Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-08 / 232. szám, csütörtök

Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 8. Megnyerhető-e az afganisztáni háború újabb amerikai csapatok nélkül - a lázadók iszlám államot akarnak, nem Európát bántani Kiborult az afgán bili - tálib fenyegetőzés A kifogásolt voksoknak csak a ťóredékä számolják újra (SITA/AP-felvétel) Washington/Kabul. Az ameri­kai katonai beavatkozás tegnapi, 8. évfordulójának előestéjén á tálibok hosszú háborúval fenyegették meg az amerikai és NATO-csapa- tokat. Obama az évforduló alkalmából azt mondta, nem küld újabb katonákat, annak ellenére, hogy saját főpa­rancsnoka szerint a jelenlegi erővel nem lehet megnyerni a háborút. ÖSSZEFOGLALÓ Nem növeli és nem csökkenti az Afganisztánban állomásozó ameri­kai csapatok létszámát Barack Oba­ma. Az amerikai elnök kongresszusi tagok előtt számolt be döntéséről. Ennek a demokraták és a republiká­nusok sem örültek, hiszen az előbbi­ek csapatkivonást, az utóbbiak lét­számbővítést reméltek. Az elnöki bejelentés tehát konzerválja az ed­digi helyzetet - annak ellenére, hogy a vezető tábornokok mind újabb erőkbevetését szorgalmazták. Az USA ellen 2001. szeptember 11-én' elkövetett terrortámadások után az amerikai haderő 2001. ok­tóber 7-én támadást indított az af­ganisztáni tálib rendszer ellen, amely menedéket nyújtott a me­rényleteket szervező al-Kaida ter­rorhálózatnak. A tálibokat néhány hét alatt elűzték a hatalomból. A Nyugat támogatását élvező kabuli kormánnyal szembeni lázadás - amelynek fő erejét a tálibok adják - azóta szinte az egész országra kiter­jedt, és az elmúlt két évben olyan­nyira megerősödött, hogy a nyugati országok afganisztáni szerepválla­lásuk kudarcától tartanak. A tálibok az évforduló alkalmából távozásra szólították fel a külföldi csapatokat. „Ha a terrorizmus elleni küzdelem nevében továbbra is meg­szállás alatt akaiják tartani ezt a büszke és vallásos emberek által la­kott országot, tudniuk kell: türelme­sek vagyunk és készen állunk egy hosszú háborúra” - áll a pastu nyel­ven írt üzenetben. Egyben közölték, hogy egyáltalán nem áll szándékuk­ban megtámadni Európát, céljuk csupán országuk felszabadítása és egy iszlám állam létrehozása. Az sem javítja a helyzetet, hogy még mindig nem zárult le az augusz­tus 20-ai elnökválasztással kapcso­latos botrány, tegnap is folytatódott a szavazatokegy részénekújraszám- lálása. A független bizottság a kifo- gásoltvoksoknakcsakazta lOszáza- lékát számolja újra, amit véletlen­szerűen választottak ki. Hamdid Karzai államfő augusz­tusban a szavazatok 54,6 százalé­kával lett újra Afganisztán elnöke, ráadásul a 2. forduló kiírása nélkül. A közvélemény-kutatásokat meg­cáfoló, fölényes győzelem kapóra jött az ENSZ-nek: nem kellett 2. fordulót kiírnia, amelyben a Tali- bán valószínűleg minden korábbi­nál erősebben éreztette volna jelen­létét - robbantásokkal, halottak százaival. De korai volt az öröm, mert egy amerikai diplomata kibo­rította a bilit. Peter Galbraith, az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) volt helyettes vezetője összeveszett a felettesével, Kai Ei- devel a választási csalások miatt. Ezért diszkréten ki is rúgták. Kirú­gása előtt Ban Ki Mun ENSZ-főtit- kár megkérte őt, hogy ne beszéljen észrevételeiről a sajtónak, de mi­után az ENSZ sem teljesen úgy járt el vele szemben, ahogy azt meg­ígérték neki, Galbraith vasárnap a New York Timesban megjelent nyilt levélben támadta az ENSZ-t. Gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Afganisztánban hatalmas vá­lasztási csalások történtek, s ezeket az ENSZ, a demokrácia és az igaz­ságosság védőszentje szándékosan elhallgatja. „Eide utasított, hogy ne beszéljek a fiktív szavazókörökről (kb. 1500 ilyen szavazókörről van szó). Ezekben több százezer hamis szavazatot könyveltek el Karzai ja­vára. A választási folyamat más kri­tikus időszakaiban egyszerűen arra utasítottak, hogy ne firtassam to­vább a csalás kérdését” - írta Galb­raith. (MTI, n, ú) Fischer megúszta a fejmosást: nem utazhatott Brüsszelbe, mert elromlott a repülőgépe Lesz cseh ratifikáció, de nem tudni, mikor Egy beadványt már elutasítottak Prága. Kedden egyébként részleges kudarcot szenvedtek az uniós re­formszerződést ellenző cseh szenátorok: a taláros testület visszautasí­totta a prágai parlament jogaira vonatkozó beadványukat. Ebben két­ségbe vonták a cseh parlament egyes hatásköreinek Brüsszelre történő átruházását, illetve annak módját. Egyebek között kifogásolták, hogy a képviselők bizonyos jogkörök átruházását egyszerű többséggel is el­dönthetik, nem pedig alkotmányos (háromötödös) többséggel, (m) Légvédelmi rakéták Új amerikai ajánlat Varsónak Varsó. Az amerikai kormány lég­védelmi rakéták telepítését ajánlot­ta fel Lengyelországnak, cserében azért, hogy lemondott a rakétapajzs keretében tervezett tíz elfogórakéta telepítéséről. Az ajánlat értelmében lengyel területen SM-3-as típusú rakétákat telepítenének - közölte Stanislaw Komorowski nemzetvé­delmi miniszterhelyettes, aki a múlt héten tárgyalt Washingtonban ar­ról, hogy a visszavont rakétavédelmi rendszer helyett az amerikaiak mi­ként vehetnének részt a lengyel lég­védelmi rendszer fejlesztésében. Hamarosan Joe Biden alelnök is tár­gyalásokat folytat e témakörben Lengyelországban. Szóba kerül majd az a lehetőség is, hogy Wa­shington Patriot légvédelmi rakétá­kat szállítana lengyel szövetségesé­nek. Az SM-3-as rakéta a balliszti­kus rakéták mellett a kis és közepes hatótávolságú rakétákat is képes megsemmisíteni a légtérben. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Prága. Nem kérdéses, hogy Csehország részéről is megtör­ténik a Lisszaboni Szerződés (LSZ) ratifikációja, csak azt nem tudni egyelőre, hogy pontosan mikor. Ezt Jan Fischer cseh kormányfő mondta tegnap, egyben jelezve, azt szeret­né, ha az év végéig lezárulna a ratifi­kálás folyamata. Fischer Prágából hangösszeköt­tetéssel kapcsolódott be az EU veze­tőinek brüsszeli sajtótájékoztatójá­ba, ugyanis repüíőgéphiba miatt nem tudott Brüsszelbe utazni. Ezért videokonferencia útján folytatott eszmecserét Frédiik Reinfeldt-tel, az EU soros elnökségét adó Svédor­szág miniszterelnökével, Jósé Ma­nuel Barrosóval, az EB elnökével, va­lamint Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével. A cseh kormányfő hangsúlyozta, a ratifikációs folyamat további me­nete a cseh alkotmánybíróságtól függ. Reinfeldt azt mondta, reméli, hogy ez év végig életbe léphet az EU intézményi rendszerét megrefor­máló szerződés. Erre azért lenne szükség, mert október 31-én lejár a régi összetételű EB mandátuma, és szeretnének tisztán látni abban, va­jon a Nizzai Szerződésben lefekte­tett eddigi, vagy az LSZ szerinti új szabályok alapján alakítanak majd új bizottságot. A sikeres ír népszava­zás után Lech Kaczynski lengyel el­nökhivatala már közölte, hogy az ál­lamfő alá fogja írni az okmányokat. Barroso hozzátette, hogy Kaczynski e hétre ígérte az aláírást. Prágában azonban Václav Klaus elnök, aki nemzetek fölötti európai szuperál­lam veszélyét látja az LSZ-ben, erre mindeddignem volthajlandó. A Klaus véleményét osztó kon­zervatív cseh szenátorok a minap újabb - immár a harmadik - bead­vánnyal fordultak a cseh alkot­mánybírósághoz, annak megállapí­tását kérve, hogy nem ellenkezik-e a cseh alkotmánnyal az uniós szerző­dés. Klaus addig nem akar dönteni, amíg a brünni székhelyű testület nem foglal állást e legutóbbi bead­vány ügyében is. Fischer most azt mondta, minden jelzés szerint Klaus nem fogja tovább odázni az aláírást, ha az alkotmánybíróság megállapít­ja az LSZ összeegyeztethetőségét a cseh alaptörvénnyel. Arra számít, hogy a taláros testület az év végég meghozza döntését. Reinfeldt közölte: amint világos­sá válik, hogy az LSZ életbe lép, megkezdi a személyi konzultáció­kat, először az új külügyi főmegbí­zott személyéről. Megkérte a tiszt­séget egyelőre ellátó Javier Solanát, hogy október végéig mindenképpen maradjon hivatalban. Buzek pedig bejelentette: holnap Prágába uta­zik, hogy kifejtse Lisszabonnal kap­csolatos álláspontját. Lehetséges­nek mondta, hogy találkozik Kla- usszal is. Reinfeldt ehhez hozzátet­te: Cecilia Malmström, az európai ügyek svéd minisztere akár már ma a cseh fővárosba utazhat. (MTI,ú) Három évvel ezelőtt ölték meg a Putyin csecsenföldi politikáját kitartóan bíráló neves újságírónőt, Anna Politkovszkaját A Kremltől függ megbűnhődnek-e valaha is a gyilkosok Hja és Vera édesanyjuk halálának harmadik évfordulójára emlékeztek Moszkvában (TASR/AP-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Meggyilkolásának 3. évfordulóján, tegnap az orosz fő­város központjában hivatalosan nem engedélyezett megemléke­zést tartottak Anna Politkovszkaja barátai, kollégái, a művészvilág, az emberjogi és ellenzéki szerve­zetek képviselői. A csecsenföldi helyzetről, a Ramzan Kadirov csecsen elnök vezette csoportok és az orosz szö­vetségi erők által elkövetett bűncselekményekről éveken át tudósító Politkovszkaját 2006. ok­tóber 7-én, helyi idő szerint dél­után 16.03 órakor lőtték le. Gye­rekei, Ilja és Vera ebből az alka­lomból tartott keddi sajtótájékoz­tatójukon elmondták, egyre keve­sebb az esélye annak, hogy a gyil­kosok a vádlottak padjára kerül­jenek, de a hatóságoknak van egy utolsó lehetőségük. Vera szerint egyelőre nincs meg a politikai akarat a Kreml részéről, hogy va­lóban felderítse a történteket. „A szándék hiányát mutatja az is, hogy erre a sajtótájékoztatóra nem tudott eljönni a Riporterek Határok Nélkül főtitkára sem, mert nem kapott vízumod’ - emelt ki egy jeUemző momentumot Ve­ra Politkovszkaja. Az orosz kül­ügyi tárca szerint Jean-Francois Juíliard formailag hibás vízum­igénylést adott be. Az utolsó esélyt az újabb nyo­mozás jelenti, miután a február­ban felmentéssel zárult per ítéle­tét érvénytelénítette a Legfelsőbb Bíróság. (A per a megrendelő és a végrehajtó nélkül, a gyilkosság előkészítésében részvétellel gya­núsított két csecsen fivér, az . orosz belügyminisztérium egyko­ri munkatársa, valamint az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelenleg is aktív alezrede­se, Szergej Rjabuzov ellen folyt.) „Újabb nevek is felmerültek a gyanúsítottak körében, de egye­lőre többet nem mondhatok” - közölte a Politkovszkaja cikkeit publikáló Novaja Gazeta főszer­kesztő-helyettese. Az új nyomozást lényegében ugyanabban az összetételben végzi a nyomozó hatóság. Az érintettek egyetértenek abban, hogy a sikere nem ezen, hanem a Kreml valódi szándékán múlik, (mti, nol, s, ú) RÖVIDEN Megjárták a hadihajóval Párizs. Szomáliái kalózok tévedésből egy francia hadi­hajóra támadtak, amelyet fe­hérhajónak néztek, de a könnyűnek vélt zsákmányba beletört a bicskájuk. A francia haditengerészet Somme nevű parancsnoki hajójára a Szomáliái partoktól 460 ki­lométernyire, éjszaka lőttek két bárkáról a kalózok - mondta el Christophe Pra- zuck tengernagy. A Somme egyórás üldözés után megál­lította az egyik bárkát, és a matrózok öt támadót őrizet­be vettek. A másik bárkának sikerült elmenekülnie. A Somme éppen a kalózok elle­ni harcban részt vevő fregat­tok felé tartott, hogy üzem­anyaggal töltse fel őket. A Somme üzemanyag-feltöltő hajó, de fedélzetén van emel­lett a francia hadsereg indiai­óceáni tengerészeti, száraz­földi és légi egységeinek fő­hadiszállása is. (MTI) Kínát fenyegeti az al-Kaida Isztambul. A „keresztesek” és a zsidók mellett Kínát is megfenyegette egy tegnap megjelent videoüzenetben az al-Kaida terrorszervezet af­ganisztánivezetője. Abu Jahja al-Líbi azt fejtegette, hogy a muzulmán ujgurokat erő­szakkal elnyomó kínaiak ugyanúgy „az iszlám nemzet” ellenségei, ahogy a nyugati keresztesek és a zsidók. Al-Lí­bi, aki 2005-ben megszökött a bagrami amerikai katonai börtönből, felszólította a világ muzulmánjait, hogy álljanak kiazujgurokmellett. (MTI) Személycserék a kormányban Varsó. Lemondott a lengyel kormány két minisztere, Do­nald Tusk kormányfő pedig menesztette a korrupcióelle­nes hivatal ellenzéki vezetőjét. Tusk tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szerencse­játék-törvénnyel kapcsolatban kipattant botrány miatt be­nyújtotta a lemondását Grze- gorz Schetyna kormányfőhe­lyettes, belügyminiszter és Andrzej Czuma igazságügy­miniszter, ő pedig elfogadta a lemondásukat. (MTI) Tálibellenes offenzíva Iszlámábád. Újabb offen- zívát indít a dél-vazirisztáni törzsi övezetben a tálib láza­dók ellen a pakisztáni hadse­reg. A kormány kemény ellen­állásra számít. Tegnap jelen­tették be azt is, hogy katonák­kal vívott tűzharcban életét vesztette a pakisztáni tálibok egyik befolyásos parancsno­ka. A Gázi Baba álnéven is is­mert Nizar Ahmed szerepelt azon a listán, amely Maulana Fazlullahnak, a pakisztáni tá­libok vezetőjének 15 legkere­settebb fegyveres követőjét sorolja föl. Fejére 80 ezer euró vérdíj volt kitűzve. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom