egyelőre simán zajlik az egymásra mutogatás: a jelenlegi kormány az előzőt okolja, azt szidalmazza, a korábbi pedig a mostanit ócsárolja. Tény, hogy a brüsszeli rajtaütés alapos villámcsapás volt. De „csak” az egész országot sújtja. A nagyobb csapás akkor várható és akkor következik be - ellentétben a természeti katasztrófával amikor kisebb területre vág le. Azok közé, akik jogszabályokat meggyalázva és polgárok (honiak és külföldiek egyaránt) millióit becsapva törvényeket sértettek. Azok táborába, akiknek a több mint százmillió eurót istenigazából vissza kellene szolgáltatniuk Brüsszelbe. Igen, nekik személyesen. Kellő figyelmeztetésképpen szolgálva ezzel arra, hogy a 2007-2013 közti időszakra Szlovákiának szánt közös európai 11 milliárd euró mindannyiunké, nem pedig csak a kiválasztottaknak szóló támogatás... Ki tudja, mekkora forgalmi dugó alakulna ki Pozsony és Brüsszel között?! SuslaBéla KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Nem támogatná Kelemen Hunort Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének elnöke úgy véli, hogy pártjának nem kellene Kelemen Hunort támogatnia az államelnöki választásokon, hozzátette azonban, hogy személyes véleményről van szó, a pártvezetők még nem döntöttek az ügyben. Kulcsár Terza kijelentette, elégedetlen amiatt, hogy az RMDSZ nem konzultált az MPP-vel, mielőtt döntött volna Kelemen jelöltetéséről. Szerinte ugyanis az RMDSZ-nek a többi magyar alakulattal is konzultálnia kellett volna. „Ez is azt bizonyítja, hogy az RMDSZ semmiféle együttműködést nem akar az MPP-vel. Nem akart együttműködést az EP-választásokon sem, a parlamenti választásokon sem. Tehát az MPP-nek nem kellene támogatnia Kelemen Hunort” - tette hozzá Kulcsár Terza József. Az MPP háromszéki szervezetének elnöke szerint a párt országos vezetősége hamarosan összeül, és akkor elfogadnak egy hivatalos álláspontot ez ügyben is. Kulcsár véleménye szerint azonban az MPP-nek egyetlen jelöltet sem kellene támogatnia. (Nyugati Jelen) Veszélyes Koszovó függetlensége? Szerbia biztonságát Koszovó függetlenségének egyoldalú és jogtalan kikiáltása fenyegeti a leginkább - jelentette ki a belgrádi parlamentben Drágán Šu- tanovac védelmi miniszter. A tárcavezető a szerb nemzetbiztonsági és védelmi stratégiáról szóló koncepciókat ismertette a képviselőkkel. Szerbia történetében most először a parlamentnek kell jóváhagynia ezt a két dokumentumot. Šutanovac szerint a koszovói biztonsági helyzetet erősen megterheli az etnikai indíttatású erőszak, amely bizonytalanságot és félelmet szül, s táptalaja a szervezett bűnözésnek. A nemzetbiztonsági stratégia koncepciójából idézve a miniszter kijelentette, hogy jelentősen csökkent a Szerbiát kívülről érő támadás veszélye, viszont továbbra is komoly biztonsági kockázatot jelentenek a szélsőséges nacionalista és vallási csoportok, amelyek közvetlenül fenyegetik az ország területi épségét. Ez a veszély szerinte nem csupán Szerbia ügye, mivel kiterjed az egész térségre. Kifejtette, hogy miként más országokat, úgy Szerbiát is fenyegeti a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a korrupció, a kábítószerek illegális kereskedelme, az emberkereskedelem, valamint a pénzügyek és a fejlett technológia világában létező bűnözés. A miniszter két fő biztonságpolitikai célt fogalmazott meg: Szerbia szuverenitásának, függetlenségének és területi egységének védelmét, valamint a szerb nép és a nemzeti kisebbségek nemzeti, kulturális, vallási és történelmi identitásának megőrzését. (Vajdaságma.info)
